Csongrád Megyei Hirlap, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-18 / 140. szám
A dolgozók érdeke Az ipari és a mezőgazdasági dolgozók öntudatának, munkaerkölcsének kifejezője, továbbfejlesztője a helyesen értelmezett szocialista munkaverseny. Az ellenforradalom ideje alatt pontosan azért indítottak hadjáratot a munkaverseny lejáratásáért, mert tudták, hogy ezzel a dolgozók egységes összefogását rongálják, munkamoráljukat züllesztik. A dolgozók — akár az iparban, akár a mezőgazdaságban dolgoznak — nagyon megfigyelték ezt és ma már spontánul, teljes megfontoltsággal, józan higgadtsággal munkaversenyt kezdeményeznek. A verseny az ipari üzemeken kívül egyre inkább kibontakozik a mezőgazdaságban is. Állami gazdasági, termelőszövetkezeti és gépállomási dolgozók vetélkednek egymással a magasabb termelékenységért, a jobb minőségért, mert tudják: elsősorban tőlük függ, hogy mennyi iparcikk és mezőgazdasági termék kerül a fogyasztókhoz. És itt a verseny már a dolgozók közvetlen anyagi érdekeltségével találkozik, hisz nem közömbös az nekik, hogy családjuk, vagy ők maguk olcsóbban, avagy drágábban jutnak-e az egyes cikkekhez? Nyilvánvaló, minden dolgozó szebb és jobb életet akar élni. Ennek a kialakításához azonban szükség van a helyesen szervezett, alulról kezdeményezett munkaversenyre, mert csak így lehet még több és még jobb árut termelni, még inkább jobbá tenni a munkásság és az egész nép életkörülményeit. Felmerül azonban a kérdés, hogy a mezőgazdaságban milyen legyen a verseny, elsősorban minek a megjavítására törekedjenek? Ez teljesen az egyes üzemektől függ, hisz egyik helyen a termelékenységgel vagy a minőséggel, a másik helyen viszont a pazarlással vagy valami mással van baj. Így természetesen ezek megjavítását kell céloznia a munkaversenynek, melyet azonban minden esetben alá kell rendelnie az állami gazdaság, a termelőszövetkezet, vagy a gépállomás termelési terve teljesítésének. Igen szép példáját mutatja ennek az eperjesi Ifjú Gárda Termelőszövetkezet versenyfelhívása a megye termelőszövetkezeteihez. Felhívásukban különösen két dologra fordítanak nagy figyelmet: a növénytermesztés eredményeinek és az egy katasztrális holdra eső számosállati létszám növelésére — nyilván azért, mert ezen a téren van a legtöbb javítanivalójuk. Természetesen nem feledkeztek meg arról sem, hogy jövedelmezőségüket növeljék, mert csak így oszthatnak tagjaiknak több pénzt zárszámadáskor. Példa tehát van a megye termelőszövetkezetei, állami gazdaságai és gépállomásai előtt, milyennek kell lennie egy jól átfontolt, valóban eredményre vezető versenynek. Most az legyen a következő lépés, hogy megvitatva az eperjesiek felhívását, mind több és több megyei termelőszövetkezet csatlakozzék ahhoz. Persze, a dolgozó parasztok is vetélkedjenek: ki takarít be több kukoricát, meg répát és egyéb terményt. Ez nekik is érdekük. Az állami gazdaságok, gépállomások között pedig legyen egy kezdeményező, amely azon a területen is beindítja e nemes mozgalmat a haza, a nép, a szocialista Magyarország javára. IGOR VILÁG 'PROLETÁRJAI, E13%ÉSŰLJETETti Csigrádwwyzt A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI LAPJA II. évfolyam, 110. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1957. június 18. Állandó jellegű tanácsi színházat kap őszre Hódmezővásárhely Régóta vajúdó probléma végére tett pontot az elmúlt napokban Szalontai és Salgó elvtársaknak a Művelődésügyi Minisztériummal folytatott tárgyalása. Amint az előjelek mutatják, végre annyi küzdés és próbálkozás után állandó, tanácsi kezelésben lévő színházat kap Hódmezővásárhely és ezzel együtt Csongrád megye. A jelenlegi Petőfi Színház együttesét a Magyar Játékszín visszahívja Budapestre, az új társulat megszervezéséről pedig majd a Művelődésügyi Minisztérium színházi főosztálya gondoskodik. A tervek szerint úgy alakult volna a helyzet, hogy a jövő hónapban a Békés megyei Jókai Színház együttese látogat el Vásárhelyre, de, minthogy a színészeknek a jövő évad jó munkájának biztosítására szükségük van a nyári pihenőre, ezt a javaslatot elvetették. A minisztériummal kötött megállapodás szerint a Művelődésügyi Minisztérium ebben az évben december 31-ig 200—250 ezer forint állami támogatást ad a vásárhelyi tanácsi színháznak. A társulat együttesét a minisztérium állítja össze a legjobb erőkből. S az, hogy ebben az együttesben a jelenlegi színház tagjai közül szerepel-e majd valaki, egyelőre még nyitott kérdés. Mindenesetre a minisztérium, éppen a társulat összeállításával biztosítani kívánja a színház egyenletesen nívós, színvonalas művészi munkáját. A tanácsi színház művészeti és gazdasági vezetőinek személyét illetően a minisztérium javaslati joggal él. A kijelölt szakembereket a városi tanács végrehajtó bizottsága erősíti meg állásukban. A jelenlegi helyzet szerint az új társulat augusztus 15-én érkezik Hódmezővásárhelyre és kezdi meg a próbákat. A bemutatóra valószínűleg szeptember 15-én kerül sor. A bemutatandó darabról még nem döntöttek, mert egy minisztériumi bizottság fogja a színház műsorát szintén javaslati joggal összeállítani. Az új színház híreiről, eseményeiről a közeljövőben részletesen tájékoztatjuk majd lapunk olvasóit. Ülést tartott a MESZÖV választmánya Hétfőn délelőtt Hódmezővásárhelyen, a MESZÖSZ- székház kultúrtermében ülést tartott a földművesszövetkezetek megyei választmánya. A választmányi ülésen részt vett Serfőző László elvtárs is a SZÖVOSZ Igazgatóságának képviseletében, valamint Zsibók András elvtárs, az MSZMP megyei intéző bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője. Az ülésen a MESZÖV- igazgatóság beszámoló jelentését Vass Imre elvtárs, megyei elnökhelyettes terjesztette elő. A beszámoló megállapítja, hogy hazánk 1956. évi népgazdasági terve a földművesszövetkezeti mozgalomra is döntő hatással van. — Megmutatja számunkra is a földművesszövetkezetek gazdasági tevékenységének lehetőségeit — hangsúlyozta Vass elvtárs —, másrészt irányt mutat arra vonatkozóan, mivel és hogyan segíthetik a földművesszövetkezetek az egész népgazdasági terv legfontosabb célkitűzéseinek megvalósítását. A tömegszervezeti munkával kapcsolatosan kitért arra a beszámoló, hogy több helyről felvetődött a szövetkezeti demokrácia szélesítése folytán az egyes községekben működő földművesszövetkezetek önállósításának kérdése. Megyénkben jelenleg 18 községben nincs önálló földművesszövetkezet. A szegedi járásban 13, a szentesi járásban 4, és a makói járásban pedig 1 községben. Az elmúlt negyedévben a nagyéri, az ambrózfalvi és a királyhegyesi szövetkezeti tagság kérte elsősorban, hogy saját, önálló földművesszövetkezettel rendelkezzék. Ezt a kérést a járási központ megvizsgálta, s úgy látta, hogy a gazdaságos működésükhöz szükséges előfeltételek megvannak. Ezért elősegítették e földművesszövetkezetek önállósítását. A továbbiakban hangsúlyozta az igazgatóság jelentése, hogy az előbb említett 18 községből mintegy 4 5- ben is megvan az előfeltételeaz önállóan működő földművesszövetkezeteknek, míg a többi községben a jelenlegi viszonyok között még nincs meg a lehetőség a megfelelő önállósulásra. A beszámoló foglalkozott a megye földművesszövetkezeti tagok számának növelésével is. Megállapította, hogy tovább emelkedett a földművesszövetkezeti tagok száma és az utóbbi választmányi ülés óta 938 új taggal bővült a szövetkezet nagy tábora. De szaporodott a befizetett részjegy-összegek száma is, mivel 48 ezer forint került befizetésre a földművesszövetkezetekbe a tagok által. De ezzel még nem lehet megelégedni és tovább kell a tömegszervezeti munkát javítani. A továbbiakban a különböző termelői társulások fejlődéséről beszélt Vass elvtárs. Elmondotta, hogy a megyében 16 különböző társulás alakult a teljes önkéntesség alapján. Különösen jó irányban fejlődnek ,a rizstermelési, az ipari magvak termelésével foglalkozó és a géphasználási társulások. Ezeknek elsősorban az a jelentőségük és értékük, hogy a tagok igen sok munkafolyamatot közösen végeznek. Ezután így folytatta a MESZÖV elnökhelyettese az igazgatóság beszámolóját: — További segítséget kívánunk nyújtani a dolgozó parasztságnak a földművesszövetkezeteken keresztül azáltal is, hogy a MESZÖV-ön belül mezőgazdasági osztályt létesítünk szakképzett agronómusokkal, sőt nagyobb földművesszövetkezetekhez is küld majd az igazgatóság agronómusokat. Úgy véljük, ezzel közelebb kerülünk a dolgozó parasztsághoz, de egyben érdekvédelmet is nyújtunk számára. A továbbiakban a takarékszövetkezetek szervezéséről, a JÁSZÖV-központok megszüntetésének kérdéseiről és a földművesszövetkezetek felvásárlási munkájával foglalkozott a beszámoló. Ismertette a földművesszövetkezetek kereskedelmi problémáit is. Az igazgatóság beszámolója után az 1956. évi mérleg ismertetésére, majd a felügyelő bizottság jelentésére került sor. A jelentések után vita következett, majd a választmány határozatot hozott több fontos kérdésben. Még egyszer a vásárhelyi Szabó KTSZ-ről Lapunk június 13-i számában »Meddig tűrik még?« cím alatt foglalkoztunk a Hódmezővásárhelyi Szabókisipari Szövetkezet ellenforradalmi elemeivel. A cikk megjelenése után felkereste szerkesztőségünket a szövetkezet néhány tagja, akik elmondták, hogy teljes mértékben egyetértenek a cikkel, azonban hiányolják, hogy kifelejtettük a felsorolt hangoskodók közül Sisa Józsefet, aki egyik vezéralakja volt a szövetkezetben folyó ellenforradalmi megmozdulásoknak és sztrájkszervezésnek. A cikkben szereplő Lévai Bálint neve viszont helytelen információ alapján kerülhetett a cikkbe, mert Lévai nem tagja szövetkezetüknek, csak be akart lépni. Egyébként volt kapcsolata az említett kommunistaellenes ,Horváth Józseffel. ---------- Több édesáru A Csongrád megyei Fűszer- és Édességkereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályának vezetője a napokban tárgyaláson vett részt az Élelmiszeripari Minisztériumban, hol az édesipari gyárak képviselői is megjelentek Ezzel kapcsolatosan megbeszélték a III. negyedévre vonatkozó áruszállításokat és e szerint a megye 10 százalékkal több csokoládé és nugát-féleséget kap, mint a megelőző időben. A keksz és nápolyi 50 százalékkal haladja meg a szokásos menynyiséget, ugyanakkor mindenfajta édesáruból sokkal nagyobb lesz a választék és jobb a minőség. naipi -tavaly.. A bíróság előtt felelnek tetteikért a bokros ellenforradalmárok Ismét folynak a leszerelési tanácskozások Belehalt sérülésébe az ittas vásárhelyi motoros •!!!* Megállapították a juttatott ingatlanok megváltási árát Részletes eredmények a vasárnapi sporteseményekről Aszfaltozzák a csongrádi Szabadság téri piacteret A csongrádi városi tanács megkezdte a Szabadság téri piac aszfaltburkolatra való átépíttetését. Előreláthatólag július elejére e munkát be is fejezik. Az aszfaltozás körülbelül 50 ezer forintba került azonban a környék lakosságának társadalmi munkájával az építési költség csökkenni fog. A lakosság már eddig is homokot, salakot hordott az építkezéshez, s ezzel is lényegesen csökkenni fog a tervezett összeg felhasználásának mértéke. Ötéves fennállását ünnepelte a Csongrád megyei Vitépiti és Kútkarbantartó Vállalat Szombaton este családias összejövetel keretében ünnepelték a megye kútfúrói vállalatuk ötéves fennállását. Az ünnepséget Szentesen, a vállalat központjában rendezték. Az udvaron több száz személyt befogadó nyitott sátrat állítottak fel, végében színpaddal. Ez alatt a sátor alatt fogyasztották el a bográcsos marhapaprikást, miközben az egyik szegedi üzem kultúrgárdája szórakoztatta a vendégeket. Az ünnepségen az illetékes minisztérium kiküldöttein kívül megjelentek a helyi párt- és tanácsszervek képviselői is. A vállalat igazgatója, Lengyel Károly elvtárs részletesen ismertette az elmúlt öt évben elért eredményeiket, valamint végrehajtandó terveiket. A vállalat feladata elsősorban a felújítás volt — mondotta. — 1952 májustól 1957 májusig 190 fúrott, 51 ásott kutat, továbbá 227 közkifolyót, s 5980 méter vízvezetékhálózatot újítottak fel. Ehhez jönnek az 1955—56. évben készült új munkák, amikor is megfúrtunk 66 új kutat, 68 új közkifolyót építettünk, valamint 37 ásott kutat, 27 800 méter vízvezetékhálózatot, s 1377 méter vízelvezető csatornát, öt év alatt 2 millió 918 ezer forint nyereséget fizettünk be az államnak. Ez nem túl nagy összeg, de a termelékenység igen gyenge volt, küzdenünk kellett a régi, elavult szerszámokkal és egyes munkások fegyelmezetlenségével. Megemlékezett Lengyel elvtárs az ellenforradalmi eseményekről is. Mint mondotta: egy nap kétszer is szavaztak a vállalat ellenforradalmi elemei, hogy elzavarják-e az igazgatót, a párttitkárt és a többi kommunistát. A dolgozók józan többségének köszönhető, mindössze 9—10 munkanap esett ki sztrájk miatt, s az indokolatlan bérkifizetés is jelentéktelen volt. A vállalat ez évi átlagteljesítése 109,9 százalék. Különösen jól zárult az április és május hónap. E jó eredmény ellenére azonban még, mindig nem kielégítő a termelékenység. 2,1 százalékkalkell emelniök, hogy elérjék a tavalyi, hasonló időszak színvonalát. Elkészítette a vállalat a következő három év termelési tervét is. Eszerint 60 új kutat fúrnak, 130-at felújítanak, s 30 ezer méter hálózatot építenek a mélyépítési munkálatokkal együtt. Még ez évben megkezdik a dieselesítést. Sorra kiselejtezik a gőzgépeket, a kézi kútfúrásról áttérnek a gépi fúrásra. Növelik a szállítóeszközök számát és tonnatérfogatát. A beszámolót az ünneplő dolgozók helyeselték, különösen ami a hároméves tervüket illeti. Az ünnepség végén 39 pénz-, illetve tárgyjutalmat adtak át a legjobb munkások és műszakiak részére. Tető alatt a Nagylaki Kendergyár új kazánháza A Nagylaki Kendergyár jelentős beruházást kapott az üzem fejlesztésére. Több mint egymillió forint költséggel kazánházat építenek, hogy még egy kazánt beállíthassanak. A kazán beállításával együtt mintegy hárommillió 700 ezer forintra emelkedik a beruházás. Nagy szüksége volt az új kazánházra a Nagylaki Kendergyárnak, hiszen eddig évente három ízben kellett az egy kazán miatt leállaniok, és minden leállás egymillió forint termeléskiesést okozott. A kazánház már tető alatt van, s szeptember végére elkészül, amennyiben az 5-ös számú Mélyépítő Vállalat dolgozói folyamatosan dolgoznak. Ezt azért jegyezzük meg, mivel tavaly is előfordult, hogy a mélyépítő vállalat munkásai a nyári idényben otthagyták az építést és kimentek a mezőgazdasági munkára. Helyes lenne, ha a vállalat vetesége gondoskodna ezen a nyáron a folyamatos munkáról... in