Csongrád Megyei Hirlap, 1958. január (3. évfolyam, 2-26. szám)
1958-01-03 / 2. szám
2__ Az ázsiai és afrikai népeknek nagy szerepük van az emberiség békéjének és jólétének biztosításában — hangsúlyozza a szerdán véget ért kairói értekezlet közös nyilatkozata Negyvenkét ázsiai és afrikai ország több, mint 500 küldötte vett részt Kairóban. Egyiptom fővárosában az 1957. december 26-án megkezdett és 1958. január elsején befejezett szolidaritási kongresszuson. 1955-ben az indonéziai Bandungban már lezajlott egy tanácskozás, amelyen 29 ázsiai és afrikai ország küldöttei vettek részt a miniszteri színvonalon. A kairói értekezlet ugyan nem egy miniszteri szinten lefolyt tanácskozás volt, de ennek ellenére is feladatai között szerepelt a bandungi szellem megerősítése, másrészt pedig egy további lépés megtétele, pontosabban az, hogy megvitassák a küldöttségek által képviselt államok problémáit, s azt, miképpen lehet e problémákat mielőbb megoldani. Az eredménye® tanácskozások biztosítására a részvevő küldöttek öt bizottságot alakítottak, amelyek részletesen megvitatták az egyes kérdéseket és előterjesztéseket tettek a plenáris ülés számára. A tanácskozás részvevői részletesen tanácskoztak a nemzetközi helyzetről és annak az ázsiai—afrikai országokra gyakorolt hatásáról, állástfoglaltak a leszerelés mellett, az atom- és hidrogénbombakísérletek mielőbbi megszüntetése érdekében. Áttekintették az algériai helyzetet, valamint az ázsiai—afrikai országok közötti technikai és gazdasági együttműködés lehetőségeit, majd foglalkoztak az imperializmus elleni öszszefogás és harc kérdésével. Tiltakoztak a faji üldözés ellen, követelték a katonai szerződések és támaszpontok megszüntetését és a Kínai Népköztársaságnak az ENSZ- be történő mielőbbi felvételét. Az értekezlet, amelynek hivatalos nyelve az arab, a francia és az angol volt, élesen állást foglalt a Dulles amerikai külügyminiszter által nemrégen kifejtett „korlátozott atomháború” elmélete ellen. A japán küldött rámutatott, hogy ez a terv lényegében a színesbőrű népek ellen irányul, mivel először ellenük alkalmaznák az atomos hidrogénbombákat. E „taktikai’'-nak minősített fegyverek ereje ugyanis elérheti, sőt meghaladhatja a Hirosimát elpusztító bomba erejét. „Még ha e konfliktusok elszigeteltek lesznek is — állapította meg az értekezlethez intézett üzenetében Joliot- Curie, a világhírű francia atomtudós —, akkor sem engedhetők meg, mert ki merné azt állítani, hogy nem fenyegetnének a világháború kirobbantásával és a tömegpusztító fegyverek egész arzenáljának igénybevételével”. Az értekezlet legjelentősebb mozzanata kétségtelenül az a bejelentés volt, amelyet Saraf Rasidov, a Szovjetunió küldöttségének vezetője tett íeg. „A Szovjetunió — mondotta többek között Saraf Rasidov — gazdasági lehetőségein belül pénzügyi és technikai támogatást ajánl fel minden olyan afrikai és ázsiai országnak, amely ezt óhajtja és úgy ajánlja ezt, mint ahogy testvér tenné a testvérnek majd hozzátette: ..a támogatás nem párosulna semmiféle politikai feltétellel”. A kairói értekezlet szerdán este egy nyilatkozat elfogadásával ért véget. A szerdai ülésen az értekezlet határozatot hozott a leszerelésről, az algériai kérdésről, a faji megkülönböztetésről, a nukleáris fegyverek elleni közös akcióról, majd egy felhívást fogalmazott meg, amelyet az ENSZ-hez juttattak el. Végül az értekezlet üzenetet intézett a világ népeihez, amelyben az értekezlet részvevői kijelentik: feltétlenül támogatják azt a tíz elvet, többek között az alapvető emberi jogok tiszteletbentartását, valamennyi nemzet szuverenitásának és területi sérthetetlenségének tiszteletbentartását. más nemzetek belügyeibe való be nem avatkozást, a nemzetközi jog és a nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartását —, amelyet népeik már az elmúlt évek során is támogattak. Az üzenet a következő szavakkal fejeződik be: „Az afrikai—ázsiai népek egységet kívánnak, hogy együttműködjenek, hogy se A külpolitika ------hírei------ r ö v i de n Stockholm. A Svéd Kommunista Párt XVIII. kongresszusa december 31-én befejeződött A kongresszus utolsó napján megválasztotta a párt vezető szerveit. A párt elnökévé ismét egyhangúlag Hilding Gangberget választották meg. A határozat rámutat, hogy le kell leplezni a burzsoá propagandának a NATO »békeszerető jellegéről« szóló hazug állításait . Dzsakarta: Kedden további, húsz, holland vállalatot helyeztek hivatalosan a dzsa-kartai katonai hatóságok el- * * lenőrzése alá. Az indonéz kor- l mány, amióta a dzsakartaii katonai hatóságok bejelentet-* ték, hogy valamennyi hol sand vállalatot ellenőrzés alá helyezik, 43 holland vállalatot vett saját kezelésébe. A leg-közelebb újabb hat holland vállalat átvétele várható. 1 * 1 New York: A Christian 1 Science Monitor című ameri-kai lap washingtoni jelentésében kommentálja Dulles közelgő részvételét a bagdadi tömb tanácsülésén és azt írja, « hogy Dulles »teljes mérték-ben bevonni szándékozik azt Egyesült Államokat a bagdadi tömbbe«. Az Egyesült Ál-* lamok — állapítja meg a lap — »fokozatosan csatlakozott| a bagdadi tömb különböző bi* zottságaihoz, úgyhogy ma* már, ha formálisan nem is. | tagja a tömbnek, gyakorlati-ag az«. * Párizs: Január 1-én lépett | életbe a közös piacról és az euratomról szóló közös szer-r ződés. E szerződésben részt-1 vevő hat országban — Fran- ciaország, Nyugat-Németor- szág, Olaszország, és a Bene- X lux-államok — legkésőbb 151 év alatt meg kell szüntetni minden korlátozást, amely azt árucikkek, a tőke és a munkaerő szabad forgalmának út-j jában áll. * $* London: Hugh Folt. Ciprus* sziget nemrégen kinevezett* kormányzója szerdán tovább* tárgyalt Londonban az angol* gyarmatügyi minisztérium vezetőivel Ciprus problémái-ról. Tájékozott körök szerint ati tanácskozáson főleg arról * volt szó, hogy a kormányzat érintkezésbe lépjen-e Maka-1 bosz érsekkel? * ♦ New York: Japán szerdán, egy évvel és 13 nappal az ENSZ-be történt felvétele * után, a Biztonsági Tanács tagjává vált. Japánt Kanada- val és Panamával együtt váálasztotta meg kétévi időtar- tavira az ENSZ-közgyűlés 5 legutóbbi ülésszaka a bizott-ság nem állandó tagjává.2 Kanada, Panama és Japán * most Kuba, Ausztrália és a * Fülöp-szigetek helyét foglalja* elégítsék egymást, hogy küzdjenek az afrikai—ázsiai népek, valamint az egész emberiség jólétéért. Lankadatlan erővel fogunk küzdeni a világ tartós békéjének megvalósításáért. A béke bizonyára győzni fog. Az emberiség reménynyel és bizalommal tekinthet a jövőbe. Az afrikai—ázsiai népek kairói szolidaritási értekezlete ezt az újévi üzenetet intézi az egész világhoz”. Eisenhower és Macii!!» jókívánságai a Szovjetunió vezetőihez iliszterektől, és Hruscsov úr intézett hozzám. Remélem, hogy a Szovjetunió népeinek az új esztendőben békében és abban a boldog életben tesz majd részük, amely felé az emberiség törekszik. Őszintén hiszem, hogy az új esztendő jobb megértést teremt majd a Szovjetunió polgárai, az amerikai nép és más országok népei között. Biztosak lehetnek afelől, hogy az Egyesült Államok minden erőfeszítést megtesz ebben az irányban. Harold Macmillan miiszterelnök ugyancsak válaszolt Vorosilov, Bulganyin és Hruscsov hozzáintézett jókívánságaira és a következő táviratot küldte a szovjet vezetőknek. »Köszönöm kedves üzenetüket. Minisztertársaim és magam nevében jókívánságaimat küldöm Önöknek, reméljük, hogy 1958. több békét és boldogságot hoz a világ minden népe számára, köztük a Szovjetunió népei számára is«. Eisenhower elnök a szovjet vezetők újévi üzenetére küldött válaszában a következőket írja: »Az amerikai nép nevében viszonzom azokat a jókívánságokat, amelyeket Bulganyin mi Péntek, 1958 .január 3. Ez év január 15-én hatályba lép a kettős állampolgárságú személyek állampolgárságának rendezéséről szóló magyar-szovjet egyezmény . Állampolgársági jogunk — amelynek alapvető forrása az 1957. júniusában az országgyűlés által alkotott új állampolgársági törvényünk — , az 1957. évi V. törvény —, s azon elvi alapon áll, hogy a kettős állampolgárok körét lehetőleg szűkíteni kell. Közö s tudomása ugyanis az, hogy vannak olyan magyar ál- honpolgárok, akik egyben más államoknak is állampolgárai. Mind az államnak, mind az érintett állampolgárnak azonban érdeke fűződik ahhoz, hogy ez a kettősség megszűnjék és minden személyt kizárólag egy állam állampolgárának tekintsenek. A kettős állampolgárság kérdésének rendezése terén nagy horderejű az az egyezmény, amely e tárgyban 1957. augusztus 24-én Magyarország és a Szovjetunió között jött létre. Magyarországon és a Szovjetunióban — bár nem nagy számban — élnek olyan személyek, akik, mind a két államnak állampolgárai. Az egyezmény — amely például szolgálhat más államokkal kapcsolatosan felmerülő hasonló problémáink rendezéséhez — lehetővé teszi, hogy a kettős állampolgársággal rendelkező személyek saját elhatározásuk alapján döntsenek afelől, hogy a jövőben melyik állam állampolgárai maradnak. Az egyezmény legfontosabb rendelkezései — a Magyarorzágon lakó magyar—szovjet kettős, állampolgársággal rendelkező személyek tekintetében — a következők: 1. A Magyarország területén élő magyar és, szovjet kettős állampolgárságú személyek, ha 1959. január 15-ig nem nyilatkoznak afelől, hogy szovjet állampolgárságukat akarják megtartani, hallgatólagos magatartásukkal a magyar állampolgárságot választották. 2. Azoknak a magyar és szovjet kettős állampolgárságú személyeknek, akik a szovjet állampolgárságot kívánják megtartani, erről az elhatározásukról 1959. január 15-ig nyilatkozatot kell benyújtaniuk a budapesti szovjet nagykövetséghez. Amennyiben nyilatkozatuk alapján megállapítást nyer, hogy a hatályos szovjet jogszabályok alapján valóban szovjet állampolgároknak, tekinthetők, kizárólag szovjetállampolgársággal fognak rendelkezni. Ha a nyilatkozat alapján azonban az nyer megállapítást, hogy a nyilatkozatot tévő a hatályos szovjet jogszabályok alapján szovjet állampolgárnak nem tekinthető (tehát csak feltételezte, hogy szovjet állampolgár, illetőleg tévedett), akkor őt úgy kell tekinteni, mintha a nyilatkozatot be sem nyújtotta volna. Amennyiben az egyezmény rendelkezései következtében az együtt élő szülők azonos állampolgárságúvá lesznek, a kiskorú gyermekeik a szülők állampolgárságát követik. Ha az egyezmény alapján az egyik szülő az egyik, a másik szülő pedig a másik szerződő fél állampolgára lesz, megegyezhetnek abban, hogy kiskorú gyermekeik melyik szülő állampolgárságát kövessék. Azok a kiskorú gyermekek, akiknek szülei nem élnek, vagy ismeretlen helyen tartózkodnak, annak az államnak az állampolgárai maradnak, amelynek területén 1953. január 15-én laktak. Azok, akiknek szovjet állampolgársága fennállását megállapították, továbbra is Magyarország területén élhetnek. Természetes azonban, hogy rájuk nézve a külföldi állampolgárokra vonatkozó szabályok lesznek az irányadók. Az egyezmény teljes szövegét a Magyar Közlöny pénteki száma tartalmazza. 11 diplomáciai testület jókívánságai Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke január elsején délben fogadta a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit, akik az új év alkalmából jókívánságaikat fejezték ki. A fogadáson jelen volt Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára és Csatorday Károly, a Külügyminisztérium protokoll-osztályának vezetője. Meghódítják a szűzföldeket ► Oroszországban egyik nem► zedék a másiknak mesélt a ► fekete földek dús gazdaasá► gáról, rendkívüli termékeny► ségéről. Szibéria zord, de jó►tékonv természetéről, s az ► ország többi keleti vidékeiről.Sok parasztcsalád az éhhalál [küszöbéről indult el keletre, [hogy megtalálja az „ígéret [földjét”. [ A telepesek áradata különösen az 1905—1907-es forradalmat követő években növekedett. A földbártoborok és [a tőkések félve a parasztok [haragjától, igyekeztek Szibéria minél távolabbi részére [űzni a nyugtalan földműveseiket. Marhavagonokban indultak el az emberek a szerencse felkutatására. Nem volthatára gyötrődésüknek. Az egyik cári hivatalnok 1913-ban azt írta, hogy a telepeseknek „darabonként adták a földet, azt, amely legelőször szeme elé került, csakhogy minél hamarabb szabaduljanak az elcsigázott, megkínzott arcoktól”. Ilyen ,.rendszeres” telepítés mellett persze nem mindenki kapott művelésre alkalmas földet. Akinek szerencséje ..volt, meggyőződött, hogy a szűzföld valóságos kincs. Csak hát erről a kincsről kiderült, hogy „elvarázsolt kincs”, nem lehet az, puszta kézzel birtokolni Megjegyzendő, hogy a forradalom előtti Oroszországban mintegy 8 millió faeke és korona volt. Ilyen „technika felszereléssel” az ember tehetetlenül állott szemben az évszázados szűzfölddel. Sótelepes végül is tönkrement s visszatért előbbi helyére Az első világháború előtt erősen aláhagyott a telepesek vándorlási hulláma, s mennövekedett a visszatérők száma. Az októberi forradalom győzelme után Lenin nem egyszer hívta fel a figyelmt a távoli földekre. Sajnálata írta, hogy a rengeteges osztályú föld egyelőre elérhetetlen a technika fejletlensége miatt. Lenin olyan traktoros osztagokról álmodozott, amelyek feltörik majd az iV földet. Az évek teltek? A pártnak az ország iparosítását célzó politikája győzedelmeskedett. A mezőgazdaságot a legkorszerűbb gépekkel és gépi berendezésekkel látták el. Ez lehetővé tette, hogy állandóan új földeket vegyenek művelésbe. 1956-ban a Szovjetunió vetésterülete majdnem 195 millió hektár volt, tehát 1913-hoz képest több mint másfélszeresére növekedett. Az SZKP Központi Bizottsága 1954 évi február-márciusi teljes ülésén határozatot hoztak több millió hektár szűzföld felszántásáról. Amikor a szovjet emberek ehhez hozzáfogtak, még sokan kételkedtek a sikerben. Például Douglas Johnson amerikai geográfus is megjósolta a szűzföld-akció kudarcát. De a jól „vallott’ kudarcot... A párt hívó szavára több mint 350 ezer fiatal hazafi indult a szűzföldekre. Nem puszta kézzel látta!-: hozzá dicsőséges munkájukhoz, mert az ország sok ezer traktorral, kombájnnal, gépkocsival látta el őket. A szűzföldeken megjelentek azok a „traktoros osztagok”, amelyekről Lenin, a szovjet állam megalapítója álmodozott. S a szűzföld megadta magát. Három esztendő alatt 35,9 millió hektár szűzföldet szántottak fel. Míg a forradalom előtt Kazahsztánban a vetésterület alig haladta meg a 4 millió hektárt, addig az elmúlt esztendőben már 27,5 millió hektár volt, ugyanakkor a búza vetésterülete az Egyesült Államokéval azonos nagyságú volt. A szűzföldeken 425 úi szovhozt létesítettek. A szűzföld százszorosan megjutalmazta azokat, akik megszelídítették. Az elmúlt esztendőben több mint 2 milliárd pud (1 púd ■= 16,38 kg) kenyérgabonát takarítottak be a szűzföldekről, tehát majdnem ugyanannyit, mint amennyit országosan takarítottak be az új földek feltörése előtt. Mint ismeretes, a forradalom előtti Oroszország 1300 millió pad árugabonát termelt, vagyis az elmúlt esztendőben a szűzföldekről másfélannyi gabonát küldtek az állami raktárakba, mint amennyit a forradalom előtti Oroszország egy év alatt termelt. A Szovjetunióban a kommunizmus építésének jelenlegi szakaszában a szűz- és parlagföldek birtokba vétele az egyik legfőbb feladat. A helyi szervek hozzávetőleges számításai szerint az OroszFöderáció délkeleti területein, az Uralban és Szibériában az elkövetkezendő 2—3 év alatt körülbelül 12—15 ,2rillió hektárnyi újabb területet vesznek művelés alá. E területek évente több százmillió pad gabonát teremhetnek. Az új földek birtokbavételének ilyen tömegmérete és rndkívül gyors üteme ismeretlen a világtörténelemben, csak szocialista országban lehetséges, amely határtalan távlatokat nyitott a mezőgazdákéi termelés előtt. Térképünk azt mutatja,ogy hol terülnek el a nem -közefüggő területű szűzfelfek. Az alsó térkép összehasonlításként mutatja, hogy akkora területről van szó, mint Ausztria, Svájc, Anglia, Írország, Belgium, Hollandia és Dánia egész területi é !