Csongrád Megyei Hirlap, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-01 / 231. szám
Szerda, 1958. október 2 __. NAPLÓ !Szüreti népünnepély Csongrádon ................................................................................................................* hordók, ■ a mennyezetre akasztott rudak meg csak úgy roskadoznak a hatalmas szőlőfürtök, no meg az oldalszalonnák súlyától. — Igyunk még egy pohárral, s ne törődjünk a világgal — emeli fel poharát Deák-mama. De mivel látja vonakodásunkat, Tóth Istvánnénak, a megyei nőtanács titkárának kezébe nyom egy poharat, hogy legalább ő igyák az egészségére. Nincs mit tenni, s hogy mentse a mi tekintélyünket is, Tóthné újra iszik Deákmama hosszú életére... Indulunk a szőlőhegyre. Itt-ott dalolgató emberekkel találkozunk. Ki régi szeretőjét, ki az akácillat levegőjét érzi a városban — már ahogyan a dal szövege kívánja ... — Látták volna reggel, hogy mennyien mentek ki ezen az úton a szőlőhegyre. A félegyházi út feketéllett az embertömegtől — meséli Fekete Lajos, akinek kocsiján folytatjuk az utat. — Higgyék el, a szüret nálunk valóságos népünnepély — teszi hozzá elkomolyodva. De ime, már itt is van a »szőlőhegy«. A zöld levelek mögül elővül annak a nap sugaraitól feketére érlelt kadarszemek. Amott a kövidinka rózsaszín, s az ezerjó majdnem krémszínű fürtjei várják a szüretelőket. Az időjárás nemcsak eddig kedvezett a szőlősgazdáknak, hanem most is kedvükben jár: az őszi nap már bágyadt, de azért délfelé még elég jól melegítő sugarai, jókedvre derítik a szőlőtőkék körül forgolódó asszonyokat, lányokat. A kis kunyhók előterében hol állvonyra, hol éppen egy kettőslétrára helyezett bográcsban fő a birkapaprikás. A szőlő és a must édes mézával együtt terjeng a levegőben a jövő pörkölt szaga... A távoli toronyban már a delet harangozzák, mire Pintérék szőlőjében beállunk a sorba, hogy ebédig valamit »pótoljunk« az elmaradásból. Nagy a jókedv, hiszen nemegyszer hangzik el csodálkozó kiáltás egy-egy hatalmas fürt láttán. — Nem panaszkodhat a gazda, mert nézzétek, egy egész kosárral szdtem le erről a tőkéről — mutat az ezerjó egyik tőkéjére Forgó Istvánné. — Nem is panaszkodunk, mert ilyen jó termés már régen volt — jelenti ki elégedetten Pintérné, aki hol az egyik, hol a másik aszszonyt irányítja a sorba, s közben maga is fog egy sort, hogy minél előbb hordóba kerüljenek a szőlőfürtök. A csöbrösök — mert az asszonyok férjüket is elhozták a szüretre — alig győzik hordani a darálóhoz a teli kádakat. Itt a munkát Pintér István irányítja. — Hatszáz szögöt szőlőnk van, de most lesz vagy 16 hektó a tiszta termét — nyilatkozik elégedetten a gazda. A kocsin lévő 10—5—3 hektós hordók lassan megtelnek zúzott szőlőfürtökkel. Innen a városba viszik, hogy otthon lepréseljék, s azután hordóba rakják. A szőlőtábláról kacagást, víg nevetést hoz a szél — az egyik asszonyt, Szegedi Ferencnél, a városi nőtanács titkárát »fürdetik« éppen a homokban, mert az »ellenőr« — ezt a szerepet éppen Viglási István elvtárs vállalta a csöbrök hordása mellett — egy fürtöt talált a már megszedett tőkén. Az elmaradó fürtöket szinte kutatják a férfiak, hogy hol az egyik, hol a másik szedőt lehessen a homokban megfürdetni, így kerek a szüret, ha ka* cagás tölti be aszőlőbe e gyet! A nap már a látóhatár mögé bukik, amikor az utolsó szőlőtőkét is megfosztják termésétől. A városba vezető utat ismét ellepik az emberek, de most már hangos nótaszóval, no meg szőlővel, hordóval felpakolva igyekeznek hazafelé. — Mi kedden szüretelünk, remélem ott lesztek — búcsúzik Zentai Gézánk a gazdasszonytól. — Persze, hogy elmegyünk, mi is segítünk — ígéri Pintérné. A nóta pedig betölti a holdvilágos éjszakát. Lassan a szőlőhegy elcsendesedik, hogy másnap ismét megelevenedjék szüretelő csoportok vidámságától, hiszen még hetekig tart, amíg a szőlőhegy idei bő termését betakarítják a csongrádiak... LANTOS ANNA rrrrFfTTmmTmmmmmTTfttTTTTTTffffTTfTTfTy'IMTTTTTTTTfTTTTTTTTT A Rúzsától jónéhány kilométerre levő úgynevezett„ Ilonkáik szőlője kint Ruki II. tréfás hangzású nevű iskolában bizony szomorútv°n a kecskeméti ut ma önállapotok uralkodnak. A rendelkezésre álló egy tante-ben ~ bazit útba benninnemben százhúsznál több gyerek tanul. Hogyan? — kér-Xket Csongrádon Deak-mama,dezheti az olvasó. Három csoportban. Az V—VIll. osztálysín^eT Istvanek szomszédlyosok délelőtt 8—12-ig, az I. és a III., valamint a II. és asszonya. Néhány perc alat a IV. osztályosok pedig felváltva a délután korai, vagy*már közrefognak bennünket későbbi óráiban, így történhetik meg azután az, hogy az asszonyok, hiszen az útfélen például az idő- és a helyhiány miatt rövidített teában csak három idős aszórákon 25 perc alatt kell megtanulniuk az itteni gyerek iszony maradt otthon, meg kernek azt, amit a központi iskolában, sokkal jobb és kegyetlen férfiember. Szíverendezettebb körülmények között, 50 perc alatt tanul-isen segítenének rajtunk, de halnak meg. A közelebbit nem tudnak mon-A helyzet súlyos és megoldásra vár. A központi ist dani. Pedig jó lenne, mert kora igazgatója, aki megszakításokkal tiz év óta tanít.Pintérné meghívásának illemát ebben a községben, elmondja, hogy harmadszorrane eleget tennünk, mert ott próbálkoznak a második tanterem felépítésével S hozzá-szüretelnek a városi nótateszi, hogy talán, talán most sikerül Eddig kivezettekanács tagjai, s meghívták a tizenhatezer vályogot, amit a szülők társadalmi munká-a megyei nőtanács képviselőit ban szállítottak el a tett színhelyére. Emellett, a községi is szüretre, fejlesztési alapból tudnak valamennyi pénzt biztosítani. _ Valamikor vasárnap erre a célra ebben, meg a következő évben is. * senki sem szüretelt most Ennek ellenére eléggé nehezen haladnak előre az megvalósítás útján. Miért? Több segítség kellene -thatárban — folytatja a szót fentről Ha megkapnák, mindjárt könnyebben menne a Deák-mama mint aki nincs dolog, — könnyebben menne az anyagbeszerzés és köny-X ., , ' nyebben láthatnának az építés munkájához is. UgynevelTM^*?TM HrJ rLáron tett saját -rezsis- alapon szeretnének építkezni. Azzal módszerrel, ahogyan nekiláttak a községi óvoda építésén szóhoz is. S ezzel a módszerrel 271 ezer forint költséggel* wekeznek. *»•'* “ építik fel azt a szép nagy óvodát, ami különben talán X.f..De u*P,JátSZÍ*’ i,**—, éppen a kétszeresébe került volna, ha nem »saját rezsis« multba-pomdolás csak alapon látnak hozzá. Mindenesetre az óvodában mártodllalM**0 tart, mert ismét fenn a tető, s ha minden jól halad, december elsején 35 megszólaló gyermek kényelmes otthonát avathatják fel Rúzsán. — Ne menjenek még, ked- S ha így haladna a tanteremépítés is, nem lenne fveseim, inkább jöjjenek be hiba. Sajnos, nincs így. Még nincs vége a kilincselésnek,*hozzám, megkínálom magamég nem dőlt el végső soron az ügy, s ezért nem dönt-that egy kis korcossal — s hették el azt sem, hogy hozzáfoghatnak-e egyáltalán, vagy 183 éves kora ellenére még mikor foghatnak hozzá az építéshez, ők pedig azt szet kacsint is szemével. Tényleg reméli, ha a következő tanév szeptember elsején már két* tanteremben taníthatnák e tanyavilág százhúsznál több f finom a narcos, gyerekét.s Deák-mama újra teletöltö-Mi bízunk benne, hogy amit szeretnének, sikerülni fog,égeti a poharakat. Szemhu- Sikerülni fog, ahogyan sikerült az óvoda is, — csak több*nyarsdíj nélkül issza a bort segítség kell. Azok az emberek, akik időt, fáradságot nem*a decis pohárból, s mindkímélve futkosnak ebben az ügyben, megérdemlik. És inkább jókedvre derül. Megmegérdemlik a gyerekek is.,, Xmutatja kamráját, amelyben (zolén) * sorban állnak a borral teli Ma: megyei kereskedelmi aktíva értekezlet Megyei kereskedelmi aktívaértekezletet tart a Csongrád megyei tanács v. b. kereskedelmi osztálya a szocialista kereskedelem 10 éves évfordulója alkalmából ma, október 1-én, Hódmezővásárhelyen a KISZ Zrínyi utcai épületében. A beszámolót Deák Ferenc elvtárs, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője tartja. Fürdőszobás házakat építenek Mindszenten A felszabadulás előtt a mindszenti főjegyző így válaszolt, mikor egy küldöttség arra kérte, hogy építtessen a községben népfürdőt: »A parasztnak teknő való, mert abba nem fullad bele.« Mondanunk sem kell, hogy a parasztokat mélyen sértő kijelentés után a népfürdő ügye sem haladt előre egy tapodtat sem. Az elmúlt tízegynéhány esztendő alaposan megváltoztatta a világot nálunk is. Többek között azt is bebizonyította: a parasztemberek nem félnek attól, hogy belefulladnak a fürdőkádba. Mindszenten az utóbbi években — különösen mióta a tanács kezébe vette az ügyet — nagyot haladt előre a községben levő vízvezeték bővítése. A felszabadulás előtt csak 476 házban volt vízvezetékcsap, most már 1304-ben van. A lakosság nagy lelkesedéssel dolgozik a községi vízvezeték bővítésén, mert mindenki azt szeretné, hogy a saját udvarában, konyhájában legyen vízvezeték. Az elmúlt évben és az idén a lakosság összesen 380 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett a vízvezeték építésében. Napjainkban már több olyan házat építettek, vagy építenek, illetve alakítanak át, amelyben fürdőszobát is rendeznek be és mind többen foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy ők is fürdőszobás házat építenek. Ilyen rohamléptekkel halad előre az élet a falvakban! Az óföldeáki húsellátásról Óföldeák község lakosai már régóta panaszolják, hogy helyben nincs állandó húsüzlet és Földeákra kell átmenniök, ha húst akarnak vásárolni. Egyéb hentesárut is ritkán lehet kapni a községben és éppen ezért kellene a földművesszövetkezetnek ezzel a problémával foglalkozni. Kezdetnek az is megfelelne, hogy szombat és vasárnap délelőtt árusítanának húst Óföldeákon. Nem valószínű, hogy a földművesszövetkezet rajtavesztene a vállalkozáson, mert a község lakóinak igen nagy az érdeklődése a húsvásárlás iránt. Fehér József Képünkön a Kínai Népköztársaság Lungsui Mezőgazdasági Termelőszövetkezetének dolgozóit láthatjuk, amint munkahelyükön, a szántóföldön megvitatják, miként kell dolgozniok a továbbiakban, hogy az elkövetkező esztendőben bőséges termést takarítsanak be, miként azt ebben az évben, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának kilencedik évében is tették. A tudás fegyver a dolgozó nép kezében Az osztályellenség állandó harcot folytat ellenünk, kommunisták ellen. Ez a harc most főleg eszmei síkon folyik. A tudásban akarnak felülkerekedni. Mit kell hát tenni ez ellen? Tanulni, tanulni, és harmadszor is tanulni. Kimagasló eredményeket értünk el, de még mindig nem tettünk eleget. Van még sok vezető elvtárs, aki kényelemből, vagy hanyagságból nem tanul. Azok pedig, akik nem tanulnak, lemaradnak. Főleg a pártvezetők tartják szem előtt a tanulás fontosságát. Nagyon sokszor előfordul, hogy vállalatoknál vagy üzemekben még meglevő ellenséges elemek keresztülnéznek a munkásigazgatón, ha az valóban munkásigazgató, nem is beszélve a párttitkárról, akitlegtöbbször tudatlan, kappan módjára berugatott szajkózónak tartanak, aki "nem lát az orránál tovább«. Ebből következik tehát, ha a párt vezető súlyát minden téren érvényesíteni akarjuk, akkor legyen elsőrendű feladatunk, hogy képezzük magunkat. Egyébként a párt szervezeti szabályzata kötelez is erre minden kommunistát. Nem könnyű a termelő- és a mindennapi pártmunka mellett a tanulás, de ennek éppúgy az élethez kell tartoznia, mint egy falat kenyérnek. Az a jelszó, hogy minden hatalom a dolgozó népé, csak akkor válik majd élő valósággá, ha majd a tudás frontján is megnyerjük a csatát az osztályellenséggel szemben. Serki László, Szentesi Községgazdálkodási Vállalat Drágák a gyermekjátékok Örömmel olvastam a Csongrád megyei Hírlap szeptember 20-i számában -A legifjabbak védelmében« című cikket. Legdrágább kincsünk, a gyermek életének és egészségének védelméről gondoskodik az egészségügyi miniszter a játékáruk előállításáról és forgalomba hozásának közegészségügyi szabályairól szóló rendelete, amiért nagyon hálásak vagyunk. De van még egy, a gyermekjátékokkal kapcsolatos probléma, ugyanis nagyon drágák ezek a kis csecsebecsék, ötéves kislányom szíve már régóta fáj egy szép hajasbabáért. De sajnos nem tudom teljesíteni kívánságát, mert a szebb babák ára 40 forintnál kezdődik és ki tudja hol végződik. Ez áll a többi játékokra is. Ha az ember egykomolyabbat akar venni, ki kell nyitnia a bukszát. A túl magas árakat a havi keresetből élő szülők nemigen tudják megfizetni. Az a kérésem nagyon sok édesanyával együtt, hogy az illetékes szervek ezt a kérdést is tegyék szívügyükké és varázsoljunk még több mosolyt gyermekeink édes kis arcára. Szabó Imréné ! Börtönbüntetést kapott a csekkhamisító Lapunk július 26-i számában részletesen közöltük, hogy Kanyó Julianna, 22 éves makói lány, a földeáki községi tanács járlatkezelője a laza ellenőrzés következtében sorozatos csekkhamisítások révén 45 700 forintot sikkasztott. A pénzt divatos ruhákra költötte és bútort vásárolt. A makói járásbíróság Kanyó Juliannát sikkasztásért ötévi börtönbüntetésre ítélte és kötelezte a kár megtérítésére. ummiTitaml 3 fin I A Közösség vagyonáról Uram a vásárhelyi művelődési ház mellett visz el naponta, így kénytelen vagyok állandóan és mindig újra észrevenni az alább említett szépséghibát, ami nem csupán a szépérzék megsértése miatt hiba. Hogy stílusával, vagystílustalanságával, művészileg hogyan illeszkedik be a város képébe, azt nem vagyok hivatott szakszerűen elbírálni. De nem erről akarok írni, hanem külsejének elhanyagolt, gondozatlan faburkolatéról. Ha az illetékesek helyesnek találták a — nem olcsó — faburkolat elkészítését, gondolniuk kellett volna arra is, hogy annak rendszeres és nem kis költségbe kerülő karbantartására is szükség lesz. Ma már, az időjárási behatásoktól színtelenedő, feketedő, több helyen repedezett faanyag éppen nem szolgál az épület díszéül, amit — gondolom — annak szántak tervezői. Az első és második emeleti ablakok elé elhelyezett hatalmas virágládákból is hiányzik az épület díszítését szolgáló virág. Vagy nem vált be a láda a virágültetésre — más években, úgy emlékszem, láttam ott nyíló virágokat —, vagy elfelejtettek most oda virágot ültetni. Ha nem vált be, akkor miért nem szerelik le azokat, miért éktelenkednek most is fent, üresen? A szépségtől eltekintve köztudomású dolog, hogy a szükséges festés, illetve lakkozás elmaradása miatt a faanyag sokkal hamarbb tönkremegy. Nem bővelkedünk annyira faanyagban, hogy ezt a szempontot ne kellene tekintenünk. A művelődési ház is a közösség vagyona, annak megóvása is az illetékesek feladata és kötelessége lenne. H. E. népi ellenőr