Csongrád Megyei Hirlap, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-01 / 27. szám
Veresházi pusztán jú a szél napból ! Csetrek-botlok rebökényi kövesútról letérve, csúszkálok a keményre fagyott, nagyon rögös dűlőúton befelé a tanyák világába. Az egyik tanya bejáró útjáról — előttem vagy száz lépésnyire — kifordul egy rövidkekecses, kucsmás ember. Utolérem. — Mi újság errefelé? — Megvolnánk. Csakhát fújdogál a szél. Tudja járt itt egy időben olyan nóta, hogy: Veresházi pusztán fú a szél. Szegény legény itten búsan él... Most meg másféle szél fúdogil és a szegény legény is másképpen él, vagy legalábbis szeretne! — A nóta hova lett? — Megvan. De kinek, minek daloljuk, ha már egyszer csak a fele igaz. — A fele? — Az. A szél fúvósa! A szövetkezet felől fú,osztón a Szegénységet is egyszer csak elfújja. És amikor újdonsült ismerősöm ezt mondja, kacsint rám egyet, füttyent is hozzá, a kezével megmutatja, hogy milyen hirtelen fújja el a szél innen a tanyák világából a szegénységet, mármint: a szegény emberek gondját-baját... Megemeli a kucsmáját, kezetnyújt és az én emberem elindul egy szép akácfás tanya felé. Nem érdeklődöm tőle mélyrehatóbban a veresházi határ dolgai felől, mert járásából, beszédéből egyaránt látszik, hogy rendkívül disznótoros, vagy névnapi hangulatba keveredett e nap délutánjáig. Borzol-e, pálinkától-e? — nem éreztem meg. De hogy dűlőúti ismerősöm szavai igaznak bizonyultak, arról pár óra alatt meggyőződtem. Szerdán este 1ó új termelőszövetkezet alakult Cserebökénynek ezen a veresházi határrészén. Az itteni olvasókörben vagy harmincan gyűltek össze erre a szövetkezet-alapításra. Csorba András, meg még néhány parasztember vitte a szót, mígnem 11 taggal megalakult a szövetkezet. És különösen figyelemre méltó, hogy az új tsz tagjainak több mint a fele tanyai fiatalember. Papp Istvánék a 135-ös tanyában laknak. A tanyai tanító igazít útba, ő ajánlja, hogy keressem csak meg Pappékat, akkor megtudom én töviről-hegyire minden lényegét ennek a szövetkezet-alapításnak. A Papp-család három tagú. Feleségével, hároméves kislányával él itt ez a 26 éves fiatalember. A tanya nem az övé. J. Tóth Lajos öcsödi embertől bérli a körülötte lévő hat hold földdel együtt. Két év óta munkálja ezt a koromfekete, esős időben nagyon ragadós, jól termő földet. — Megúntam az eddigi életet — magyarázza Papp István. — Kevés benne az öröm. Pedig nem panaszkodhatom. Munkáltam ezt a hat holdat, időnként még elmentem a gépállomásra, vagy a rizstelepre is dolgozni s előteremtettem a megélhetést. Csak kevés. Nem az élelem, meg a ruházkodás kevés, hanem valami más. Nem is tudom pontosan, hogy micsoda. Talán az élet. Az a kevés nekem, hogy csak mindig ilyen kis földön gazdálkodjam. Érti ugye? — Magyarázza csak ... — Nézze, az én apám itt lakik a szomszédban. Tanyája, hat és fél hold földje van. Azon gazdálkodik és művel még haszonbérbe másik hat holdat. A 22 éves öcsém is vele van. Nem szólok én semmit az apámra, de az életmódban nem egyezünk vele. Ő csak a támlát, a földet tartja valamire, én meg azt mondom: nekem az élet mindennél fontosabb. És hat holdon én nem vagyok boldog. Inkább nehezteljen rám, akkor is a szövetkezetbe állok. Majd meglátja ő is, hogy nekem van igazam. Végighallgatom ezt a jóvágású, szép fekete hajú fiatalembert, még a feleségét is megkérdezem, hogy ő így vélekedik-e? Azt mondja a fiatalasszony: kettőjük szülei oly nagyon különböznek egymástól, mintha nem is itt élnének ebben a tanyavilágban. A fiatalasszony édesapja ugyanis hosszabb ideje a Petőfi Tsz tagja, szóval szövetkezeti ember. Más a kapcsolatuk tehát a fiataloknak velük és más idős Papp Istvánékkal. Lassanként így tudom meg, hogy micsoda ellentétek bontakoznak ki még ebben az eldugott tanyavilágban is a parasztfiatalok és az idősebbek, nemegyszer szülők és fiuk között. Az újonnan alakult tsz-be is belépett néhány fiatal, aki évszázados előítélettel, régimódi gazdálkodással szakítani tudott. Mislatovszki János e fiatalok egyike. Nős ember már ő is, egy ideig a gépállomáson dolgozott s édesapja a szomszédos határrészen saját földön gazdálkodik. A fiú jött föld nélkül , az apa maradt a földön. Kiss Béla még nincsen 20 éves. Édesapjának nyolc hold körüli földje van, azon gazdálkodik. Ez a fiatal parasztlegény is egyedül jött a közösbe. Nem hozott magával semmit, csak fiatalságát, dolgos két kezét. És valami nagy-nagy reménységet, hogy ő már nem lesz a nyolc hold rabja, nem éli le egész életét a kisparcella közepén lévő tanyán. Más a helyzete Kertész Jánosnak, az itteni KISZ- titkárnak. Legényember még, bár letöltötte a katonaságot és özvegy édesanyjával él együtt. Földjük nincsen, alkalmi munkából tartották fenn magukat. Megint más a helyzete ifj. Gránicz Jánosnak, aki édesapjával együtt szánta rá magát a szövetkezésre. Állami tartalékföldet béreltek eddig, de most ettől a szövetkezettől remélik sorsuk, életük jobbrafordulását. Nem folytatom tovább a sort, ennyiből is látszik, hogy a veresházi tanyavilágban nagyrészt fiatalok, új életre vágyó, a régit már nem tűrő ifjak kezdeményezték ennek a szövetkezetnek a megalakulását. De mi lesz belőlük? — ez a kérdés mindig felvetődik és mindig jogos, amikor az ember az újnak valami törekvésével találkozik. Ho-gyan gazdálkodnak, mire viíszik majd? Saját földestterül a közösbe. Kétszázötven hold állami tartalékföldet kapnak, már beépített 30 ■ holdas rizsteleppel. Érdemes efölött gondolkodni. Rend- [ ben van: kézbeveszik ezt a[ tartalékföldet, munkához! látnak; s ha ügyesen gazdál- kodnak hamarosan pénzel- hetnek is a közösből. Az állam segítségével, támoga-| tásával belecsöppennek va-! lamibe. Azám, de itt az el-szórt tanyákon laknak 6—10 —15—18 holdas gazdák is.« Ők vajon mit szólnak a szö-‘ vétkezéshez? Daróczi István azzal fo‘ gad szép gyümölcsössel és" szőlővel körülvett tanyáján:« — Félek. Nagyon félek, hogy így nekiindult a szö-g vétkezés. — Mitől? A szövetkezet-■ től? — Nem. Inkább a megpró g báltatásoktól, mert én egy-* szer jártam már kálváriát. És Daróczi — ez a nagyon* tapasztalt, józan gondolko-J dású, jól gazdálkodó 18 holgas gazda — elsorolja, hogy* ő egyszer már volt szövet-» kezeti tag. Nem kényszerí-S tette senki, a saját jószán-! tából lépett be annak idején. Dolgozott, sok munkaegysége volt, ámde egyszer kimond-! ták rája, hogy kulák. Kizár-! ták a szövetkezetből, el kel-! lett mennie a tanyából. Nem! sok idő múltával visszacsi-» náltak mindent. Megállapi-« tották: Daróczi nem kulák,■ hanem középparaszt, vissza- mehet a tanyájára, gazdál gkodhat. — Azóta érte-e magát i’a glami igazságtalanság, bántó-* dús? — érdeklődöm tőle? — Senki nem bánt, nem" háborgat. Almával, szőlővel bíbelődök itt a tanya körül! s ebből szépen megélek. — Nem lehetne ezen a ré- szén nagyobb területen ker-" tesiteni? — A vágyamat, minden álmomat találta ki! Nézem Daróczi István ar ícát, szemének villanását, ahogy körüljáratja tekinte- tét a lassanként téli alko- nyatba boruló tájon, miköz-'* ben a kert sarkánál búcsúzkodunk. Két zsebre való almát adott ajándékba Daróczi István, én csak egy tanácsot tudnék adni neki ebben az írásban: félre kellene tenni végre mindenféle múltbeli esetlegesen rossz emléket, sértődést, emberi kicsinyességet, mert az ilyen gazda tudása, akarata, hasznára válna a most szárnyat bontogató szövetkezetnek s a szövetkezés is hasznára válna neki. Egy másik tanyán Csorba Andrással, az újdonsült szövetkezet elnökével is erről beszélgetünk. Arról, hogy össze kell itt fogni ebben a tanyavilágban a földnélkülieknek és a földes gazdáknak. És hogy az összefogás megtörténjék, ez elsősorban a most megalakult új szövetkezet tagjain múlik. Mert a kommunistáké, a szövetkező embereké az igazság, az erő a cserebökényi tanyákon is ... H. L. ! yyyywvyvyywywwtywywyytyt g fi magjai sajtu uapjav i £ ünnepeljük február elsején. [* Az emlékezés napja az el- [ Ssősorban: emlékezés a né-1 ! pet szolgáló, mindig a nép-1 ! pet tartó újságírókra, kö-1 fzöttük elsősorban a mun- j j kásosztáy, a nép felszabadí-1 tásáért folytatott harc már játírjaira, emlékezés a maj gyár újságírás legszebb hajgyományaira, Rákóczi, Kossuth, Táncsics lapjára, 1919 [ * vörösújság írására, a Horthy- [ fasizmus ellen, a háború [ ' ellen küzdőkre, — a mai jó magyar újságírás hősi példaképeire. Emlékezés a [ ! kommunista bátorság és [ J küzdeni tudás szerény hősé! J re, Rózsa Ferencre. Minden ünnepnap a gon-! dolatok napja is egyben.; 5 Gondolatoké, amelyek a j i múltba néznek, arra, ami * ! volt és a gondolatoké, • í amelyek előre röpítenek az S jövőbe. A ma magyar új-« ■ ságírói, amikor e napon • ■ felelevenítik a múltat, ezt j ■ azért teszik, hogy világosab- « ! ban, tisztábban lássák a jö- * ! vöt s azért, hogy minden g | eddiginél nagyobb hittel, g | bizalommal, optimizmussal g | mutassák meg a népnek:! j mit jelent a szocializmus, a ■ [ kommunizmus? A néppel tartó újságírás ■ [ mindig nagy ügyet szolgált, • , s ez nagy tisztesség. Ma a g [ sajtó minden eddiginél hag [ talmasabb ügy harcosa, ” [ mert országunk közel más g I fél évtizede azon az úton g I jár, amelyen új társadalmi g I rendszert alkot diadalmas g I vörös zászlók alatt az em- g I beriség. A ma leghaladóbb g I sajtójának kommunista saj- g I tó a neve, és ez a mai nap g I is a párt útmutatására em-! lékeztet; váljék az újság- ki írás minden ízében valóban S I a munkásosztállyal, az I I egész dolgozó népnél ősz-öszeforrott, kommunista új-ságírássá. Ilyenkor, ünnennanokon ! ígéretek is gyakran elhang- zanak. Mi nem ígérettel,* hanem kívánsággal köszönt- « jük e napot: kívánjuk a ■ szocializmus építőinek, hogy » a kommunisták pártjának vezetésével minél nagyobb g sikereket érjenek el. S ■ kívánjuk, hogy népünk eb- ” ben a munkában mindi«* g jobban érezze sajtójának jó támogatását. 3 Tanácstagok továbbképzése (Tudósítónktól) Kiskundorozsmán dr. Gyimesi Dezső, a megyei tanács titkárságának dolgozója tartott előadást a tanácstagok jogairól és kötelességeiről. A tanácstagok nagy figyelemmel hallgatták szavait, és kérték, hogy a jövőben is tájékoztassák őket az időszerű kérdésekről, mert ez segítséget nyújt további feladataik megoldásához. TIT-eltadás »A talaj termékenységének fokozása és az okszerű műtrágyázás« címmel Ábrahám Lajos tudományos kutató tart előadást február 3- án, kedden a TIT Agrártudományi Szabadegyetemen. Az előadás helye: Hódmezővásárhely Sztálin u. 22. Az előadást filmvetítés követi. VYYYYYYYYVYrVYYWWVTYYYYTVYY HÍDÉPÍTÉS — ELŐREGYÁRTOTT ELEMEKBŐL A hároméves terv időszakában 140 millió forintot fordítunk új hidak építésére, a meglevők korszerűsítésére. Ebben az évben kerül befejezésre a 210 méter hosszú, 10 méter széles, több mint 1400 tonna vasanyagot igénylő tokaji Tisza-híd. A 20 millió forintos beruházással épülő hidat nagyrészt állványok nélkül, előregyártott elemekből állítják össze. Az épülő hídon halad előre a daru és maga előtt rakja le a szerkezeteket. Vasárnap, 1959. február 1. Felhívás az állami gazdaságok és a gépállomások ifjú traktorosaihoz! Fiatalok! Kiszisták! Állami gazdaságok és gépállomások fiatal traktorai, kik ezrével dolgoztak a szántóföldön, mindennapos, becsületes munkával harcoltak a magasabb terméshozamok léréséért! — Hozzátok szóluak: a KISZ Központi Bizottága, a MEDOSZ Elnöksége és az FM Gépállomásai és Gépesítési Főigazgatósága meghirdeti az 1959-as évre »Az állami gazdaságok ifjú traktorosainak országos egyéni verenyét«, valamint »A Gépállomások ifjú traktorosainak országos egyéni versenyét.« I A verseny célkitűzései az | állami gazdaságok ifjú ' traktorosai részére: ■J — A traktoros a részére | megállapított gépi munka [tervet teljesítse; | — kifogástalan minőségű munka; j — a kisebb teljesítményt [elérők, a szakmailag képzetlenebbek segítése új 'munkamódszerek átadásával; — a traktoros a rábízottgépet vegye át szocialistamegőrzésre; a gépkarbantartási utasításokban foglaltak pontos betartása; — üzemanyagfogyasztás, alkatrész-megtakarítás észszerű felhasználása, a gépi munka önköltségének csökkentése. A verseny célkitűzései a gépállomások ifjú traktorosai részére: — Géptípusra való tekintet nélkül — 1959. január 1-től december 31-ig a legtöbb műszaknorma — kifogástalan minőségű munka; — kisebb teljesítményt elérők, a szakmailag képzettlenebbek segítése új munkamódszerek átadásával; — kenő- és tüzelőanyagnormák betartása; — gépjavítási költségelőirányzat csökkentése; — az előírt karbantartások szakszerű elvégzése oly módon, hogy a gépkiesés a teljesített műszakok 3 százalékát ne haladja meg* A verseny jutalmazása: — A három országos első helyezett 2000—2000 Ft-ot; — az öt országos második helyezett 1500—1500 Ftot; — az öt országos harmadik helyezett 1000—1000 forint jutalomban részesül. A versenyben részt vehet minden 30 éven aluli traktoros, aki a fenti verseny célkitűzéseit elfogadja és annak megvalósításáért dolgozik. Fiatalok! Kiszisták! Ifjú traktorosok! Jelentkezzetek az ifjú traktorosok országos egyéni versenyére. Szerezzetek még nagyobb megbecsülést a traktoros névnek, állami gazdaságotoknak, gépállomásotoknak. A termelési tervek túlteljesítésével segítsétek elő az »Éhtszem« és a »Kiváló dolgozó« cím elnyerését. A munkaverseny, amelyre hívunk benneteket, a mezőgazdaság szocialista átszervezését, erősítését szolgálja, — ez ifjú traktorosaink legnemesebb feladata. Állami gazdaságok és gépállomások kiszistái! Szervezzétek és vigyétek győzelemre az ifjú traktorosok országos egyéni versenyét. FM Gépállomási- és KISZ MEDOSZ Gépesítési Főigazgatósága Központi Bizottsága Elnöksége Üzemi dolgozók javasolják... Baleset elhárítása Albert József, a Vásárhelyi Mérleggyár lakatosa. Olyan ezermester, aki állandóan fúr-farag. És sok esetben nem is hiába. Legutóbb például az alumínium-maró módosítását javasolta. Elgondolásának lényege: olyan védőburkolattal ellátni a marógépet,, hogy a munka végzése teljesen balesetmentes legyen. Eddig ugyanis a marógép hengere szabadon forgott és számos balesetet és egyéb kellemetlenségeket idézett elő. Albert József lakatos javaslatának megvalósításával a védőburkolat tökéletesen eltakarja a megmunkálandó anyagot és megakadályozza a balesetet. Az újítást február első felében próbálják ki. S mi az értéke? A munkások egészségének megvédése, a balesetmentes munkahely biztosítása, amely minden pénznél többet ér. Könnyebb lesz a mérlegszállítás A Mérleggyárban dolgozik Varró Károly, a kovácsműhely MEO-ja is. Az üzem gazdasági vezetőinek sok gondot okozott a nagyobb mérlegek elszállítása, illetve azok kocsira rakása. Eddig nyolc-tíz embert kellett igénybe venni több óra hosszára egy-egy mérleg elszállításakor, ami rengeteg munkaidő-kiesést okozott és ez megérződött a munkások keresetén is. Varró Károly sokat gondolkozott e probléma megoldásán. Az elektromos meghajtású targoncára két kart szerkesztett és szerelt fel, melynek segítségével a legnagyobb méretű mérlegeket daru segítségével, emberi erő igénybevétele nélkül, könnyen, kényelmesen tudnak egyik helyről a másik helyre szállítani, vagy akár gépkocsira felrakni. A karokat bármikor, percek alatt le tudják szerelni az elektromos meghajtású targoncáról. Neon-feliraattal látnák el a csanádpalotai és kisteleki földművesszövettkezeti bojtokat Új szín jelenik meg rövidesen két Csongrád megyei községben: Kisteleken és Csanádpalotán neon-felirattal látják el a földművesszövetkezeti boltokat. Csanádpalotán a főtéren elhelyezett vendéglő, cukrászda, ruházati bolt, a most létesített gyorskiszolgáló bolt, a bútorszaküzlet, az üveg-, edénybolt, a hentes és a vasnyiszaki bolt kap neonfeliratot. Kisteleken a fűutcában elhelyezett boltokra kerül neonfelirat. Külön érdekesség lesz a mostani nagyárusház neonvilágítása, s mire erre sor kerül, az áruházat is átszervezik. A földszinten kap helyet a konfekció- és cipőrészleg, az emeleten a fehérneműosztály. Ennek megfelelően látják el felirattal az áruház homlokzatát. Érdeklődésre tarthat még számot majd az új kultúrcikküzlet, amelyben óraj ékszer, és bizsukészítményeket árulnak majd. Létesítenek egy bútorbemutató termet is, a mostani bútorraktár helyén. E két községben magas szintre akarják emelni a kereskedelmi kultúrái.