Csongrád Megyei Hirlap, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-01 / 76. szám
__3 Több mint hárommillió forint bérlettel tartoznak az állami tartalékföldek használói Megbízhatatlan nyilvántartások — jogtalan és ismeretlen földhasználók Megyénk népi ellenőrzési bizottságai — vizsgálati programjuk szerint — az elmúlt hetekben az állami tartalékföldek hasznosításának módjait vizsgálták meg a városokban és a megye 19 községében. A mezőgazdasági osztályok adatai szerint a megyében 1958-ban több mint 31 ezer hold állami tartalékföld volt. De ez az adat csak megközelítő pontosságú, mert az utóbbi években a nyilvántartások általában megbízhatatlanná váltak. Ennek jellemző példáját észlelte a vásárhelyi vizsgáló csoport, miután, megállapította : a mezőgazdasági osztály és a földmérési hivatal más-más adatról tud. Sőt a földmérési hivatal a vizsgálat megkezdésekor 1959 haldról tudott, 21 nappal később több mint 3 ezer holdról. Egyébként a tartalékterületek hasznosítása körül a legnagyobb zűrzavar Hódmezővásárhelyen tapasztalható. Például az elmúlt évben a mezőgazdasági osztály 2352 hold ingatlan kishaszonbérletbe adásáról tudott. A városi tanács pénzügyi osztálya viszont 3424 holdról adott számot. A népi ellenőrök az eltérés okeit kutatva megállapították, hogy a mezőgazdasági osztály nyilvántartása nem jó, adatai tévesek és a valóságos helyzetet a pénzügyi osztály nyilvántartása tükrözi. Mindebből azt következtetni, hogy sem Hódmezővásárhelyen, sem a vizsgált községek jó részében a tanácsok mezőgazdasági osztályai, illetve csoportjai nem tettek meg mindent a tartalékingatlanok megfelelő hasznosításáért, és ezáltal károsodás érte az államot. Megtörtént, hogy olyan esetben sem helyesbítették a szerződéseket, amikor meggyőződtek arról, hogy egyesek nagyobb földterületet használnak, mint amennyire szerződtek. Hódmezővásárhelyen például sok olyan lakos van, aki 181 vagy ennél több hold földet használt. Például Gulyás György (Tanya 206?) közel 25. Czukárszki Györgyné (Puszta 2) közel 21 hold földet használt. A vásárhelyi , tanács mezőgazdasági osztálya más községbeli lakosnak is adott kishaszonbérletbe állami tartalékingatlant — Szegedtől Csongrádig, sőt Békéssámsonig találhatunk ilyen bérlőket. Hasonló jelenséget tapasztaltak a szegedi járásban, Makón, s valamennyi vizsgált város és község zöménél. Az adatok megbízhatatlanságából következik egyrészt az, hogy az állami tartalékingatlanok haszonbéreit sokan nem fizetik be. A megyében igen sok olyan hátralékos található, aki azóta másfelé költözött, vagy férjhezmenéssel neve megváltozott — s mint ismeretlen szerepel. Csupán Vásárhelyen 300 felszólítás érkezett vissza a postától »ismeretlen« jelzéssel. Az ismeretlenek felkutatásáról nem intézkedtek. A vásárhelyi népi ellenőrzési bizottság javaslatot tett, hogy az ismeretlenek felkutatására minél előbb eredményesebb intézkedéseket tegyenek. Ezenkívül az elmúlt évben például több mint ezer katasztrális hold füld maradt parlaiao a megyében. Egy részük öszszefüggő terület és hasznosításukról a szakigazgatási szervek nem intézkedtek. Kübekházán például 172 hold maradt parlagon. A vásárhelyi tanács mezőgazdasági osztálya mintegy 384 hold tartalékingatlan hasznosításáról nem gondoskodott. Székkutason a népi ellenőrök azt tapasztalták, hogy a helyi tanács két pár ló takarmányozására 50 hold földet tartott fenn saját kezelésében, amelyet felesben munkáltatott. A népi ellenétek a vizsgálatok során felfigyeltek arra, hogy a rendeletben megállapított legkisebb haszonbért — tíz kiló búzát — kérték csak az állami tartalékterületek használatáért. Csupán Tápén tapasztalták, hogy aranykoronánként 12 kiló haszonbért kértek. A vásárhelyi tanács mezőgazdasági osztálya emellett 1957. október 1-től az állami ingatlanokon lévő tanyák és hozzájuk tartozó udvarrészek után haszonbért nem állapított meg. A szerződésre ugyan rávezették, hogy majd később megállapítják — de még ma sem állapították meg- Olyan hiányosságot is tapasztalt a népi ellenőrzés, hogy egyesek éveken keresztül használták az állami tartalékingatlant haszonbér- és adófizetés nélkül. Szilágyi Ferenc pitvarosi lakos például három és fél hold ingatlant használt Rákos községben szerződés nélkül, adót nem fizetett Megállapították azt is, hogy a haszonbérlők igen mit is szeml tartozak az államnak. Hódmezővásárhelyen közel egymillió 200 ezer forintot tesz ki ez az adósság. A megyében összesen közel hárommillió 227 ezer forint az az összeg, amelyet a haszonbérlők nem fizettek be. Cserebökény községben például 494 hátralékos közül az idén három, a 245 székkutasi hátralékos közül pedig csak kettő rendezte az előző évekről maradt földhaszonbér-tartozását De megemlíthetjük Nagymágocsot is, ahol 175 hátralékos közül csupán csak egy személy rendezte az idén tartozását. Ezenkívül jelentős búzaadóhátralék is van, 3173 mázsa. Csupán néhány adatot ácsoltunk fel a népi ellenőrzési bizottságok vizsgálati jegyzőkönyveiből, de már ezekből is megállapítható, hogy megyénkben nincs minden rendben az állami tartalékingatlanok hasznosítása tekintetében. E kérdéssel a megyei népi ellenőrzési bizottság legközelebbi ülésén foglalkozik, s javaslatokat tesz a hiányosságok felszámolására. I. A. Ezt is szóvá tesszük Levél nyomán A munkaerőtartalékok hivataláról szólunk ezúttal, hiszen ez a hivatal tartja, nyilván Hódmezővásárhelyen is az átmeneti munkanélkülieket. Sajnos, sok esetben nem felel meg a reá háruló követelményeknek. Például nem tudjuk, miért nincs naponta fogadás? Miért kell kitűzött nap ahhoz, hogy az elhelyezkedni akaró munkások jelentkezhessenek? Másik kérdés: miért van egyáltalán szükség kiközvetítésre, amikor legtöbb esetben ma már a válla■atok veszik fel a munkást és csak a kiközvetítő lapért küldik fel őket a munkaerőtartalékok hivatalába. Sokszor olyan dolgozót is felvesznek, aki a munkaerőhivatalnál nincs nyilvántartásban. Sokkal célszerűbb lenne, ha vagy a vállalat, vagy a munkaerőtartalékok hivatala intézné a munkásfelvételt. De talán legjobb volna, ha a munkáltatók, illetve a vállalatok intéznék a felvételt az üzemi bizottságokkal egyetértésben. Az utóbbi időben úgyis ez a módja kezd kialakulni a munkásfelvételnek. Szót érdemel még a munkások egyik helységből a másikba való vándorlása. Számtalan esetben vidéki munkásoknak adják ki a helyi munkákat, sokszor a munkaerőhivatal és a munkások tudta nélkül, a helybeli dolgozókat pedig nem tudják elhelyezni, vagy pedig más városokba, falvakba viszik őket. Nemegyszer abba a városba, ahonnan idegen munkaerő jött hozzánk dolgozni. Ez a probléma is rendezést kíván, mint ahogy még sok más. Többek között a munkanélküli segélyek kifizetése, amely jelentős összeg, azonban a tanácsok ezt az összeget megtakaríthatnák az egészségesebb munkaerőelosztással és különböző városfejlesztési célra fordíthatnák, mint például az utcák vízlevezető csatornáinak rendezésére, amely már nagyon szükséges. Valamelyes pénz pótlásával tudnának munkaerőket őt is foglalkoztatni. Díszünnepségek, műsoros estek során emlékezik meg Csongrád megye a felszabadulás 14. évfordulójáról A béke és a szocialista építőimunka meggyorsulása jegyében készül megyénk dolgozó lakossága a felszabadulás 14. évfordulójának ünnepségeire. Már április 4-ét megelőzően sok helyen rendeznek kisebb ünnepségeket az üzemekben, az intézményekben. Az ünnep-ségekre sok helyre meghívo ttak szovjet vendégeket. A nagyobb ünnepségeket áp-rilis 3-án és 4-én tartják megyeszerte. Hódmezővásárhelyen ápri lis 3-án helyi ünnepségek lesznek az üzemekben, injélményekben és a. kerüle-tekben. Este 7 órakor középonti díszünnepség zajlik le a Petőfi Művelődési Házban. Beszédet mond Kerekes Szilveszter őrnagy. Ezután művészi műsor követelkezik, melynek során szegedi művészek lépnek fel, majd pedig a mindszenti , községi táncegyüttes mutat- tja be műsorát. Április 4-én délelőtt 10 órakor koszorúzási ünnepség lesz a szovjet hősi emlékműnél. Rövid beszédet mond Pál János országgyűlési képviselő, az MSZMP hódmezővásárhelyi városi bizottságának tagja. Ezután a helyi fegyveres testületek tisztelgése, majd a temetőben a szovjet hősök sírjainak megkoszorúzása következik. Csongrádon április 3-án este 7 óarai kezdettel a városi művelődési házban díszünnepség lesz hazánk felszabadulásának 14. évfordulója alkalmából. Beszédet mond Kurucz Márton országgyűlési képviselő, az MSZMP szentesi járási bizottságának titkára. Az ünnepi beszéd után a »Budapesti tavasz« című filmet vetítik. Április 4-én délelőtt fél 1ókor koszorúzási ünnepség kezdődik a felszabadulási emlékműnél. Szentesen április 3-án este 7 órakor kezdődik a felszabadulási díszünnepség a Tóth József Színházban. Beszédet mond Labádi Sándor elvtárs, az MSZMP szentesi városi bizottságának titkára. A beszédet a szentesi öntevékeny együttesek műsoros estje követi, amelynek során többek közzött a IV. kerületi színját,szók előadják az »Emberek a viharban« című színdarabot. Fellépnek ezenkívül a Móricz Zsigmond Művelődési Ház, a KISKER, valamint a Közgazdasági Technikum együttesei. Április 4-én délelőtt 19 órakor koszorúzási ünnep- sség kezdődik a szovjet emlékműveknél. Makón április 3-án este 7 órakor díszünnepség kezdldődik a városi művelődési ■ házban. Glemba Pál elves társ, az MSZMP makói városi bizottságának méltatja az évforduló jelentőségét, majd ezt követően , a helyi öntevékeny együttesek fellépése zárja az ünnepség 3-i esti műsorát. Április 4-én délelőtt 19 órakor koszorúzási ünnepség kezdődik a szovjet emlékműnél és a temetőben. Ennek során a szovjet emlékmű előtt rövid emlékbetszéd hangzik el, amelyet a város fegyveres testületei vegyes díszszázadának tisztelgése követ. Megkezdődik a szarvasmarha utódellenőrzés a megyében A megyei szarvasmarha utódellenőrző bizottság ülést tartott Hódmezővásárhelyen, s megtárgyalta a megye szarvasmarha utódellenőrzésének problémáit. Az értekezleten egységes vélemény alakult ki atekintetben, hogy a Hódmezővásárhelyi Szarvasmarha Mesterséges Megtermékenyítő Állomás »Félix«, »Rózsifia« és »Terkafia« nevű kétéves tenyészbikái kerülhetnek utódellenőrzésre. Azutódellenőrzést leány anyapáros módszerrel fogják elvégezni a Kutasi úti, a Felgyői és a Székkutasi Állami Gazdaságban, továbbá a makói Úttörő és József Attila, valamint a szentesi Felszabadulás Termelőszövetkezetben és a Szentesi SERNEVÁL-nál. A terv szerint az utódellenőrzési munkát május 2-án kezdik meg a fentebb említett gazdaságokban. A szarvasmarha utódellenőrzés megkezdését az tette lehetővé, mert most már megfelelő nagy tehenészetek alakultak ki a megyében és a mesterséges termékenyítő állomáson is megfelelő fiatal apaállatok állnak rendelkezésre. Vásár twit a szomszéd rá , Srosban, onnan jöttek haza a Jf TT'* T TJ* parasztok. Elég sokan. Kik M WT I. I JV V 1 szekéren, kik meg lovon. TM TM w Kerekes Samu gyalog jött. ... .. . . . . , Kalapját félrecsapva de ló- et tengesre ütötte a tava reszenek bizony befellegzett, az orral keserűen lépkedett 324 nap, karcsú lábait meg- Lassan kiszorítják őket a ge- Zszott raTto hW ^l ^emelgetve vasalt patái- pék azok sokkal többet, és dik. Utána baktatott pejkó Ti’ TM0VOkat csapkodott a sokkal olcsóbban dolgoznak, lova, amelyiket el akart ad- ^onjardan. A karai legye- Kerekes gazda is tudta ezt, ni a vásárban de nem tike- ket hessegette. Kerekes gazda e azért csak elment a város. Lóból annyi volt, hogy **. « fröccsöket itta sorba. Hátha sikerül. Elkenem fértek be a nekik Hiebanataban- Éppen a harmasett. A tavaszon nagyon lölt helyre és a kutyának.Cse diknal tanott, amikor az ut megszaporodott a termelőmellett egy sem. MosTazUn tárál bel^ “ **TM?épü. szövetkezetek száma s máris mi vér szegény pejkóra? Z,s~f orrú Bognár a ^Voros van•, egy csorna felesleg a Ezen törte a fejét Kerekes bTr9ádveseto*- k ?L gazda. A kötőféket csak úgy tek ve*f né0VTM~ 100 forinten?. Info^ is meg nem is de oten’ termel°szoVetkezerti lakabb megnyuzom — dohogakár el is engedhette, a pej- 9ok ^ Parasztok Ut mérgesen Kerekes kő úgy sem megy el, ragasz- ~ Latusfortforfa Bogw, « brigadvezeto kodik a pazdájahoz Persze me° Kognar Kerekest — odament hozza. Suny* kepu, hogy ragaszkodik Hiszen ott csak Úgy otthan»tad « l°- ssozte- csavarosessű ember ez meg sem Kötötted? Nem a Bognár, é -in h tízin n- ind/ vek* félsz, hogy elmegy? — Megvesszük mi azt a e nhSdá - Hadd menjen - mór- lovat - mondta. seiznel. Es a gazda sem szí- » \ J , .n Tvesen válik meg tőle, mert awlt oda Kerekes. - Kik azok a mikertörzskönyvezett tiszta vér. ~ Aztar, miért? dezte Kerekes. Sok csikót hozott a világra. — Csak. Száz forintot ígér- _ Azt ri do ’ r amelyekért szép pénzt kapott tek érte. Hogy a mennyd'ór- V- -17' . -M ~ M,,«» «* *. "Äö ö'iSSSSrÄK"*^' Ä TÄÄ/tÄZ JSS*"“* «"•»•»•« * sek a termelőszövetkezetbe, bajsza is felfelé kunkorodott hát túl akart adni rajta mi mérgében. Kezet rá.nél előbb. Pénzzé tenni, ami A kocsmában kitört a ka- Bognár belecsapott Kerepénzzé tehető, ki tudja, mi caj. Mindenki nevetett. Mert ke a nagy tenyerébe. Rendelt less ezután. Odavezette az ki hallott még olyat, hogy két nagyfröccsöt, egyet maitalbólt ajtajához és élen egy lóért 100 forintot ígérgének, egyet pedig berekesgette a kötéseket. Nem kőjenek a vasarban. Senkinek. Aztán kivett a zsebéből tette meg, bement az inéba. Dehát a va gbím ez & egy összehajtott paper ősi er A pejkő kévül maradt. Sző- élő ferén? Mert a Tövek egy odarakta Kerekee- a®. — írd alá — mondta. Kerekes aláírta. Csak úgy minden olvasás nélkül odakanyarintotta a nevét. Bognár megnézte, azt mondta, hogy kész, aztán széthajtogatta. Az ír papír tetejébe ez volt írva: Belépési nyilatkozat. A parasztok odanéztek és megint nevettek. Hatalmasat nevettek. — Tudod mi ez? — mutogattak rá a papírra. — Ez belépési nyilatkozat. Kerekes arca megkomolyodott, erre ők is abbahagyták a nevetést. Azt gondolták, hogy Kerekes megvadul és nekimegy Bognárnak. Merthogy ez most alaposan beugratta. De nem. Nem ez történt. Kerekes fogta a poharat, koccintott Bognárral és egy szuszra magába öntötte az italt. Azután ő kezdett nevetni. Nevetett hasát fogva, úgy, hogy a szemei is könnyeztek. — Azt hiszed, behúztál, ugye?... Nem, pajtás... Én oda akartam mennti hozzátok, aláírni... Te meg idejöttél a helyembe. Még egy fröccsöt is fizettél — mondta még mindég nevetve. A többiek elcsodálkoztak. Aztán kesetráztak Kerekessel. Hát így kelt el a pejkó... gazdászul ’Ocnto Mihály Szerda, 1959. április 1. Kiváló vállalat — A Szentes és Csongrádi Vendéglátóipari Vállalat 1958 második felében végzett jó munkájuk eredményeként elnyerték a »Kiváló vállalat« megtisztelő címet. A kitüntetést társasvacsorával egybekötve ünnepükt meg április 2-án Szentesen, a Petőfi Étteremben. Ez alkalommal osztják ki a dolgozók között a nyereségrészesedést is. aánd&sz.hzL& A vásárhelyi Megyei Vágóhíd is elérte az élüzem szintet és megkapja az élüzem jelvényt. Az élüzem jelvényen kívül elnyerték az ÉDOSZ és az Élelmezésügyi Minisztérium vándorzászlaját is, amelyet az április 3-i élüzem ünnepségen vesznek át. A Vágóhíd dolgozóinak nagyszerű eredményeihez további munkasikereket kívánunk. Hetedszzer lett élüzem a Vásárhelyi Közúti Üzemi Vállalat Szombaton délután kedves ünnepség zajlott le Hódmezővásárhelyen : a Vásárhelyi Közúti Üzemi Vállalat dolgozói vacsorával egybekötve hetedszer ünnepelték az élüzem kitüntetésüket. Az avatón a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumot Ivócs Béla elvtárs, az Építők- Fa- és Építőanyagipari Szakszervezete elnökségét Balla János elvtárs képviselte. Megjelent az ünnepségen Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei pártbizottságának másodtitkára, és Csakmay György elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője is. Papp István elvtársnak, a vállalat a. b.-elnökének megnyitója után Balla Mihály, a KPM II. Út- és Hídépítő Főosztályának helyettes vezetője tartott beszámolót. " A Hódmezővásárhelyi Közúti Üzemi Vállalat immár hetedszer nyerte el az élüzem megtisztelő címet — mondotta. — Ezt az eredményt úgy értékeljük, mint a dolgozók és vezetők közös erőfeszítését. Annál is inkább mondhatjuk ezt, mert a vállalat 1955 óta csak most jutott el az élüzem szint újbóli elnyeréséhez. A dolgozók kezdeményezése, helytállása, a munkaverseny kiszélesítése és a tervek teljesítése nem volt hiábavaló. Őszintén szólva a felsőbb vezetés kételkedett abban, hogy 1958-ban a vállalat elnyerheti a megtisztelő kitüntetést. Miért mondom ezt? Az első félévi tervet 86 százalékra teljesítették, s a harmadik negyedévet is hasonló gyenge eredménnyel zárták. A negyedik negyedévben azonban már országosan is kimagasló eredményt értek el, 210 százalékra teljesítették tervüket. Ez utóbbi eredménnyel alapozták meg az élüzem odaítélését. Végeredményben 105,5 százalékra teljesítették éves tervüket. A jó munkát végzők közül külön meg kell említenem a kubikos csoportok tagjait, akiknek nagy részük van a sikerekben. Ezután Balla János elvtárs, az Építők- Fa- és Építőanyagipari Szakszervezet országos vezetőségének tagja üdvözölte az ünnepelteket, majd újabb munkasikereket kívánt a vállalat dolgozóinak. Az élüzem oklevél és a jutalmak átadása, illetve ki-,osztás után Lehoczki Zsuzsa, Horváth Anna, Varga Róbert és Kovács János, a Szegedi Nemzeti Színház művészei szórakoztatták azünnepeiteket.