Csongrád Megyei Hírlap, 1962. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-01 / 178. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA I . A XIX. évfolyam, 178. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1962. augusztus 1. Cséplőgépek — cséplőmunkások (R. M.) Egy hete búgnak a gépek megyénk területén. Csépelik a termést, a kenyérnek valót A múlt évhez viszonyítva később álltak munkába, hiszen a gabona érési időszaka a hosszú tél miatt egy pár nappal kitolódott. Igaz, az aratás rövid ideig tartott, és nem volt nehéz. De csépelnivaló viszonylag több van, mint a múlt esztendőben. Egyes termelőszövetkezetekben ugyanis a kicsire nőtt szalma miatt kevesebbet arattak, csépeltek kombájnnal és többet vágtak aratógépekkel. Köztudomású, hogy a kombájn magasabb tarlót hagy maga után, s a termelőszövetkezeti tagok úgy gondolták, hogy ilyen helyzetben, amikor nemcsak a takarmány, hanem az alomszalma is nagy érték lesz, kár otthagyni tarló formájában a földeken. Van tehát csépelnivaló. Persze nem minden termelőszövetkezeti gazdaságban ilyen a helyzet. A hódmezővásárhelyi Lenin Trizben például a 2013 hold kalászosból 1600 holdat kombájnnal arattak, csépeltek. Így tehát nem sok maradt a cséplőgépeknek. Alig valamivel több 400 holdnál. Még nem is csépelnek. De ha megkezdik a cséplést, beállítanak két gépet, az egyikhez saját, a másikhoz idegen munkacsapatot, s pár hét alatt végeznek. Nem nehéz most a cséplés: a gabona szalmája elég kicsi, az aratógépek jó kévéket kötöttek. Az árpádhalmi Árpád Tszben 1750 hold gabonából 1100 holdat vágtak kombájnnal. Az aratógépekkel vágott gabonát már jóformán két hete csépelik. Saját cséplőcsapatuk naponta 140—160 mázsát csépel. Még két hét és végeznek. A makói Lenin Tsz-ben már más a helyzet Itt a 2263 hold kalászosból több mint 1000 holdat aratógépekkel arattak le. Két traktorvontatású és két lóvontatású aratógép dolgozott Tehát több is a csépelnivaló. S mivel most kell szedni a hagymát, a tsz-tagok tehát ott vannak elfoglalva, a cséplést három idegen munkacsapatnak adták ki. Ezeknek a tsz étkezést is biztosít. A magyarcsanádi Úttörő Tsz gabonájának kétharmadát aratták aratógépekkel. Egy cséplőgéppel és saját munkacsapattal csépelnek, s a napokban még lesz egy cséplőgépük, ahhoz is a tsztagokból állítanak össze cséplőcsapatot. Egy géppel itt is körülbelül 150—160 mázsát csépelnek el naponta, kora hajnaltól késő estig dolgoznak. A cséplőgépek teljesítményét erősen befolyásolja, hogy a termelőszövetkezetben milyen létszámú és milyen munkaerőből álló munkacsapatot szerveztek egyegy géphez. Ahol hozzáértő, szorgalmas tagok dolgoznak, kora hajnalban kezdenek és későn este hagyják abba a cséplést, ott jó eredmények vannak. De a gépektől is függ a teljesítmény. A jól kijavított, jól karbantartott cséplőgéppel kevés a baj. A cséplési eredmény azonban más tényezőktől is függ. Egyes termelőszövetkezetekben például szokássá vált a gépbehordás. Ilyen esetben a termelőszövetkezetek vezetői mindig vegyék figyelembe, hogy milyen kapacitású gépre és milyen távolságra kell hordani. A cséplés megkezdése előtt, de a cséplés alatt is a cséplőgép egyik oldalára célszerű kisebb asztagot rakni. Ez két szempontból is fontos. Először: ha több a fogat, nem kell, hogy azok a szérűn megrakottan várakozzanak, míg az előbbiekről elcsépelnek, hanem néhány szekérről az asztagra lehet a kévéket dobálni. Másodszor: eső esetén, vagyis az eső megszűnte után a cséplést azonnal folytatni lehet. Az ilyen esős időben, mint a mostani nyár, ez nagyon fontos. Így a cséplés nem fog elhúzódni. De a behordásnál egyéb körülményre is figyelemmel kell lenni. Arra kell törekedni, hogy a keresztekben levő gabonát az emberi, a fogat- és gépi erő jó kihasználásával, minél kevesebb szemveszteséggel, minél előbb kell behordani. A közeli táblákról fogatokkal, a távolabbiakról vontatókkal. A hordáshoz beosztott dolgozók számát úgy kell megállapítani, hogy a fogatok, vontatók ne torlódjanak, de a rakodáshoz beosztott dolgozók várakozási ideje se növelje szükségtelenül a behordás költségeit. No és természetesen az se történjen meg, hogy kevés rakodó híján a fogatok üresen várakozzanak. Ez például gépbehordás esetén még a cséplést is késleltetheti. Márpedig az nem jó dolog, ha a cséplőgépnek gabonahiány miatt állnia kell. Ugyanakkor a cséplőcsapatokról is megfelelően kell gondoskodni. A cséplés, még a mai jobb körülmények között is, a legnehezebb munkák közé tartozik. Tűző napon — s mint a múlt héten is —, 30—35 fokos melegben például egész nap az elevátor alatt a szalmakazal tetején porban villázni a szalmát, bizony nem gyerekjáték. Az ember alaposan kifárad. Legyen tehát állandóan friss ivóvíz a gépnél, s ha csak lehet, a cséplőmunkások élelmezéséről is gondoskodni kell. Különösen akkor, ha idegen munkacsapatokkal csépeltet a termelőszövetkezet. A felszabadulás előtti esztendőkben ezért sokat harcoltak a mezőgazdasági munkások. Nem lenne helyes, ha a szövetkezeti gazdaságok ennek teljesítésétől most elzárkóznának. Persze más dolog, ha a szövetkezetek a saját munkacsapatukkal csépeltetnek. S a tsz-tagok úgy döntöttek, hogy a közösben nem tartanak fenn konyhát, nem főznek a cséplőgépnél dolgozóknak. De idegen csapattal ezt lehetőleg ne tegyék. Gondoskodjanak a cséplőmunkások egészségvédelméről is. Az előírt kötszerek, gyógyszerek, elsősegélyt nyújtó eszközök ott legyenek a gépnél, hogyha esetleg szükség lenne rájuk, ne kelljen eikket a gyógyszertárba szaladgálni. Mindezek ismert dolgok, de nem árt róluk említést tenni, mert olykor a nagy munkában megfeledkeznek róluk. Pedig a cséplés is, mint más munka, eszk úgy lesz folyamatos és eredményes, ha minden előfeltételét megteremtik. Készül az őszi szállításokra a MÁV Szegedi Igazgatósága A vasutasok mindent megtesznek az őszi forgalom zökkenőmentes lebonyolítása érdekében A betakarított termények megfelelő rendeltetési helyre juttatása minden ősszel nagy gondot okoz a vasútnak. Az őszi hónapok túlterhelését ma már országosan enyhítik az úgynevezett előszállítások. Már a nyári hónapokban (áprilistól júliusig) elszállítanak olyan árukat, amelyek fuvarozása csak a második félévi tervben szerepel. Ilyen például: tüzelőanyag a cukorgyáraknak, vagy kő, salak stb. az építőipari vállalatoknak. A nyári időszak végén is jelentkezik nagyobb szállítási igény. Szatymazról, Szegedről gyümölcsöt, Makóról hagymát kell továbbítani. Ezekből az áruféleségekből sokat exportálunk külföldre. Az export megkönnyítése érdekében export kocsifelülvizsgáló brigádokat szerveztek, amelyek lehetővé teszik, hogy az igénylés időpontjára a kocsi előállhasson. Szeptember 1-től kezdődik a cukorrépa fuvarozása, amely a kapacitás nagy részét lefoglalja, és másfélszeresére növeli a vasút fogalmát. Hogy a cukorrépa-szállítás zökkenőmentesen történjék, a MÁV őszi forgalmi értekezleteket hívott és hív össze különböző illetékes vállalatokkal. Tartottak ilyen tanácskozást a Mezőgazdasági Értékesítő Központtal Szegeden, Kecskeméten és Békéscsabán. Augusztus 10. és 20-a között pedig a cukorgyárakkal folytatnak hasonló megbeszélést. Az állomás területén biztosítják a befuvarozást azzal, hogy a nyáron bérbeadott rakterületek bérletét felmondják. Tervbe vették, hogy a terményforgalmi vállalattal előre megtárgyalják a gabonaszállítás lehetőségeit. Természetesen nemcsak a különböző intézményekkel folytatott tanácskozások segítik majd elő az őszi forgalom lebonyolítását, hanem a vasúton belül is megfelelő intézkedéseket hoznak a minél zavartalanabb fuvarozás érdekében. Így jutalmazzák azokat az állomásokat, amelyek meggyőzik a szállító feleket a vasárnapi rakodás szükségességéről. Ez ugyanis a szabad kapacitás biztosításához nagyon fontos lenne. A vállalatok részére vonattól vonatig történő meghosszabbított rakodási időt adnak, hogy a nagyobb kocsimennyiséget időben megtölthessék áruval. Ugyanakkor azonban kérik, hogy ezt a határidőt feltétlenül tartsák be, nehogy az elhúzódó rakodás kocsihiányt okozzon. Még egy kéréssel fordulnak az illetékesekhez, a megrendeléseket úgy közöljék, hogy a kocsikat a terhelési határig tölthessék fel. Az ötnapos kocsimegrendeléseket három nappal a szállítás előtt jelentsék be. Hagymaszüret MAKÓN Lent: A makói József Attila Tsz-ben szedik a vöröshagymát. Képünkön Koczkás Magda munkacsapata látható. A csapat tagjai naponta személyenként 1—1 láncot (100 négyszögölet) szednek ki, le is darabolják, sokszor még zsákokba is szedik. Ilyenkor 2,2—2,3 munkaegységet is teljesítenek. A hagymában köztesként gyökér van vetve. Ha a főnövény a földből kikerül, a gyökér közit meg elekapálják, amely aztán különösen ilyen csapadékos nyáron 40 —60 mázsa termést ad. Jobbra: Bagaméri Piroska, a jól megtermett vöröshagymafejeket mutatja. — Ezen a táblán talán legalább 100—110 mázsa termés lesz — újságolja nagy örömmel. (Enyedi Zoltán felvételei) Szerkesztőségeink vendége A Csongrádi Megyei Hírlap és a Dél-Magyarország szerkesztőségének vendégeként hétfőn repülőgépen Szegedre érkezett Elfride Roth elvtársnő a Karl-Marx-Stadt-i testvérlapunk, a Volkstimme munkatársa. Kedden délelőtt a Csongrád Megyei Hírlap szerkesztőségében vendégünk tiszteletére fogadás volt, melyen részt vettek a Dél-Magyarország szerkesztőségének vezetői is. Baráti beszélgetés keretében ismerkedtek a megye újságírói a testvérlap munkájával, problémáival. A következő napokon Roth elvtársnő megtekinti Hódmezővásárhely, Makó és Szentes üzemeit, tsz-eit és intézményeit, Szegeden több textilüzemet és részt vesz a szabadtéri játékok előadásain. ■ Újabb fejlemények ! Algériában Jelentéseink tanácsülésekről ! ■ ■ Nemzetközi újságíró-kongresszust rendeznek Budapesten ! ■ " ■ 'Hogyan, rvmntetlek le. * atomlómát ? ! ..... ■ Javul a dohányáru- ! ellátás ....... ■ cs 'uongnídi tűzi életről Duna- és tengerjáró hajót bocsátottak vízre Budapesten Kedden délután a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében vízre bocsátották a Borsod nevű 1300 tonnás Duna-tengerjárót, amely magyar színekkel járja majd a világtengereket. A hajót úgy képezték ki, hogy a hidak alatt is közlekedhessek, így a Dunán is rendszeres forgalmat bonyolíthat le.