Csongrád Megyei Hírlap, 1962. október (7. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-02 / 230. szám

Kedd, 191­2. október 2. fi Szovjetunió a kommunizmus építésének felelősségteljes szakaszába lépett — mondotta Athabadban elhangzott beszédében Hruscsov elvtárs A szovjet kormányfő hétfőn Tádzsikisztánba érkezett Nyikita Hruscsov, a Savvjetan­ő Minisz­­tertan­ácsáinak elnöke vasárnap Asfaabad­­ban, Tarásisérján fővárosában egy assygitű­­lécen beszédet mondott. A szerv­jel­­osz­­mányfő ki­jelentette, hogy a Szm­jiettin*­­­ben az idén­­­jobb lesz a gabonahelyzet, mint tavaly volt­. Hozzáfűzte, hogy jólle­­gint Szibériában kedvezőtlenek voltak a feltételek az OSZSZSZK az idén annyi gabonát adott be, mint fennállása óta még soha. Hruscsov beszédében hangsúlyozta, hogy a szovjet nép **a kommunizmus építésének rendkívül felelősségteljes szakaszába lé­pett­. Rámutatott a munkatermelékenység emelésének, a gépek jobb kihasználásának fontosságára. A Szovjetunió minden népe — mondotta — méltó módon kiveszi részét a kommu­nizmus építésének közös ügyéből. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára m«utalt arra, hogy a burzsoá sajtó­­gyakran a kommunizmus rabszolgáinak kéresi a­­szovjet embereket­. »Ilyen őrült­ségek** válaszolva rendszerint azt mon­dom: jöjjetek el hozzánk, nézzétek meg eze­ket a rabszolgákat — és sokan megkí­vánjátok ezt a rabszolgaságot, szeretje­­tek majd úgy élni, ahogy a szov­jet emberek élnek« — jelentette ki Hrus­csov. * Nyikita Hruscsov hétfőn Türkméniából Dusán­óéba, Tádzsikisztán fővárosába ér­kezett. A szovjet kormányfő öt napig tartóz­kodott Türkméniéban. Hétfőn délelőtt részt vett és beszédet mondott a köztársaság pártszervezeté­nek aktív egyűlésén. Péter János beszéde az ENSZ-közgyűlés hétfői ülésén (Folytatás az 1. oldalról.)­zánk azonban az egész világ békés kereskedelmének lehe­tőségeiben látja a fejlődés le­hetőségét, s ezért támogatja a Szovjetunió ezzel kapcsolatos javaslatát. Viszonyunk az Egyesült Államokkal Ezt követően népköztársa­ságunk külügyminisztere ha­zánk és az Egyesült Álla­mok viszonyával foglalko­zott. Idézte az amerikai külügyminisztérium egyik államtitkárának nyilatkoza­tát, aki a képviselőhöz külügyi bizottságának euró­pai albizottsága előtt je­lentést tett az Egyesült Ál­lamok kelet-európai politi­kájáról, amelynek célja a szocialista államok törvényes rendjének megdöntése. — »Bár Lengyelországgal való kapcsolatainkban értünk el haladást — állapította meg az amerikai külügyminiszté­rium államtitkára nyilatko­zatában —, eddig csak mini­mális érintkezésre kénysze­rítettek bennünket olyan or­szágokban, mint Csehszlová­kia, míg Magyarországon a kormánnyal, vagy a kormá­nyon át való kapcsolattartás hatékony terveinek kialakí­tását hátráltatja az ENSZ- ben tárgyalt magyar kérdés, amely miatt viszonyunk zsákutcába került«." Péter János ezután rámu­tatott, hogy e nyilatkozat alapján joggal hihetnek: az Egyesült Államok fejleszteni kívánja kapcsolatait hazánk­kal. Ennek ellenére az Egye­sült Államok augusztus 17- én előterjesztette javaslatát az ENSZ-hez az úgynevezett magyar kérdésről. És milyen előzmények után? Az Egye­sült Államok hivatalos szer­vei mind Washingtonban, mind Budapesten állandó érintkezésben voltak magyar hivatalos személyekkel, hogy keressék a módját a kölcsö­nös kapcsolatok fejlesztésé­nek. Azt a benyomást kel­tették, mindent megtesznek annak érdekében, hogy meg­győzzenek bennünket: nem kívánnak beavatkozni Ma­gyarország belügyeibe. Az ENSZ-főtitkár magyarországi látogatásáról — A kép azután hirtelen megváltozott. Köztudomású, hogy meghívásomra az ENSZ főtitkára mindkét fél számá­ra megfelelő időpontban Ma­gyarországra szándékozik utazni. Ki kell jelentenem, hogy a főtitkár egészen vilá­gosan leszögezte elvi állás­pontját, és sohasem szabott feltételt tervezett látogatásá­hoz. Az ő javaslatára meg- j­egyeztünk, hogy a látogatás-­ ra nem kerül sor a jelenlegi­­ ülésszak előtt, hanem valam­­­mikor később, kölcsönösen­­ elfogadható időpontban. Ez­után azonban amerikai for­rásokból hír érkezett hoz­­­­zánk arról, hogy a főtitkár zsúfolt programja ellenére is eljönne Magyarországra a mostani közgyűlés előtt, ha mi hajlandók lennénk az Egyesült Államok bizonyos követeléseit teljesíteni. Mi azonban az ENSZ ügyvezető főtitkárát hívtuk meg, és eh­hez a meghíváshoz harma­dik félnek semmi köze sincs. Ami az Egyesült Államo­kat illeti, világosan meg­mondottuk és most ismét megmondjuk, hogy hajlan­dók vagyunk neki segíteni a­ hivatalos kapcsolatunkban fennálló zsákutcából való ki­kerülésben — hogy az ő szavaikkal éljek —, de vala­miféle nyomás alatt és jog­talan feltételek alapján nincs lehetőség a tárgyalásra. Mi igazán ráérünk. Az idő ne­künk dolgozik. A világ egyre inkább elismeri igazságunkat Külügyminiszterünk a to­vábbiakban áttekintette a nemzetközi helyzetet és rá­mutatott, hogy szerte a vilá­gon megfigyelhető: az Egye­sült Államok — Dél-Viet­­namban csakúgy, mint Latin- Amerikában, vagy a Távol- Keleten —­ változatlanul a feszültség fenntartására tör­­ekszik. Elveti a nukleáris­ kí­sérletek beszüntetésére vonat­kozó javaslatokat ugyanúgy, mint a nyugat-berlini hely­zet rendezésére vonatkozó indítványokat, anélkül, hogy ellenjavaslat hangzott volna el. Utalt Péter János az ENSZ légkörében az utóbbi időkben kétségtelenül mu­tatkozó javulásra, amit egye­bek között bizonyít az is, ahogyan a Magyarország el­leni hidegháborús támadást a közgyűlésben fogadták. A közgyűlés összetételén kívül a javulás fő forrása bizonyá­ra abban rejlik, hogy a Ma­gyarország életéről szóló meggyőző hírek ellensúlyoz­zák az ellenünk kitalált ko­rábbi rágalmakat. — Sok olyan delegátus van ebben a teremben, akik­nek nagy tapasztalata van kormányzási, államvezetési ügyekben — mondotta Péter János. — Így megértenek en­gem, amikor azt mondom: olyan eredményeket, amilye­nekkel ma Magyarország rendelkezik, nem lehet elér­ni a nép nagy tömegeinek teljes részvétele és támoga­tása nélkül, mondják, a magyar külpoli­tikát a békés egymás mellett élés elve vezérli. Még ben­sőségesebb viszonyra törek­szünk azokkal az országok­kal, amelyekkel kapcsolata­ink barátiak, barátivá akar­juk fejleszteni kapcsolatain­kat azokkal az országokkal, amelyekkel viszonyunk nor­mális és korrekt; amelyek­kel pedig nem kielégítő, vagy rossz a viszonyunk, normális kapcsolatokra tö­rekszünk. Ezeknek a konstruktív kül­politikai céloknak a megva­lósításával a közgyűlés mos­tani ülésszaka sokat segít­het delegációnknak — mon­dotta Péter János. Az MSZMP kongresszusa megtanácskozza további fejlődésünk terveit Jelenleg a Magyar Szocia­lista Munkáspárt új kong­­­resszusára készül. A kong­resszus összefoglalja majd az eddig elért eredményeket, és az egész néppel megta­nácskozza a további fejlődés terveit. Így tehát az eddigi­nél is jobb hírek érkeznek majd a magyarországi tény­leges helyzetről. A nemzetközi politikát il­letően a kongresszus előké­szítésének irányelvei ki­ 2 ünn­epség Szegeden a fegyveres erők napján A fegyveres erők napja alkalmából szombaton este Szegeden, a Kamaraszínház­ban ü­nn­epséget rendese, az MSZMP Csongrád megyei és a Szegedi városi bizottsága, valamint a Csongrád megyei és a Szeged városi tanács, a szegedi honvéd helyőrségi parancsnokság. Az ünnepsé­gen megjelent Török László, az MSZMP Csongrád me­gyei bizottságának első tit­kára, dr. Papja Sándor, a Csongrád megyei tanács el­nöke, Győri Imre, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára, Biczó György, a szegedi városi tanács elnö­ke. Részt vettek a díszün­nepségen Jablonszkij őrnagy vezetésével az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok képviselői. A Himnusz elhangzása után, melyet a munkásőrség játszott, Fer­ka Mihály őr­nagy, karhatalmi parancs­nok nyitotta meg az ünnep­séget, majd Gudman Mihály alezredes, a város helyőrség­parancsnoka mondott ünne­pi beszédet. Ezután Jablonsz­­kij őrnagy a szovjet harco­sok üdvözletét tolmácsolta. Az ünnepség második ré­szében a Szegedi Nemzeti­­ Színház művészei adtak mű­sort. Kommentár A DINASZTIA Eddie és Teddy összevesztek a televízió képernyőjén. Eddie így szólt: »Mit tud ön ttrtujdwtfcéppert felmeattti? Ön soha nem dolgozott, soha nem kereste meg egyedül kenye­rét. Az ön korteseinek egyetlen jelszava így hangzik: —­­Válasssúto­d meg ezt a férfit­, mert befolyása van és előkelő rokonsága«. Teddy válaszolt: »Ne személyeskedjünk és ne beszéljünk itt a rokonságról«. Eddie: »Ha önt csak Edw­ard Moorenak hívnék, akkor jelölését nevetségesnek, viccnek tartanám. De önt Edward Moore Kennedynek hívják.« Az egyik szereplőt tehát már nem is kell bemutatni, a másiknak a neve pedig Edward (Eddie) McCormack, Massachusetts álam főügyésze. Néhány szót azért mond­junk vitapartneréről is, ő is Edward, tehát a megkülönböz­tetés kedvéért Teddy­ne­k becézik, ez Egyesült Államok el­nökének 30 éves öccse, s a vita során Massachusetts állam szenátor jelöltjeként szerepelt. A vita erről szólt, hogy Eddie vagy Teddy legyen-e a Demokrata Párt jelöltje. Azóta a nem is túlságosan vitás vita eldőlt, Teddy lett a jelölt és Teddy lett a szenátor. Ezzel a harmadik Kennedy­­testvér is rálépett a politikai színpad ingatag deszkáira. El­ad volt John Fitzgerald, a Fehér Ház lakója, második Ro­bert Francis, aki ma a washingtoni igazságü­gyminisztérium főnöke és most ő. Amikor híre érkezett annak, hogy Teddy lett a szenátor, akkor Eddie McCormack, az ellenfél gúnyo­san megjegyezte: »Én tulajdonképpen csak meg akartam óvni az elnököt attól, hogy az igazi ellenfelek, a köztársaság­­pártiak kitűnő tromfot kapjanak a novemberi általános vá­lasztások­hoz és azt mondhassák, hogy a Kennedy-ek politi­kai dinasztiát akarnak alapítani.« McCormack azonban hiába óvja az elnöki családot. Egykor a papa, az öreg Joseph B. Kennedy kijelentette, hogy egy fiának állandóan legalább szenátornak kell lennie Massachusetts államban. Meg kell adni, a fiúk mindeddig derekasan tartják ma­gukat az atyai szózathoz. T. I. Nagyszabású ünnepségek Pekingben a Kínai Népköztársaság kikiáltásának évfordulóján Hruscsov és Brezsnyev elitársuk táviratban üdvözölték a kínai vezetőket A Kínai Népköztársaság megalakulásának 13. évfor­dulója alkalmából az ország fővárosában nagyszabású ünnepi felvonulást tartottak, amelyen mintegy félmillió­an vettek részt. A­ hagyomá­nyos és rendkívül színes eset­ lányt a tribünről végignéz­te Mao Ce-tung, a kommu­nista párt központi bizottsá­gának elnöke, Shi Sao-csi, a Kínai Népköztársaság el­nöke, Csu Te, a Kínai Or­szágos Népi­ Gyűlés állandó bizottságának elnöke, Csou En-laj, az Államtanács elnö­ke és mások. A nemzeti ünnep alkalmá­ból Csen Ji, a kommunista párt politikai bizottságának tagja, a miniszterelnök első helyettese, külügyminiszter mondott beszédet. * Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára, miniszter­­elnök és Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének elnöke üdvözlő táviratot küldött Mao Ce-tung-nak, Kiu Sao­­csi-nek, Csu Te-nek és Csou En-laj-nak a Kínai Népköz­­társaság megalakulásának 13. évfordulója alkalmából. A üdvözlő távirat egye­bek között hangsúlyozza: A Szovjetunió népei, mint a szemük világát, úgy óvják a szovjet—kínai barátságot, a szocialista tábor egységét és összeforrottságát, amely a marxzimus—leninizmus és a proletárinternacionalizmus szilárd elvi alapjaira épült és amely új győzelmek zá­loga az imperializmus és kolonializmus ellen, a bé­kéért és békés együttélésért, a szocializmus és kommu­nizmus teljes diadaláért ví­vott harcban. Az üzenet megemlíti azo­kat a mélyreható társadalmi és gazdasági átalakulásokat, amelyeket Kína dolgozói kommunista pártjuk és an­nak Mao Ce-tung vezette központi bizottsága irányí­tásával hajtottak végre. A Szovjetunió vezetői Kína kommunista pártjának és kormányának új sikereket kívántak a szocializmus épí­tésében és a világbékéért folytatott harcban. Halálos sortűz az Egyesült Államok Oxford nevű városában Harc egy néger diák egyetemi felvétele körül James Meredith 29 éves néger származású amerikai állampolgár, aki nemrégen szerelt le a légierő köteléké­ből, felvételért folyamodott az Egyesült Államok Mis­sissippi nevű államának Ox­ford nevű városkájának egyeteméhez. A diákot azonban Ross Barnett, Mississippi állam kormányzójának utasításá­ra nem vették fel. A kormányzó nem jelent meg az emiatt indított bíró­sági tárgyaláson sem, sőt a szövetségi bíróság ezzel kap­csolatos döntésének végre­hajtását (azt, hogy a néger jelentkezőt vegyék fel az egyetemre) is megtagadta. A drámai gyorsasággal ki­bontakozó fejlemények során Kennedy kénytelen volt Mis­sissippi állam 11 ezer főnyi nemzeti gárdáját — ez fé­lig rendőri, félig katonai szervezet — a szövetséges kormány rendelkezése alá helyezni, hogy a törvényes rendelkezéseknek érvényt szerezzen. Sőt katonai csapatokat is összevontak, hogy a kor­mányzót kényszerítsék a központi kormány utasítá­sainak betartására. Vasárnap este azután sú­lyos zavargásra került sor Oxfordban. Miközben Ken­nedy elnök rádió- és tele­víziós beszédében felszólítot­ta az országot, hogy támo­gassa az alkotmány előírá­sainak érvényesülését, a faji elkülönítés diák hívei két­szer is rohamra indultak a James Meredith védelmére felsorakozott több száz rend­őr ellen. A rendőrség kénytelen volt fegyverét használni: két újságíró meghalt, húsz em­ber pedig megsebesült. Mississippi állam egyéb­ként az Egyesült Államok legelmaradottabb része: egyike annak a három ál­lamnak, ahol eddig az is­kolákban és az egyeteme­ken teljes volt a faji el­különítés. A másik két ilyen állam Alabama és Dél-Karolina. A gépgyártás szakosításának jelentősége A szocialista tábor né­peit a közös érdekek és célok egysége, a szolidaritás erős szálai fűzik össze. E közösség objektív alapját az teremti meg, hogy a KGST minden országa egy­típusú társadalmi-gazdasági alapon, a termelőeszközök­ társadalmi tulajdonán, egy­típusú államrendszeren, a munkásosztály vezette népi hatalom, a marxizmus-le­­ninizmus egységes ideológiá­ján nyugszik. Természetesen minden szo­cialista ország nemzeti gaz­daságfejlesztési tervét az or­szág konkrét feltételeiből, a kommunista és munkáspár­tok gazdaságpolitikai felada­taiból kiindulva dolgozza ki, figyelembe véve valamennyi szocialista ország szükségle­tét és lehetőségeit. A szocia­lista országoknak azonban internacionalista kötelessé­gük, hogy erőfeszítéseiket, terveiket annak a nagy cél­nak az elérésére irányítsák, mely szerint túl kell szár­nyalni a kapitalista világ­­rendszert az ipar és a mező­­gazdaság össztermelésében, majd pedig a gazdaságilag legfejlettebb­ kapitalista or­szágokat az egy főre eső ter­melés és az életszínvonal területén. E nagy cél érdekében már kialakultak a szocialista or­szágok közötti gazdasági együttműködés és segítés formái: a népgazdasági ter­vek összehangolása, a ter­melés szakosítása és koope­­rálása, a szocialista nemzet­közi kereskedelem, hitel­­nyújtás, műszaki-tudományos együttműködés stb. Ezen formák közül döntő láncszem — elsősorban a gépipar szempontjából — a szakosítási munkák meg­gyorsítása és megerősítése. A gépipar területén ugyanis az együttműködés egyik alapvető formája a gyártás nemzetközi megosztása, il­letve a termelési folyama­tok gazdaságosságának sza­kosítás útján történő növe­lése. A gépipari termékek gyártásának országok közöt­ti megosztásával — a sza­kosítással — növelni lehet a gyártmányok sorozatnagysá­gát, ezzel gazdaságosabb technológiát lehet alkalmaz­ni, jobban lehet kihasználni a termelő berendezéseket, koncentrálni lehet a fejlesz­tést, melynek költségeiből így kevesebb terheli az adott termékeket. A világ műszaki haladása, a technika rohamos fejlő­dése azt bizonyítja, hogy a szocializmus és kapitalizmus közötti gazdasági versenyben a szocializmus győzelmének egyik alapvető követelménye, hogy a társadalmi tulajdon­ba vett gépipar fejlődésének üteme meghaladja az egész népgazdaság és azon belül az ipar fejlesztésének üte­mét is. Ez a rohamos ütem, a gépipari termelés méretei­nek növekedése új és új ágazatok, termelési ágak születéséhez, a kibocsátandó termékek választékának szüntelen bővítéséhez vezet. E­z a kép világosan mu­tatja, hogy egy-egy szocialista ország és az egész szocialista tábor számára a gépipar technikai színvonalának szüntelen nö­velése megköveteli a nem­zetközi szakosítást és koope­rációt A gépiparnak egyik sajá­tossága éppen abban van, hogy igen szétágazó szer­kezettel rendelkezik, mely­ben a különböző gépek gyártása és a különböző technológiák alkalmazása sok száz és ezer féle meg­oldási forma lehetőségét tar­talmazza. Ebben az ágazat­

Next