Csongrád Megyei Hírlap, 1964. november (9. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-01 / 257. szám
Vasárnap, 1954. november 1.2 Mibe került de Gaulle dél-amerikai útja ?! HiJl1/jU^MtBtiCk^yi'£t0fje£ír lillHllllllillliliiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiniiiiimiii ^ # I /' lllllll!ll!llllllllll!lllllllllllllllllllll!llllll!llllllllllllllllllllllllllllllllíllll|||||||||||||||||||lillllllll!IIIIIIIII!j|||!llll)||||||||||||||||||||)|||||!lll|| A szovjet—francia gazdasági egyezmény világvisszhangja A nemzetközi politika legutóbbi eseményei JOHNSON fis GOLDWATER, az Egyesült Államok november 3-i elnökválasztásának két jelöltje nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a ma záruló választási kampány minden még rendelkezésre álló percét jól kihasználja. Johnson és Goldwater pénteken több különböző államban tartott beszédet, ezrekkel rázott kezet és további ezreket biztosított a Demokrata Párt, illetve a Republikánus Párt győzelméről. Johnson elnök Chicagóban elhangzott beszédében kijelentette: „Megnyerjük ezt a választást”. Goldwater ugyanakkor „politikai századfordulót” jósolt, ami magyarra fordítva annyit jelent, hogy a saját győzelmét várja a keddi választásoktól. Az elnökválasztási kampány eseményeihez tartozik az a hír is, amely azt tudatja, hogy Párizsban, az Eiffel-torony első emeletén több mint ezer, Párizsban élő amerikai tartott gyűlést. Ennek jelszava „a külföldi amerikaiak Johnsonért" volt. A FRANCIA—SZOVJET gazdasági egyezmény — amelynek aláírásáról lapunk szombati számában tájékoztattuk olvasóinkat — a nemzetközi politikai élet egyik legjelentősebb eseménye, s a világsajtó vezető helyen kommentálja. A francia lapok például megállapítják: a francia—szovjet kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére olyan időpontban kerül sor, amikor Franciaország gazdasági céljai Nyugat-Németországban és Nagy-Britanniában éles ellenállásba ütköznek. Nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy Franciaország megszegte a nyugati országok berni egyezményét, amely öt évben korlátozza a szocialista országoknak nyújtandó kereskedelmi hitelek lejáratát. A szovjet—francia egyezménynek egy másik, új vonását abban látják a francia megfigyelők, hogy Franciaország évi 550 000 tonnáról 1 830 000 tonnára emeli nyersolaj-vásárlásait a Szovjetunióban. A Libération c. párizsi lap rámutat: az angol —amerikai kézben levő franciaországi olajfeldolgozó társaságok a múltban megakadályozták szovjet nyersolaj behozatalát. A francia kormány most az államosított olajfinomítókban kívánja feldolgozni a szovjet nyersolajat. Érdekes témák kerülnek a francia nemzetgyűlés napirendjére ezekben a napokban. A képviselők egyebek között megvitatták, miért szerepelt olyan gyengén a sok számban esélyesnek vélt francia olimpiai csapat. Pénteken este pedig arról kezdődött heves szópárbaj, hogy sokba, vagy kevésbe került-e de Gaulle dél-amerikai körútja. A vitára azzal kapcsolatban került sor, hogy Chandernagor képviselő, a Szocialista Párt parlamenti csoportjának elnöke felvilágosítást kér Pompidou miniszterelnöktől, mennyibe került de Gaulle dél-amerikai útja és milyen összegű támogatást ígért a köztársasági elnök az egyes délamerikai országok kormányainak. Pompidou válaszában kifejtette: a dél-amerikai út hétmillió frankba került, amiben nincsenek benne a Colbert-cirkálóval kapcsolatos költségek. A latin-amerikai országoknak felajánlott támogatás összegét nem ismertette a miniszterelnök, de hangsúlyozta: Franciaország „nem akar versenyezni az Egyesült Államokkal”, a kulturális és műszaki segítségen kívül „a francia iparnak nyújtott szavatossággal” kívánja a kormány fokozni külkereskedelmét a latin-amerikai országokkal. A francia hírszolgálat jelentése nem szól arról, hogy a képviselő a kapott válasz-, szál elégedett volt-e, vagy sem. Két dolog azonban nyilvánvaló, de Gaulle lényegesen nagyobb anyagi kötelezettségeket vállalt Dél- Amerikában, mint amenynyire Pompidou köntörfalazásából következtetni lehet. Ezenkívül az sem kétséges, hogy a Colbert-cirkáló üzemeltetése is belekerült legalább hétmillió frankba. Summa summárum: a csaknem ötmillió dollár akkor is tekintélyes összeg, ha azt történetesen de Gaulle költi is el. továbbra is Élesen bírálják a tőkésországok kormányai az angol kormánynak azon döntését, amellyel elrendelte, hogy az importcikkek legtöbbjére 15 százalékos többletvámot kell fizetni. A Közös Piac, de még az EFTA, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamai is — ennek a gazdasági csoportosulásnak Anglia is tagja — változatlanul azon a véleményen vannak, hogy az angol kormány intézkedése méltánytalan, amelyet megfelelő ellenrendszabályokkal kell viszonozni. A Dráva legalsó szakaszán még nem csökkent a vízszint Az Ipoly teljes hosszán megkezdőődött az apadás Az Ipoly már teljes hosszában apad, a Rábán pedig megszüntették az elsőfokú árvízvédelmi készültséget is. A Dráva legalsó magyar szakaszán azonban pénteken tetőzött az árhullám és Drávaszabolcsnál még szombaton délelőtt sem csökkent a víz szintje. Ez a tartós tetőzés mindössze 18 centiméterrel kisebb a hat évvel ezelőtt mért legmagasabb vízállásnál. Ezen a szakaszon, Drávaszabolcstól nyugatra mintegy 18 kilométerre, Ilmapuszta közelében a víz szombaton megrongálta a Dráva hullámterének egy részét védő nyári gátat. Az árvédelmi szakemberek azonnal erős osztagot irányítottak a szakadáshoz és remény van arra, hogy homokzsákokkal, kővel, egyéb anyagokkal sikerül kijavítani a gátat. A balparti fővédelmi vonal egyébként nincs veszélyben és szombat estére várták az apadást. Így az árhullám „teteje” valószínűleg átlép a határon. (MTI) Új dél-vietnami miniszterelnök, új ígéretek Dél-Vietnamban az utóbbi időben szinte hetenként változott az elnök és a miniszterelnök személye, attól függően, hogy Khan tábornoknak, a volt diktátornak kedve volt-e visszavonulni a „ legfelső vezetéstől, vagy éppen visszatérni oda. Most ,az új köztársasági, elnök ésúj miniszterelnök van ismét. Az utóbbi, Tran van Huang, akinek miniszterelnöki kinevezését az úgynevezett Nemzeti Főtanácsnak még jóvá kell hagynia, szombaton elmondott első nyilvános beszédében körvonalazta álláspontját. A miniszterelnök meglehetősen erős hangot használt s „kinyilatkoztatásával” minden bizonnyal azt a látszatot kívánta kelteni, mintha „csatasorba állása” fordulópontot jelentene a dél-vietnami politikában. Pedig ... Tran van Huong sajnálkozását fejezte ki a dél-vietnami fiatalság „elfajulása” miatt, majd fegyelmet, önfeláldozást és mértékletességet követelt az országtól. Kijelentette, „kormánya semmilyen eszköztől sem riad viszsza, hogy rákényszerítse a dél-vietnamiakat a semlegesség és a kommunisták ellen folytatandó általános harcra”. Megígérte a Dél-Vietnamban virágzó feketepiac és a helyi vezetők túlkapásainak megszüntetését. Elismerte, hogy az észak-vietnami hazafiak nemcsak katonai téren, hanem propagandájukkal is nagy sikereket érnek el és a saigoni kormány nem tud versenyre kelni velük. Dél-Vietnam külpolitikájáról szólva aláhúzta: kormánya változatlanul semlegességellenes és kommunistaellenes lesz. Hétfőn lottó-jutalomsorsolás 942 tárgynyeremény vár gazdára A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság november 2-án, hétfőn rendezi meg a lottó októberi jutalomsorsolását. A húzáson a 43. játékhét szelvényei között 942 értékes ' tárgynyereményt sorsolnak ' ki. Ezúttal nyolc főnyeremény jut a legszerencsésebb lottózóknak. A Frankel Leó utcában épülő Lottó ház két egyszobás és egy kétszobás lakását, valamint 5 Moszkvics személygépkocsit sorsolnak ki főnyereményként. Most először sorsolnak egyiptomi és angliai utazásra jogosító kétszemélyes utalványokat, amelyekhez személyenként 4000 forintos útifelszerelési utalvány és valuta zsebpénz is jár. Ezenkívül motorkerékpárok, hazai és külföldi szobaberendezések, fényképezőgépek, karórák, rádiók, televíziók és vásárlási utalványok örvendeztetik meg a lottózókat. (MTI) Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke és Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke táviratban köszöntötte Ahmed Ban Bellát, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökét, a Nemzeti Felszabadítási Front főtitkárát, az algériai nemzeti felszabadító forradalom 10. évfordulója alkalmából.* Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese kétnapos látogatást tett Baranyában. Pénteken megtekintette a pécsi szénbányászok modern meszesi lakótelepét, az itt felépült 500 személyes munkásszállót, majd a Baranya megyei pártbizottság aktívaülésén beszámolót tartott az időszerű gazdasági kérdésekről, valamint a kül- és belpolitikai helyzetről. nűzös közöseény a tárgyalásosok (Folytatás az első oldalról.) csökkentésére irányulnak. Ezzel kapcsolatban aláhúzták a két kormány által a moszkvai részleges atomcsend-egyezménynek tulajdonított jelentőséget. A két külügyminiszter aláírta a nyitott pénzügyi kérdések rendezéséről szóló magyar—osztrák szerződést, továbbá a közös államhatáron a határjelek felújításáról és ezzel összefüggésben a közös államhatáron előforduló esetek kivizsgálásának eljárásáról szóló szerződéseket. Ezenkívül tárgyalások folytak egy útlevél- és vámkezelési szerződésről, valamint egy kölcsönös jogsegélyegyezményről. A tárgyaló felek különös figyelmet fordítottak a gazdasági és kulturális kérdésekre, valamint egyes konzuláris ügyek rendezésére. Megelégedéssel állapították meg: most már minden feltétele megvan annak, hogy a külképviseletek szintjét mindkét részről nagykövetségi rangra emeljék. Az Osztrák Köztársaság külügyminisztere meghívta a Magyar Népköztársaság külügyminiszterét Bécsben teendő viszontlátogatásra. A meghívást a magyar külügyminiszter köszönettel elfogadta. Ezen látogatás időpontját diplomáciai úton fogják megállapítani. (MTI) A SZOCIALISTA ÁLLAM lényegéből ered, hogy a marxista- leninista párt vezető és irányító szerepet tölt be társadalmi életének fejlődésében. A párt a maga politikáját a tudományos törvények ismeretében dolgozza ki, s így a kitűzött célok megvalósításának az állam és a jog igen fontos eszköze. E feladatok megoldásában tehát a törvényesség megtartása is ennek megfelelően jelentős szerepet játszik. A párt állandóan foglalkozik a törvényesség megtartásának kérdéseivel, annak garanciáival, s a fejlődés minden szakaszában alapvető feladatnak tekinti a törvényesség szigorú megtartását. Az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága nemrégiben is foglalkozott a törvényesség problematikájával, s megállapította, hogy megyénkben tovább erősödött a törvényesség jogalkalmazó szerveink gyakorlatában. Hogy mégis foglalkozunk e kérdéssel, annak okát abban látjuk: az a szemlélet, amelyet ezzel kapcsolatban tapasztalunk, nem mindenben egyértelmű sem a jogalkalmazók, sem pedig állampolgáraink egy részénél. Mit is értünk törvényességen? Mi annak a lényege? A törvényesség követelmény, amely szerint minden állami és társadalmi szerv valamint minden állampolgár tartsa be a jogszabályokat, teljesítse kötelességét, és biztosítsa egymás jogainak gyakorlását. A törvényesség követelménye tehát lényegileg az, hogy érvényesüljön a jogrendszer a maga egészében. A szocialista állam alkotmánya rögzíti a polgárok alapvető jogait és gondoskodik is ezek biztosításáról. Elsősorban tehát a politikai, kulturális és szociális jogok gyakorlásáról van szó. De ezen túlmenően a polgárok valamennyi alanyi jogának gyakorlását értjük a törvényesség megtartásán. A jogok és kötelességek egységéből következik az is, hogy a törvényesség a kötelességek teljesítését és az állampolgári fegyelem megtartását is magában foglalja. A törvényesség tehát erősíti a szocialista demokráciát akkor, amikor biztosítja a polgárok jogait. Viszont a demokrácia fejlődése fokozza a törvényesség garanciáit, ezzel segíti elő a törvények konkrét hatályosulását Minthogy azonban a törvényesség nemcsak követelmény, hanem egyben a proletárdiktatúra egyik alapvető módszere is, a tömegek részvétele egyúttal ellenőrzést is jelent a törvényesség érvényesülése szempontjából. Minél aktívabbak a polgárok az állami ügyek intézésében, az a tapasztalat, hogy önmaguk is egyre inkább megtartják a jogszabályokat, s egyben annál fokozottabban is őrködnek a jogszabályok megtartása felett. A jogszabályok megtartása és megtartatása, mint ugyannak a jelenségnek két oldala, magába foglalja a törvényesség politikai oldalát is. És éppen ezzel kapcsolatban találkozunk olyan nézetekkel, amelyek például azt állítják, hogy a politikai vonatkozások gyengítik a törvényességet, hogy a politikai szempontok érvényesítése kizárja a törvényesség realizálását. Ez általánosságban csak olyan államban fordulhat elő, amelynek osztályszerkezete következtében volt és van olyan periódus, amelyben a politikai meggondolások a törvényesség feltétételéhez vezetnek és vezettek. A szocialista államban azonban, amelyben a törvényesség megtartása éppen az osztályviszonyok szerkezetéből, és a termelési viszonyok jellegéből következik, a törvények realizálása objektív jellegű. S így a politika és a törvényesség nem állnak ellentétben egymással, sőt a politikai követelmények közé tartozik a törvényesség szigorú megtartása, s politikai követelmények a törvények realizálásának objektív feltételei is. A SZOCIALISTA JOG, mint a po litika kifejezője fontos fegyvere az osztályharcnak. Meghatározza az osztályharc törvényes kereteit, és módját. A szocialista állam tehát jogi módszerekkel is vívja az osztályharcot, s káros az a nézet is, amely az osztályharc érdekében mellőzhetőnek tartja a törvényesség megtartását, hiszen a törvényesség megsértése gyengíti a szocialista államot, mint ahogy gyengíti az a nézet is, amely szerint csak azokat kell bírói eljárás alá vonni, akik közvetlenül részesültek illegális úton a társadalom vagyonából és azokat nem kell megbüntetni — e helytelen nézet szerint —, akik jelentős károkat okoznak ugyan a népgazdaságnak, pl. hanyag kezeléssel, de saját maguk személy szerint, úgymond, egy fillért sem tettek zsebre az állam vagyonából. Vannak olyan nézetek is — a régi jogi gondolkodás maradványaként —, melyek szerint a célszerűség érdekében mellőzni lehet a törvények megtartását, és azt állítják, hogy a célszerűség ,és a törvényesség nem egyeztethetők össze, mert vannak olyan esetek, amelyeket nem a jog alapján, hanem a célszerűség alapján kell el érényességi Kedden választanak az Egyesült Államokban A mai nappal befejeződik az Egyesült Államokban a választási kampány, kedden pedig a választópolgároké lesz a szó, illetve a lehetőség, hogy eldöntsék: Johsont vagy Goldwatert látják-e alkalmasnak az elnöki tisztség betöltésére. A közvéleménykutatás Johnson biztos győzelmét ígéri és sok jel mutat arra, hogy Johnson „pár bolyban van”: megnyeri a választást. Az elnökön és az alelnökön kívül képviselőket, szenátorokat és kormányzókat is választanak kedden az amerikai szavazók. Megválasztják a képviselőház 435 tagját, a szenátusnak körülbelül egyharmadát, a száz szenátor közül 35-öt, végül 25 államban kormányzóválasztásokra kerül sor. E választásokkal kapcsolatban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat. eredményüniero (áindentucit tudni lehet, hogy ki lesz az elnök. Az új elnök 1965. január 20-án lép hivatalba, míg az új képviselők és szenátrok 1965. január 3-án látnak munkához. November harmadikén a 45. elnököt választják meg. Az új elnök az Egyesült Államok 35. elnöke lesz (a két szám azért nem egyezik, mert korábban egy személyt többször is megválasztottak elnöknek). A képviselőválasztásokkal kapcsolatban: az Egyesült Államokban kétévenként választják meg a képviselőház 435 tagját. A legutóbbi kongresszusban a 435 képviselő pártállás szerint a következőképpen oszlott meg: Demokrata Párt 256, Köztársasági Párt 177 (két mandátum a legutóbbi, 1962-es választások óta megüresedett). A szenátorok közül 35-nek jár le most a mandátuma. Ezek közül 26 a demokraták, 9 pedig a köztársaságiak „színeiben” tevékenykedett. Egyébként a szenátus megoszlása a következő volt: Demokrata Párt 67, Köztársasági Párt 33. Végül 25 állam kormányzójának a megválasztására is sor kerül. Ezek közül 18 a demokraták, 7 a republikánusok embere. Az 50 állam kormányzójának megoszlása egyébként a következő volt eddig: 34 demokrata, 16 republikánus. A képviselőházban és a szenátusban tehát nagy volt a Demokrata Párt fölénye. Sok jel mutat arra, hogy ez az arány lényegében — demokrata párti köztársasági elnök mellett — továbbra is megmarad a kongresszusban: a Köztársasági Párt fennállásának talán legkritikusabb választását éli át. Az Egyesült Államok alkotmányának értelmében minden negyedik, vagy szökőévben, november első hétfőjét követő kedden elnökválasztást tartanak. . A választásnak két fokozata van. Először megválasztják államonként — az Egyesült Államok 50 államból áll — az elektorokat. Ez az úgynevezett popular-vote. A megválasztott elektorok azután megválasztják az elnököt és az alelnököt. Ez az electoralvote. Minden államban annyi elektort választanak, ahány szenátor és képviselője van a kérdéses államnak a washingtoni kongresszusban (így nevezik együttesen a képviselőházat és a szenátust).. A képviselőháznak 435, a szenátusnak 100 tagja van. Ez tehát 535 elektort jelent. Ehhez járul még a főváros, Washington közigazgatásának 3 elektora. November 3-án tehát összesen 538 elektort választanak a popular-vote eredményeként. Ezek az elektorok azután később egyszerű szótöbbséggel választják meg az elnököt és az alelnököt. A szükséges többség 270 elektori szavazat. Azok az elektorok, akiknek pártja az illető államban megszerezte a november 3-i popular-vote-on az abszolút többséget, december második szerdáját követő hétfőn (az idén december 14-én) államuk kongresszusi épületében egységesen szavaznak jelöltjükre. Szavazatukat hat példányban elküldik Washingtonba, ahol a szenátus elnöke január 6-án a két ház együttes ülésén felbontja a beérkezett szavazólapokat és hivatalosan is kihirdeti, kit választottak az Egyesült Államok elnökévé. Mindez azonban már csak formális eljárás, mert az elektorok szinte minden esetben pártjuk jelöltjére szavaznak, jóllehet az alkotmány nem kötelezi őket erre. Ezért már gyakorlatilag a popular-vote Perényi István