Csongrád Megyei Hírlap, 1965. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-01 / 1. szám
2 Magyar és szovjet államférfiak újévi üdvözlő távirat váltása Az új esztendő alkalmából az SZKP és a szovjet állam vezetőihez a magyar állami és pártvezetők a következő táviratot intézték: L. I. Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, A. I. Mikojan elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, A. N. Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, MOSZKVA. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, az egész magyar nép és a magunk nevében szívélyes elvtársi jókívánságainkkal köszöntjük önöket és a testvéri szovjet népet az új esztendő beköszöntése alkalmából. A kommunista társadalmat építő szovjet nép 1964-ben kimagasló sikereket ért el az élet minden területén. Ezek az eredmények növelték a Szovjetunió tekintélyét, még szilárdabbá tették a béke és a szocializmus erőinek növekvő fölényét, s híveinek nagy ügyük győzelmébe vetett hitét. A szocializmust építő magyar nép szívből örül a testvéri szovjet nép nagy sikereinek. A beköszöntő új esztendőben egészséget, boldogságot, további nagy eredményeket kívánunk önöknek és a szovjet népnek a kommunizmus építésében, a világbéke védelmezésében és a szocialista országok egységének erősítésében. Meggyőződésünk, hogy az 1965. év a magyar—szovjet barátság további elmélyülésének esztendeje lesz. Kommunista üdvözlettel: DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke KADÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke A szovjet vezetők Dobi Istvánhoz és Kádár Jánoshoz intézett távirata így hangzik: Dobi István elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének, BUDAPEST. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa, valamennyi szovjet dolgozó és a magunk nevében forrón üdvözöljük a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormányt és a testvéri magyar népet az újév alkalmából. Kedves elvtársak, kívánunk önöknek és önökön keresztül az egész magyar népnek az újévben — amelyben a magyar nép életének olyan fontos dátuma érkezik el, mint Magyarország felszabadulásának 20 éves évfordulója — további sikereket a szocialista társadalom építésében, a szocialista országok barátsága, egysége és összeforrottsága, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom megszilárdításában és a békéért folytatott nemes harcban. K I. BREZSNYEV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára A. I. MIKOJAN, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke A. IV. KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke LAGOS (MTI) Nigériában szerdán feszült légkörben bonyolították le a parlamenti választásokat. Mint ismeretes, az Egyesült Nagy Haladó Szövetség, a legnagyobb ellenzéki párt a választások elhalasztását követelte. Ebben támogatta Azikiwe elnök is, viszont a kormánypárt, a Nigériai Nemzeti Szövetség ragaszkodott a választások megtartásához. ♦ SZÓFIA (TASZSZ) Todor Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke december 28-án a nemzetgyűlésben részletesen elemezte Bulgária gazdasági fejlődését, meghatározta a szocializmus to- TELEX gyorshír ábbi építésének alapvető feladatait. ♦ WASHINGTON (MTI) Az amerikai titkosszolgálat vezetői, levonva a megfelelő következtetéseket a Kennedy-gyilkosságból, olyan védelemben részesítik Johnson elnököt a január 20-i beiktatási ünnepségen, amilyenre még az amerikai történelemben nem volt példa. A Fehér Ház kertjében már építik a dísztribünt: a Pensylvania Avenue-ra néző emelvényen foglal majd helyet Johnson, amikor megtekinti a tiszteletére rendezendő ünnepségeket A tribünt páncéllemezzel borítják be. A páncéllemez vastagsága 6,3 milliméter. ♦ BERLIN (MTI) Az év utolsó napjaiban az NDK valamennyi kerületében beható beszélgetések folytak a német nép életbevágó kérdéseiről. Ezeken a beszélgetéseken az NSZK- beli szakszervezeti szövetség (DGB) és az SPD számos tagja és funkcionáriusa élesen elítélte a háborús bűnös Trettner tábornoknak azt a tervét, hogy atomaknákkal létesítsenek halálzónát Nyugatnémetországban. 1064 a kelet—nyugati kereskedelem rekordéve lesz. Az esztendő persze már véget ért. Mégis helyes a „lesz" szó alkalmazása. Hiszen a végleges mérlegek az egyes országok viszonylatában is csak hetek múlva készülnek el, s hónapok is elmúlhatnak, amíg teljes részletességében ismerjük az év nagy kelet— nyugatiszámláját”. A kereskedelem fejlődésének természetesen megvan a maga ritmusa. A rekordot így a végső számla nélkül is meg lehet állapítani — a félévi elszámolás alapján. A dollárban számoló ENSZ-statisztika kimutatta, hogy ez év első felében a Szovjetunió és az európai szocialista országok 1773 millió dollár értékű árucikket exportáltak a tőkés országokba — 200 millióval többet, mint a megelőző esztendő első felében. Az onnan származó behozataluk a fél évben 1300 millió dollár volt. Ez azonban már nem több, mint 1963 első hat hónapjában. Az exportot és az importot összeadva a külkereskedelem egésze tehát rekorddal kecsegtet. (A második félesztendő ugyanis a tapasztalat szerint még ,,erősebb" az első hat hónapnál.) A számszerű „rekord” mellett azonban ez a négy egyszerű és alapvető számadat azt is mutatja, valami baj van azzal az egyes nyugati körökben még mindig hangoztatott kifogással, amely azzal hessegeti el a kelet-nyugati kereskedelem problémáinak érdemi megközelítését, hogy a szocialista országokból „nincs mit behozni”. A számok azt mutatják, hogy a szocialista országok 1904 első félévében 400 millió dollárral több árut adtak el a tőkés piacokon, mint amennyit onnan vásároltak. A számok tehát ebben az értelemben politikai ítéletté is válnak. Jelzik, hogy a „rekord” csak viszonylagos. Az eredmények a múltnál nagyobbak, de a lehetőségeknél kisebbek. A kelet—nyugati kereskedelem még mindig csak néhány százaléka a világkereskedelemnek. Ez az elmaradás továbbra is annak az „embargo-politikának” az utóhatása, amely a hidegháború nevében minimálisra akarja korlátozni a kelet—nyugati kereskedelmi kapcsolatokat. E politika logikája természetesen továbbra is az Egyesült Államokban érezteti hatását a legdurvábban: a világ legnagyobb tőkés országa 1963-ban kisebb kereskedelmet bonyolított le a szocialista országokkal, mint Norvégia és Dánia . . . Ebből következik természetesen az is, hogy a kelet-nyugati kereskedelem igazán döntő fordulata voltaképpen csak az amerikai kereskedelempolitikai álláspont megváltoztatásával képzelhető el. A jelek szerint 1965 második felében a vezető tőkés ipari országok közös konferenciát is tartanak majdaz Egyesült Államokkal a kelet-nyugati kereskedelem problémáiról. A vezető nyugat-európai tőkés országok kereskedelme az európai szocialista országokkal mér sokkal reálisabban alakul és kedvezőbb képet mutat. Az európai szocialista államok mennyiségi szempontból legfontosabb tőkés kereskedelmi partnere a gazdaságpolitikailag legaktívabb, legmozgékonyabb Közös Piac. Magyarország és Csehszlovákia tőkés forgalmának mintegy felét, a Szovjetunió körülbelül 40 százalékát, Lengyelország egyharmadát bonyolítja a Közös Piac országaival. A legutóbbi évben megerősödött az az irányzat, amelynek első jelei 1962-ben mutatkoztak: a Közös Piac és Nagy-Britannia bizonyos versengése a kelet-európai piacokért Angol részről egyre sürgetőbb hangok hallatszanak a keleti kereskedelem további erőteljes növelése érdekében. Ezt a közelmúlt fontválsága és a Közös Piaccal folytatott gazdasági vetélkedés indokolja. Éppen az év végén Lord Boyd-Orr, a nemzetközi kereskedelem fejlesztésére alakult brit tanács elnöke, szinte drámai szavakkal állapította meg: „Lemaradhatunk abban a versenyben, amelyet a németek, franciák, olaszok és japánok a keleteurópai piacokért erejük végső megfeszítésével folytatnak.” Az angol államférfi nemcsak dramatizált, hanem reális megoldást is javasolt: azt indítványozta, hogy Anglia javasoljon ötéves kereskedelemfejlesztési programot minden szocialista tervgazdálkodást folytató országnak, és ebben az öt esztendőben érje el a jelenlegi forgalom megkétszerezését. Mind az árucsere színvonalát, mind gazdaságpolitikai problémáit tekintve, a kelet-nyugati árucsere mindenképpen elérkezett arra a fokra, amikor új módszerekre van szükség a további, radikális fejlődés eléréséhez. Az új módszerek közt máris napirendre került és 1965-ben a nyugati viták középpontjában fog állani a hosszú lejáratú hitelek kérdése. Ez kapcsolatos a Berni Unió nevén ismeretes, még 1934-ben kötött hitelegyezménnyel. A Berni Uniót 1953-ban Velencében tartott konferenciáján a hidegháborús politika egyenruhájába öltöztették. Szótöbbséggel úgy döntöttek, hogy a 'Ír0gTrr' tagállamok nem folyósítanak öt évnél hosszabb lejáratú exporthiteleket szocialista országoknak. A kelet—nyugati kereskedelem valósága, s mindenekelőtt a nyugateurópai tőkés országok fokozódó versenye a kelet-európai piacokért — már jókora réseket ütött ezen a határozaton. Először az angolok törték átcsehszlovák viszonylatban) a Berni Unió korlátait Utánuk az olaszok, majd a franciák, végül a japánok ajánlottak hosszú lejáratú hiteleket E pillanatban a Berni Unió roskadozó bástyáin csak a nyugatnémet és az amerikai gazdaságpolitika alabárdosai őrködnek. Egyik sem különösen nagy lelkesedéssel. Nyugat-Németország mennyiségileg a legnagyobb kereskedelmet bonyolítja le Kelet- Európával. Ellenállása nem gazdasági, hanem kifejezetten hidegháborús politikai természetű Éppen nagyszabású kereskedelme miatt azonban egyre nehezebben tudja elfogadtatni álláspontját a partnereivel. Nincs könnyű helyzetben az Egyesült Államok sem, amely a Kennedy-menet tárgyalásain éppen a kereskedelem fokozásának és liberalizálásának zászlaja alatt harcol. Sok szakértő szerint ezért 1965 nemcsak egyszerűen mennyiségileg hozhat új kereskedelmi „rekordot” , hanem változást eredményezhet a nyugati országok hitelpolitikájában is. Egyre elterjedtebb ezekben az országokban az a nézet, amelyet az idézett Boyd-Orr úgy fogalmazott meg, hogy ,,a kelet-európai országok aranyszélű biztosítéknak” tekinthetők hitelek szempontjából. Ha ez a változás valóban bekövetkezik — új, az eddiginél minőségileg is magasabbrendű szakaszba léphet a kelet—nyugati kereskedelem. Ez pedig a gazdaság és politika kölcsönhatásánál fogva jótékonyan befolyásolhatja a nemzetközi helyzet alakulását is. GÖMÖRI ENDRE Egy „rekord“ — és háttere Kelet—Nyugat kereskedelme gi HÍRLAP Johnson üzenete a szovjet vezetőkhöz Johnson amerikai elnök szerdán a szovjet vezetőkhöz, Mikojanhoz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökéhez és Koszigin miniszterelnökhöz intézett újévi üzenetében jókívánságait küldte a szovjet népnek és kifejezte reményét, hogy az új esztendőben tovább javul a nemzetközi légkör és sikerek születnek fontos nemzetközi problémák megoldásában. Az elnök üzenetében hangoztatta, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormányának magasztos feladata a világbéke alapjainak megszilárdítása. Az Egyesült Államok nevében arról biztosította a Szovjetunió vezetőit, hogy mindent megtesz a leszerelés előmozdítására, a nukleáris fegyverzet ellenőrzésére, és ebben az erőfeszítésben „nem szorul a második helyre”. Az elmúlt esztendőkben egyes kérdésekben születtek ugyan megállapodások, de — ismerte el az elnök — a főbb nemzetközi problémák megoldatlanok maradtak. Johnson célul jelölte meg a nukleáris fegyverek elterjedésének korlátozását, egy átfogó nemzetközi atomcsend-megállapodás érvényesítését, a katonai célú hasadóanyag gyártásának csökkenését, a nukleáris energia békés célokra történő felhasználását, valamint a támadó és elhárító stratégiai nukleáris fegyverzeti rendszerek, s a célba juttatásukhoz szükséges eszközök „befagyasztását”. Az amerikai és a szovjet kormány — írta Johnson — elősegítheti, hogy a népek számára a világ boldogabbá és biztonságosabbá váljék. Tito elnök újévi üzenete Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke az új év alkalmából üzenetet intézett Jugoszlávia népeihez. Az új esztendő küszöbét — hangoztatta az elnök — a JKSZ VIII. kongresszusa által ránk rótt kötelezettségekkel lépjük át. A kitűzött feladatok megvalósításáért a legnagyobb felelősség a vezetőkre, a kommunistákra hárul. Ha továbbra is meg akarjuk őrizni népünk bizalmát, akkor példát kell mutatnunk az eszmei és akcióegységben. vnél-10r" 1965. JANUÁR 1., PÉNTEK A kubai forradalom hatodik évfordulója Ez ideig azoknak a kubai helységeknek a nevét hallotta az ember, melyekhez a forradalom valamelyik kiemelkedő eseménye vagy csatája fűződik. Megtanultuk aztán Playa Giron-t is ismerni, az emlékezetes, kudarcba fulladt amerikai partraszállás után. El Cano-t azonban soha nem hallottuk. Egy kis falu neve ez, amilyenek száz- és ezerszámra találhatók Kubában. Most viszont mégis meg kell tanulni El Cano nevét. Nem a hat év előtti nagyszerű harc valamelyik ismeretlen epizódja miatt, amit csak most ismerhetett meg a világ, ugyanis nem a harc, hanem a béke szimbóluma már ez a pár száz lakosú kis község. Kuba a megvívott győzelmes szabadságharc után a szocializmust választotta. Ez az út nem egy napig, nem is egy esztendeig tart, hosszú időbeli folyamatosak apró és nagyobb mérföldkővel. És El Cano az egyik ilyen mérföldkő. Annak nevezhetjük, hiszen a község a legeslegelső szocialista falu Kubában. S az első szocialista falu élete, munkája — mint cseppben a tenger — tükrözi az egész átalakulásban lévő, a jövőjéért dolgozó ország erőfeszítéseit is. Iskolaközpontot létesítettek, ahogy egész Kubában dolgoznak a nép kulturális színvonalának emeléséért. El Canonak már van helyi ipara is. A községi tanács egybehanigolta a műhelyek munkáját, a dolgozók keresetét, s éppen úgy központi elgondolás szerint fejlesztik, új üzemrészt is építettek, ahogy az egész ország nemzetgazdaságát. Az új létesítmények a sütöde, a gyermekpark, a baromfi-kereskedés és a hentesüzlet egy apró község életének zavartalanabbá tételét szolgálják mint ahogy országos viszonylatban is hasonló céllal születnek új és új üzemek és intézmények, — az ember és az egész társadalom szolgálatában. Azok a férfiak és nők, fiatalok és öregek, akik El Cano nevét megismertették velünk, éppen ezért éppen olyan történelemformáló hősök, mint akik fegyverrel a kezükben harcoltak a szabadságért és azért, hogy a kubai forradalom hatodik évfordulóján már az első szocialista községgel is büszkélkedhessék az ország. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke és KádárJános, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke üdvözlőtávíratban fejezte ki jókívánságait a kubai vezetőknek a kubai nemzeti ünnep, a forradalom győzelmének 6. évfordulója alkalmából. A magyar nép — állapítják meg a magyar államférfiak — tisztelettel adózik a hős kubai népnek, amely nagy áldozatokat hozott szabadsága és függetlensége kivívásáért. A forradalom győzelmével szabaddá vált kubai népnél az új élő építésében elért, sikeres, gyarmatosító imperializma elleni bátor helytállása, népek szabadságáért , megerősítéséért vívott harci a haladó emberiség őszinte csodálatát váltotta ki. örömmel állapíthatjuk meg, hogy a Kubai Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai eredményesen fejlődnek. Népeink között jó együttműködés testvéri barátság jött létre Biztosíthatjuk a szabad és független kubai népet, hol mindig számíthat a magyr nép őszinte barátságára ,s szolidaritására, hangzik többek között a magyar államférfiak üdvözlő távirata. A dél-vietnami háború leghosszabb ütközete A csütörtök reggeli hírügynökségi jelentések szerint még mindig heves harcok folynak Binh Ghia város közelében, Saigontól 64 kilométernyire keletre. Az év utolsó nagyobb méretű összetűzése egyben a négy éve tartó délvietnami háború leghosszabb ütközetévé fejlődött. Noha az amerikaiak vezette kormánycsapatok szerdán óriási álozatok árán visszafoglalta Binh Ghiát — a partizánakciónak egyébként nyilvánvalóan nem az volt a célja, hogy tartsa a várost —, az éjszakai órákban még kemény küzdelem dúlt a térségben. Az AP jelentése szerint a hazafiak újabb amerikai helikoptert lőttek le: a gép négyfőnyi személyzete szörnyethalt Ezzel az amerikaiak veszteséglistája a nyugati jelentések szerint is négy halottra, hat sebesültre és két elfogott amerikai katonára emelkedett. A kormánycsapatok vesztesége több mint háromszáz fős.