Csongrád Megyei Hírlap, 1966. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-01 / 26. szám

------------------------------------------------------------------------------------­ rUj ifjúsági mozgalom kér „zöld A KISZ megyei bizott­sága legutóbbi ülé­sén hangzott el töb­bek között az a javaslat: szervezzünk F­é ny s z­ó r­ó elnevezéssel mozgalmat, azzal a hármas jelszóval: „Vedd észre!”, „Jelezd!” és „Segítsd megoldani a problémát!”. A javaslat tetszésre talált a fórum előtt, s később a felszóla­lók saját tapasztalataik alap­ján már — mintegy azon­nal „jogerőre” emelve az új mozgalmat — gyorsan összeállított terveket is felsoroltak, elmondva, hogy ők mit tennének majd a Fényszóró sikeréért. S ami­kor a határozati javaslat elfogadására került a sor, szinte úgy tűnt, mindenki sajnálja, hogy a mozgalom végleges „szabályainak” rögzítésére március végéig várni kell. De miről is van szó tu­lajdonképpen? Arról, hogy a fiatalokra is egyre nagyobb felelős­ség hárul népgazdasági eredményeink további nö­velésében, a munka hatás­fokának javításában, a gaz­daságosság jobb feltételei­nek megteremtésében, egy­szóval minden olyan fel­adat megvalósításában, ami boldogulásunkat előbbre lendíti. KISZ-alapszerve­­zeteink idei munkaprog­ramjában pedig az ezek­kel kapcsolatos tennivalók igen jelentős helyet fog­lalnak el. A Fényszóró lét­rehozásának alapgondolatát az adta, hogy e mozgalom legyen a fiatalok kezében hatásos eszköz az akció­­programok valóraváltásá­­hoz, a szóban forgó felada­tok megoldásához. Tükröz­ze és növelje felelősségér­zetüket a mindennapi munkában, ugyanakkor az eddigi mozgalmaktól el­térően ne csak a közvet­len munkavállalások tel­jesítésére ösztönözzön, ha­nem a munkafegyelem megszilárdítására, ezen túl pedig a munkafolyamatok­ban fellelhető hibák, vagy jobb munkamódszerek ész­revételére, jelzésére és az azok megszüntetését, ille­tőleg bevezetését célzó ja­vaslatokra is.­­Ez utóbbi­ra különösen azokban az üzemekben adódhatnak széles körű lehetőségek, ahol a Fiatal Műszakiak­ Tanácsa már megalakult.) Ösztönözze a fiatalokat ar­ra is, hogy ne csak dol­gozni járjanak be a mun­kahelyre, hanem érezzék magukénak is az üzemet, a vállalatot, vagy termelő­szövetkezetet. Észrevétele­iknek adjanak bátran han­got, s ha kell a nyilvá­nosság erejével lépjenek fel a hanyagság, a pazar­lás és egyéb visszásságok ellen. Vagyis: érvényesül­jön a KISZ KB jelszava — „Szót kér a KISZ-tag” — minden munkahelyen. T­ermészetesen nem azt jelenti a Fényszóró, hogy a korábban itt-ott jól meghonosodott kezdeményezések. „Minősé­­gi őrjáratok”, takarékossá­gi mozgalmak most már szűnjenek meg, dobják félre őket. Lehetőség lesz ___________________ arra, hogy e formák be­illeszkedjenek majd az új mozgalom rendszerébe, amely magába foglalja a minőség javítását, a gon­dos munkát, az elemző gazdasági tevékenységet , az ifjúság egészét illető­en. De félreértés ne es­sék, a Fényszóró, amelyet a KISZ a szakszervezetek­kel karöltve kíván szer­vezni, nemcsak rendszere­ző és feltáró mozgalom akar lenni. Több annál! A mozgalom résztvevői er­kölcsi alapot teremtenek a bírálatra, hiszen készek gyakorlati tettekre, bizo­nyítva, hogy észrevételeik­kel nem gáncsokodók akar­nak lenni, hanem a jobb, a hasznosabb igényének adnak hangot. Az elgondolások szerint a Fényszóró, a fiatalok számokban, forintokban és másként kifejezhető ered­ményei mellett egyéb fon­tos tényezők kialakítója is lehet majd. Hiszen azok a fiatalok­, akik a mozgalom­ban aktív részt vállalnak, jobban megismerhetik a párt gazdaságpolitikáját, betekinthetnek gazdasági életünk mechanizmusába. Azáltal pedig, hogy ma­guk is részt vesznek az általuk feltárt problémák megoldásában, bővül majd szakmai-politikai ismere­tük, növekszik felelősség­­érzetük gazdaságpolitikánk iránt. Ilyen alkotómunka révén a fiatalok közelebb kerülnek az idősebb gene­rációhoz is, könnyebben átvehetik a tapasztalatokat és mintegy bizonyítják is azt, hogy az ifjúságra nem a szertelenség, a meggon­dolatlanság jellemző, ha­nem a rendszeretet, a fe­lelősségérzet, a közösségi gondolkodás. B­árki mondhatná, már eddig is sok a mozgalom, s ha most megint kapnak a fia­talok egyet, félő, hogy helytelenül értelmezik majd és mindjárt az ele­jén megbukik. Nősképpen ezért ezt a kezdeménye­zést — amelynek új vo­násai mellett az is a cél­ja, hogy lendületet adjon a már megszokott (s né­hol talán formálissá is vá­ló) ifjúsági termelési moz­galmaknak — alaposan elő kell készíteni. Helyes te­hát az az elgondolás, hogy a Fényszórót először csak olyan üzemekben vezetik be, ahol jól szervezett az ifjúsági munka. Ott is elő­ször megismertetik az új mozgalom célkitűzéseit, küldetését a párt- és gaz­dasági vezetőkkel, el­mondják, mit akarnak ten­ni és milyen segítségert kérnek. A Fényszóró alapgondo­latával megismerkedve — úgy véljük — egy műsza­ki, vagy gazdasági vezető sem lesz, aki kételkedne a mozgalom segítőszándé­kában. Sőt! Ha a Fényszó­ró az elmondottak szerint bontakozik ki, bizonyos, hogy az üzemek és terme­lőszövetkezetek idősebb dolgozóit is magával ra­gadja majd. ZÉKÁNY JÁNOS Árat 54 fillér CSONGRÁD MEGYEI 1966. FEBRUÁR 1. KEDD AZ MSZMP LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIII. ÉVFOLYAM 26. SZÁM ★ Zárszámadás a hódmezővásárhelyi Vörös Csillag Tsz-ben A tsz megalapozta jövőjét, de a fejlődés még ennél is többet kíván Szombaton reggeltől estig tartott a zárszámadó közgyű­lés a hódmezővásárhelyi Vö­rös Csillag Tsz-ben. A ta­gok minden felvetett kér­dést megvitattak, élesen bí­rálták a hibákat és a hibák elkövetőit beosztásra való tekintet nélkül. Új tagokat is vettek fel, húsznál is töb­bet, hogy nagyobb legyen a létszám. Sok fiatalember és asszony jelentkezett a kö­zösbe. A közgyűlésen részt vett Vári Ernő, a városi pártbi­zottság titkára és dr. Csa­tordai Antal, a városi ta­nács vb elnökhelyettese. A gazdálkodás eredmé­nyeiről Molnár Sándor el­nök számolt be a közgyűlés résztvevőinek. Említést tett azokról a természeti csapá­sokról, amelyek károsan be­folyásolták a termelést. Pél­dául a száj- és körömfájás miatt 300 ezer forint, a hagy­mabetegség miatt egymillió forint kiesése volt a gazda­ságnak. A tagság szorgal­mas és hozzáértő munkájá­nak eredményeképpen vi­szont a búza 20 mázsát, az őszi árpa 1­9,9 mázsát, a cukor­répa 206 mázsát, a kender 58,10 mázsát fizetett hol­danként. A kukorica ter­mésátlaga 22 mázsa. A lehetőségek azonban en­nél sokkalta nagyobbak, mu­tatja ezt a közös és háztáji kukorica közti különbség. Sok háztájiban 35—36 mázsa kukoricát termeltek mor­zsolra számítva, csupán csak azért, mert sűrűbben hagyták meg. A szövetkezetnek szép eredményt hozott az állat­­tenyésztés. Az egy tehénre eső tej 3780 liter, egy törzs­­tehénre 4444 liter. Egy fel­nőtt juhra eső gyapjú 5,5 kiló. Egy kocára eső malac­szaporulat 12,7 darab és egy tyúk évi tojástermelése 250 darab. Az elnök említést tett azokról a tagokról, akik az átlagon felül járultak hozzá a közös gazdaság eredmé­nyeihez. Ezek között van Bessenyei Sándor, Gyarmati Pál, Varró Sándor, Berta Júlia, Hajnal István és mun­kacsapata és sokan mások. De beszélt azokról is, akik jóval többet tehettek volna a közös érdekében. Majd számadatokkal mutatta be a fejlődést. A szövetkezet tisz­ta vagyona 15 millió 218 ezer­ forint. A tagok között kiosztottak 8 millió 326 ezer forintot. Egy munkaegység értéke 45,34 forint, melyből 41 fo­rint a készpénz, 4,34 fo­rint pedig a természetbeni. Az egy dolgozóra eső évi jövedelem 24 786 forint. A közgyűlés a szövetkezet 34 alapító tagját 500 forint­tal és oklevéllel jutalmazta. Jóváhagyta a szociális bi­zottság által beterjesztett beszámolót, amely szerint a járadékos és nyugdíjas tsz tagoknak az év folya­mán 400, illetve 500 fo­rintig egészítették ki föld­járadékkal együtt a havi járandóság összegét. Ugyanakkor búzát és tüzelőt is osztott az idős tsz-tagok­­nak a szociális bizottság és javasolta a közgyűlésnek, hogy a járadékos tsz-tagok a 800 négyszögöl háztáji föld helyett a jövőben 1200 ölet kapjanak. Nagy tetszéssel hallgatta a közgyűlés az ellenőrző bi­zottság elnökének beszámo­lóját, aki nemcsak a hibák felsorolására szorítkozott, hanem minden esetben konkrét javaslatot is tett a kijavításuk módszereit ille­tően. A városi pártbizottság és a városi tanács vb üdvözle­tét dr. Csatordai Antal tol­mácsolta. Többek között ki­emelte, hogy a Vörös Csil­lag Tsz kedvező körülmé­nyek között gazdálkodik. S a tsz-tagok bizalma is meg­nőtt a közös iránt. Jó jelen­ség, hogy az emberek nem mennek el szó nélkül a hi­bák mellett. Hangsúlyozta, hogy a tsz magas szintet ért el és jó úton halad. Ezt nemcsak az eredmények, hanem a növénytermesztés szerkezete, valamint az ál­latállomány létszáma és ösz­­szetétele is mutatják. A szövetkezet megalapozta jö­vőjét. De a fejlődés még en­nél is többet kíván. S erre a lehetőségei is meg­vannak. A tanács elnökhelyettese beszélt a kormány legutóbbi intézkedéseiről is, hangsú­lyozta, a rendelkezések célja, hogy egységnyi területről minél nagyobb jövedelmet érje­nek el a gazdaságok. Felhívta a tagok figyelmét arra, hogy a legfontosabb feladat a szövetkezet további erősítése. Minden tag meg­bizonyosodott arról, hogy a szövetkezetben nagy erő rej­lik. Jobb tervezéssel, jobb üzemszervező munkával a jövőben az eredményeket fokozni lehet. A közgyűlés elnökségében: Kiss Imre főagronómus, Molnár Sándor tsz-elnök, Vári Ernő, a városi pb. titkára, dr. Csatordai Antal, a tanács vb elnökhelyettese Szavaz a közgyűlés (Enyedi Z. felvételei) Megkezdődnek az üzemi termelési tanácskozások Az elmúlt napokban a Cson­grád megyei üzemekben, gyárakban is műszaki kon­ferenciákat tartottak. Megvitatták a vál­lalatok 1966. évi termelési feladatait, a terv megvalósításának legkedvezőbb feltételeit, legjobb módszereit. A Sze­gedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál hét­főn délután tartották a műszaki tanács­kozást. A Rostkikészítő Vállalatnál szer­dán délelőtt gyűlnek össze a műszakiak, hogy megvitassák a tennivalókat. Ezzel a tanácskozással véget érnek a műszaki értekezletek megyénkben. Még mielőtt a vezetők mindenütt szót váltanának az idei tervfeladatokról a mű­szakiakkal, sok helyen már újabb szaka­szába lép a vállalati tervismertetés: meg­kezdődnek az üzemi termelési tanácsko­zások. A műszakiak után kérik a dolgo­zók javaslatait is az éves terv teljesíté­séhez. Egyúttal mindenütt elbírálják az 1965-ben végzett munkát, megszabják az idei újítómozgalom helyi feladatait. Ter­mészetesen ismertetik a legújabb bérügyi intézkedéseket, a béremelések helyi rész­leteit is. Mind­emellett szóba kerülnek a munkafegyelem, a technológiai fegye­lem kérdései. A vezetők meghallgatják a dolgozóknak a termelés irányítására, a munkamódszerekre, az üzemi demokrá­ciára, a törvényességre vonatkozó észre­vételeit, javaslatait. Néhány idényjellegű üzem­ és vállalat kivételével február végéig mindenütt megtartják a termelési tanácskozásokat. Márciusban pedig külön tanácskoznak a vezetők a szocialista brigádok vezetői­vel és a legjobb újítókkal. Egyiptom várja a magyar kormányfőt A kairói sajtó több cikk­ben foglalkozott a magyar­­egyiptomi kapcsolatok fejlő­désével és jelezte, hogy Kállai Gyula közeli látoga­tása alkalmából gazdasági, kereskedelmi, tudományos­műszaki és kulturális egyez­mények aláírására is sor ke­rül. A lapok megírták, hogy az EAK gazdag­r­ogrammal várja a magyar vendégeket: hivatalos tárgyalások szer­dán és vasárnap lesznek, közben pedig a helváni vas­mű és textilgyár, a pirami­sok, az asszuáni nagygát, a Kima-vegyiművek, Luxor és Karnak meglátogatására ke­rül sor. A program kulturá­lis része múzeumlátogatáso­kat tartalmaz. Zakaria Mo­­hieddin miniszterelnök és felesége kedden vacsorát ad a magyar kormányfő és fe­lesége tiszteletére. A vacso­rameghívást Kállai Gyula és felesége jövő hétfőn vi­szonozza. Al­ Akhbar című egyipto­mi lap hétfőn közölte Kál­lai Gyula nyilatkozatát, cí­mében kiemelve, hogy a két ország együttműködése szüntelenül fejlődik, és hogy a magyar kormányfő látoga­tása elmélyíti majd a két nép barátságát. A Gumhuri­­ja című lap Kállai Gyula életrajzát ismerteti. Az Ahram című lap bejelentet­te, hogy a kormány bizott­ságot nevezett ki, amely dr. Szolimán Huzajennek, a kul­turális ügyek miniszterének elnökletével hivatalosan el­kíséri a magyar vendégeket a­z EAK-ban minden útju­kon. A Masza című lap kö­zölte, hogy a magyar kor­mányfőt a repülőtéren ked­den délben Zakaria Mohied­­din miniszterelnök fogadja és elkíséri a Kubbeh palotá­ba. (MTI) Biszku Béla elvtárs felszólalása az OK­P kongresszusán • RÓMA - MTI Vasárnap és hétfőn az Olasz KP kongresszusa folytat­ta munkáját. A kongresszus hétfői ülésén felszólalt Biszku Béla elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, az MSZMP küldöttségének vezetője. Biszku Béla elöljáróban tolmácsolta a Magyar Szoci­alista Munkáspárt, a magyar munkásosztály és az egész magyar nép szívből jövő baráti üdvözletét. Küldöttségünk — folytatta "Biszku Béla — gondosan tanulmányozta a kongresszusi tézisek tervezetét és meghallgatta a párt har­ci programjáról szóló beszámolót. Azonos a nézetünk a Longo elvtárs referátumában kifejtett állásponttal a nem­zetközi helyzetről és a nemzetközi kommunista - és mun­kásmozgalom értékeléséről. Élesen elítélte az Egyesült Államok vietnami agresz­­szióját, és kijelentette: biztosak vagyunk abban, hogy vietnami testvéreink hősies ellenállása, a Szovjetunió és a szocialista országok segítsége, a nemzetközi szolidaritás és a népek felháborodása meghátrálásra kényszeríti az ag­­resszorokat. Teljes mértékben helyeseljük és támogatjuk olasz testvérpártunk törekvését, hogy egységbe tömörítse a de­mokráciáért és a szocializmusért küzdő erőket Olaszor­szágban. A Magyar Szocialista Munkáspárt tapasztalatai is igazolják, hogy a szocializmus ügyét csakis a munkásosz­tály politikai egységének megteremtésével, az egész nép támogatásával lehet győzelemre vinni — mondotta egyebek között Biszku elvtárs.

Next