Csongrád Megyei Hírlap, 1966. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-01 / 206. szám

­Thai­­szám­unk tartalmaCM: A minőség a vásárhelyi szandálüzemben A szentesi tanács a felnőttoktatásról Az SZKP Központi Bizottságának közleménye •■S3 De Gaulle tárgyalásai Kambodzsában az atlétikai EB szerdai versenyei Apad a Duna, a Tisza, a Dráva A Dunán meggyorsult az apadás. Budapestnél szerda reggel 582 centiméteres víz­­szintet jelzett az automatikus vízmérce, s az előrejelzések alapján a hét végére 70—80 centiméteres apadásra lehet számítani. A Felső-Tiszán kialakult­­árhullám sem kapott újabb vízutánpótlást az utóbbi na­­­pokban. Ezért a Miskolci Vízügyi Igazgatóság szerda délben a Záhony és Tokaj közötti szakaszon elrendelte a készültség megszüntetését. A Dráva vízszintje szerdá­ra Drávaszabolcsnál 562-ről­­400 centiméterre süllyedt, aolay szerda reggel a Pécsi­­Vízügyi Igazgatóság a folyó alsó szakaszán másodfokról felső fokra csökkentette a ké­szültséget. (MTI) Ara: So fillér VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK» CSONGRÁD MEGYEI 1966. SZEPTEMBER L. CSÜTÖRTÖK | AZ MSZMP LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM 206. SZÁM fi kenyérgabona-termés mérlege A tavalyinál gyengébb átlag . A gyorsaságon is mázsát emelnek • Kedvezményes visszavásárlás 65 ezer ember kenyeréért E napokig közel 6000 má­zsa kenyérgabona került a Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat raktáraiba Csongrád megyében. Ezzel a hatalmas mennyiséggel azon­ban nem lehetünk elégedet­tek, ha arra gondolunk, hogy tavaly hasonló időszakig kö­zel 1000 vagonnal több ke­nyérgabonát adtak át a gaz­daságok az ország lakossá­gának kenyérellátására. Már nem sok elcsépeletlen gabo­na maradt kint, s hozzávetőleges becslések szerint az idei termésered­mények gyengébbek a ta­valyinál. A termésátlagok nagyon kü­lönbözők még egymáshoz egészen közel fekvő, nagyjá­ból azonos adottságokkal rendelkező gazdaságoknál is. Amíg a hódmezővásárhelyi Vörös Csillag Tsz 810 hold­ról 22 mázsás búza átlagter­mést takarított be, az ugyan­csak vásárhelyi Somogyi Tsz 420 holdon 5,4, a Sallai pedig 1128 holdon mindössze 5 má­zsás átlagtermést ért el. Ha­sonló példákat sorolhatnánk a megye más területeiről is. Ha a gyengébb termés okait vizsgáljuk, egyúttal néhány ig­en fontos tanulságot is le kell vonnunk. A tavalyi jobb terméseredmény elsősorban annak volt köszönhető, hogy 1964 őszén a vetés úgyszól­ván közügy volt, párt és ta­­nácsi szervek állandóan na­pirenden tartották és ösztö­nözték, sürgették. Közismert, hogy tavaly viszont a talaj­­munkák nagyon elhúzódtak. Éppen ezért tettük szóvá már többször is a talaj­­munkák gyors, időbeni el­végzésének fontosságát, mert jövőre legalább annyi kenyérgabonát kell ter­melni, mint tavaly ter­mett. A kenyérgabona vetésterü­lete továbbra is kötelező tervszám, amit be kell tar­tani a gazdaságoknak, hogy biztosítsák az ország lakos­ságának kenyerét De fur­csálljuk is azt hogy egyes gazdaságok nem jöttek rá arra, amiből több, jelentős gabonatermelő tsz szép ha­szonra tesz szert az utóbbi időben: a kenyérgabona ter­melése az új árak mellett jól fizet, mellesleg a munkaerő­­hiányt is megoldja, hiszen teljesen gépesített. A Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vállalat már megkezdte a szerződtetéseket a jövő évi kenyérnek valóra. • A gyengébb termésered­mények okai között találjuk a tavaszi nagy belvizeket Bár a természeti csapás el­len a védekezés nehéz, itt is találkoztunk kényelmesség­gel, volt olyan gazdaság, amely a hatóságoktól várt el mindent, s annyit se tett meg, hogy a tábláiról leve­zethető víz útját egyengesse. Ugyancsak rontotta a ter­méseredményeket az aratás idején bekövetkezett esőzés, azonban a tavalyi aratásnál is körülbelül ugyanennyi esős nap volt Ha a tsz-ek nemcsak saját tisztító kapacitásukra tá­maszkodnak, hanem igény­be veszik a natúrgabona átadás lehetőségét ezál­tal gyorsabban learatnak, sok veszteséget elkerül­hettek volna. Példa a veszteségre az egyéb­ként jó eredményű árpádhal­­k­a Árpád Tsz esete, amely egy 34 holdas tábláján az eső előtt 24 holdon átlagosan 20,5 mázsa bezosztású búzát takarított be, az eső után a 10 holdon azonban már csak holdanként 15,7 mázsát. Hek­tolitersúlyban is 11 időt ve­szített a később betakarított termésnél. Elmondhatjuk, hogy a gyorsaságon súlyos má­zsák múlnak! A megyét járva több felé látható a fél vagy egyszeres vetőmagnak is megfelelő ár­vakelés, ami a késedelmes munkának tudható be. A jö­vő évi jó termés előkészíté­sén — s később megóvásán — e tapasztalatok szemmel­­tartásával kell fokozott igye­kezettel dolgozni gazdasá­gainknak. A lakosság kenyérellátásá­ra betervezett gabona­meny­nyi­séget a gyengébb termés­eredmények ellenére is biz­tosítani kell A Gabonafel­­vásárló és Feldolgozó Vál­lalat ennek érdekében ked­vezményes visszavásárlási ajánlatot tesz a termelőszö­vetkezeti gazdáknak: gabonafeleslegükért­­— a tsz-eken keresztül értéke­sítve azokat — a minőség­től függően 297-től 310 fo­rintot kaphatnak kézhez mázsánként. A vállalat nagymennyiségű gabona fel­vásárlását reméli e módon, hiszen számítása szerint mintegy 1500 vagon búza feleslegük lehet a gaz­dáknak, miután a saját ellá­tásukhoz szükséges búzát már a vállalat malmaiban leőröltették. Ez a mennyiség 65 ezer ember évi kenyeré­nek felel meg. Véleményünk szerint a szabadpiacon se számíthatnak nagyobb bevé­telre a gabonafelesleg után — legfeljebb kilós tételek­ben — annál is inkább, mert a felbecsülhető hatalmas kukoricatermés folytán a piacon nyilvánvalóan ala­csonyabb takarmányárak alakulnak ki. Ezzel szemben a kedvezmé­nyes visszavásárás révén még a gabona utáni adókedvez­ményből is részesülnek. N. F. fél év a statisztika tükrében Csökkent a fővárosba költözők száma A SZOCIALISTA SZEKTOR BERUHÁZÁSAI: 16 ÉS FÉL MILLIÁRD FORINT □ ÉLELMISZERVÁSÁRLÁS — 14 ÉS FÉL MILLIÁRDÉRT Cs 59 EZER tj TV-ELŐFI­­ZETŐ □ 67 EZER KÜL­FÖLDI GÉPJÁRMŰ LÉPTE ÁT A HATÁRT Tovább csökken a Buda­pestre áramlás üteme — ál­lapították meg a lakóhely­változásokat évek óta figye­lemmel kísérő statisztikusok. Az év első felében alig négy és fél ezerrel növelték a fő­város lélekszámát a felköl­tözők, míg az elmúlt eszten­dő azonos időszakában ez a szám az 5500-at is megha­ladta. A költözködésről ké­szült országos adatok azt bi­zonyítják, hogy hazánkban változatlanul tart az urbani­záció folyamata: városlakóink számát az év első hat hó­napjában csaknem 11 ezer­rel növelték a falvakból odaköltözők A statisztikák szerint az idei első félévben a szocia­lista szektor beruházásai meghaladták a 16 és fél mil­liárd forintot, ebből a me­zőgazdaság 2,2 milliárd fo­rinttal részesedett. Csaknem 1,3 milliárd forint jutott la­kásépítésre. A kiskereskedelem élelmi­szer forgalma kis híján el­érte a 14 és fél milliárd fo­rintot. Az országos h étlapé a következőképpen fest: megettünk többi kört 405 ezer tonna kenyeret, 52 ezer­­ tonna húst, 23 ezer tonna zsírral, zsírszalonnával, meg­ittunk 196 millió liter tejet, csaknem 52 millió liter bort, 234 millió liter sört, s elszív­tunk 9 milliárd darab ciga­rettát. Tartós fogyasztási cikkek­re kiadtunk hárommilliárd 698 millió forintot. Ebből több mint egymilliárdot bú­torra, 658 milliót pedig ház­tartási villamosgépekre. Gaz­dára talált 7700 autó és 29 700 motorkerékpár. Újabb 59 ezerrel gyarapo­dott a tv-előfizetők száma. Emelkedett a posta forgalma is: csaknem 6 millió csoma­got késbesítettek, ebből 28­­ ezret külföldre. Fontos köz-­­­lendőinket több mint négy-­­ millió táviratban tudattuk, s­­ lebonyolítottunk 15 millió­­ távolsági telefonbeszélgetést. A félév közlekedési sta­tisztikájából: az év első hat hónapjában több mint 67 ezer külföldi gépjármű lépte át határainkat, míg ugyan­ebben az időszakban 14 264 személygépkocsi, 1470 autó­busz és csaknem 5000 te­hergépkocsi indult magyar rendszámmal a határon túl­ra. (MTI) Szegedi pártkü­ldöttség utazott Szabadkára Tegnap, szerdán reggel a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége szabadkai városi bizottságának meghívására Szegedről háromtagú párt­küldöttség utazott Szabadká­ra, Szeged jugoszláv testvér­­városába. A küldöttséget Perjész László elvtárs, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának első titkára ve­zeti. A testvérvárosi kapcso­latok jegyében ezúttal vi­szonozzák a szabadkai párt­küldöttség júniusi szegedi látogatását.­­ Az év elején a Gorzsai Állami Gazdaságban a KISZ és a szakszervezet a ■párt­­kongresszus tiszteletére ver­senyt indított a traktoristák között. A versenyben a trak­toristáknak nagyobb normál­hold teljesítményekre kellett törekedni, kevesebb üzem­anyagfogyasztás és alkatrész­felhasználás mellett. A ki­emelkedő versenyfeltételeket tizenhét traktorista teljesí­tette a féléves értékelésig, a fiatalok példamutató ered­ményeket értek el. A ver­seny első helyezettje L­e­n­d­­v­ai István, aki több mint Versengő traktorosok tizenkét éve, tizenöt éves kora óta dolgozik a gazda­ságban, kezdetben gépkezelő volt, majd tarktoros iskolát végzett. Jelenleg ötven ló­erős Super Zetoron dolgozik — az aratás idjén kombájnt is vezetett —, s a féléves értékelésig majdnem egyéves normát teljesített. Erre az időre eső 650 normálholddal szemben 1130 normálhold teljesítményt ért el gépével, miközben a tervezett 10 500 kiló üzemanyagból csak 10179 kilót használt fel és az engedett 3422 forint ér­tékű alkatrészből csak 1438 forint értékűre volt szüksé­ge. A második és harmadik helyezett negyven lóerős Su­per Zetor traktorral ugyan­csak szép teljesítményt és komoly megtakarítást ért el. Illés István az 525 nor­málhold helyett 703-at telje­sített 1665 kiló üzemanyag és 264 forint értékű alkat­­r­észmegtakarítás mellett, G­ár­dián István pedig az ugyanilyen normálhold terv­vel szemben 552-őt teljesí­tett 2538 kiló üzemanyag és 140 forint értékű alkatrész­­megtakarítást érve el. A fiatal traktorosok verseny­munkájukkal jelentős mér­tékben hozzájárultak ahhoz, hogy időben elvégezze a gazdaság a tavaszi vetést, valamint a nyári betakarí­tást, s most a talajelőkészí­tésben végeztek derekas munkát. Takarékos üzem­anyag- és alkatrész felhasz­nálásuk a gépi munkák rá­fordításának csökkentésével gazdaságosabbá teszi a ter­melést. (Enyedi Z. felvétele) Lendvai István, a verseny legjobbja Szegedre látogatott Izland Szocialista Egységpártjának elnöke képünkön (balról jobbra): Einar Olgeirsson felesége, Győri Imre, a megyei pártbizottság első titkára, a tolmácsnő Einar Olge­irsson, az Izlandi Szocialista Egységpárt elnöke és dr Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A szabadságát Magyar­országon töltő Einar Olgeirs­son, Izland Szocialista Egységpártjának elnöke, vala­mint felesége dr. Korom Mi­hálynak, az MSZMP Köz­­ponti Bizottsága titkárának társaságában kedden Sze­gedre látogatott. Még­ útközben megtekin­tették a sövényházi Árpád emlékművet, majd szerdán délelőtt a város nevezetessé­geivel ismerkedtek. A megyei pártbizottságon Győri Im­re, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első tit­kára fogadta őket Részt vett a beszélgetésen Csupenszki István, az MSZMP Szeged járási bizottságának titkára is. Ezt követően ellátogattak a tápéi háziipari szövet­kezetbe, ahol Nagy Pál elnök mutatta be a szövetke­zet külföldön is igen keresett gyékényáruit A kora délutáni órákban Einar Olgeirsson és fe­lesége elbúcsúzott Szegedtől, és útjuk következő állomá­sára, Jugoszláviába utazott. (Liebmann Béla felvétele) Einar Olgeirsson: Magyarországi élményeink maradandóak Munkatársunk kérésére Einar Olgeirsson, Izland Szo­cialista Egységpártjának el­nöke szegedi tartózkodása alkalmával nyilatkozatot adott hazájáról és magyar­­országi tapasztalatairól. — Izland fontos őrhely az imperializmus elleni harc­ban, s ebben nagy érdeme van pártunknak —– mondot­ta. — A Szocialista Egységpárt 1938-ban alakult a kom­munisták és a szociálde­mokrata balszárny egyesü­léséből. Az osztályharcban betöltött szerepe elvitathatatlan: az országban a dolgozók egy szakszervezeti szövetségbe tömörültek, s e szövetséget immár tizenhét év óta e párt vezeti. Politikánk szé­les körű,­s követésre talál a tömegek között . A nemzeti függetlensé­gért folytatott küzdelem vé­gigkíséri Izland történetét: a hatszáz éves dán gyarmati uralom után az amerikai el­nyomás ellen vette fel né­pünk a harcot. Az USA 1941- ben megszállta Izlandot, majd 1945-ben megkísérelte, hogy kilencvenkilenc évre szóló szerződéssel három ha­di támaszpontot létesítsen te­rületén. Pártunk akkor részt vett a kormányban, s megakadá­lyozta ezt. Most nincs ugyan szerződés, de az ország tagja lett a NATO-nak, s így az impe­rializmus közvetlen veszélye fenyegeti. A Szocialista Egységpárt legfontosabb feladatának tartja vezetni és irányí­tani azt a harcot, melyet az izlandi nép folytat az újabb gyarmatosítás ellen. Mint az ország politikai éle­tének egyik jelentős ténye­zője, befolyása számottevő: a­­ parlamentben 9 képviselője van, az értelmiség is hall­gat szávára. — Törekvéseink támoga­tásához szükségünk van a más országok munkáspárt­jaival való együttműködés­re. Ez leginkább a kommu­nista pártokkal, valamint Dánia és Norvégia szocia­lista néppártjaival sikerült kialakítani. A szocialista országok testvérpártjaival szintén kitűnő a kapcsolatunk, kongresszusaikra meghívnak bennünket, s mi részt is ve­szünk rajta. Az előbbi megállapítás tel­jes mértékben vonatkozik a Magyar Szocialista Munkás­pártra is. Másodszor járok Magyarországon. Első alka­lommal. 1950-ben csak né­hány napot töltöttem itt, most, szabadságom idején több alkalmam volt megis­merkedni az országgal és népével. Jártunk Budapes­ten, Ajkán, Herenden, s há­rom hetet töltöttünk a Ba­laton partján. Legjobban a történelmi és építészeti emlé­kek ragadták meg figyel­mem, de méginkább a ma­gyar dolgozók egyre javuló élete, amit az MSZMP he­lyes politikája alapoz meg. — Nagyon örülök, hogy magyarországi tartózkodá­sunk idején eljutottunk Sze­gedre is. Fehér Kálmán

Next