Csongrád Megyei Hírlap, 1967. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-01 / 232. szám

CSOKGRÁD­ MEGYEI * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 1311? OKTÓBER 1., VASÁRNAP Ara: 80 fillér XXIV. ÉVFOLYAM 232. SZÁM VILAG PROLETARJAI. EGYESÜLJETEK! Kádár János elvtárs vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség utazik Csehszlovákiába Csehszlovákia Kommunista dár Jánosnak, a Magyar első felében magyar párt-és Pártja Központi Bizottsága- Szocialista Munkáspárt Köz- kormányküldöttség utazik m­a esta Köztárssag A kormán­ponti Bizottsága első titkát baráti látogatásra Csehszlo­­nyának meghívására Ká-­­nak vezetésével október váriába. (MTI) Egységes hidrodinamikai vizsgálat az algyői mezőben Már 18 kút működik • Épülnek a tartályastom­átok és a főgyűjtő állomás Felkészülés a téti üzemeltetésre Az algyői szénhidrogén­mező északnyugati részében nagyszabású hidrodinamikai vizsgálat indul október 1- től, melynek az a célja, hogy az olajat körülvevő víztest, illetve gázsapka mozgását megállapítsák, s így meghatározhassák a me­ző leművelési rendszerét A Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat szegedi üzemegysé­ge már eddig is végzett a kutaknál különféle vizsgá­latokat, de ilyen nagy és összefüggő tudományos vizs­gálatra az algyői szénhidro­gén mezőben most kerül először sor. Részletes tech­nológiai program alapján 11 kúton megindítják a terme­lést 9 kútnál pedig a meg­figyelést Ez a vizsgálat négy-hat hónapig tart. Az algyői szénhidrogén mezőben jelenleg már 18 kút működik. Az előbb em­lített tudományos­ vizsgálat — a kutak termeltetése — nem növeli számottevően a kőolajtermelést ezen a terü­leten, így is azonban az el­múlt időszakban a napi 600 tonnáról már 800 tonnára növekedett a kőolajtermelés. A Tisza bal partján csak három kút üzemel, mivel különféle szállítási problé­mák további öt kút üzemel­tetését akadályozzák. A különféle kapacitásmé­rések, tudományos vizsgála­tok, a kőolaj, illetve gázter­melés mellett a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat sze­gedi üzemegysége nagy erőt fordít a beruházások — ter­melőberendezések, szociális létesítmények — megvalósí­tására. Már működik a Sze­ged 2. tankállomás, épül a Szeged 1. valamint a Sze­ged 11. és a Szeged 4. tank­állomás is. Jól haladnak a munkák a főgyűjtő állomás építésénél, amely részlege­sen — 10 ezer köbméteres kapacitásával 1968. június végén kezdi meg üzemelését. A tapasztalatok alapján, a helyi körülmények, speciali­tások figyelembe vételével az üzemegység vezetősége elkészítette a téli üzemelte­tésre való felkészülés intéz­kedési tervét. Ennek legfon­tosabb célkitűzése, hogy az olajtermelés zavartalanságát biztosítsa. A téli felkészül­ői terv végrehajtásához már hozzákezdtek. 800 tonna olaj naponta Több mint kétszáz lakás épül Szentesen Társasházak, kulcsátadással • Jövőre kezdik a munkát Nagyszabású lakásépíté­si programot valósítanak meg Szentesen a jövő évtől kezdve az OTP és a helyi tanács összefogásával. A Klauzál és a Bocskai utcá­nak a Kossuth utcára eső és a köztes területet átfogó szakaszán, öt esztendő le­forgása alatt háromemeletes társasházakat építenek, ösz­­szesen 232 lakás lesz a tár­sasházakban, amelyeket kulcsátadással avatnak fel az OTP-beruházás keretében. Az első ütemben — a jö­vő évben — hozzáfognak a 36 lakásos társasház építésé­hez a Klauzál és a Kossuth utca által bezárt területen, ahol köztudott, hogy bontá­sok is folytak az új keres­kedelmi központ létesítése érdekében. A tervek szerint 1972-ben fejeződne be a 232 lakás építése, természetesen minden közbeeső évben ad­nak át lakásokat az igény­lők részére. A helyi tanács vb vállalta a szóban forgó terület szanálását és a köz­­művesítését. A beépítéssel megszűnik a Törzs Kálmán utca és a társasházak kö­zött a Marx térihez hasonló távolságok lesznek. Az utak, járdák, a víz-, villany- és csatornahálózaton kívül gon­dolnak a gázbekötésekre is. Éppen ezért a társasházakat úgy építik, hogy azok bár­melyik időpontban alkalma­sak legyenek a gázvezeté­kek befogadására. Az építkezés fő részeinek tervezéséről, valamint a ki­vitelező kapacitás megszer­zéséről az OTP megyei igaz­gatósága gondoskodik. Szin­tén az OTP tájékoztatja a közönséget a különböző fel­tételekről, a lakásokkal kap­csolatos befizetésekről. Erre adott időben kerül sor. A lakásokat az építési költség, a telekár figyelembevételé­vel és állami támogatás nél­kül fogják értékesíteni. A tanács a részben állami tu­lajdonban levő területet — ahol az új társasházak épül­nek — közvetlenül, a ma­gántulajdonban levő telke­ket pedig kisajátítással — megfelelő anyagi térítéssel és lakáscserével — bocsátja az OTP, illetve az építőpar rendelkezésére. Az OTP-beruházással meg­valósuló lakásépítési prog­ramot a napokban hagyta jóvá — az egyéb megálla­podásokkal együtt — a ta­nács vb legutóbbi ülésén. A­z országgyűlés most végetért ülés­­szaka a szó valódi értelmében munkaülésszaknak nevezhető. Nagy­­ szavak, hangzatos frázisok, „szenzációk” nélkül, az alkotni akarás légkörében, a mondandót a majdani tettek mérlegén mérve tanácskoztak azok a képviselők, akik az ez évi márciusi választásokon a nép bizalmából kerültek az ország leg­főbb törvényhozó testületének padsoraiba. Az ülésszak napirendje zsúfolt volt. A tárgyalt kérdéscsoportok már önmaguk­ban is mutatják az esemény fontosságát, fokozott értékű jelentőségét. Törvénybe iktatta az országgyűlés a Német Demok­ratikus Köztársasággal a közelmúltban kötött barátsági, kölcsönös segítségnyújtá­si és együttműködési szerződést. Az alka­lom lehetőséget nyújtott arra, hogy ki­nyilvánítsuk: Népköztársaságunk barát­nak, szövetségesnek tekinti a demokrati­kus Németországot, a vele kötött szerző­dést pedig mintegy az európai biztonság és béke megszi­lárdítását segítő lépésként értékeli. A törvényjavas­lat tárgyalása al­kalmat adott arra is, hogy felmérjük a nemzetközi helyzet jelenlegi állapotát, és fel­hívjuk a figyel­met arra, hogy az agressziók megszüntetése, a világ békéjének megőrzése az egész emberiség ügye. Nagy jelentőségű tényként könyvelhet­jük el, hogy az országgyűlés elfogadta, ezáltal törvénnyé emelte az új Munka Törvénykönyvet, valamint a tsz-törvényt és a földjogi és földhasználati törvényt. A tervezetek törvénybe iktatásával nagy akadályok hárultak el a gazdaságirányí­tás új rendszerének bevezetése és gyakor­lati alkalmazása elől. E­zt az évet a reform bevezetését meg­alapozó esztendőként könyvelhetjük el. Az előkészületek sorában a mos­tani intézkedések alapvetőként értékelhe­tők. Tudjuk, a reform nem előzmény nél­küli valami, ami egyik napról a másikra megvalósítható, egycsapásra mindent meg­határozó alaptörvénnyé emelhető. Biztosí­tani kell a bevezetés előfeltételeit, mind a gazdasági, mind a társadalmi élet, mind pedig az egyén szempontjából. Nem vé­letlenül történt, hogy az új Munka Tör­vénykönyve tervezetének megvitatásában, mind pedig a tsz-törvény és a földjogi és földhasználati törvény tervezetének kidol­gozásában tíz- és tízezrek vettek részt, mondották el véleményüket, nyilvánítot­ták ki egyetértésüket, körvonalazták aggá­lyaikat és előterjesztették javaslataikat. Ez a vita hatalmas alkotó energiákat sza­badított fel, megélénkítette egész közéle­tünket, ugyanakkor biztosítékot nyújtott arra is, hogy a tervezetek valóban a reá­lis helyzetet tükrözik, hogy a bennük fog­laltak alapvetően megegyeznek a dolgozó emberek véleményével, és hogy tulajdon­képpen értük vannak. Joggal hangsúlyoz­hatta több képviselő is, hogy az elfoga­dott, törvénnyé emelt tervezetek társa­dalmunk egészének egyetértésével, helyes­lésével találkoznak. A folyamat elemzése világosan mutatja a törekvés irányát: ahhoz, hogy a gazda­ságirányítás új rendszerét bevezethessük, először tisztázni kell, mi az a meglévőből, ami ezután is hat, és mi az, ami elavult, ami fölött eljárt az idő, ami már nem tükörképe a fejlettebb, korszerűbb viszo­nyoknak, hanem akadállyá konzerváló-V_____________________________________________­dott. És legfőképpen: tisztázni kellett a gazdaságirányítás új rendszerének elkép­zeléseit végső soron gyakorlatilag meg­valósító dolgozó ember — hogy úgy mondjuk — „társadalmi státuszát”. Nyu­godtan megállapíthatjuk: az új Munka Törvénykönyv megőrzi megelőző társa minden erényét, kiegészítve azt mindazok­kal a jogokkal, kötelességekkel, elvekkel, amelyek fejlődésünk mai állapotának jel­lemzői. A munkához való jog társadalmi rendünk elidegeníthetetlen része, a dol­gozó védelme a mindenek felett fontos tényezők közé tartozik. Az új Munka Törvénykönyv minden sorát a szocializ­must építő ember iránti megbecsülés, a róla való gondoskodás humanista szelleme hatja át. Büszkék lehetünk jogalkotásunk eme új művére, de féltékenyen kell ügyel­nünk arra is, hogy holmi betűrágók és ügyeskedők sehol se tudják egyetlen mondatát, megállapítását se visszájára fordítani. A szövetkezeti moz­galommal kapcsola­tos új törvények megalkotását is az élet, a fejlődés te­remtette új helyzet szorgalmazta. Ter­melőszövetkezeti mozgalmunk az el­múlt évek során ha­talmas eredményeket ért el, s éppen ezek az eredmények jelezték a legvilágosabban: az eddigi szövetkezeti „mechanizmus” már távolról sem alkalmas arra, hogy keretei­ben a mozgalom továbbfejlődhessék. Félreértések, viták, a termelési és értéke­sítési lendületet megtörő, a kezdeménye­zést gúzsba kötő rendelkezések sűrűjé­ben dolgozva előbb-utóbb megtorpanás­ra került volna sor. Nem beszélve arról: tarthatatlan állapotot teremtett volna az, hogy iparunk az új gazdaságirányítási rendszer életbe lépése után a legfejlet­tebb, legkorszerűbb módszerekkel dolgo­zik, termel, ugyanakkor a mezőgazdaság egy hasonlíthatatlanul fejletlenebb köz­­gazdasági szinten tevékenykedik. Ez az egyensúly megbomlását eredményezte volna. Ezért rendkívül fontosak a most törvénnyé emelt tervezetek, mert segítsé­gükkel lehetővé válik a gazdaságirányí­tás új rendszerének össztársadalmi szin­ten való bevezetése. Örvendetes volt, hogy az ülésszak fel­szólalói aggályaikat is elmondották, egy­­egy kérdéscsoporttal, részletproblémával összefüggésben ellenvéleményt nyilvání­tottak, újabb javaslatokkal egészítették ki a tárgyalt tervezeteket. Hozzáértés és fe­­lel­ősségtudat munkálkodott ezekben a felszólalókban, akik tudták, olyan kérdé­sekről döntenek, amelyek hosszabb időre szólóan vezérfonalai lesznek fejlődésünk­nek. J­óleső volt látni-hallani ezt a hozzá­értést, ezt a felelősségtudatot. S nyilván így volt ezzel annak a hét­milliónál több állampolgárnak túlnyomó többsége is, aki ez év márciusában a vá­lasztásokon „igent” mondott a Hazafias Népfront jelöltjeire, és ezzel „igent” mon­dott a szocializmusra, annak elkövetke­zendő tetteire, alkotásaira. Az ülésszak a bizonyság arra, hogy a nép képviselői jól sáfárkodnak a kapott bizalommal, és igyekeznek legjobb tudásuk szerint irá­nyítani országunk életét, gazdaságunk fejlődését. A nyilvánvalóan pozitív tényeken túl ez ennek a most véget ért ülésszaknak legnagyobb tanulsága. P. Z. A reform szellemében Befejeződött a LEtAP plénuma * VARSÓ — PAP Befejezte munkáját a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának 9. plénuma. A tanácskozás — amelynek résztvevői megvi­tatták a mezőgazdaság fej­lesztésének kérdéseit — ha­tározatot fogadott el. A köz­ponti bizottsági határozat kijelöli a mezőgazdaság to­vábbi fejlesztésével kapcso­latos feladatokat. A gyulai kolbász versenytársa lesz A Csongrád megyei Húsipari Vállalat makói telepén a közelmúltban kezdték meg egy kolbászféleség gyártását. A termék külsőre hasonlít a közismert gyulaira, csak fű­szerezésében van változás. Pontosan megkétszerezték az ízesítésre szánt kiváló minőségű paprika adagját és két százalékkal növelték a szalonna tartalmat. A telep dolgozói a választék növelése céljából állí­tották elő az új kolbászfajtát. Igaz, a gyulai kereslete is nagy, és a telepen negyedévenként 21 vagonnal állítanak elő belőle, de a fogyasztók mindig nagy érdeklődést tanú­sítanak az új készítmények iránt. Az új termékek gyártási engedélyezésről most dönte­nek a Húsipari Trösztben és még hátra van a névadás is. Lehet, hogy a „Makói fűszeres” elnevezés mellett marad­nak, hogy a hagymán kívül a speciális makói kolbász is növelje a város hírét. Baloldali képünkön Pájer Mihály­né és Báló Sándorné szedi le a szállító kocsikról a csomagolásra szánt árut. Jobboldali felvéte­lünkön Kön János mutat be egy rúd szárítás, érlelés, füstölés előtt álló „makói fűszerest”. (Fotó: Enyedi Zoltán) ülésezett a megyei békemozgalmi akcióbizottság Szombaton délelőtt ülést tartott Szegeden a Hazafias Népfront Csongrád megyei békemozgalmi akcióbizottsá­ga. Napirendjén az október 15­­ és 21 között országosan — így Csongrád megyében is — sorra kerülő vietnami szolidaritási héttel kapcsola­tos megyei előkészületek, feladatok szerepeltek. • Csongrád megye székhe­lyén, Szegeden, s a megye városaiban, községeiben a „Politikai harc Vietnamért és teljes támogatást Viet­namnak!” jelszó jegyében tartják majd a szolidaritási hét változatos eseményeit a Hazafias Népfront, valamint a többi társadalmi és tömeg­szervezetek. Október 21-én a megye dolgozói is — akárcsak az egész országban és világ­szerte — megünneplik a vi­etnami hősök napját.

Next