Csongrád Megyei Hírlap, 1969. április (14. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-01 / 75. szám

A makói járásban: Ültetik a hagymát, vetik az aprómagokat Kemény küzdelem a hideggel, sárral, de a télies időjárás okozta késedelmet pótolja az emberi szorgalom Igazi, munkahőstelt az, amit a makói járás szövetkezeti asszonyai, lányai vég­­hezvisznek ezekben a télies időjárású na­pokban. Közülük igen sokan vasárnap is, még a hózáporban is a hagymaföldeken dolgoztak. Hétfőn pedig már ezerszám lepték el az óriás hagymatáblákat és vastag téli ruhákba öltözködve 3—4 fok hőmérsékletű hideg talajba ültetik a vö­röshagymát. A fokhagyma munkálataival szinte már mindenütt elkészültek. A dug­­hagyma hőkezelése befejeződött. Az ülte­tés most már nem várhat. Teljes gőzzel A makói Úttörö Ts.s-ben tegnap 600-an jelentkeztek erre a munkára. Kilenc teh­­­ergépkocsi szállította őket kora reggel a földekre. Bíró Sándor tsz-elnök mondta: ki­ 1100 tagja van szövetkezetünknek, de azt hiszem, most sokkal többen vagyunk. Rokonok, családtagok, jó ismerősök is jönnek, sokan tán még az egészségüket is kockára teszik... Lehetetlen nem érez­ni: ezeknek a szövetkezeti gazdáknak ko­ránt nem csupán megélhetés a hagyma, szenvedélyes szerelmesei ennek a messze­­földön híres fűszernövénynek. Az Úttörő Tsz 830 holdon termel hagymát a közös­ben az idén és 200 holdnyi vegyes hagy­ma lesz a háztájiakban. 150 holdnyi fok­hagyma duggatása még március 17-én be­fejeződött. Hétfőn reggel már vöröshagy­mából is 140 holdnyi állt készen. Az el­nök mondta: ha a­ közelgő ünnepekben nem lesz valami rendkívül rossz idő, ak­­kor azokat is átdolgozzák. A tagságot nem kell munkára hívni, jönnek ők ma­guktól is, ha akarnánk sem tudnánk ott­hon tartani őket. Más években 20—22 nap volt az ültetés szezonja, most biztosan dég lesz két hét is. A szomszédos Lenin Tsz rákosi üzem­egységében szinte a szemhatár aljáig mindenütt hagymaültetők mozognak a földeken. Itt találkoztunk cukorrépa ve­tőkkel is. Nagy Sándor üzemegységveze­tő panaszkodott a sáros talajra, de mint mondta, várni nem lehet már tovább. Optimisták jártunk a makói Kossuth Tsz-ben is. Binecz József elnök és Háló József főag­­ronómus szintén arról számoltak be, hogy a fokha­gymaültetés, a fekete hagyma- és a gyökérmagvetés náluk is készen van. A 628 holdnyi vöröshagyma munkájában azonban még csak három napot tudtak dolgozni az ültetők. Ettől függetlenül op­timisták. Érthető, hiszen már a kukorica­földek előkészítésében is csak négy nap­ra való munkájuk van a gépeknek. Amit csak lehetett, mindent elvégeztek mosta­nára, már csak vetni kell. Ahová a sár és víz miatt nem jutottak el a szárazföldi műtrágyaszóró gépek a széles makói ha­tárban, oda elérkeztek a mezőgazdasági repülők. Több helyen két részben szór­ták le az életet serkentő műtrágyát. S ez meg is látszik a szép búzavetéseken. Gondjaik is vannak Az apátfalvi Aranykalász Tss-ben az idén állt először egyszerre tavaszi rajthoz a falu népe. A három régi tsz egyetlen nagy közösségbe egyesült. Berczán Mi­hály elnökhelyettes szintén lelkes köz­hangulatról, nagy cselekvő­készségről szólt, de gondjaik is vannak. Tíz vagon dughagymájukból a hőkezelés után alig négy vagon maradt. Azért ők is teljesíte­ni fogják az ültetési tervet. Már megvá­sárolták a hiányzó szaporító anyagot. Pa­naszolják, hogy 20 forintjába van a tsz­­nek egy-egy kiló dughagyma. Ilyen mé­regdrága telepítés mellett gondolkodnak azon, érdemes-e hagymával foglalkozni. Ugyanis számos más növény kínál most a hagymánál is több hasznot. Az apátfal­viak másik specialitása a korai burgonya. Összesen 50 vagonnyira kötöttek szerző­dést. Az ültetés jórészt már befejeződött. Az idén foglalkoznak először nagyobb mértékben paprikafélékkel. Háromszáz hold pritamin- és fűszerpaprikát raknak. Ezekben a napokban kezdték meg a pap­­rikamag­ vetést. A korai káposztafélék pa­lántái azonban már készen vannak, csak az első ültetésre alkalmas, meleg napokat várják. Nem múlik rajtuk Bárányi Imre,, a csanádpalotai Törek­vés Tsz elnöke arról beszélt, hogy náluk sajnos nehezebb a helyzet, mint a makói gazdaságokban. Hatszáz holdnyi olyan vizes, sáros területük van, melyre még jó ideig nem mehetnek rá a gépek. A hagymaültetéshez a burgonya­vetés befe­jezése előtt nem is kezdhetnek hozzá, ha azonban alkalmas lesz a talaj. 6-7 nap alatt a hagymával is képesek végezni. A pitvarosiak­ sem várták meg a mun­kával a tavasz érkezését. Kétszáz hold cukorrépájuk, takarmányborsójuk, fok­hagymájuk, vöröshagyma magjuk már a földben van. Gyümölcsöseikben is végét járja a fatisztogatás, permetezés. Szalai Ottó elnökhelyettes, főmezőgazdász a ta­vaszi vagy inkább télvégi gondok ellené­re is bizakodóan ítéli meg a helyzetet. A bizalom a gazdákat illeti, akik itt is, mint más tsz-ekben most nagy feladatok meg­oldására is képesek. Rajtuk nem múlik, hogy az időjárás szeszélyessége ellenére is igazi jó term® legyen az idén. CSÉPI JÓZSEF Panaszügyek és a pártszervezetek Mikor fordul egy állampolgár panasszal a pártbizottsá­­°okhoz, a pártszervezetekhez? Általában akkor, ha nem tartja igazságosnak a vállalat vagy az állami szervek ré­széről vele szemben hozott döntéseket. Éppen ezért pa­naszosok és panaszügyek mindig lesznek, hiszen az ér­dekek különbözők, minden kérdésben, mindenkinek egy­idejűleg nem lehet igaza. S akinek nem adtak igazat, ál­talában panaszkodik. Még akkor is, ha esetleg nincs iga­za. Levelekkel és személyesen fordulnak az illetékes fel­­­lebbviteli fórumokhoz, s ha itt se kapnak — szerintük kívánt — orvoslást, a pártbizottságokhoz, a pártszerve­zetekhez fordulnak. Ebben a jelenségben feltétlenül a politikai szervek iránti bizalmat kell látnunk, még akkor is, ha ezek a panaszok sok munkát, nagy leterhelést je­lentenek a párt számára. Amikor a lakosság kisebb-na­­gyobb csoportja panasszal fordul a párthoz, ez politikai jelzőrendszer, vagy az adott területen bajok vannak az ügyintézéssel, az érintettek elgedetlenek, vagy pedig — ha azonos jellegű panaszokról van szó — az adott kérdés vizsgálatot, elemzést kíván a politikától is. Ezért a párt­­bizottságokhoz, pártszervezetekhez érkező panaszügyek nem egyszerűen akták, amelyeket elintézés vagy válaszadás v­égett az illetékes helyre postázni kell, hanem ezekkel az ügyekkel, mint politikai jelenségekkel szükséges foglal­kozni. Ezelé áti eteti meg a magálásoro-a napokban is megfo­galmazódtak, amikor a megyei párt-végrehajtó bizottság áttekintette a megyei pártbizottság panaszirodájának te­vékenységét. Noha a téma csak a panaszirodához érkező ügyeket elemezte, s nem tért ki az egész pártbizottság panaszintézésére, mégis általánosítható tanulságok adód­tak. Ezek között is elsőként említjük meg, hogy sok eset­ben azért fordulnak az állampolgárok olyan ügyekkel is a párthoz, ami ügyintézés szempontjából nem tartoznak ide, mert ahol ügyükben eljárni kellett volna, nem azt tapasztalták, hogyan lehetett volna (a törvények, rendele­tek értelmében!) rajtuk segíteni, hanem a rendelkezések merev alkalmazását. Kívánatos lenne, ha a bürokratikus megközelítés helyett mindenütt, emberségesen a dolgok megoldásának lehetőségét keresnék. Mindjárt kevesebb lenne a panaszügy. Senki nem biztat elvtelenségre, sem protekcióra, csupán arra, hogy minden ügyintéző az akta mögött mindig az embert lássa, aki számára talán élet­bevágóan fontos az az ügy, amit egy tisztviselő fanyalog­va félredob. Az ügyek között természetesen gyakoriak az úgyne­vezett „el­ nem intézhető ügyek”. Közéjük tartoznak zö­mében a lakásügyek is, hiszen bármilyen egyéni tragé­diák is húzódnak meg egy-egy lakáspanasz mögött, az érintettek most m­ég keveset tudnak segíteni. A panaszo­kat az szünteti végleg meg, ha elég lakást tudunk építeni. De az ilyen el nem intézhető panaszok közé tartoznak azok az esetek is, amelyekben­­ az érvényes törvények­nek és rendeleteknek megfelelően érvényes ítéletek, dön­tések, határozatok vannak. A pártbizottságok, pártszerve­zetek nem vállalkozhatnak az ilyen ügyek felülbírálására. De igen sokszor a panaszosnak az is elegendő, ha kiönt­heti valaki előtt szíve haját, ha valahol még egyszer meghallgatják, még ha segíteni nem is tudnak. Igen he­lyes módszer ezekben az esetekben is az emberséges meghallgatás, de egyben annak világos kijelentése is, hogy jogtalan panaszról és az illetékes szervek jogos intézke­déséről van szó. Vannak tehát valóságos és vannak vélt sérelmek, van­nak jogos és jogtalan panaszok. Minden esetben bírálat illeti a bürokratikus eljárásokat és a bürokratákat, de az is joggal elvárható mindenkitől, hogy a hivatalokban, in­tézményekben tisztelettudóan viselkedjék. Hiszen sajnos nemcsak a lélektelen ügyintézésre van példa, hanem arra is, hogy egyes állampolgárok sokszor nem tudják, hol vannak, olyan hangot használnak és úgy viselkednek, amely szintén nem hagyható szó nélkül. Mégis a pana­szok tematikáját elemezve megállapíthatjuk azt az ör­vendetes tényt, hogy rendkívül ritka ma már a törvény­telenség, az állampolgári jogok megsértése, a panaszok zömmel arra a határterületre esnek, amelyről elöljáró­ban azt mondottuk: sokszor el lehetne közmegelégedésre intézni az ügyet, ha nem a mindenáron való „miért nem lehet”, hanem mindig a „hogyan lehetne” szemlélete ér­vényesülne. Kormányrendelet, párthatározatok szabályozzák a dolgozók ügyeivel való rendszeres foglalkozást. Évente a tanácsok is felülvizsgálják ezzel kapcsolatos tevékenysé­güket. A panaszokról azt mondottuk, hogy ezek a párt­­bizottságok, a pártszervezetek számára nem terhet, hanem a politikai bizalom kifejeződését jelentik. Mégis politikai eszközökkel az ügyintézőket arra kell ösztönöznünk, hogy szerezzenek érvényt a rendelkezéseknek, ne döntsenek elvtelenül, de minden döntésüket messzemenő emberség hassa át. Az ilyen ügyintézés — valamint a lakosság fo­kozott felvilágosítása nyomán — azt remélhetjük, hogy az ügyek elsősorban ott intéződnek el, ahol ennek meg­vannak a feltételei, s ahol az ügyeket el kell intézni. Ilyen munkamódszer révén jelentősen csökkenne a poli­tikai szervekhez érkező panaszok száma. S ebben nem az a leglényegesebb, hogy a politikai szervek tehermente­sülnének, hanem, hogy az állampolgárok ügyeit, panaszait kivétel nélkül mindenütt, minden fórumon elvi­séggel és emberséggel intéznék. RÁCZ LAJOS VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSOKSÜRÁD MEGYEI * 26. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1969. ÁPRILIS 1., KEDD m X / J __ _g _ - __­­ __ _ „ Elkészült ebben az évben az első I V — CS S­ 73 r 3 ZO 11 • •« kétszáz tonnás folyami önjáró, önkirakó kavicskotró hajó, a MAHART tápéi Hajójavító Üzemében (felső képünk). Az elsőt április 30-án követi — jeleivel imée a sólyatéren álló második. Az új típusú és -formájú hajókból az idén még 7 darabot ké­szítenek el, ebből ötöt tavi kivitelben. (Fotó: Enyedi Zoltán) Felhívás átadása A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista­­ Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar­­ Népköztársaság, a Német­­ Demokratikus Köztársaság,­­ a Román Szocialista Köztár-­­ saság és a Szovjet Szocia­­­­lista Köztársaságok Szö­­­­vetsége nevében külképvise­­l­leteink vezetői ezekben a­­ napokban szóbeli jegyzék­­ kíséretében átadták, illetve­­ átadják az európai országok­­ kormányainak és az ENSZ - főtitkárának a Varsói Szer­ződés tagállamainak Európa országaihoz intézett felhí­­­­vását, amelyet a Politikai Tanácskozó Testület 1969. március 17-én Budapesten tartott ülésén írták alá. Mi történt a nagyvilágban ? A szovjet kormány tárgyalásokat javasol Pekingnek Jégkorong és nacionalizmus Leszerelési tárgyalások — jó kilátásokkal • Szovjet küldöttség Eisenhower temetésén • Egyiptom reményeket fűz a négyhatalmi értekezlethez Jahja Khan — Pakisztán elnöke Részletes hírszolgálatunk a 2. oldalon

Next