Csongrád Megyei Hírlap, 1969. április (14. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-01 / 75. szám

II szovjet kormány tárgyalásokat javasol Pekingnek * MOSZKVA — MTI Szombaton a szovjet kormány nyilatko­zatot tett közzé a Kínai­ Népköztársasághoz fűződő kapcsolatokról. A szovjet kormány nyilatkozatát a kínai hatóságok részéről az Usszud-folyó mellett, a Damanszkij­­sziget térségében elkövetett fegyveres pro­vokációkkal kapcsolatban, március 29-én juttatták el a moszkvai kínai nagykövet­ség útján a Kínai Népköztársaság kormá­nyához.'' A szovjet kormány — mondja a nyilat­kozat — „úgy vélekedik, hogy haladéktala­nul gyakorlati intézkedéseket kell tenni a szovjet—kínai­­határon kialakult helyzet rendezésére. Felszólítja a Kínai Népköz­­társaság kormányát, hogy a határ mentén tartózkodjék olyan cselekményektől, ame­lyek bonyodalmakat okozhatnak, s a né­zeteltéréseket — ha ilyenek felmerülnek —, nyugodt légkörben, tárgyalások útján oldja meg”. A szovjet kormány állást foglalt amellett is, hogy a szovjet és a­­kínai hivatalos kép­viselők a közeljövőben újítsák fel a Pe­­kingben 1964-ben megkezdett konzultáció­kat. . . „A szovjet kormány kijelentette és szük­ségesnek tartja újból kijelenteni, hogy ha­tározottan visszautasít mindennemű me­rényletet, bárki részéről történjék is, a szovjet területek ellen. Szilárd visszauta­sításra talál minden kísérlet, hogy a Szov­jetunióval, a szovjet néppel a fegyverek nyelvén beszéljenek ... — A szovjet kormány szilárd meggyőző­dése, hogy a szovjet és a kínai nép alapve­tő érdekei végső soron lehetővé teszik a szovjet—kínai kapcsolatokban mutatkozó­­nehézségek leküzdését és kiküszöbölését — állapítja meg befejezésül a szovjet kor­mány nyilatkozata. Lapzárta után érkezett jelentés szerint a kínai kormány elutasította a szovjet ja­vaslatot. Jégkorong és nacionalizmus Ezzel a címmel közöl cik­ket hétfői számában a Pravda a prágai szovjetelle­­nes tüntetésről, amelyre — mint jelentettük — pénteken este került sor, a csehszlo­vák győzelemmel végződött Csehszlovákia—Szovjetunió jégkorong-mérkőzés után. A Pravda rámutat: meglepe­tést keltett, hogy a CSKP vezetői, a csehszlovák ha­tóságok nem léptek fel azon­nal a jobboldali nacionalis­ták és reakciósok által kez­deményezett szovjet­ellenes akciók megakadályozására. Semmi kétség — írja a Pravda —, hogy a szovjet­ellenes provokációkat meg­határozott személyek irá­nyítják. Egyes lapok arról is beszámolnak, hogy a prágai, Vencel-téri gyülekezetben” ott volt Smrkovsky is, aki — köztudottan — már nem egyszer vett részt hasonló szovjetellenes megmozdulá­sokban. A Pravda cikke végül ki­fejezi reményét, hogy a csehszlovák kommunisták és más , becsületes dolgozók "nem tűrnek el hasonló szov­­jetellenes akciókat. Jahja Khan — Pakisztán elnöke Pakisztánból érkező jelen­tések beszámolnak arról, hogy Jahja Khan hadse­reg-főparancsnok ideiglene­sen betölti a köztársasági el­nöki tisztséget is. fl Elvonják az üzemtől a jogtalan hasznot A Megrekedt Székkutas fejlesztése fl Akták a bürokratizmus útvesztőjében témák sokrétűsége jellemzi ezúttal is a hét végén megjelent magyar sajtótermékek cikkeit. Amit most elsődlegesen kiragadni szeretnénk a bő ter­mésből, azok a cikkek, amelyek figyelemfelkeltők illeté­kesek részére. A köznyelv ezeket „bíráló­ cikkeknek” könyveli el, holott nem mindig azok, hanem csak figyel­met odaterelek egyes nem­ kívánt jelenségekre, még­pe­dig u­gy, hogy egyedi esetekből sokan tanuljanak. Álljon itt mindjárt a Nép­szabadság vasárnapi számának „Kivet­nek-e gazdasági bírságot a Ravilld?” című­ cikke, amely­ben írója, Szabó László szóvá teszi: juthat-e 2 millió 300 ezer forint jogtalan haszonhoz egy üzem — jelen esetben a Ravill — a vásárlóik megkárosítása révén. Arról van szó ugyanis, hogy a Szokol rádió EV 408-as akkumulátor­­töltőjét olcsóbban és rorzabb minőségben állították elő, mint előzőleg a Medicor Művek, de a Szokol árához nem nyúltak. Ezen az úton a Ravill 2,3 milliós tiszta nyere­séget ért el. Ezzel szemben áll egy kormányhatározat, amelynek lényege: ha oly módon jut valamely vállalat jogtalan nyereséghez a vásárlók megkárosítása révén, hogy az egyes vásárlóknak az nem, vagy csak rendkívül bonyolult módon volna visszatéríthető, a jogtalan nyere­séget el kell vonni és gazdasági bírságot kell kiszabni! Nos, a Rávillnál ez a tipikus eset áll fent. A KNEB elnökhelyettese meg is állapította: „Az államnak nincs szüksége ilyen bevételre. Ez következik az új mechaniz­mus egész szelleméből, a kormány rendelkezéseiből.” A Magyar Nemzet­­ Vasárnapi számában „A hatvani huzavona” címmel Baráti Géza vázolja fel a bü­rokratizmus egy jellegzetes esetét. Egy lakáskiutalás körül bonyolódik az ügy nyolc hónapja. Számunk­ra nem is a konkrét eset most az érdekes, hanem az, hogy mire képes az embertelen ügyintézés, a paragrafusok kö­zötti bujkálás, s talán kimondhatjuk azt a szót is: fe­lelősségvállalás hiánya. A közönség érdekében szólal fel Árkus József is, a Népszabadság hasábjain, amikor felteszi a kérdést: Miért drágult a Vidám Park? Illetékesek részéről nem hiány­zik a magyarázat, ám a közönség védelmében a cikk így érvel: „Ha elfogadjuk, hogy egy új szálloda, vagy étte­rem csak harminc év után téríti meg a beruházási költ­ségeket, miért kell ragaszkodni egy népszórakozóhely újabb kiadásainál egy-két, illetőleg legfeljebb négy év alatti visszatérítéshez?” Megyénket is közvetlenül érinti Kiss Gy. János cikke a Magyar Hírlapban, aki „Székkutasi makett és valóság” címen foglalkozik a község mintafaluvá való kialakítá­sának megrekedésével. Mi a cikk következtetése? „Helyi akarásban nem lenne hiány. Áldozatvállalásban sem. A székkutasi választás tehát — bárhogy nézzük is — nem volt tévedés annak idején A mintafalu terve — az idő­közben végrehajtott módosításokkal — ma is élő, jó terv. Hiszen elkészültétől mostanáig ennek rendelte alá a munkáját a tanácsvezetés. A falu még ma is hisz, bízik ben­ne Ez azonban már kevés. A makettjével együtt ma­gára maradt. Egyelőre, jószerint, csak ahhoz tud mintául szolgálni: hogyan nem szabad elfeledkezni egy példaként kikiáltott faluról... A mintafalu makettjének életre kel­tése sürgetőbb, mint valaha.” F­aragó István a Népszavában cikkezik a' fogy­asztók érdekében. A vita közismert: a felhalmozódó kész­letek pénzügyi teherviselése. íme a­. eben'mondás: az üzletekben szűkös például a c'r' n­­ m­é'aszték — viszont nagy készletek hevernek a raktárakban —, rendeléshiány fékez a gyárakban. Pénzügyileg indokolt, hogy a nehe­zen eladható készletet felhalmozó nagykereskedelmi vál­lalatot ne támogassa tovább hitellel­­Az állam, így való­ban elejét veszi a hiba megismétlésének. Pénze fogy­tán azonban, amíg a készletei tartanak, a gyártól nem rendel. A fogyasztó pedig, akár részt vett az eladhatatlan áru termelésében, felhalmozódásában, akár nem , hiába járja az üzleteket. Sőt, a rossz kereskedőt, vagy ipari vezetőt le sem válthatja. Csak a „hibás kör” terheit viseli. A cikk megemlíti, hogy a megoldás módjai és esz­közei között sok szempont és meggondolás szerint vá­laszthatnak az arra illetékesek. Ezek egyike sem isme­retlen az érdekeltek előtt. Ám van más szempont is. A cikk ezt így fogalmazza meg végső következtetésként: Az általános példa, remélhetően, egymagában is elegendő annak előtérbe állításához, hogy a gazdaságirányítás rendszere nem öncélúan alkalmazza erőteljesebben a nyereségérdekeltséget, a kollektív érdekeket, az utasítá­­sos irányítás helyett a gazdasági szabályozókat, a ráfordí­tásokhoz közeledő árakat és többi jellemzőjét — hanem a szocializmus építése és építői érdekében. Akik egy sze­mélyben nemcsak teherviselői az építés nehézségeinek, hanem élvezői is az eredményeknek: Fogyasztók. E­zek a figyelmet felhívó cikkek jelzik a magyar újságírás nemes szándékát: védeni a közönséget minden olyan manipulálás ellen, amelyek az ő zsebére mennek. Meggyőződésünk, hogy e cikkek nyomán a szükséges intézkedések nem maradnak el, mint aho­gyan a tévé „középkori históriájá”-nak sajtóvisszhangjai sem maradtak nyom nélkül! SZABÓ ENDRE A 1 Szovjet küldöttség Eisenhower temetésén Vasárnap Washingtonban az amerikai törvényhozás épületében ravatalozták fel Eisenhower volt elnök kopor­sóját. A temetési szertartás hétfőn —­ magyar idő szerint az esti órákban — kezdődött. Ezen több állam- és kor­mányfő is részt vett, de Gaulle francia elnök, Rumor olasz­ miniszterelnök, Kiesin­ger nyugatnémet kancellár. A Szovjetuniót Csujkov mar­sall és Kuznyecov, a kül­ügyminiszter első helyettese képviselte. A washingtoni szertartás után éjfél felé in­dult el az­ a vonat, amely Eisenhower holttestét Can­­sas City államba, a volt el­nök szülővárosába szállítot­ta. Itt szerdán lesz a teme­tés.­­ Csujkov marsall (balról) és Kuanyecov, a külügyminiszter első helyettese a washingtoni repülőtéren Egyiptom reményeket fűz a négyhatalmi értekezlethez Kairóban vasárnap Nasz­­szer elnök figyelmeztette az Arab Szocialista Unió kong­resszusának 1700 küldöttjét, hogy a közel-keleti helyzet veszélyes szakaszba lépett. Nasszer ezzel kapcsolatosan utalt a közel-keleti válság megoldását célzó négyhatal­mi tárgyalások tervére. „Nagy reményeket fűzünk a négyhatalmi tárgyalásokhoz." IMMÁR KÉT HÉT telt el azóta, hogy KÜLPOLITIKAI FIGYELŐ Leszerelési tárgyalások - Jó kilátásokkal Genfben újból munkához lá­tott a tizen­nyolc hatalmi leszerelési ér­tekezlet, de a szakértők és a világközvéle­­mény továbbra is bizakodó­an ítélik meg a konferencia tevékenységének kilátásait, akárcsak az első ülés utáni nyilatkozatok és kommentá­rok. Hozzá kell ehhez tenni, hogy a tudósítók jelentéseik­ben hangsúlyozottabban eme­lik ki az eddig lefolyt néhány ülés kedvező légkörét, a fesz­telen hangulatot és azt a tö­rekvést, amely valamennyi részt vevő delegáció részé­ről a jelenlegi ülésszak ered­ményességének elősegítésére irányul. A március 18-án megkez­dett leszerelési ülésszak elő­reláthatóan 6-­ hétig tart. Ezután néhány hetes szünet következik, majd a delegá­ciók augusztus második felé­ben újra összeülnek. Ekkor megállapodnak az ENSZ- közgyűlés szeptemberben kezdődő új ülésszaka elé ter­jesztendő, kéthónapos tevé­kenységüket összegző jelentés szövegében. Az értekezlet érdeklődésé­nek középpontjában jelenleg az atomsorompó-szerződés, vagyis az atomfegyverek el­terj­edését megakad­ályozn­i hivatott egyezmény áll. Ezt a megállapodást már edddig is csaknem 90 állam kormánya írta alá, de csupán tíz or­szág parlamentje ratifikál­ta, azaz hagyta jóvá. Most az a szerződéssel kapcsolatos legfontosabb feladat, hogy a legrövidebb időn belül negy­venháromra emelkedjék a ratifikálási eljárást lefolyta­tó országok száma. Ebben az­­ esetben ugyanis az egyez­­­­mény életbe lép és megkez­­­­dődhetnek a végrehajtásával­­ kapcsolatos­­ intézkedések.­­ Valószínű, hogy az értekezlet akciót kezdeményez a ratifi­kálási eljárások meggyorsítá­sára, illetve, hogy további ATI ÉRTEKEZLET kedvező kilátásához a tengerfenék ka­tonai felhasználásának eltil­­tását célzó szovjet és ame­­­­rikai — külön-külön előter­­­­jesztett — indítvány biztató fogadtatása szolgáltat alapot. Igaz, a két javaslat között lényeges eltérés van, ameny­­nyiben a szovjet indítvány a tengerfenék mindennemű ka­tonai célokra történő felhasz­nálási tilalmát irányozza elő, míg az amerikai elgondolás csak a tömegpusztító fegy­­­­verek és eszközök tárolásá­ra, illetve felhasználására vonatkozó tilalmat írja elő. A szovjet delegáció veze­tője, Roscsin azonban rámu­tatott, hogy a szovjet tervezet egy olyan koncepció, amely­ben lehetséges a kompro­misszum, tehát az érdekelt feleknek legjobban megfe­lelő megoldás. Ez új lendü­letet biztosít a további tár­gyalásoknak. Az értekezlet pillanatnyi­lag tehát e tervezet tárgya­lásánál tart, ami természete­sen nem jelenti azt, hogy ez az egyetlen téma a heti két alkalomkor, kedden és csütörtökön sorra kerülő ülé­seken. A szovjet delegáció programja: tárgyalni és megállapodni a leszerelés legszélesebb körű kérdései­ről, többek között a nukleáris kísérletek és fegyverek tel­jes el-, illetve betiltásáról. Az angolok a vegyi -és a­ bio­lógiai fegyverek eltiltásáról kezdeményezendő tárgyalá­soknak tulajdonítanak külö­nös jelentőséget, míg a ka­nadaiak szerint az atomle­­szerelés a legdöntőbb kér­dés. Az olaszok az atomso­­rompó-szerződés mielőbbi életbe léptetésének fontossá­gát hangsúlyozzák és azt kö­vetelik, hogy az atomfegy­verrel nem rendelkező or­szágok számára biztosítsa­nak hasadóanyagokat és ad­ják át nekik a nukleáris technológiát. Az el nem kö­telezett országok viszont kü­­löntanácskozások keretében igyekeznek összehangolni ál­láspontjaikat és a hírek sze­rint igen széles körű, a tel­jes leszerelésre vonatkozó és az atomfegyver-kísérletek maradéktalan beszüntetésére irányuló javaslatokat terjesz­tenek majd elő. Végül meg kell említeni az angolok in­dítványát, akire javasolták, hogy­ a Szovjetunió­­ és az Egyesült Államok az é­rte­­kezlet keretén belül rolytass 1ák a stratégai — rakéta — fegyverkezés korlátozását célzó tárgyalásaikat. Roscsin szovjet delegátus bejelentet­te, hogy ezek a tárgyalások nem az értekezlet keretén belül, hanem a két nagyha­talom között, kormányszin­ten folytatódnak. EGYIK __FIGYELEMRE MÉLTÓ téglája az értekez­­letnek a tárgyalásokon részt vevő országok számának ki­bővítése. Pillanatnyilag ti­zennyolc országnak van jo­ga az értekezleten való rész­vételre. Öt szo­cialista ország — a Szovjet­unió, Lengyel­­ország, Cseh­szlovákia,­­ Ro­mánia és Bul­gária öt NATO-állam: az Egy­esült Ál­lamok, Anglia, Franciaország, Olaszország és Kanada — és nyolc el nem kötelezett ország — Svédország, India, Burma, Mexikó, Brazília, Egyiptom, Etiópia és Nigéria — delegá­cióinak. A felszorolt orszá­gok közül Franciaország nem képviselteti magát a tárgya­lásokon. A nyugatiak az NSZK, Japán — és a hírek szerint — Pakisztán bekap­csolását szorgalmazzák. A Szovjetunió álláspontja sze­rint paritásos alapon szó le­het újabb országok delegá­cióinak a tárgyalásokba való bevonásáról. Vagyis: ahány új nyugati ország, annyi szo­cialista állam lehet további résztvevője a leszerelési é­r­­tekezletnek. Valószínű, hogy az el nem kötelezettek kibővítenék egy ilyen lehe­tőség esetén soraikat. Természetesen az értekez­­­letén elhangzott felszólalá­sok és előterjesztések nem­csak olyan témákat érinte­nek, amelyeket minden dele­gáció helyesel. Az amerikai­ak és az angolok például fel­vetették: megváltoztatta-e a Szovjetunió a föld alatti atomrobbantások eltiltásával kapcsolatban részükről szor­galmazott helyszíni ellenőr­zésekkel szemben elfoglalt visszautasító álláspontját? A Szovjetunió továbbra is el­lenzi az ilyen helyszíni ellen­őrzésekre eddig előterjeszti-ú­tt javaslatokat. Kész azonban újakról tárgyalni, s elképzel­­hető, hogy ezen a téren is történik még a jelenlegi ülés­szak során előrehaladást elő­segítő kezdeményezés. KÉT HÓNAP természete­sen kevés idő ahhoz, hogy a leszerelési értekezlet áttör­ia az eddig felmerült és meg­oldásra váró problémák fa­lát. Elegendő viszont ahhoz, hogy egy-két időszerű téma — például, hogy az atomso­­rompó-szerződés életbe lép­tetésének lehetőségét tovább szélesítse, illetve, hogy a tengerfenék katonai felhasz­nálásának vonatkozásába­­ms közösen elfogadható terveze­tet dolgozzon ki — területén előbbre jusson. Ezzel egyen­geti a nagy célhoz, az átfo­gó leszereléshez vezető utat és újabb feltételeket teremt­het ahhoz, hogy a franciák­ és a kínaiak későbbi bekap­csolódásával valamennyi atomhatalom osztozzon a to­vábbi előrehaladásért reájuk háruló felelősségben. PERÉNYI ISTVÁN ­“ hírlap KE­ÖK­, 1909. ÁPRILIS 11

Next