Csongrád Megyei Hírlap, 1969. augusztus (14. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-02 / 177. szám
Alapszabályuk megújítására készülnek kisipari szövetkezeteink Cél: a tulajdonosi szemlélet, az önállóság erősítése Az első lépés: jól megválasztott előkészítő bizottság A megyénkben működő 54 kisipari termelőszövetkezet vezetősége és tagsága körében egyre gyakoribb beszédtéma az elkövetkező hónapokban mindenütt közgyűlés elé kerülő mintaalapszabály. S habár az előkészítés munkája még nagyon is elején — az előkészítő bizottságok megválasztásánál — tart, máris hallani vitákat. Bármennyire is különböznek , azonban a vélemények, abban közös nevezőre jutnak, hogy az alapszabály megváltoztatását szükségszerűvé tette az új mechanizmus hatása. S ez így is van, hiszen amíg az állami vállalatok önállósága nagymértékben nőtt, addig szövetkezeteink ma is egységes, központilag megfogalmazott alapszabály szerint működnek, bár tevékenységük nagyon is sokrétű, és talán kettő sem rendelkezik közülük azonos adottságokkal. De sürgeti a módosítást az is, hogy a szövetkezeteink fejlődését — amelyre pedig múlhatatlanul szükség van a lakosság ellátása érdekében — csakis a tagság tulajdonosi szemléletének erősítése, az egységek önállóságának fokozása útján képzelhető el. Alapvetően ez utóbbi célok érdekében kerül sor az év hátralevő részében a szövetkezetek „alkotmányának”, az alapszabály módosítására. Miben különbözik majd az OKISZ választmányának februári határozatában elfogadott minta-alapszabály a még érvényben levő régitől? Mindenekelőtt abban, hogy korábban a választmány által megszövegezett minta-alapszabállyal kapcsolatban minden szövetkezetre ugyanaz a feladat várt: aláírni, s ezzel magára nézve kötelezőnek tartani az abban foglaltakat. Ezzel szemben az új alapszabály nem több ajánlásnál. Amelyet ha úgy látják jónak, elfogadnak, vagy elvetnek, mint amelyik nem fejezi ki megfelelően az adott szövetkezet helyzetét. Ez esetben a tagság maga állít össze alapszabályt, s a jövőben eszerint vezeti szövetkezetét. Következménye ennek, hogy az új „alkotmány” elfogadásakor a szövetkezeti közösségeknek dönteniük kell arról is, tagjai maradnak-e a KISZÖV-nek, vagy azon kívül keresik boldogulásuk, fejlődésük útját. Talán mondani sem kell, milyen alapvető változás ez az eddigiekhez képest. Miről is van itt szó? Nem kevesebbről, minthogy a tagság, a szövetkezet egész vagyonának tulajdonosa, mérlegre teszi: hasznos-e számára a KISZÖV tevékenysége? Mint ahogyan iparvállalataink is saját belátásuk alapján lépnek be szorosabb-lazább szakmai, értékesítési, vagy más jellegű szövetségekbe. Messzemenően biztosítják az új irányelvek a szövetkezeti tagságnak a vezetésben való részvételét is. Ennek legkifejezőbb példája, hogy ezentúl minden egység maga dönt az elnöki poszt betöltéséről. S nemcsak annyiban, hogy hároméves időtartamra titkos szavazással választják meg az elnököt — természetesen a vezetőséget is —, de nem megfelelő munka esetén a mandátum lejárta előtt is visszahívhatják a megbízatásra alkalmatlant, vagy éppen méltatlant. Lehetőséget teremt az új mintaalapszabály arra is, hogy ebben a sorsdöntő kérdésben valóban az egész tagság akarata érvényesüljön. Például oly módon, hogy a választást nem küldöttértekezletre, hanem annak kikapcsolásával, közvetlenül a közgyűlésre bízzák szövetkezeteink. Új módon rendeződők a szövetkezeti tagok, és a fizetett alkalmazottak közötti viszony is. Mégpedig úgy, hogy a tagok a jövőben lényegesen előnyösebb helyzetbe kerülnek az alkalmazottakkal szemben. S ez így van rendjén, így következik a tulajdonosi helyzetből.Ez nyilvánvalóan ösztönzően hat majd a jelenleg nem tag dolgozók belépésére, a közös vagyonnak ilyen módon való gyarapítására is. De persze nem szabad szem elől téveszteni az ebből eredő veszélyt sem. Nevezetesen azt, hogy az egyszeriben vonzóbbá váló tagsági viszony olyanokat is belépésre késztet majd, akik inkább kárára, semmint hasznára vannak egy-egy közösségnek. A belépési szándékot tehát jó lesz minden esetben alaposan felülvizsgálni, mert ezzel saját vagyonát jobb holnapját védheti a közösség a haszonlesők, bajkeverők ellen. A megye szövetkezeteinek nagyobb része már megkapta a minta-alapszabályt. Ezekben a napokban mindenütt kibővített vezetőségi ülésekre kerül sor, amelyeken megválasztják az alapszabály módosítást előkészítő bizottságokat. Ezek hivatása, hogy a tagság egésze megismerkedjen a munka jelentőségével. Helyesen, célszerűen ott járnak el, ahol megfelelő körültekintéssel választják meg a bizottságot abból a szempontból is, hogy tagjai értsék az új alapszabályból adódó lehetőségeket, meg abból is, hogy a tagság igazi véleményének ismeretében állítsák össze az év vége előtt mindenütt közgyűlés elé kerülő alapszabály tervezetet. BEDŐ NÁNDOR A mezőgazdaság árnyoldala Nagyszerű fejlődést hozott az elmút két évtized a mezőgazdaság számára. Korszerű termeléstechnika váltotta fel a kisüzemi földművelést, és csaknem minden munkafolyamatnál a gép lépett az ember helyére. A gazdálkodás mechanizálása azonban szomorú következményekkel is járt, sokszorosára növekedett a határban a termelési balesetek száma. Legrövidebben úgy lehetne jellemezni a helyzetet, hogy a gépesítés fejlődése mögött messze elmaradt a munkavédelem. Sem intézményesen, sem helyileg nem kapott elegendő hangsúlyt a balesetelhárítás. A lovas kocsikról traktorra, kombájnra, szállítójárművekre „átnyergelt” parasztemberek jobbára csak a gépek kezelésével ismerkedtek meg, de az őket fenyegető veszélyről legtöbbször késve. Tanúskodjanak a számok a szomorú tények mellett. Csongrád megye mezőgazdasági baleset-statisztikája szerint tavaly 1436 tsz-tag szenvedett 3 napon túl gyógyuló balesetet, ami 24 ezer 888 munkanap kiesést jelentett a gazdálkodásban. Hat tsz-tagnál végzetes tragédiát okozott a szerencsétlenség , belehaltak sérüléseikbe. Ezek a számok önmagukban is sokat mondanak, de még nagyobb figyelmeztetést jelent a nagyüzemek részére az 1967-es esztendő, és az elmúlt év baleseti görbéinek összehasonlítása. Csongrád megyében 24 és fél százalékkal növekedett a balesetek száma, és 8,5 százalékkal a munkanapveszteség. Ez világosan megmutatja, hogy a gépesítés fokozódásával arányosan növekedtek a balesetek. Ez viszont egyáltalán nem törvényszerű dolog. Mivel országosan is bajok vannak a mezőgazdasági munkavédelemmel, egy miniszteri rendelet jelent meg a balesetek hathatósabb megelőzésére. Ez az intézkedés felhatalmazta a járási-városi tanácsokat, hogy bizottság előtt vizsgáztassák le a tsz-ek vezetőit az óvórendszabályok ismeretéből. De azokat a gazdasági középirányítókat is kötelezték számadásra, akik közvetlenül a fizikai dolgozók munkáját irányítják. A vizsgák első szakasza a közelmúltban zárult le, s olyan tapasztalatot hozott, hogy egynéhány gazdaságban maguk a vezetők sem tulajdonítanak különösebb jelentőséget az óvórendszabálynak. A vizsgára kötelezettek közül 83-an már az első nekifutásnál elbuktak, és 18-an meg sem jelentek a bizottság előtt. Egyedül a makói járásban és Csongrád város területén vizsgázott le minden vezető sikerrel. A termelőszövetkezetek önálló építési vállalatainál is gyászos a helyzet, mert csak 46-an vizsgáztak le és 35-en egyszerűen távolmaradtak a beszámoltatásról. A vásárhelyi TÖVÁLL-nál például egyetlen vizsgára kötelezett vezető sem jelent meg a bizottság előtt. A szentesi TÖVÁLL- nál öt, a szegedinél húsz, gazdaságirányítót kellett pótvizsgára kötelezni. A baleseti görbe , emelkedésének megvan tehát az egyik legnyomósabb magyarázata a gazdaságok felelős vezetőinek közömbösségében. Csak helyeselhető a megyei tanács vk mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának az álláspontja, hogy a legszigorúbban felelősségre vonja azokat, akik távolmaradtak a munkavédelmi vizsgákról. Ha egy olyan gazdaságban történik baleset, ahol a vezetők semmibe vették a munkavédelemmel kapcsolatos miniszteri rendeletet, bírósági eljárást indítanak a tsz felelős irányítói ellen. És nem is ártana, ha indokolt esetben börtönbe juttatná az igazságszolgáltatás az életvédelmet lebecsülő vezetőket. Ez természetesen nem vonatkozik azokra, akik lelkiismeretesen áttanulmányozták a rendszabályokat, letették a vizsgát, és gondoskodnak a balesetek megelőzéséről. A dicséret hangján kell szólni például a derekegyházi Aranykalász, a tömörkényi Alkotmány, a csanádpalotai Haladás, s még egy sor tsz-ről, ahol a vezetők kollektíván — konzultációk közbeiktatásával — készültek fel a vizsgákra, és megszerezték a munkavédelmi ismereteket. Az intézményes balesetelhárítás érdekében a 45-ös számú miniszteri rendelet Szövetkezeti Munkavédelmi Szabályzat készítésére is kötelezte a közös gazdaságokat. Ez év első felében kellett volna megalkotni a szabályzatot, de a megye 125 gazdasága közül csak 84 tett eleget a kötelezettségnek. Ehhez sem kell sok kommentárt fűzni. Jogos társadalmi igény tehát, hogy szűnjön meg végre a mezőgazdasági termelés árnyoldala, a nemtörődömségből, hanyagságból származó balesetveszély. Ne a nyomorékká vált emberek, a hozzátartozójukat gyászoló családok tragédiája után tegyenek hathatós balesetelhárítási intézkedéseket a szövetkezetben, hanem azt megelőzően. TÓTH JÓZSEF VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) CSOMGRÁD MEGYEI ★unkáspárt lapja ___] ■ --------------------------------—^——*—1—■km————mmmmmm——m———IMB———■ Í1 szovjet küldöttség látogatása Bábolnán A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége élén Pjotr Mironovics Maserovval, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének tagjával, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjával, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával, pénteken a bábolnai állami gazdaságba látogatott. A szovjet vendégek megtekintették a gazdaság több részlegét és részt vettek egy lovasparádén is, majd viszszautaztak Budapestre. Mi történt a nagyvilágban? Gondolatok a moszkvai értekezlet után Gromiko szovjet külügyminiszter Belgrádba látogat „Forró nyár" Chicagóban Nixon ma érkezik Bukarestbe Miről tárgyalt Tepavac Bonnban? Részletes tudósítás a 2. oldalon Negyvennégyezer diák tanszere a boltokban Az 1969—70-es tanév kezdetéig mindöszsze egy hónap van. Jogos a kérdés: miként készültek fel a papír- és írószerboltok az iskolaév kezdetére? S szólni kell erről, mert aki most beszerzi a nélkülözhetetlen tanszereket, az elkerüli a csúcsforgalom kényelmetlenségeit. A Papír- és Irodaszer Nagykereskedelmi Vállalat délmagyarországi kirendeltsége a korábbi gyakorlatához híven az idén is megkezdte június elején szállítani az iskolaszereket a boltokba. Az első vásárlók, a kisdiákok és szüleik már jelentkeztek is. Ahhoz, hogy időben rendelkezésre álljon a sokféle tanszer, a PIÉRT igyekezett segítséget adni a kiskereskedelemnek. Ismerve anyagi nehézségeiket hitelt ajánlott: 30 napos fizetési kedvezményt. A füzetek, az írószerek átvételénél nem tartott erre igényt a kiskereskedelem, csak az iskolatáskák kiszállításánál kérte, hogy harminc nappal később fizethessen. A számítások szerint az országban másfélmillió, míg Csongrd megyében 44 ezernél több általános és középiskolás gyerek kezdi meg tanulmányait szeptemberben. Ők lesznek a vásárlók, ők keresik az iskolaszereket a boltokban. S nem is hiába: a PIÉRT dél-magyarországi raktáraiban jelenleg 2 millió 185 ezer darab füzet van. A tavaly hiánycikkek listájára került középiskolások által használt spirálfüzetekből pedig — az említett mennyiségeken túl — 50 ezer darab van, 15 százalékkal több a tavalyinál. Újdonság, hogy szeptember végétől már egyes füzetfajtákból kapható a jobb minőségű, famentes papírból készült is. Igaz, hogy ez egyes füzetfajtáknál 20 fillérrel ez drágább, mint a gyengébb minőségű. Azonban az eddig ismert és használt füzettípusok továbbra is változatlan áron kaphatók. Ahhoz, hogy a diák elindulhasson az iskolába, kortól függően házi- vagy aktatáska is kell. A Papír- és Irodaszer Nagykereskedelmi Vállalat 200 ezer táskát szerzett be az ipartól 78 formában, s minden színben. A kirendeltség pedig Csongrád megye üzleteibe 9 ezer 500 darabot küldött ki, melyek között a 31 forintostól a legdrágább, 295 forintosig minden szülő ■ Füzet famentes papír bő/ 11 Választék műanyag borítóból 1 Kerüljük a sorbanállást válogathat, pénztárcája szerint. A táskába tolltartó is kell, melyek az utóbbi időben főleg bőrből és műanyagból készülnek. Huszonöt féle formájú tolltartó került forgalomba, melyekből az ország boltjaiban 300 ezer van. Áruk 26 és 52 forint között mozog. Az ipar a kereskedelemnek 500 ezer olcsó, úgynevezett diáktöltőtollat és több millió golyóstrént is gyártott. Gyártási problémák miatt várható, hogy esetleg nem lesz elég körző a boltokban. Ezt a zökkenőt a vállalat cseh importtal próbálja kiküszöbölni, s így szeptember végére a tavaly forgalomba hozott menynyiség már a boltokban lesz. A profil leadása miatt — a rajztáblák gyártását a mátészalkai, Szatmárvidéki Faipari Vállalat vette át — várható, hogy nem lesz elég rajztábla augusztus végéig. Az egynyolcados méretűből megfelelőek a készletek, csak az egynegyedéves okozhat problémát. A füzetcímkék az idén szebbek, fehérebbek, mint amik korábban forgalomba kerültek. Kerek széllel, 25 darabonkénti csomagolásban árulják. Műanyag füzetborítók választékát az Ausztriából négy színben beszerzettek bővítik. Műanyag borítót összesen ötmillió darabot kapnak az ország üzletei. Az osztrák gyártmányú augusztus 15-e után lesz vásárolható. Beszerzése a választék bővítését szolgálja. A megye papír-írószerboltjainak dolgozói a különböző füzet típuscsomagok ezreit csomagolták már be eddig. A nagykereskedelem pedig folyamatosan szállít, s a boltok feltöltését, az iskolaidényre való felkészülést augusztus 4-ig véglegesen befejezik. Nem rajtuk múlik tehát, ha a papírboltok előtt sorbanállás lesz — ez csak a vásárlók hanyagsága miatt következhet VARGA EDIT