Csongrád Megyei Hírlap, 1969. augusztus (14. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-02 / 177. szám

Alapszabályuk megújítására készülnek kisipari szövetkezeteink Cél: a tulajdonosi szemlélet, az önállóság erősítése Az első lépés: jól megválasztott előkészítő bizottság A megyénkben működő 54 kisipari termelőszövetkezet vezetősége és tagsága köré­ben egyre gyakoribb be­szédtéma az elkövetkező hó­napokban mindenütt köz­gyűlés elé kerülő minta­alapszabály. S habár az előkészítés munkája még nagyon is elején — az elő­készítő bizottságok megvá­lasztásánál — tart, máris hallani vitákat. Bármennyi­re is különböznek , azonban a vélemények, abban közös nevezőre jutnak, hogy az alapszabály megváltoztatá­sát szükségszerűvé tette az új mechanizmus hatása. S ez így is van, hiszen amíg az állami vállalatok önállósága nagymértékben nőtt, addig szövetkezeteink ma is egy­séges, központilag megfo­galmazott alapszabály sze­rint működnek, bár tevé­kenységük nagyon is sok­rétű, és talán kettő sem rendelkezik közülük azonos adottságokkal. De sürgeti a módosítást az is, hogy a szövetkezeteink fejlődését — amelyre pedig múlhatat­lanul szükség van a lakos­ság ellátása érdekében — csakis a tagság tulajdonosi szemléletének erősítése, az egységek önállóságának fo­kozása útján képzelhető el. Alapvetően ez utóbbi célok érdekében kerül sor az év hátralevő részében a szövet­kezetek „alkotmányának”, az alapszabály módosításá­ra. Miben különbözik majd az OKISZ választmányának februári határozatában el­fogadott minta-alapszabály a még érvényben levő régi­től? Mindenek­előtt abban, hogy korábban a választ­mány által megszövegezett minta-alapszabállyal kap­csolatban minden szövetke­zetre ugyanaz a feladat várt: aláírni, s ezzel magá­ra nézve kötelezőnek tar­tani az abban foglaltakat. Ezzel szemben az új alap­szabály nem több ajánlás­nál. Amelyet ha úgy látják jónak, elfogadnak, vagy el­vetnek, mint amelyik nem fejezi ki megfelelően az adott szövetkezet helyzetét. Ez esetben a tagság maga állít össze alapszabályt, s a jövőben eszerint vezeti szövetkezetét. Következménye ennek, hogy az új „alkotmány” el­fogadásakor a szövetkezeti közösségeknek dönteniük kell arról is, tagjai marad­­nak-e a KISZÖV-nek, vagy azon kívül keresik boldogu­lásuk, fejlődésük útját. Ta­lán mondani sem kell, mi­lyen alapvető változás ez az eddigiekhez képest. Mi­ről is van itt szó? Nem kevesebbről, minthogy a tagság, a szövetkezet egész vagyonának tulajdonosa, mérlegre teszi: hasznos-e számára a KISZÖV tevé­kenysége? Mint ahogyan iparvállalataink is saját belátásuk alapján lépnek be szorosabb-lazább szak­mai, értékesítési, vagy más jellegű szövetségekbe. Messzemenően biztosítják az új irányelvek a szövet­kezeti tagságnak a vezetés­ben való részvételét is. En­nek legkifejezőbb példája, hogy ezentúl minden egység maga dönt az elnöki poszt betöltéséről. S nemcsak annyiban, hogy három­éves időtartamra titkos sza­vazással választják meg az elnököt — természetesen a vezetőséget is —, de nem megfelelő munka esetén a mandátum lejárta előtt is visszahívhatják a megbíza­tásra alkalmatlant, vagy éppen méltatlant. Lehető­séget teremt az új minta­alapszabály arra is, hogy ebben a sorsdöntő kérdésben valóban az egész tagság akarata érvényesüljön. Pél­dául oly módon, hogy a választást nem küldöttérte­kezletre, hanem annak ki­kapcsolásával, közvetlenül a közgyűlésre bízzák szövet­kezeteink. Új módon rendeződők a szövetkezeti tagok, és a fi­zetett alkalmazottak közötti viszony is. Mégpedig úgy, hogy a tagok a jövőben lé­nyegesen előnyösebb hely­zetbe kerülnek az alkalma­zottakkal szemben. S ez így van rendjén, így következik a tulajdonosi helyzetből.­­Ez nyilvánvalóan ösztönzően hat majd a jelenleg nem tag dolgozók belépésére, a közös vagyonnak ilyen mó­don való gyarapítására is. De persze nem szabad szem elől téveszteni az ebből eredő veszélyt sem. Neve­zetesen azt, hogy az egysze­riben vonzóbbá váló tagsá­gi viszony olyanokat is be­lépésre késztet majd, akik inkább kárára, semmint hasznára vannak egy-egy közösségnek. A­­ belépési szándékot tehát jó lesz min­den esetben alaposan felül­vizsgálni, mert ezzel saját vagyonát jobb holnapját védheti a közösség a ha­szonlesők, bajkeverők el­len. A megye szövetkezeteinek nagyobb része már meg­kapta a minta-alapszabályt. Ezekben a napokban min­denütt kibővített vezetőségi ülésekre kerül sor, amelye­ken megválasztják az alap­szabály módosítást előkészí­tő bizottságokat. Ezek hi­vatása, hogy a tagság egé­sze megismerkedjen a munka jelentőségével. He­lyesen, célszerűen ott jár­nak el, ahol megfelelő kö­rültekintéssel­­ választják meg a bizottságot abból a szempontból is, hogy tagjai értsék az új alapszabályból adódó lehetőségeket, meg abból is, hogy a tagság iga­zi véleményének ismereté­ben állítsák össze az év vége előtt mindenütt köz­gyűlés elé kerülő alapsza­bály tervezetet. BEDŐ NÁNDOR A mezőgazdaság árnyoldala Nagyszerű fejlődést hozott az elmút két évtized a me­zőgazdaság számára. Korszerű termeléstechnika váltotta fel a kisüzemi földművelést, és csaknem minden munkafolya­matnál a gép lépett az ember helyére. A gazdálkodás mechanizálása azonban szomorú következményekkel is járt, sokszorosára növekedett a határban a termelési bal­esetek száma. Legrövidebben úgy lehetne jellemezni a helyzetet, hogy a gépesítés fejlődése mögött messze elmaradt a munka­­védelem. Sem intézményesen, sem helyileg nem kapott ele­gendő hangsúlyt a balesetelhárítás. A lovas kocsikról trak­torra, kombájnra, szállítójárművekre „átnyergelt” paraszt­­emberek jobbára csak a gépek kezelésével ismerkedtek meg, de az őket fenyegető veszélyről legtöbbször késve. Tanúskodjanak a számok a szomorú tények mellett. Csongrád megye mezőgazdasági baleset-statisztikája szerint tavaly 1436 tsz-tag szenvedett 3 napon túl gyógyuló bal­esetet, ami 24 ezer 888 munkanap kiesést jelentett a gaz­dálkodásban. Hat tsz-tagnál végzetes tragédiát okozott a szerencsétlenség , belehaltak sérüléseikbe. Ezek a szá­mok önmagukban is sokat mondanak, de még nagyobb fi­gyelmeztetést jelent a nagyüzemek részére az 1967-es esz­tendő, és az elmúlt év baleseti görbéinek összehason­lítása. Csongrád megyében 24 és fél százalékkal növeke­dett a balesetek száma, és 8,5 százalékkal a munkanap­veszteség. Ez világosan megmutatja, hogy a gépesítés fokozódásával arányosan növekedtek a balesetek. Ez vi­szont egyáltalán nem törvényszerű dolog. Mivel országosan is bajok vannak a mezőgazdasági munkavédelemmel, egy miniszteri rendelet jelent meg a balesetek hathatósabb megelőzésére. Ez az intézkedés fel­hatalmazta a járási-városi tanácsokat, hogy bizottság előtt vizsgáztassák le a tsz-ek vezetőit az óvórendszabályok is­meretéből. De azokat a gazdasági középirányítókat is köte­lezték számadásra, akik közvetlenül a fizikai dolgozók munkáját irányítják. A vizsgák első szakasza a közel­múltban zárult le, s olyan tapasztalatot hozott, hogy egy­néhány gazdaságban maguk a vezetők sem tulajdoníta­nak különösebb jelentőséget az óvórendszabálynak. A vizsgára kötelezettek közül 83-an már az első neki­futásnál elbuktak, és 18-an meg sem jelentek a bizott­ság előtt. Egyedül a makói járásban és Csongrád város területén vizsgázott le minden vezető sikerrel. A ter­melőszövetkezetek önálló építési vállalatainál is gyászos a helyzet, mert csak 46-an vizsgáztak le és 35-en egy­szerűen távolmaradtak a beszámoltatásról. A vásárhelyi TÖVÁLL-nál például egyetlen vizsgára kötelezett vezető sem jelent meg a bizottság előtt. A szentesi TÖVÁLL- nál öt, a szegedinél húsz, gazdaságirányítót kellett pót­vizsgára kötelezni. A baleseti görbe , emelkedésének megvan tehát az egyik legnyomósabb magyarázata a gazdaságok felelős vezetőinek közömbösségében. Csak helyeselhető a megyei tanács vk mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának az álláspontja, hogy a legszigorúbban felelősségre vonja azo­kat, akik távolmaradtak a munkavédelmi vizsgákról. Ha egy olyan gazdaságban történik baleset, ahol a vezetők semmibe vették a munkavédelemmel kapcsolatos minisz­teri rendeletet, bírósági eljárást indítanak a tsz felelős irányítói ellen. És nem is ártana, ha indokolt esetben börtönbe juttatná az igazságszolgáltatás az életvédelmet­ lebecsülő vezetőket. Ez természetesen nem vonatkozik azokra, akik lelkiismeretesen áttanulmányozták a rendsza­bályokat, letették a vizsgát, és gondoskodnak a balesetek megelőzéséről. A dicséret hangján kell szólni például a derekegyházi Aranykalász, a tömörkényi Alkotmány, a csanádpalotai Haladás, s még egy sor tsz-ről, ahol a ve­zetők kollektíván — konzultációk közbeiktatásával — ké­szültek fel a vizsgákra, és megszerezték a munkavédelmi ismereteket. Az intézményes balesetelhárítás érdekében a 45-ös számú miniszteri rendelet Szövetkezeti Munkavédelmi Szabályzat készítésére is kötelezte a közös gazdaságo­kat. Ez év első felében kellett volna megalkotni a szabály­zatot, de a megye 125 gazdasága közül csak 84 tett eleget a kötelezettségnek. Ehhez sem kell sok kommentárt fűzni. Jogos társadalmi igény tehát, hogy szűnjön meg vég­re a­ mezőgazdasági termelés árnyoldala, a nemtörődöm­ségből, hanyagságból származó balesetveszély. Ne a nyo­morékká vált emberek, a hozzátartozójukat gyászoló csa­ládok tragédiája után tegyenek hathatós balesetelhárítási intézkedéseket a szövetkezetben, hanem azt megelő­zően. TÓTH JÓZSEF VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) CSOMGRÁD MEGYEI ★­u­n­k­á­sp­á­r­t l­a­p­j­a ___] ■ --------------------------------—^——*—1—■km————mmmmmm——m———IMB———■ Í1 szovjet küldöttség látogatása Bábolnán A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége­­ élén Pjotr Mironovics Ma­­serovval, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségé­nek tagjával, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagjával, a Belorusz Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkárával­­, pénteken a bábolnai ál­lami gazdaságba látogatott. A szovjet vendégek meg­tekintették a gazdaság több részlegét és részt vettek egy lovasparádén is, majd visz­­szautaztak Budapestre. Mi történt a nagyvilágban? Gondolatok a moszkvai értekezlet után Gromiko szovjet külügyminiszter Belgrádba látogat „Forró nyár" Chicagóban Nixon ma érkezik Bukarestbe Miről tárgyalt Tepavac Bonnban? Részletes tudósítás a 2. oldalon Negyven­négyezer diák tanszere a boltokban Az 1969—70-es tanév kezdetéig mindösz­sze egy hónap van. Jogos a kérdés: miként készültek fel a papír- és írószerboltok az iskolaév kezdetére? S szólni kell er­ről, mert aki most beszerzi a nélkülözhe­tetlen tanszereket, az elkerüli a csúcsfor­galom kényelmetlenségeit. A Papír- és Irodaszer Nagykereskedelmi Vállalat dél­magyarországi kirendeltsége a korábbi gyakorlatához híven az idén is megkezdte június elején szállítani az iskolaszereket a boltokba. Az első vásárlók, a kisdiákok és szüleik már jelentkeztek is. Ahhoz, hogy időben rendelkezésre áll­jon a sokféle tanszer, a PIÉRT igyekezett segítséget adni a kiskereskedelemnek. Is­merve anyagi nehézségeiket hitelt aján­lott: 30 napos fizetési kedvezményt. A fü­zetek, az írószerek átvételénél nem tartott erre igényt a kiskereskedelem, csak az is­kolatáskák kiszállításánál kérte, hogy har­minc nappal később fizethessen. A számítások szerint az országban más­­félmillió, míg Csongrd megyében 44 ezer­nél több általános és középiskolás gyerek kezdi meg tanulmányait szeptemberben. Ők lesznek a vásárlók, ők keresik az isko­laszereket a boltokban. S nem is hiába: a PIÉRT dél-magyarországi raktáraiban je­lenleg 2 millió 185 ezer darab füzet van. A tavaly hiánycikkek listájára került közép­­iskolások által használt spirálfüzetekből pedig — az említett mennyiségeken túl — 50 ezer darab van, 15 százalékkal több a tavalyinál. Újdonság, hogy szeptember vé­gétől már egyes füzetfajtákból kapható a jobb minőségű, famentes papírból készült is. Igaz, hogy ez egyes füzetfaj­táknál 20 fillérrel ez drágább, mint a gyengébb mi­nőségű. Azonban az eddig ismert és hasz­nált füzettípusok továbbra is változatlan áron kaphatók. Ahhoz, hogy a diák elindulhasson az is­kolába, kortól függően házi- vagy akta­táska is kell. A Papír- és Irodaszer Nagy­kereskedelmi Vállalat 200 ezer táskát szer­zett be az ipartól 78 formában, s minden színben. A kirendeltség pedig Csongrád megye üzleteibe 9 ezer 500 darabot kül­dött ki, melyek között a 31 forintostól a legdrágább, 295 forintosig minden szülő ■ Füzet famentes papír bő/ 11 Választék műanyag borítóból 1 Kerüljük a sorbanállást válogathat, pénztárcája szerint. A táská­ba tolltartó is kell, melyek az utóbbi idő­ben főleg bőrből és műanyagból készül­nek. Huszonöt féle formájú tolltartó került forgalomba, melyekből az ország boltjai­ban 300 ezer van. Áruk 26 és 52 forint között mozog. Az ipar a kereskedelemnek 500 ezer olcsó, úgynevezett diáktöltőtollat és több millió golyóstrént is gyártott. Gyártási problémák miatt várható, hogy esetleg nem lesz elég körző a boltokban. Ezt a zökkenőt a vállalat cseh importtal próbálja kiküszöbölni, s így szeptember végére a tavaly forgalomba hozott meny­­nyiség már a boltokban lesz. A profil le­adása miatt — a rajztáblák gyártását a mátészalkai, Szatmárvidéki Faipari Válla­lat vette át — várható, hogy nem lesz elég rajztábla augusztus végéig. Az egynyolca­­dos méretűből megfelelőek a készletek, csak az egynegyed­éves okozhat problé­mát. A füzetcímkék az idén szebbek, fehéreb­bek, mint amik korábban forgalomba ke­rültek. Kerek széllel, 25 darabonkénti csomagolásban árulják. Műanyag füzetbo­rítók választékát az Ausztriából négy szín­ben beszerzettek bővítik. Műanyag borítót összesen ötmillió darabot kapnak az or­szág üzletei. Az osztrák gyártmányú au­gusztus 15-e után lesz vásárolható. Be­szerzése a választék bővítését szolgálja. A megye papír-írószerboltjainak dolgo­zói a különböző füzet típuscsomagok ezre­it csomagolták már be eddig. A nagyke­reskedelem pedig folyamatosan szállít, s a boltok feltöltését, az iskolaidényre való felkészülést augusztus 4-ig véglegesen be­fejezik. Nem rajtuk múlik tehát, ha a pa­pírboltok előtt sorbanállás lesz — ez csak a vásárlók hanyagsága miatt következhet VARGA EDIT

Next