Csongrád Megyei Hírlap, 1969. október (14. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-18 / 242. szám
Csongrád megyei jelentés: 2,5 milliárd ipari beruházásokra Hogyan halad beruházásaink megvalósítása? Erről érdeklődtünk a Magyar Beruházási Bank Csongrád megyei fiókjánál, ahol Kutlván Rezső igazgató a többi között elmondotta, hogy szeptember 30-án a banknál bonyolított beruházások éves előirányzatának pénzügyi teljesítése 50 százalékos volt. A műszaki készenlét viszont ennél nagyobb arányú. Tavaly szeptember végén a pénzügyi teljesítés csupán 37 százalékos volt. Most október 1-ig összesen 1 milliárd 260 millió forint értékű beruházást számláztak állami vállalatoknak, állami gazdaságoknak, költségvetési szerveknek, intézményeknek. Ez az összeg nem tartalmazza a tsz-ek és a ktsz-ek beruházásainak értékét, sőt az olyan üzemek beruházását sem, amelyek központja más megyékben vagy a fővárosban van. Nem szerepel ebben a számban a lakásberuházások összege sem, mert ezt az OTP finanszírozza. Az állami beruházás 795 millió. Tavaly ugyanebben az időszakban csupán 533 millió forint volt. A vállalati beruházás 476 millió forint értékű. Az idén 400 millió forinttal több a beruházások értéke, mint az előző év hasonló időszakában. A számok, s a beruházási bank helyszíni vizsgálatai alapján megállapítható, hogy az idei beruházások műszaki és pénzügyi teljesítése nemcsak eléri, hanem meghaladja a tavalyi szintet. Igaz ugyan, hogy nem éri el az év elején tervezett mértéket. Érdekes, hogy tovább nőtt az építési költségek aránya. Azt vártuk, hogy jelentősen csökken az elmúlt évihez mérten. Az import letétrendszer sem hozta meg a kívánt eredményt Csongrád megyében. Tovább emelkedett a beruházásokban az importgépek értéke. A beruházási bank Csongrád megyei fiókjánál bonyolított és megvalósuló beruházások értéke előreláthatóan az év végéig megközelíti a 2,5 milliárd forintot. Tavaly 1 milIÓS HALAD A SZEGEDI HÁZGYÁR ÉPÍTÉSE □ EMELKEDETT AZ IMPORTGÉPEK ÉRTÉKE □ ELUTASÍTOTTAK TÖBB VÁLLALATI HITELKÉRELMET bárd 903 millió forint értékű volt a banknál bonyolított beruházások értéke. Az elmúlt év szeptember végéig a beruházási bank Csongrád megyei fiókjától 359 millió forint hitelt vettek fel vállalatok, intézmények. Ilyen nagy összegre azért volt szükség, mert a korábbi, úgynevezett értékhatár feletti beruházásokat részben ebből fejezték be. Az ilyen célra fordított öszszeg elérte a 254 millió forintot. Természetesen az így kapott hitel lényegében 1969- ben kerül felhasználásra. Az idén eddig 99 millió forint hitelt juttattak a vállalatoknak. Tavaly mintegy 50 hitelkérelmet nyújtottak be a bankhoz, az idén csak 35-öt. De ebből is elutasítottak hármat, mintegy 21 millió forint értékben. Jelenleg hét hitelkérelem van függőben, közel 120 millió forint öszszeggel. Ebből 100 millió forint a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat szövődeépítésére fordítandó hitel. Előreláthatóan október végén hoznak végleges döntést a kenderfonó hitelkérelmében. Ugyancsak október végéig rendezik az Egészségügyi Berendezések Gyára beruházási hitelkérelmét is. Az idén négy, úgynevezett egyedi nagyberuházás megvalósításán dolgoznak Csongrád megyében. Ezek az Alföldi Porcelán-, Edénygyár, a kőolajipari beruházások, a Szegedi Házgyár, valamint a Tudományos Akadémia Biológiai Kutató Intézetének építkezése. A nagyberuházások között szerepelt az év elején a hódmezővásárhelyi csempegyár és az Országos Gumiipari Vállalat EMERGE Gyárának fejlesztési beruházásai is. A csempegyárat vállalati beruházásból valósítják meg. Ugyancsak hasonló jellegű költséggel bővítik a gumigyárat. A földgázipari beruházások összege az év eleji tervek szerint 653 millió forint volt. Ezt 120 millió forinttal csökkentették év közben, mert a víz- és a csatornarendszer áttervezésénél problémák jelentkeztek. Egyébként az összes beruházás öszegét a 3,2 milliárd forintról több mint 6 milliárdra emelték. Jó ütemben halad a Szegedi Házgyár építése. Az éves előirányzatban 79 millió forint szerepel, s előreláthatóan ezt az összeget 2 millió forinttal túlteljesítik. A Biológiai Kutató Intézet építkezésénél máris nagyfokú lemaradás tapasztalható. Az ez évi felhasználásra tervezett 40 millió forinttól 10 millióval maradnak el. A kivitelező nagy létszámhiánnyal küzd, jelenleg is 100 fővel dolgoznak kevesebben az építkezésen, mint ahány munkásra szükség lenne. NAGY PÁL elj alapszabály»! Az új gazdaságirányítási rendszer alapvető változást hozott az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek életében is. A szövetkezetek tényleges önállóságot kaptak ügyeik intézésében. Tervüket maguk alakítják ki, tevékenységükért a tagságnak tartoznak felelősséggel. Az elmúlt évben széles körű vita zajlott le a szövetkezeti mozgalom elméleti és gyakorlati kérdéseiről. Egyértelműen tisztázódott, hogy a szövetkezetek, mint kis- és középvállalatok, mint gazdasági, társadalmi intézmények ma is és a jövőben is fontos szervezetei szocialista rendszerünknek. Különösen fontos hangsúlyozni, hogy a szövetkezetek a szocializmus intézményei, a szocialista tulajdon egyik alapvető és szükséges formáját testesítik meg, és tevékenységükben szocialista gazdálkodást valósítanak meg. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek több mint egyéves előkészítő munka után most értek el ahhoz, hogy a szövetkezeti tagság aktív közreműködésével elkészítsék, megalkossák új —, a társadalmi és gazdasági körülményekhez igazodó — alapszabályukat. A szövetkezetek igazgatóságai elkészítették a tervezeteket, figyelembe vették a szerkesztő bizottságok által összegyűjtött tagsági javaslatokat, a helyi társadalmi és gazdasági szervek véleményét, s most a napokban terjesztik jóváhagyásra a részközgyűlések, a tagság elé. Az új alapszabálynak választ kell adni arra, hogyan valósul meg a tagság sokoldalú érdekeltsége és joga a szövetkezetben. Az alapszabály a szövetkezet alaptörvénye, alkotmánya, mely rögzíti a szövetkezet célját, tevékenységi körét, belső életét, viszonyát a többi társadalmi és gazdasági szervekhez. Kimondja a szövetkezésben résztvevők együttműködését, hogy a szövetkezetben tömörült tagság gazdaságilag, mozgalmilag kölcsönösen segítse és támogassa egymást. A szövetkezetet a tagok akkor támogatják, amikor jól szolgálja érdekeiket. Az alapszabálynak tehát olyan gazdasági és mozgalmi célkitűzéseket kell rögzíteni, amelyek végrehajtásában ténylegesen érdekeltek a szövetkezeti tagok A szövetkezet valamennyi alapvető kérdésében a tagok jogosultak dönteni. Az alapszabály megállapítása, módosítása, a tagok érdekeit szolgáló üzletpolitika, a tagsági szolgáltatások körének kialakítása, más szövetkezettel történő egyesülés, vagy szétválás, illetve megszűnés kimondása, és így továbbá a tagság alapvető, elidegeníthetetlen joga. Az elkészült alapszabály-tervezetekből kitűnik, hogy a szövetkezetek nagy figyelmet fordítottak a tagsági érdekeltség növelésére, így többek között: a tagság kedvezményesen veheti igénybe a szolgáltatási eszközöket; árengedményt adnak — nem egy helyen — a vendéglátó egységekben megrendezésre kerülő családi összejövetelek esetén, a termelési, tenyésztési szerződéshez kamatmentes hitelt adnak, s e részjegy utáni kamatvisszatérítés mellett a vásárlási és értékesítési visszatérítést is vonzóbbá tették a tagság részére. A tagok kulturális igényeinek kielégítésére is számos kedvezményt biztosítanak a szövetkezetek. A fentieken túl csak egy-egy szövetkezetre jellemző egyéb tagsági előnyt is nyújtanak. Például: saját kockázati alapra történő leértékelésnél előnyben részesítik a tagokat, szeszfőzés esetén a tagoknak kedvezményt adnak. A részjegyek utáni visszatérítést néhány helyen úgy szabályozzák, hogy akinek több a részjegye, több visszatérítést kap. Az érdekeltség új vonása a célrészjegy-jegyzés, ami után évi 7 százalékos, és a tagsági kölcsön, ami után évi 5 százalékos kamatot fizet a szövetkezet Mindezek és még számos tevékenység erősíti a szövetkezet és a tagság kapcsolatát, érdekeltségét. Az alapszabály másik fontos kérdése a választott testületek hatáskörének, jogainak és kötelezettségeinek helyes megfogalmazása. Az elkészült alapszabály-tervezeteket ismerve elmondhatjuk, hogy többségükben helyesen szabályozzák a testületek tevékenységét, ugyanis a részközgyűlések, illetve küldöttgyűlések közötti időszakban az ügyek intézésére a választott testületek hivatottak. A választott testületek hatásköre — a szövetkezeti önkormányzati elveknek megfelelően — alapvetően módosult. A kollektív munka, a határozathozatal és a feladatok végrehajtásában való részvétel igen fontos kritériuma a vezetésnek. Az ügyintéző apparátus a választott testületeknek van alárendelve. Új az is, hogy azon szövetkezeti dolgozókon, akik egyben választott testületi tagok, fegyelmi, kártérítési ügyét a küldöttgyűlés által választott külön bizottság intézi. Az új gazdasági mechanizmus lehetővé tette a szövetkezetek közötti, valamint más szocialista szervezetekkel való együttműködést, kooperációt Tudott dolog, hogy az azonos feladatokat megoldó szövetkezetek egymás tapasztalatait felhasználva nagyobb eredményt érhetnek el. Bizonyos feladatok célszerű megoldására anyagi eszközeik egy részét is mozgósíthatják. Legutóbb éppen azért alakult meg a szövetkezetek közös vállalkozása, amely mind a beszerzésben, mind az értékesítésben és az ezzel összefüggő egyéb gazdasági kérdésekben szolgálja a szövetkezetek egészét. Számtalan példa van arra, hogy a tsz-ek, áfész-ek együttesen üzemeltetnek olyan egységeket, amelyek jól szolgálják mindkét szövetkezet tagságát. Várhatóan e területen is újabb együttműködésnek, kooperációnak lehetünk tanúi. Rögzítsék tehát az alapszabályok mindenütt az együttműködés sokoldalú és változatos formáit. Végezetül néhány gondolatot az áfész-ek és a szövetség kapcsolatáról. Az alapszabályban rögzíteni kell, hogy a szövetkezet tagja kíván-e lenni a megyei szövetségnek, a MESZÖV-nek. Tagsági döntés ez. Természetes, a szövetkezetek jól felfogott érdeke, hogy az azonos tevékenységet folytató szövetkezeteknek legyen olyan szervezetük, amely ellátja a szövetkezetek érdekképviseletét, a szövetkezetek tevékenységéhez sokoldalú szolgáltatást nyújthat és összehangolja, koordinálja a szövetkezetek mozgalmi, társadalmi feladatait. Az áfész-ek alapszabályával egyidőben készül a MESZÖV új alapszabálya is. A MESZÖV-nek is az őt létrehozó tagszövetkezetek igényei kielégítésére, a munkában jelentkező problémák megoldására, a tagszövetkezetek szolgálatára kell berendezkednie. A szövetség nem adhat ki utasításokat, csak irányelveket, ajánlásokat. A szövetség vezető szervei a tagszövetkezetek küldötteiből alakulnak meg. Megyénk afészei nemcsak a tagság, hanem a lakosság előtt is kivívták a megbecsülést, az elismerést, öregbítsék mindezt új alapszabályuk körültekintő megalkotásával. SINKÓ ANTAL VILMS PRQLMI ARJAI, ÜGYÜYULJETIKI CSOHSMO MEGYE! ★ 36. ÉVFOLYAM, 242. SZÁMÁRA: 80 FILLÉR 1969. OKTÓBER 18., SZOMBAT LESZÁLLT A SZOJUZ—7 MAGYAR FELSZÓLALÁS AZ ENSZ-BEN CSEHSZLOVÁK PÁRT ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG UTAZIK MOSZKVÁBA Részletes beszámolónk a 3. oldalon Mi történt a nagyvilágban ? A szakszervezeti mozgalom nemzetközi eseménye: Megkezdte tanácskozását a VII. szakszervezeti világkongresszus Pénteken a magyar fővárosban megkezdte tíznapos tanácskozását a VII. szakszervezeti világkongresszus. A mozgalom e kiemelkedő nemzetközi eseményére 124 országból több mint 200 országos szakszervezet, valamint 33 nemzetközi szervezet képviseletében érkeztek küldöttek. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára és helyettese, Pierre Gensous. Részt vett a megnyitó ünnepségen Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke is. Megnyitó beszédet Gáspár Sándor mondott, aki utalt arra: az a szervezet, amely a mostani világkongresszust összehívta, 25 évvel ezelőtt létesült azzal a céllal, hogy benne testesüljön meg a dolgozók hatalmas ereje, egysége és elszántsága a békéért a jobb életért vívott harcban. — Ezekben a napokban a világ figyelme Budapest felé fordul— mondotta Gáspár Sándor. — A világ szervezett dolgozóinak milliói azt várják a kongresszustól, hogy döntéseivel újabb segítséget ad kemény és áldozatokat követelő Harcunkhoz. Szükség van a világos döntésekre és állásfoglalásokra, mert a reakció, amely legtöbbször már nem képes nyílt leszámolásra, igyekszik elködösíteni a megoldáshoz vezető utakat, megpróbálja a maga érdekében felhasználni a dolgozók szakszervezeteit. Ezután Louis Saillant köszöntötte a küldötteket utalva a szervezet negyedszázados küzdelmeire és eredményeire, majd szólt a jövő év nagy eseményére, Lenin születésének 100. évfordulójára, melyet a szakszervezeti világmozgalom jelentőségéhez méltón kíván megünnepelni. Fock Jenő miniszterelnök a magyar kormány nevében üdvözölte a kongresszust és hangsúlyozta: az SZDSZ tevékenységében mintegy megtestesül a nemzetközi munkásosztály ereje, szolidaritása, kifejezésre jutnak a nemzetközi munkásosztálynak, mint korunkat formáló legkövetkezetesebb forradalmi osztálynak törekvései, amelyek egyben a világ valamennyi dolgozójának érdekeit, a kizsákmányolástól mentes, szabad, boldog jövőt jelentik. Ezt követően Pierre Gensous értékelte az SZDSZ 6. kongresszusa óta eltelt négy év munkáját, majd szólt a jelenkori szakszervezeti mozgalom szerepéről és egységének jelentőségéről. Végül hangsúlyozta: a kongresszus és a mozgalom az általa képviselt nagy eszmék igazának tudatában, bizalommal tekint a jövőbe, azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy a világ dolgozóinak tízmilliói támogatják nemes ügyét, a mozgalom szép eszményeit. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára megnyitja a kongresszus tanácskozásait. Tőle jobbra tools Saillant, az Szakszervezeti Világszövetség főtitkára, Fock Jenő, a kormány elnöke és Benoit Fraction, a CGT elnöke