Csongrád Megyei Hírlap, 1969. december (14. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-02 / 279. szám
Hatékonyabb erkölcsi és anyagi elismerés a szocialista brigádoknak ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa a száz elnöksége nettón ülést tartott A többi között megtárgyalta és elfogadta azt a jogszabálytervezetet, amelyet az elnökség a kormány elé terjeszt a szocialista brigádok elismerési és kitüntetési rendszerének módosítására. A szocialista brigádvezetők áprilisi országos tanácskozásán sokan kérték az elismerési rendszer megváltoztatását, sürgették a hatékonyabb erkölcsi és anyagi elismerést. Ennek szükségessége a Minisztertanács és a SZOT vezetőinek tanácskozásán is felmerült. A SZOT elnökségének tervezete szerint a szocialista brigádmozgalomban meg kell teremteni az erkölcsi és anyagi elismerés egységét, s hoszszú távon is megkülönböztető elismerési perspektívát kell nyújtani a szocialistabrigádoknak. Az előterjesztés szerint a kitüntetések újabb, magasabb fokozatait is bevezetnék, s egyes fokozatokból felfelé kötelezővé tennék az anyagi jutalmazást is. A SZOT elnöksége a műszaki konferenciák, a termelési tanácskozások és a munkaértekezletek helyzetét is megvizsgálta. Az elnökség helyteleníti, hogy a termelési tanácskozásokat és egyéb munkaértekezleteket általában központosítva, tehát nem kistermelői egységenként tartják. A sajátos helyi feladatok intézésébe jobban be kell vonni a dolgozókat. A demokratikus fórumok szerepe gyakran formális, ez esetek többségében csupán tudomásul veszik a döntéseket. Az elnökség megbízta a SZOT illetékes osztályait, hogy a műszaki konferenciáiért,t termelési tanácskozásokat és munkaértekezleteket szabályozó kormány- és SZOT-elnökségi határozat módosítására dolgozzanak ki előterjesztést. Az elnökség azt is megvizsgálta, hogy az év első háromnegyedében hogyan alakultak a keresetek és jövedelmek, a fogyasztói árak, milyen volt az áruellátás. Az év első kilenc hónapjában a szocialista ipar 3,5, az építőipar 7,3 százalékkal több embert foglalkoztatott, mint a múlt év azonos időszakában. A túlórák tavalyi csökkenése nem stabilizálódott: 1969. első háromnegyedében ötmillióval több túlórát használtak fel az állami iparban, mint tavaly ilyenkor. A lakosság készpénzbevétele 9,8 százalékkal haladta meg a múlt év első háromnegyed évit. A növekedés üteme gyorsabb volt, mint az előző esztendőben. Gyorsabban nőtt a tavalyinál a lakosság megtakarítása is, s a takarékbetétállomány az idén kilenc hónap alatt 4,6 milliárd forinttal emelkedett. A kifizetett munkabérek a szocialista iparban a tavalyinál ugyancsak gyorsabban, 7 százalékkal nőttek. Viszonylag jelentős változás, hogy a bérnövekedés nagyobb részben az átlagkeresetek emelkedéséből és nem a létszámnövekedésből származik. Az előző években fordított volt ez az arány. Az átlagkeresetek gyorsabb növekedése főleg a túlórák eli szaporodásával magyarázható. . A kiskereskedelmi árak 1,5 , százalékkal voltak magasabbak, mint a múlt év azonos időszakában. Az áremelkedések azonban a forgalomban levő áraknak csak körülbelül 30 százalékát érintették, így bizonyos cikkek ára az említettnél jóval nagyobb mértékben emelkedett. Az idényáras cikkek körülbelül 4 százalékkal voltak drágábbak, mint tavaly. Három—tíz, százalékkal emelkedett a bútorok, egyes építőanyagok, néhány vas- és műszaki cikk, bizonyos könyvek ára. A tűzifa, a brikett és a fűtőolaj olcsóbb, mint az elmúlt évben. Előzetes számítások szerint a fogyasztói árszínvonal a tavalyihoz képest, a tervezett 2 százaléknál kisebb mértékben emelkedik. A kiskeresetűeket érintő körülbelül egy, a nagyobb keresetűeké pedig két százalékos. Az élelmiszerellátás általában kielégítő, a sertéshús azonban kevés. A kedvező termés eredményeként zöldség- és gyümölcsfélékből előreláthatólag a tavalyinál kiegyensúlyozottabb lesz a téli és tavaszi ellátás. A ruházati cikkek választékának bővítését elősegíti a nagyobb mérvű import. Az elnökség megállapította hogy az egész esztendőre várható kiskereskedelmi forgalom a népgazdasági terv előirányzatainak megfelelően, szerkezetében azonban attól eltérően alakul. Élelmiszerekből az előirányzottnál 1—1,5 százalékkal, ruházati cikkekből 1,5—2 százalékkal nagyobb, vegyes iparcikkekből pedig 3 százalékkal kisebb forgalom várható a számítottnál. Az év végi kereskedelmi készletek várhatóan kétmilliárd forinttal kisebbek lesznek, mint ahogy azt a biztonságosabb piaci egyensúly megkívánná. (MTI) Riportereink e nagyvilágban Déryné unokái Szlovákiában Már indulásom előtt elhatároztam, hogy szlovákiai csavargásaim során feltétlenül megnézem a Magyar Tararért Színház valamelyik előadását. Nem gondoltam azonban, hogy ez mindjárt érkezésem napján sikerül. Hétfőn ugyanis szünnapot tart a pozsonyi szlovák színház, s ilyenkor átengedi épületét a komáromiaknak. Ezen az estén a Volpone került színre, Friss Péternek, a győri Kisfaludy Színház tagjának rendezésében. A díszletek csupán a színpad felét foglalták el, jelezvén, hogy nem a pozsonyi adottságokhoz méretezték őket, hanem az apró falusi kultúrházak, iskolai tantermek lehetőségeihez. Mindamellett kitűnő keretet biztosítottak Ben Jonson bő vérű komédiájához. És a színészek! Akik valójában nem is színészek, minthogy ezen az estén egy sem volt köztük, aki Prágában, vagy Pesten főiskolát végzett volna. Amatőr színjátszók közül választották őket, s Komáromban tanították meg őket színpadi mozgásra, beszédre. De milyen jól! A Moscát alakító Ropog József, vagy a Cimina szerepét formáló Szentpétery Aranka a képzett hivatásosok színvonalán játszik. Előadás után egy kávéházban találkoztam a színház igazgatójával, a fiatal Dráfi Mátyással. Van-e a világon színigazgató, aki elégedett? Dráfi Mátyás sem az. De nem panaszkodott. Tervekről, új feladatokról beszélt. A legfontosabbról, amelynek megvalósulása Kelet-Szlovákia magyarjait is többször juttatja színházi élményhez: a kassai részleg megalakításáról. A gondolat régi, most végre pénzt is kaptak az induláshoz. December első napjaiban premier, s azután újabb „echós szekér" indul a szlovákiai falvak között. Testvéröccse a komárominak. Kevesebb színésszel, s korlátozottabb lehetőségekkel indulhat ugyan, mégis nagy segítséget jelent, hiszen így a komáromiak gyakrabban fordulhatnak meg a Csallóköz és a Garam-völgye falvaiban. Sokféle kérdés vetődhet fel a szlovákiai magyar színházzal kapcsolatban, engem mégis a színészutánpótlás izgatott leginkább. Honnan jönnek — immár két színházhoz — a fiatalok, hiszen főiskolára csak kevesen juthatnak el? Az egyik forrás kétségtelenül a jó néhány magyar nyelvű gimnázium, s különösen a pozsonyi, amelynek igazgatójával és néhány tanárával másnap elbeszélgettünk. Szó sincs róla persze, hogy ez lenne a gimnázium elsőrendű feladata. Általános képzés folyik itt, s a gondok igen-igen hasonlítanak az itthoniakhoz. A tanulók túlterheltsége például legalább annyira foglalkoztatja a pedagógusokat és tanügyi vezetőket, mint bennünket. Ha számításba veszszük, hogy a szlovák nyelv mellett még angolt, vagy latint is kötelezően tanulnak, s ugyanúgy orosz nyelvet is, akkor talán azt mondhatjuk, hogy a mieinknek könynyebb Rengeteget foglalkoznak itt művészeti munkával. Janda Iván igazgató például két énekkart is vezet. Kulcsár Tibor tanár csak egyet, de az ő irányításával működik az irodalmi színpad, amely számtalan versenyen és szemlén végzett már az első helyen, s jó néhány későbbi színész tanult meg sorai között verset, drámát mondani, érezni, érteni. A másik forrás a falvakban, városokban virágzó amatőr színjátszó mozgalom. Egyáltalán nem ment ki a divatból. A tv elterjedése némiképp rongálta ugyan, de csak átmenetileg. Az emberek vágynak az eleven színpadi élményre, s örömmel váltanak jegyet akkor is, ha a komáromi színészek jönnek, de akkor is, ha a helyi műkedvelő csoport hirdet előadást. Hosszasan beszélgettem Szőgyénben a kultúra helyi apostolával, akiről csak annyit lehet pontosan leírni, hogy Pék Lászlónak hívják, s mesterségére nézve tanító. Most mindenes. A szövetkezet alkalmazottjaként kultúrházat igazgat, színjátszó csoportot vezet, sportkört irányít. De ő a könyvtáros, a politikai és gazdasági témájú előadások főrendezője, néha előadója, s ő szervezi a szövetkezeti parasztok nyári kirándulását, üdülését is. Mint megtudtam, erős színjátszó csoportjuk van. Az alig négyezer lakosú faluban annyi a fiatal, hogy könnyedén tanulnak egyszerre két darabot is. H háromfelvonásosakat persze. A műsorpolitikáról már lehetne vitatkozni, s vitatkoztunk is. Mert jó dolog, hogy hetekig műsoron maradhat egy domb, s hónapokig lehet turnézni vele a környéken. A haszna azonban igen-igen kétes értékű, ha ez a címe: Gyöngyvirágos huszárcsákó... Szívesen látott vendégek a komáromi színház tagjai Rajcson is. Tágas, kényelmes teremben szoktak itt játszani. Az itteni kultúrház messze földön egyedülálló. Valamikor Serédy bíboros nyaralója volt. Most a nagyterem mellett könyvtár, tizenkét klubszoba, játékterem szolgálja a dolgozók szórakozását, művelődését. Az esztergomi érsekség egykori cselédei ma emeletes házakat építenek itt, a hajdani majorságból egyre szebb és gazdagabb község terebélyesedik. Szerte a szlovákiai falvakban sok-sok kultúrházat, alkalmi színháztermet tekintettem meg, amelyekben alkalmanként Moliére, Shakespeare, vagy Madách szólal meg Déryné unokáinak ajkáról. Ha valakinek, hát nekik igazán dukál a megtisztelő elnevezés. Ha nem ponyvázott szekéren, de esőben, sárban, hóban járják a falvakat, hirdetve a jót, a szépet, kimondani az emberi szót, s megteremteni a varázslatot, amelyet csak a színház adhat. ANNUS JÓZSEF Következik: CSALLÓKÖZI CSAVARGÁSOK Serédy bíboros egykori nyaralója, ma a volt cselédek luikarháza (a szerző felvétele) Módosult a dolgozók betegségi biztosításáról szóló törvényerejű rendelet Az Elnöki Tanács ülése A népköztársaság ElnökiTanácsa hétfőn ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke beszámolt indiai és iráni utazásáról. Az Elnöki Tanács a beszámolót tudomásul vette. Az Elnöki Tanács hazánk felszabadulásának huszonötödik évfordulójára Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet alapított. A jubileumi kitüntetéseket 1970. április 1. alkalmával az Elnöki Tanács azoknak adományozza, akik a független, szabad és demokratikus Magyarország megszületéséért és megerősödéséért, a szabadságért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott küzdelemben kimagasló érdemeket szereztek. Az Elnöki Tanács módosította a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. számútörvényerejű rendelet egyes intézkedéseit, majd egyéb ügyeket tárgyalt. .(MTI) Magyar—szovjet belkereskedelmi munkacsoport alakult A napokban tartotta alakuló ülését és első tárgyalásait a magyar-szovjet belkereskedelmi munkacsoport. A megbeszéléseken megvitatták a kétoldalú munkacsoport ügyrendjét, megállapodtak az együttműködés feladataiban. A magyar belkereskedelem vezetői átadták szovjet partnereiknek a kishattármenti forgalomra vonatkozó elképzeléseiket, a lebonyolítás módszereire szóló javaslataikat. A tanácskozások során különös gonddal foglalkoztak a belkereskedelmi választékcsere fejlesztésének lehetőségeivel, módszereivel, s azzal, hogyan lehetne bekapcsolni ebbe a hasznos tevékenységbe a Szovjetunió köztársaságait. Megállapodtak közös kutatási témákban, tapasztalat- és dokumentáció- , cserékben. Az alakuló ülésről és a megbeszélésekről készült jegyzőkönyvet, a két ország, belkereskedelmi szervei közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési megállapodás 1970. évi munkatervét hétfőn délután írta alá dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterhelyettes és Sz. Szemlrjev szovjet kereskedelmi miniszterhelyettes a Belkereskedelmi Minisztériumban. (MTI) • HÍRLAP KEDD, 1969. DECEMBER 2. Elsősorban a tsz-tagokat érinti A betegségi biztosítást érintő, jelenleg még érvényes jogszabályok kiadásának ideje, vagyis 1955 óta a társadalmi és gazdasági viszonyokban jelentős változások történtek, ezért vált szükségessé a rendelkezések módosítása. Az 1970. január 1-én életbelépő törvényerejű rendelet, s az ahhoz kapcsolódó kormányrendelet és SZOT-szabályzat elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjait érinti. A tsz-tagok eddig a helyi társadalombiztosítási ügyviteli szervvel kötött önkéntes megállapodás alapján részesültek társadalombiztosításban; a törvényerejű rendelet most rájuk is kiterjeszti a kötelező betegségi biztosítást. • A kormányrendelet a biztosításra kötelezettek körének meghatározásakor , abból az alapelvből „ Indul ki, hogy a munka- vagy a szövetkezeti tagsági jogviszonynak együtt kell járnia a társadalombiztosítási jogviszonnyal, függetlenül a a munkabér összegétől. Ezért a biztosítási kötelezettség elbírálásánál megszűnik a havi 250 forint, illetve a napi 10 forintos alsó bérhatár. Csupán a bedolgozóknál maradnak érvényben a bérhatárra vonatkozó rendelkezések. Most egységesen szabályoznak olyan társadalombiztosítási kérdéseket, amelyek elbírálása eddig nem volt egyértelmű. Azokra, akik nem munkaviszony, hanem egyéb — például megbízásos — jogviszony alapján rendszeresen dolgoznak, január 1-től egyértelműen kötelező a betegségi biztosítás. Eddig a biztosítási kötelezettséget a Munkaügyi Minisztériummal és Pénzügyminisztériummal ötött megállapodás alapján bírálták el. Számuka a SZOT szabályzat azt megjelöli, hogy a mank végzést akkor kell rendszresnek tekinteni, ha ugya annál a munkaadónál munkakörre megállapító havi munkaidőnek legalái felét ledolgozzák. " A biztosítás további kiegészítése Eddig a biztosítás nem terjedt ki azokra a bélyeglapos mezőgazdasági munkavállalókra, akik munkaviszonyukon kívül legalább öt hold mezőgazdasági ingatlanon, vagy legalább egy hold gyümölcsösben önállóan gazdálkodnak. Ezt is kizáró rendelkezést az új kormányrendelet már nem tartalmazza, így 1970. január 1-től rájuk is kiterjed munkaviszonyuk alapján a társadalombiztosítás. ■ függetlenül attól, hogy mekkora földterületen folytatnaknálló gazdálkodást. A jogszabályok eddig is egyértelműen kimondták, hogy a munkaadó által foglalkoztatott saját családtagokra csak abban az esetben terjed ki a társadalombiztosítás, ha a munkaadó és foglalkoztatott családtagja között munkaviszony létesül. Az azonban tisztázatlan volt, hogy a munkáltatóó háztartásában dolgozó családtag milyen esetben tekinthető munkaviszonyban állónak. Az új kormányrendelet most kimondja, hogy a munkaadóval egy lakásbanlakó és közös -s háztartásban dolgozó gyermekév, unokájára, szülőjére, nagyszülőjére — a heti 30 órás munkaidő elérése esetén is — csak akkor terjed ki a társadalombiztos más, ha az illető családtag a szakszervezet által rállamozott munkaszerződés alapján végez munkát. További felvétel, hogy az illető a munka felvételekor a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzék. A munkáltató házastársára, vagy élettársára nem terjed ki a kötelező biztosítás. (MTI) Cukoripari rekonstrukció A Gazdasági Bizottság a közelmúltban vizsgálta meg a cukoripar helyzetét és a fejlesztésére készült elképzeléseket. Mivel az iparág mind a gyárában meglehetősen elöregedtek a gépek — a legfiatalabb gyár is 60 évesnél idősebb — szükség van a gyárak nagy- arányú rekonstrukciójára. A KGST-országokon belül a cukoripari berendezések egységének gyártását Lengyelországra szakosították. A cukoripari és más komplett berendezések exportját bonyolító lengyel vállalat, a CEKOP, felismerve a magyar cukoripar rekonstrukciójában számításba vehető exportlehetőségeket, december 3-án Petőházán a magyar cukoriparral együtt szimpóziumot rendez. Andrzej Burzynski, a CEKOP cukoripari exportirodájának vezetője elmondotta, hogy Lengyelország nagy gyakorlatra tett szert a cukoripari berendezések gyártásában. A CEKOP másfél évtized alatt 38 komplett cukorgyárat exportált, amelyek napi összkapacitása 85—90 ezer tonna.