Csongrád Megyei Hírlap, 1970. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-01 / 1. szám

AKCIÓ — EURÓPÁÉRT. Mácius 17-én a Varsói Szerződés tag­államai budapesti felhívásukban javasolják: valamennyi európai állam részvételével tartsanak nemzetközi tanácskozást földré­szünk biztonságáról. A semle­ges Finnország, amelynek el­nökét, dr. Urho Kaleva Kek­­konent (képünkön) az év folya­mán hazánkban is üdvözölhet­tük, vállalja az értekezlet házi­gazdájának szerepét. Helsinki megkeresésére rövidesen 32 eu­rópai országból érkezik igenlő válasz, készek részt venni éeszeutópai értescedései AZ IGAZI KORMÁNY. Június 10-én „valahol Dél-Vietnamban” megalakul az Ideiglenes Forra­dalmi Kormány, a lakosság ér­dekeinek igazi képviselője. A kormány elnöke, Huyn Than Phat, külügyminisztere a nem­rég hazánkban is járt Nguyen Thi Binh asszony, aki a DNFF- kü­ldöttségének helyettes vezető­jeként január óta részt vett a párizsi Vietnam-tárgyalásokon. (Ez a felvétel a párizsi értekez­­­­­let­ színhelyén készült a külügy­­min­iszter-asszonyról,» 1970 valószínűleg— 1969-­ , hez hasonlóan szintén a tár­gyalások éve lesz. Annál is inkább, mert az európai biz­tonsági konferencia egyen-,­lőre még nem jött létre, és bár a szocialista országok tettek javaslatot az időpont­éra, sem ebben, sem magában a konferencia összehívásában nincs még egyetértés vala­mennyi érdekelt fél között. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a vitás nemzetkö­zi kérdések tárgyalások út­ján való megoldásának gon­dolata, a szocialista országok békés egymás mellett élési politikájának ez a fontos el­ve már bejárta a világ nagy részét és ma már szinte se­hol sem talál s­iket fülekre, pontosabban sehol sem tud­nak vele eredményesen szembeszegülni. Nagy válto­zás ez azokhoz az időkhöz képest, amikor a hideghábo­rú jeges szelei fújdogáltak­ világunkban és a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok közötti érintkezés jósze­rével kimerült a diplomáciai kapcsolatok puszta fenntar­tásában. Aligha vitathatja bárki, hogy ezt a változást a szocialista világrendszer lét­rejötte, megerősödése, a klasszikus értelemben vett gyarmati rendszer széthullá­sa, a nemzetköz erőviszo­nyoknak a béke, a haladás­, a nemzeti függetlenség erői javára történt történel­mi jelentőségű átbillenése és az imperializmus válsá­gának mindezek következté­ben történt további elmélyü­lése idézte elő. A szaporodó tárgyalások láttán nem könnyelműség azt mondani, hogy a zöld asztal mind na­gyobb, mind fontosabb­ szer­­épet játszik a világrendsze­rek küzdelmében, bár saj­nos egyelőre — úgy látszik elég sokáig — a fegyverek­ről sem lehet lemondani. A tárgyalóasztalnál nem folyik vér, de a küzdelem ott sem könnyű. Az impe­rialista ellenfél nem kockáz­tatja a pusztulással fenye­gető világháborút, ám a tár­gyalóasztalnál szeretné el­érni, amit fegyverrel már nem tud. Ezért nincs helye semmiféle kritikátlan opti­mizmusnak. A túlzott opti­mizmus azért is indokolat­lan, mert a nemzetközi élet nagy kérdései még mindig megoldatlanok. Néhány kez­deti lépéstől eltekintve még nem született átfogó lesze­relési megállapodás, megol­datlan az európai biztonság. Az Egyesült Államok új el­nöke szegre akasztotta vá­lasztási programját és né­hány, a közvélemény meg­tévesztését szolgáló lépéssel próbálja elterelni a figyelmet arról, hogy folytatni akarja a vietnami háborút. Háború­nak nevezhető helyzet ural­kodik a Közel-Keleten is. A tárgyalások, a tárgyalási hajlandóság tehát nem egye­bek, mint kezdeti lehetősé­gek, amelyek az eddiginél kedvezőbb harci feltételeket teremtenek a nemzetközi po­litika nagy és égető kérdései­nek megoldásához.­­ Nem indokolt azonban a pesszimizmus sem. Másfél­két évtizedre visszatekintve jól látható a nagy változás, a nemzetközi helyzet kedve­ző fejlődése. Ezt a tenden­ciát­ már nem lehet megvál­toztatni, mert a történelem kerekét lehet ugyan lassíta­ni, meg lehet állítani egy-egy pillanatra, de visszafordítani nem leh­et A világ 1969-ben mészárlás zenét, december elején tartott sajtóértekezletén Kiíxon elnök is beismert ÁTSZÁLLÁS AZ ŰRBEN. Január 14—18, az év első űreseménye: a Szojuz—4 és Szojuz—5 szovjet űrhajók összekapcsolása. Ezúttal először­ maguk az űrutasok végezték az összekapcsolást,, sőt az egyik űrhajóból átszálltak a másikba. Az akcióban­­balról jobb­ra! Alekszej Jen­szejev, Vlagyimir Satalov és Jevgenyij Hrupov vett részt ŐRSÉGVÁLTÁS BONNBAN. Októbr 21-én Willy Brandt, az NSZK új kancellárja leteszi a hivatali elüt. A szeptemberi választások megtörik a kereszténydemokraták két évtizedes bonni uralmát! a szociáldemokrata Brandt a sabaddemokratákkal alakít kor­mányt. Az új nyugatnémet kormnyfő elődeinél realistább nyilat­kozatokat tesz: külpolitikájának hétköznapjai mutatják meg majd, mennyit akar és tud ezekből megvalósítani MENET A HALÁL ELLEN. November II.! Washingtonban az amerikai elnök noveber elejei Vietnam-beszédét követően há­­romszázezren tüntetek a háború ellen. Még két hét sem teliké és újra magasra e*P a felháborodás hulláma: kitudódik, h hog­y My Lai-ban és töt más dél-vietnami helységben amerikai kato­nák védtelen po!*ri lakosok százait gyilkolták meg. A tömeg*. 2 A NAGY TANÁCSKOZÁS. Június 5—17.: Moszkvában hetvenöt párt részvételével — gondos előkészítés után — megtartják a kommunista­­ és munkáspártok nemzetközi értekezletét. A ta­nácskozás, amelyen fontos dokumentumokat fogalmaznak meg és hoznak nyilvánosságra, eredményeiben tükrözi a mozgalom erejét és egységtörekvését. Képünkön a Kreml Kongresszusi Pa­lotájában készült: az értekezlet résztvevőinek tiszteletére adott fogadáson Leonyid Brezsn­yev üdvözli a vendégeket. (Mellette, balról jobbra: Alekszej Koszigin, Wladyslaw Gomulka, illetve Walter Ulbricht, Nyikolaj Podgornij és Kádár János.) A KIBONTAKOZÁS ÚTJÁN. Áp­rilis 17: a Csehszlovák Kommu­nista Párt plénuma fontos ha­tározatokat hoz a konszolidáció érdekében. A Központi Bizottság dr. Gustáv Husák személyében (képünkön) új első titkárt vá­laszt a párt élére. Az áprilisi plénum nyomán Csehszlovákia megindul a kibontakozás útján JÚLIUS 31.: EMBER A HOL­DON. A felvételen, amelyet az Apollo—11 amerikai űrhajó pa­­rancsnoka,­ Neil Armstrong ké­szített, Edwin E. Aldrin hold­sétáját látjuk, a holdkomp szomszédságában „LEVÁGNÁK” A FRANKBÓL. De Gaulle tábornok április 37-i lemondása nyomán a választásokból Georges Pompidou kerül ki győztesen: ő lesz a köztársasági elnök utóda. Az őrségváltás csak egyetlen vonatkozásban hoz drámai fordulatot Párizs politikájá­ban: augusztusban 12,5 százalékkal leértékelik a frankot. (Képünk azt érzékelteti, hogy ezzel mennyit „vágtak le’­ belőle.) GYEPLI A RAKÉTÁKRA. November 17-én Helsinkiben meg* kezdőd­ a szovjet—amerikai párbeszéd a hadászati rakétafegysz verkező verseny korlátozásáról. A szovjet delegációt Szemjonov külü­gymniszter-helyettes (a kép jobb szélén), az amerikai küldött i­­­s­et Smith leszerelési és fegyverzetellenőrzési igazgató (a kép bal szélén) vezeti PÁRBESZÉD PEKINGBEN. Szeptember 11.: Koszigin szovjet mi-NINCS BÉKE AZ OLAJFÁK ALATT. December 2-án New York­­, „ .. . „ ..... . ban újra kezdik tanácskozásaikat a közel-keleti helyzetről a négy niszterelnök, aki Hanoiban részt vett Ho Si Minh elnök temet nagyhatalom ENSZ-nagykövetei. Néhány nappal korábban hat­­en Pekingben találkozik Csen An-laj kínai miniszterelnökkel a ország közös nyilatkozatban hívja fel a figyelmet, hogy sen, Pekingben találkozik csou Kn laj kínai miniszterelnökkel, sí érvényt kell szerezni végre a Biztonsági Tanács 1967. november következő hónapban, október 21.-án pedig, ugyancsak a kína ,kes,„ vo*lu,“ta * meS8zár'« területekről. Ez a felvétel El-Kantarabaji, a Szuezi-csatorna­ban,.** fővárosban tárgyalások indulnak a két kormány küldöttsége közö­­t’VíShh1*? tf me**ff,Uí­SKy1Pl,,''i település lakóit kitelepítették’, ■ a korábban tízezres lélekszámú Ki-Kanta Ra ma „holt város”, ahol csak izraeli katonák cirkálnak, és a tűzpárbajok moraja hallik. . A HÍRLAP CSÜTÖRTÖK. 1970. JANUÁR 1.

Next