Csongrád Megyei Hírlap, 1970. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-26 / 72. szám
Idegesség Kambodzsában Kambodzsai kormánykörökben idegességet keltett, hogy Norodom Szihanuk elmozdított elnök, aki pillanatnyilag Pekingben tartózkodik, partizánháborút hirdetett meg hatalma visszaállítása érdekében. Hírek szerint Szihanuk akcióját a VDK és Kína is támogatja. Cheng Heng, Kambodzsa új államfője a kormánypárt, a Szocialista Népi Közösség keddi értekezletén példátlanul durva támadást intézett Szihanuk herceg ellen. Azt állította, hogy Szihanuk rendszeresen megsértette a párt szervezeti szabályzatát és alapelveit, s ahelyett, hogy harcolt volna az igazságtalanság, a korrupció, a túlkapások, az elnyomás és az árulás ellen, éppen azzá vált, ami ellen a pártnak harcolnia kell. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője korábban kitért az egyenes válasz elől azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az USA tervez-e katonai segítségnyújtást az új kambodzsai rezsimnek. A szóvivő szerint eddig nem érkezett ilyen kérés Washingtonba. 2 Péter János szerdán Potsdamig látogatott Péter János külügyminiszter, aki hivatalos látogatáson a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodik, szerdán délelőtt Oskar Fischer külügyminiszter-helyettes, dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete és dr. Nagy Lajos berlini magyar nagykövet társaságában megtekintette a potsdami cecilienhof kastélyt, a történelmi jelentőségű potsdami megállapodás aláírásának színhelyét. Péter Jánost a cecilienhof kastélyban Herbert Purkert, Potsdam megye tanácsának elnöke üdvözölte. A látogatás befejezésekor a magyar külügyminiszter az alábbi sorokat írta be a cecilienhofi emlékkönyvbe: „A potsdami történelmmi jelentőségű megállapodások nyomán újkorszak nyílott Közép-Európában. Ennek az új korszaknak a legépítőbb tényezői a szocialista országok, a Német Demokratikus Köztársasággal együtt.” Péter János ezt követően megtekintette a potsdami sanssouci kastélyt. Délben a megyei tanács elnöke ebédet adott Péter János tiszteletére. Délután Berlinben városnézés szerepelt a programon. Este dr. Nagy Lajos berlini magyar nagykövet a magyar külügyminiszter tiszteletére fogadást adott. E hét végén megalakul az új olasz kormány? Mariano Rumor,a kijelölt olasz miniszterelnök legnagyobb problémája pillanatnyilag, hogy ki töltse be a négypárti „balközép”kormányában a külügyminiszter tisztét. Az Olasz Szocialista Párt (PSI) ragaszkodik ahhoz, hogy a külügyminiszteri tárcát a párt veteránja, Pietro Renni kapja meg. A Kereszténydemokrata Párt balszárnya ezzel szemben azt szeretné keresztülvinni, hogy Aldo Moro ülhessen be a külügyminiszteri székbe. A jelek szerint Rumor e hét végén már átadhatja Saragat köztársasági elnöknek az új kormány tagjainak névsorát. Ülésezik a román nemzetgyűlés Szerdán délelőtt Bukarestben megnyílt a román nagy nemzetgyűlés negyedik ülésszaka. A képviselők a szocialista Románia további fejlődése szempontjából nagy fontosságú dokumentumokat vitatnak meg. A megnyitóülésen Nicolae Ceausescuval és Ion Gheorghe Maurertel az élükön megjelentek a román párt-, és állami vezetők. A délelőtti plenáris ülésen az első napirendi pont került megvitatásra, Petre Lupu munkaügyi miniszter beszámolója alapján. Délután bizottságokban folytatódott a nagy nemzetgyűlés ülésszakának munkája. Külpolitikai arcképcsarnok Fjorr Abraszimov, a Szovjetunió berlini nagykövete Pjotr Abraszimov képviseli a Szovjetuniót a Nyugat- Berlinről ma kezdődő négyhatalmi nagyköveti szintű tanácskozásokon. 1912-ben született. Iskoláinak elvégzése után elektrotechnikus lett. 1931 és 1945 között szakszervezeti és állami funkciókban dolgozott Bresztben és Vityebszkben. 1941 és 1945 között részt vesz a Nagy Honvédő Háborúban és kezdetben partizánként harcol, majd a szovjet hadseregben szolgál. A háború befejezése után különböző párt- és állami funkciókat tölt be. 1946 és 1948 között például a Belorusz SZSZK Minisztertanácsának állandó képviselője volt a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett. 1948 —1950 és 1952— 1955 között a Belorusz SZSZK Minisztertanácsának első elnökhelyettese. 1955—56- ban a Belorusz KP KB titkára. 1957—1961: a Szovjetunió lengyelországi nagykövete, 1961—62-ben a Szmolenszk terület pártbizottságának első titkára. 1962-től a Szovjetunió nagykövete a Német Demokratikus Köztársaságban. 1961-től tagja az SZKP KB-nak. Abraszimov tagja a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának is. Abraszimovot, mint a Szovjetunió egyik legtehetségesebb diplomatáját ismerik az NDK-ban és az NSZK-ban. Willy Brandt, az NSZK jelenlegi kancellárja több alkalommal tárgyalt Abraszimovval és a nagykövet más nyugatnémet vezetőkkel is folytatott hoszszabb megbeszéléseket. Ia.amerikai külügyminiszter fogadta a szovjet nagykövetet Egyiptomi vélemény Washington álláspontjáról A négy nagyhatalom állandó ENSZ-képviseleteinek vezetői a közel-keleti helyzet megvitatását célzó soron következő, mára tervezett találkozójukat március 31- re halasztották el — jelentette be kedden a négy képviselet közös szóvivője. A szóvivő közölte: a halasztásra személyes okok miatt került sor, így annak semmilyen politikai jelentősége nincs. Hírügynökségek ugyanakkor amerikai hivatalos forrásokra hivatkozva közüik, hogy a szovjet—amerikai, novemberben megszakadt kétoldalú tárgyalások szerdán folytatódtak. Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete szerdán a külügyminisztériumban találkozott Rogers amerikai külügyminiszterrel. Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter kedden az iszlám országok külügyminisztereinek dzsiddai értekezletén elhangzott felszólalásában kijelentette: az a fajta közel-keleti béke, amelyet az Egyesült Államok szeretne, „a rossz győzelmét jelentené a jó fölött”. Riad megállapította, hogy amerikai segítség nélkül Tel Aviv nem lenne képes agresszív cselekményeinek folytatására. A körülmények kényszerítő hatására az EAK növeli hadseregét, fokozza fegyveres erőinek harci készségét — tette hozzá a külügyminiszter. KÜLPOLITIKAI HÍREK MOSZKVAI NAGYKÖVETÜNK LÁTOGATÁSA Katusevnél K. F. Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára szerdán fogadta Rapai Gyulát, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövetét és szívélyes, baráti beszélgetést folytatott vele. PODGORNIJ IRÁN FŐVÁROSÁBA ÉRKEZETT N. V. Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, kíséretével, szerdán hivatalos látogatásra Teheránba érkezett. DIPLOMÁCIAI KAPCSOLAT A BOLÍVIAI Köztársasággal A Magyar Népköztársaság és a Bolíviai Köztársaság kormányai elhatározták, hogy — kapcsolataik továbbfejlesztése és erősítése érdekében — diplomáciai kapcsolataikat nagyköveti szintre emelik. Államcsínykísérlet CHILÉBEN Patricio Rojas chilei belügyminiszter szerdán bejelentette, hogy államcsíny-kísérletet lepleztek le és hiúsítottak meg. Az elvetélt puccs résztvevőit — tényleges, valamint nyugállományú katonatiszteket — akik a bejelentés szerint „meg akarták változtatni az ország alkotmányos jellegét”, a hatóságok letartóztatták. IZRAELI TÁMADÁS LIBANON ELLEN Egy izraeli gyalogosszázad szerdán délelőtt több száz méter mélyen behatolt Libanon területére és 40 perces tűzharcot vívott a libanoni hadsereg alakulataival — közölte egy libanoni katonai szóvivő. Dinamikusan növekszik árucsere-forgalmunk Jugoszláviával belgrádi gazdasági lap cikke országaink kapcsolatairól Az Ekonomszka Politika című belgrádi gazdasági hetilap legutóbbi száma megállapítja: „A Jugoszlávia és Magyarország közötti árucsere-forgalom különösen a múlt évben dinamikusan növekedett. A jugoszláv export tavaly összességében 54 százalékkal nőtt és elérte az 533 millió dinárt. Ugyanakkor a magyarországi vásárlások 31 százalékkal növekedtek és az 578 millió dináros szintet érték el. Ezzel a forgalommal a klíringszámla teljesen egyensúlyba került.” A különböző vegyesbizottságok gyakori ülésein, amelyeken a két ország közötti kapcsolatokat tekintik át és vitatják meg, aláhúzzák, hogy az árucsere-forgalom ilyen dinamikus fejlődése mellett, meg kell találni a rugalmas kereskedelem és fizetés megfelelő formáit is. Ezeket a kérdéseket is megbeszélték dr. Vályi Péter magyar pénzügyminiszter mostani látogatása alkalmából — írja a jugoszláv lap, majd így folytatja: Ezeknek a törekvéseknek a szempontjából jelentős hozzájárulást várnak a bankkonzorciumtól, amelyet a Diesel-elektromos mozdonyok közös gyártásának hitelezésére hoztak létre. A konzorciumnak idővel át kell alakulnia új kooperációk kezdeményezőjévé, amelynek során elsősorban azoknak adna hitelt, akik a beruházáshoz szükséges részvételi alappal rendelkeznek; akiknek a termelése gazdaságos lenne és biztosítaná a két ország közötti szállításokat, valamint a külföldi piacon való áruelhelyezést. Az új kooperációs kapcsolatokról, amelyeket a konzorciumnak kellene hitelezni, most készítik elő a javaslatokat az elektromosiparban a színesfémiparban és a bányászatban” — állapítja meg az Ekonomszka Politika. * A Szerb Gazdasági Kamara után a szerb nemzetgyűlés külügyi bizottsága is arra a következtetésre jutott, hogy a fejlődés ellenére még nem kielégítő Szerbia árucseréje a szomszédos országokkal, Magyarországgal, Romániával és Bulgáriával. A bizottság állásfoglalása szerint a jugoszláv gazdasági és külkereskedelmi szerveknek arra kell törekedniök, hogy elhárítsanak minden akadályt a szomszédos szocialista országokkal való árucsere-forgalom és gazdasági együttműködés elől. — HÍRLAP Négyhatalmi tárgyalások Nyugat-Berlinről Ma, csütörtökön délelőtt 11 órakor Nyugat-Berlinben a négy nagyhatalom németországi nagykövetei tanácskozást kezdenek Nyugat-Berlinről. Az eszmecsere színhelye az amerikai övezetben levő, a Szövetséges Ellenőrző Tanács egykori épülete lesz. A tanácskozáson a Szovjetuniót Pjotr Abraszimov, berlini nagykövet, a nyugati hatalmakat pedig bonni nagyköveteik képviselik. A program szerint az első tanácskozást hoszszabb szünet követi és a nagykövetek majd valószínűleg csak április második felében találkoznak ismét. A Nyugat-Berlinről szóló tárgyalások gondolatát még az elmúlt év közepén vetette fel Gromiko szovjet külügyminiszter. Javaslata alapján kezdődtek meg a négy nagyhatalom képviselői közötti tárgyalások és az elmúlt év decemberében már kialakultak a tárgyalások témáinak körvonalai, amint azt Gromiko a Legfelsőbb Tanács ülésén részletesen kifejtette. Ennek alapján indítványozta a három nyugati hatalom kormánya decemberben a Szovjetuniónak a tárgyalásokra vonatkozó elképzeléseket, amelyekkel kapcsolatban a Szovjetunió ez év februárjában kedvező választ adott. A napirendi pontok szerint a mai első találkozón mind a négy nagykövet kifejti kormánya állásfoglalását. Elsőnek az amerikai nagykövet fog beszélni. A továbbiakra vonatkozóan program még nem született, feltehető azonban, hogy a nagykövetek nyilatkozatai alapján a tanácskozások fő témája Nyugat-Berlin megközelítése, ezt követően pedig további jogi helyzetének megvitatása lesz. Amikor a Szovjetunió kormánya indítványozta, hogy Nyugat-Berlinről folytassanak tárgyalásokat, abból az elképzelésből indult ki, hogy a volt német főváros nyugati része státuszának rendezése egyik fontos kelléke az európai biztonság kialakításának és hogy a jelenlegi enyhült európai légkör kedvező lehet a négy nagyhatalom álláspontjának közelebb hozására. Nyugati részről a legutóbbi időkig olyan hangok is hallatszottak, hogy nemcsak Nyugat-Berlint, hanem egész Berlin problémáját kell megvitatni. Köztudott azonban, hogy csupán nyugat-berlini probléma van, az is azért, mert a városrész az NDK fennhatósága alatt álló területen fekszik. A város megközelítése az NDK felségterületén keresztül történik, s problémarendezését a négy volt szövetséges, győztes hatalomnak a fegyverszünetben rögzített jogaiból és kötelezettségeiből kiindulva kell megközelíteni, másrészt pedig abból, hogy a megoldás elősegítse a két német állam kapcsolatainak javulását. A Szovjetunió álláspontja az, hogy Nyugat-Berlin önálló politikai egység, helyzetét megállapodásba kell rögzíteni, elő kell segíteni fejlődését, hogy Nyugat-Berlin ne az ellentétek forrása, hanem az együttműködést elősegítő kapocs legyen a volt győztes szövetségesek között. A ma kezdődő tárgyalások hasznosnak ígérkeznek. Mivel azonban összefüggés van e tárgyalások, továbbá a szovjet—nyugatnémet, a lengyel—nyugatnémet és az NDK—NSZK megbeszélések között, eredményessége jelentős mértékben járul hozzá az európai helyzet rendezéséhez. PERÉNYI ISTVÁN Nyugat-Berlin valamivel kisebb, mint Budapest: 181 négyzetkilométer (egész Berlin 881 négyzetkilométer) kiterjedésű, lakóinak száma kétmillió 300 ezer. Nagy-Berlin 20 kerületéből 12 tartozik hozzá. Az amerikai szektor 211, a brit szektor 165 és a francia szektor 105 négyzetkilométer kiterjedésű. Három tégiút és három autóút vezet Nyugat-Berlinbe Nyugat-Németországból az NDK-n át A négyhatalmi tárgyalások színhelye a Nyulai-Berfia amerikai övezetében levő volt Szövetséges Ellenőrző Tanács székháza CSÜTÖRTÖK, 1970. MÁRCIUS 26.