Csongrád Megyei Hírlap, 1970. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

Idegesség Kambodzsában Kambodzsai kormánykö­rökben idegességet keltett, hogy Norodom Szihanuk el­mozdított elnök, aki pilla­natnyilag Pekingben tartóz­kodik, partizánháborút hir­detett meg hatalma visszaál­lítása érdekében. Hírek sze­rint Szihanuk akcióját a VDK és Kína is támogatja. Cheng Heng, Kambodzsa új államfője a kormánypárt, a Szocialista Népi Közösség keddi értekezletén példátla­nul durva támadást intézett Szihanuk herceg ellen. Azt állította, hogy Szihanuk rendszeresen megsértette a párt szervezeti szabályzatát és alapelveit, s ahelyett, hogy harcolt volna az igaz­ságtalanság, a korrupció, a túlkapások, az elnyomás és az árulás ellen, éppen azzá vált, ami ellen a pártnak harcolnia kell. Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője korábban kitért az egyenes válasz elől azzal a kérdéssel kapcsolat­ban, hogy az USA­ tervez-e katonai segítségnyújtást az új kambodzsai rezsimnek. A szóvivő szerint eddig nem érkezett ilyen kérés Wa­shingtonba. 2 Péter János szerdán Potsdamig látogatott Péter János külügyminiszter, aki hivatalos látogatá­son a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodik, szerdán délelőtt Oskar Fischer külügyminiszter-helyettes, dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete és dr. Nagy Lajos berlini magyar nagykövet társaságában megtekintette a potsdami cecilienhof kastélyt, a történel­mi jelentőségű potsdami megállapodás aláírásának szín­helyét. Péter Jánost a cecilienhof kastélyban Herbert Pu­­rkert, Potsdam megye tanácsának elnöke üdvözölte. A látogatás befejezésekor a magyar külügyminiszter az alábbi sorokat írta be a cecilienhofi emlékkönyvbe: „A potsdami történelmmi jelentőségű­ megállapodások nyomán új­­korszak nyílott Közép-Európában. Ennek az­ új korszaknak a legépítőbb tényezői a szocialista orszá­gok, a Német Demokratikus Köztársasággal együtt.” Péter János ezt követően megtekintette a potsdami sanssouci kastélyt. Délben a megyei tanács elnöke ebédet adott Péter János tiszteletére. Délután Berlinben városnézés szerepelt a progra­mon. Este dr. Nagy Lajos berlini magyar nagykövet a magyar külügyminiszter tiszteletére fogadást adott. E hét végén megalakul az új olasz kormány? Mariano Rumor,a kijelölt olasz miniszterelnök legna­gyobb problémája pillanat­nyilag, hogy ki töltse be a négypárti „balközép”­kor­­mányában a külügyminisz­ter tisztét. Az Olasz Szocialista Párt (PSI) ragaszkodik ahhoz, hogy a külügyminiszteri tár­cát a párt veteránja, Pietro Renni kapja meg. A Kereszténydemokrata Párt balszárnya ezzel szem­ben azt szeretné keresztül­vinni, hogy Aldo Moro ül­hessen be a külügyminiszteri székbe. A jelek szerint Rumor e hét végén már átadhatja Sa­­ragat köztársasági elnöknek az új kormány tagjainak névsorát. Ülésezik a román nemzetgyűlés Szerdán délelőtt Bukarest­ben megnyílt a román nagy nemzetgyűlés negyedik ülés­szaka. A képviselők a szo­cialista Románia további fejlődése szempontjából nagy fontosságú dokumentumokat vitatnak meg. A megnyitóülésen Nicolae Ceausescuval és Ion Ghe­­orghe Maurertel az élükön megjelentek a­ román párt-, és állami vezetők. A délelőtti plenáris ü­lé­sen az első napirendi pont került megvitatásra, Petre Lupu munkaügyi miniszter beszámolója alapján. Délután bizottságokban folytatódott a nagy nemzetgyűlés üléssza­kának munkája. K­ülpolitikai arcképcsarnok Fjorr Abraszimov, a Szovjetunió berlini nagykövete Pjotr Abraszimov képviseli a Szovjetuniót a Nyugat- Berlinről ma kezdődő négyhatalmi nagyköveti szintű tanácskozásokon. 1912-ben szüle­tett. Iskoláinak el­végzése után elektrotechnikus lett. 1931 és 1945 között szakszerve­zeti és állami funkciókban dol­gozott Bresztben és Vityebszkben. 1941 és 1945 kö­zött részt vesz a Nagy Honvédő Háborúban és kezdetben parti­zánként harcol, majd a szovjet hadseregben szol­gál. A háború be­fejezése után kü­lönböző párt- és állami funkciókat tölt be. 1946 és 1948 között pél­dául a Belorusz SZSZK Miniszter­­tanácsának ál­landó képviselője volt a Szovjetunió Minisztertaná­csa mellett. 1948 —1950 és 1952— 1955 között a Be­lorusz SZSZK Mi­nisztertanácsá­nak első elnökhe­lyettese. 1955—56- ban a Belorusz KP KB titkára. 1957—1961: a Szovjetunió len­gyelországi nagy­követe, 1961—62-ben a Szmolenszk terület pártbizott­ságának első tit­kára. 1962-től a Szovjetunió nagy­követe a Német Demokratikus Köztársaság­ban. 1961-től tagja az SZKP KB-nak. Abraszimov tag­ja a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának is. Abraszimovot, mint a Szovjet­unió egyik legte­hetségesebb dip­lomatáját ismerik az NDK-ban és az NSZK-ban. Willy Brandt, az NSZK jelenlegi kancellárja több alkalommal tár­gyalt Abraszimov­­val és a nagykö­vet más nyugat­német vezetőkkel is folytatott hosz­­szabb megbeszélé­seket. Ia.amerikai külügyminiszter fogadta a szovjet nagykövetet Egyiptomi vélemény Washington álláspontjáról A négy nagyhatalom ál­landó ENSZ-képviseleteinek vezetői a közel-keleti hely­zet megvitatását célzó soron következő, mára tervezett találkozójukat március 31- re halasztották el — jelen­tette be kedden a négy kép­viselet közös szóvivője. A szóvivő közölte: a ha­lasztásra személyes okok mi­att került sor, így annak semmilyen politikai jelentő­sége nincs. Hírügynökségek ugyanak­kor amerikai hivatalos for­rásokra hivatkozva közüik, hogy a szovjet—amerikai, novemberben megszakadt kétoldalú tárgyalások szer­dán folytatódtak. Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete szerdán a kül­ügyminisztériumban találko­zott Rogers amerikai kül­ügyminiszterrel.­­ Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter kedden az iszlám­ országok külügymi­nisztereinek dzsiddai érte­kezletén elhangzott felszóla­lásában kijelentette: az a fajta közel-keleti béke, ame­lyet az Egyesült Államok szeretne, „a rossz győzel­mét jelentené a jó fölött”. Riad megállapította, hogy amerikai segítség nélkül Tel Aviv nem lenne képes ag­resszív cselekményeinek foly­tatására. A körülmények kényszerítő hatására az EAK növeli hadseregét, fokozza fegyveres erőinek harci kész­ségét — tette hozzá a kül­ügyminiszter. KÜLPOLITIKAI HÍREK MOSZKVAI NAGYKÖVETÜNK LÁTOGATÁSA Katusevnél K. F. Katusev, az SZKP Központi Bizottságának tit­kára szerdán fogadta Rapai Gyulát, a Magyar Népköz­társaság rendkívüli és meg­­­­hatalmazott moszkvai nagy­követét és szívélyes, baráti beszélgetést folytatott vele. PODGORNIJ IRÁN FŐVÁROSÁBA ÉRKEZETT N. V. Podgornij, a Szovjet­­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke, kíséreté­vel, szerdán hivatalos láto­gatásra Teheránba érkezett.­­ DIPLOMÁCIAI KAPCSOLAT A BOLÍVIAI Köztársasággal A Magyar Népköztársaság és a Bolíviai Köztársaság kormányai elhatározták, hogy — kapcsolataik továbbfej­lesztése és erősítése érdeké­ben — diplomáciai kapcso­lataikat nagyköveti szintre emelik. Államcsínykísérlet CHILÉBEN Patricio Rojas chilei bel­­­­ügyminiszter szerdán beje­­­­lentette, hogy államcsíny-kí­sérletet lepleztek le és hiú­sítottak meg. Az elvetélt puccs résztvevőit — tényle­ges, valamint nyugállomá­nyú katonatiszteket — akik a bejelentés szerint „meg akarták változtatni az or­szág alkotmányos jellegét”, a hatóságok letartóztatták. IZRAELI TÁMADÁS LIBANON ELLEN Egy izraeli gyalogosszázad szerdán délelőtt több száz méter mélyen behatolt Liba­non területére és 40 perces tűzharcot vívott a libanoni hadsereg alakulataival — kö­zölte egy libanoni katonai szóvivő. Dinamikusan növekszik árucsere-forgalmunk Jugoszláviával belgrádi gazdasági lap cikke országaink kapcsolatairól Az Ekonomszka Politika című belgrádi gazdasági hetilap legutóbbi száma megál­lapítja: „A Jugoszlávia és Magyarország közötti árucsere-forgalom különösen a múlt évben dinamikusan növekedett. A jugo­szláv export tavaly összességében 54 szá­zalékkal nőtt és elérte az 533 millió dinárt. Ugyanakkor a magyarországi vásárlások 31 százalékkal növekedtek és az 578 millió dináros szintet érték el. Ezzel a forgalom­mal a klíringszámla teljesen egyensúlyba került.” A különböző vegyesbizottságok gyakori ülésein, amelyeken a két ország közötti kapcsolatokat tekintik át és vitatják meg, aláhúzzák, hogy az árucsere-forgalom ilyen dinamikus fejlődése mellett, meg kell ta­lálni a rugalmas kereskedelem és fizetés megfelelő formáit is. Ezeket a kérdéseket is megbeszélték dr. Vályi Péter magyar pénzügyminiszter mostani látogatása al­kalmából — írja a jugoszláv lap, majd így folytatja: Ezeknek a törekvéseknek a szempontjá­ból jelentős hozzájárulást várnak a bank­­konzorciumtól, amelyet a Diesel-elektro­mos mozdonyok közös gyártásának hitele­zésére hoztak létre. A konzorciumnak idő­vel át kell alakulnia új kooperációk kez­deményezőjévé, amelynek során elsősorban azoknak adna hitelt, akik a beruházáshoz szükséges részvételi alappal rendelkeznek; akiknek a termelése gazdaságos lenne és biztosítaná a két ország közötti szállításo­kat, valamint a külföldi piacon való áru­elhelyezést. Az új kooperációs kapcsola­tokról, amelyeket a konzorciumnak kel­lene hitelezni, most készítik elő a javasla­tokat az elektromosiparban a színesfém­iparban és a bányászatban” — állapítja meg az Ekonomszka Politika. * A Szerb Gazdasági Kamara után a szerb nemzetgyűlés külügyi bizottsága is arra a következtetésre jutott, hogy a fej­lődés ellenére még nem kielégítő Szerbia árucseréje a szomszédos országokkal, Ma­gyarországgal, Romániával és Bulgáriával. A bizottság állásfoglalása szerint a jugo­szláv gazdasági és külkereskedelmi szer­veknek arra kell törekedniök, hogy elhá­rítsanak minden akadályt a szomszédos szocialista országokkal való árucsere-forga­lom és gazdasági együttműködés elől. — HÍRLAP Négyhatalmi tárgyalások Nyugat-Berlinről M­a, csütörtökön délelőtt 11 órakor Nyugat-Berlin­ben a négy nagyhatalom németországi nagykövetei ta­nácskozást kezdenek Nyugat-Berlinről. Az eszme­csere színhelye az amerikai övezetben levő, a Szö­vetséges Ellenőrző Tanács egykori épülete lesz. A tanács­kozáson a Szovjetuniót Pjotr Abraszimov, berlini nagy­követ, a nyugati hatalmakat pedig bonni nagyköveteik képviselik. A program szerint az első tanácskozást hosz­­szabb szünet követi és a nagykövetek majd valószínűleg csak április második felében találkoznak ismét. A Nyugat-Berlinről szóló tárgyalások gondolatát még az elmúlt év közepén vetette fel Gromiko szovjet külügy­miniszter. Javaslata alapján kezdődtek meg a négy nagy­hatalom képviselői közötti tárgyalások és az elmúlt év decemberében már kialakultak a tárgyalások témáinak körvonalai, amint azt Gromiko a Legfelsőbb Tanács ülé­sén részletesen kifejtette. Ennek alapján indítványozta a három nyugati hatalom kormánya decemberben a Szov­jetuniónak a tárgyalásokra vonatkozó elképzeléseket, ame­lyekkel kapcsolatban a Szovjetunió ez év februárjában kedvező választ adott. A napirendi pontok szerint a mai első találkozón mind a négy nagykövet kifejti kormánya állásfoglalását. Elsőnek az amerikai nagykövet fog beszélni. A továbbiak­ra vonatkozóan program még nem született, feltehető azonban, hogy a nagykövetek nyilatkozatai alapján a ta­nácskozások fő témája Nyugat-Berlin megközelítése, ezt követően pedig további jogi helyzetének megvitatása lesz. Amikor a Szovjetunió kormánya indítványozta, hogy Nyugat-Berlinről folytassanak tárgyalásokat, abból az el­képzelésből indult ki, hogy a volt német főváros nyugati része státuszának rendezése egyik fontos kelléke az euró­pai biztonság kialakításának és hogy a jelenlegi enyhült európai légkör kedvező lehet a négy nagyhatalom állás­pontjának közelebb hozására. Nyugati részről a legutóbbi időkig olyan hangok is hallatszottak, hogy nemcsak Nyu­­gat-Berlint, hanem egész Berlin problémáját kell meg­vitatni. Köztudott azonban, hogy csupán nyugat-berlini probléma van, az is azért, mert a városrész az NDK fenn­hatósága alatt álló területen fekszik. A város megközelí­tése az NDK felségterületén keresztül történik, s problé­marendezését a négy volt szövetséges, győztes hatalom­nak a fegyverszünetben rögzített jogaiból és kötelezettsé­geiből kiindulva kell megközelíteni, másrészt pedig abból, hogy a megoldás elősegítse a két német állam kapcso­latainak javulását. A Szovjetunió álláspontja az, hogy Nyugat-Berlin ön­álló politikai egység, helyzetét megállapodásba kell rög­zíteni, elő kell segíteni fejlődését, hogy Nyugat-Berlin ne az ellentétek forrása, hanem az együttműködést elősegítő kapocs legyen a volt győztes szövetségesek között. A ma kezdődő tárgyalások hasznosnak ígérkeznek. Mivel azonban összefüggés van e tárgyalások, továbbá a szovjet—nyugatnémet, a lengyel—nyugatnémet és az NDK—NSZK megbeszélések között, eredményessége je­lentős mértékben járul hozzá az európai helyzet rendezé­séhez. PERÉNYI ISTVÁN Nyugat-Berlin valamivel kisebb, mint Budapest: 181 négyzet­­kilométer (egész Berlin 881 négyzetkilométer) kiterjedésű, lakói­nak száma kétmillió 300 ezer. Nagy-Berlin 20 kerületéből 12 tar­tozik hozzá. Az amerikai szektor 211, a brit szektor 165 és a francia szektor 105 négyzetkilométer kiterjedésű. Három tégiút és három autóút vezet Nyugat-Berlinbe Nyugat-Németországból az NDK-n át A négyhatalmi tárgyalások szín­helye a Nyulai-Berfia amerikai övezetében levő volt Szövetséges Ellenőrző Tanács székháza CSÜTÖRTÖK, 1970. MÁRCIUS 26.

Next