Csongrád Megyei Hírlap, 1970. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1970-05-26 / 121. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK: CSONGRÁD MEGYEI ★ 27. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. MÁJUS 26., KEDD Mi történt a nagyvilágban? IGAZSÁGÜGYI DELEGÁCIÓ UTAZOTT AZ NDK-BA Részletes jelentéseink az 5. oldalon RÓMÁBAN MA ÖSSZEÜL A NATO MINISZTERTANÁCSA • VISSZATÉRT JUGOSZLÁVIÁBÓL A SZOT KÜLDÖTTSÉGE • Fokozódó küzdelem megyénkben a víz ellen Nagy erőkkel védik Szegedet — Fontos intézkedések a megyeszékhely biztonsága érdekében — Is Maros mentén is lankadatlanul folyik a munka — Vízállás-előrejelzés A Maros Makótól távoli szakaszain, Romániában új­ból pusztít. Egyre közelebb ér Csongrád megyéhez a ti­szai árhullám is. Hatalmas víztömeg ostromolja a gáta­kat. A Maros menti buz­gárok, máshol fakadó vizek veszélyeztetik az emberi munka eddig biztosnak hitt Csongrád megyei erődítmé­nyeit. A védekező munka több napja tart és fokozott erővel kell folytatódnia már nemcsak a Maros mentén, hanem a Tisza mindkét partján is. E fokozódó véde­kezés jegyében tanácskoz­tak tegnap délelőtt a Csong­rád megyei és Szeged m. j. városi tanács vezetői, hogy összehangolják az egész megyére kiterjedő árvízvé­delmi munkát, szorosabbá te­gyék az együttműködést a különböző védelmi­ egységek között. A szegedi védelmi tervről Halász Árpád, az m. j. vá­rosi tanács vb elnökhelyet­tese tartott tájékoztatót. El­mondotta a többi között, hogy a vártnál magasabb víz­szinttel tetőzik a Tisza Sze­gednél. Ez a rendkívüli hely­zet fokozott felkészülést igé­nyel, s ezt a felkészülést időben megkezdték, és hogy sikeres legyen a védekezés a szükséges erőt oda cso­portosíthassák, ahol arra va­lóban szükség van. Megvizs­gálták Szeged védelmi tölté­seinek, gátjainak állapotát. Erre a vizsgálatra nagy gon­dot fordítottak, mert a védő­gátak — a tiszaiak kivételé­vel — nem voltak kitéve sok évtizede olyan nagy próbá­nak, mint amit az idei ár­vízveszedelem jelenthet. Megállapították, hogy Szeged védőgátjai mind jobb álla­potban vannak, mint a Ma­rosé. Felkészültek arra is, hogy ezeket a gátakat négy méter magasságban fóliával borítsák be, és ezzel meg­akadályozzák az átszivárgá­­sokat. Ezzel a város felké­szült az előre nem látható legsúlyosabb eseményekre is. Természetes dolog, hogy a szokatlan magas vízállás mi­att a fő védelmi erőket a töltések erősítésére koncent­rálják. Felmérték a mozgó­sítható közerőt, a szállító­­gépparkot, a védőmunkában alkalmazható eszközöket. Már vasárnap is több mint 1500-an dolgoztak a tiszai töltések erősítésén. Homok­zsákokkal erősítik meg azo­kat a partrészeket — első­sorban Szeged belvárosában húzódó, kőfalat­­, amelyek legjobban ki vannak téve a romboló víz hatásának. Az újszegedi parton is tervsze­rűen folynak a védelmi mun­kák. Felkészülnek azzal is, hogy több ezer homokzsákot helyeznek készenlétbe. Szegeden hétfőn több in­tézkedést hoztak. Elrendel­ték, hogy nem szabad szi­vattyúzni a klinikák pincéjé­ben egyébként is minden év tavaszán feltörő talajvizet, nehogy utat mosson magá­nak a Tisza vize. A pincé­ben levő víz nehezíti a kli­nikák működését, de termé­szetesen a gyógyító munka nem szünetel. Állandóan el­lenőrzés alatt tartják a Ti­­sza-parti házak alagsorait, nehogy a magasabb tiszai vízszint miatt beszivárgás történjen. A Tisza-pályaud­­var mögött tapasztaltak át­­szivárgást, de ezt elfojtot­ták. A gyermekklinika előtti részen a rendezési munkák következtében korábban fel­lazították a talajt, most itt is minden intézkedést megtesz­nek, nehogy emiatt kerüljön veszélybe a város. Újszege­den is gondokat okoz a ta­lajvíz. Általában a város mélyebben fekvő területein nehéz a lakosság helyzete. Ha szükségessé válik, az itt lakókat a város magasab­ban fekvő részeibe telepítik át. Az intézkedések során a veszély elhárítása érdekében fontos feladat volt a Sze­ged területén tárolt mérgek biztonságos helyre való szál­lítása. Különösen az AGRO­­KER raktáraiban volt na­gyobb mennyiségű méreg, amit már el is szállítottak. Megfelelő intézkedéseket hoztak a város egészségügyi helyzetének biztonsága érde­kében. A város felkészülé­se jónak mondható, s most arra van szükség, hogy va­lamennyi üzem, intézmény öntevékenyen is mindent megtegyen a város bizton­sága növeléséért. Ha szük­séges, öntevékenyen végez­zék munkájukat, de csak megfontoltan hozzanak in­tézkedéseket, mert minden elhamarkodott döntés ko­moly anyagi és morális ká­rokkal járhat. Viszont egyet­len olyan intézkedésnek sem szabad elmaradni, ahol em­beréletről, a nép vagyonáról van szó. Az üzemeknek, in­tézményeknek mind a ma­guk, mind a város érdeké­ben, segítsék elő a védelmi munka erősítését, emberek­kel, szállítóeszközökkel. Nagy jelentősége van annak, hogy az üzemi fegyelmezett­séggel, szervezettséggel pá­rosuljon a lakosság megér­tő magatartása is. Hétfőn délelőtt Szegedre látogattak a város jugoszláv testvérvárosa, Szabadka párt-, tanácsi és szakszerve­zeti vezetői. Felkeresték Sí­pos Gézát, a városi pártbi­zottság első titkárát és fel­ajánlották segítségüket, ha arra szükség lesz készek gép­járműveket küldeni a szál­lítás erősítésére. Takarókat juttatnak az arra rászoru­lóknak. Ha olyan rendkí­vüli helyzetbe kerülnének a Marostól délre fekvő köz­ségek, például Kübekháza lakói, hogy csak Jugoszla­(Folytatás a 2. oldalon.) Fock Jenő és Biszku Béla látogatása a makói térségben Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Biszku Béla, az MSZMP titkára, a Politi­kai Bizottság tagjai vasárnap délelőtt De­gen Imre árvízvédelmi kormánybiztos kí­séretében megtekintették a tiszántúli ár­védekezés legveszélyesebb szakaszán, a Maros menti óriás buzgárnál összpontosí­tott nagy árvédelmi erők munkáját. Heli­kopterrel végigrepültek a Maros torkolati szakasza felett Makóig, majd a kiürített várostól négy kilométerre leszálltak az óriás buzgár térségében. Győri Imre, a Központi Bizottság tagja, a megyei párt­­bizottság első titkára és Török László, a megyei tanács vb elnöke fogadta az ér­kezőket. Polgár István, a Maros menti és az Alsó-Tisza vidéki árvédekezés véde­­lemvezető-helyettese és Kerekes Szilvesz­ter ezredes, a Tisza—Maros-szöget védő honvédségi erők parancsnoka tett jelentést Fock Jenő miniszterelnöknek. Fock Jenő és Biszku Béla elbeszélgetett a védekezésben részt vevő műszaki veze­tőkkel, katonákkal, környékbeli lakosok­­kal. Érdeklődtek a munkájuk iránt, ellát­­tásukról és erőfeszítéseik eredményeiről! Megtekintették a nagy buzgár elfogásáva a homokzsákokból épített nagy ellennyomda medencét, majd ezt követően tovább utazt­­ak, és felkeresték az ország más, az ár-­ víztől szintén veszélyeztetett területeit A Tisza és a Maros találkozása Szeged fölött — délről tekintve. Balról: a tápéi téli kikötő — és most az egész egy szinte összefüggő víztenger. (Fotó: Enyedi Zoltán) Fork Jenő az óriás buzgár megfékezésében közreműködő katonai alakulatok parancsnokaival be­szélget. Mögötte (középen, balról jobbra): Biszku Béla, Török László, Győri Imre. (MTI foló: Tormai Andor) Szombaton az árvízvédelmet megtekintette Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára (képünk bal oldalán), akit Komócsin Mihály, a megyei párt­­bizottság titkára tájékoztatott a helyzetről (képünk jobb oldalán). Középen: Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, valamint a védeke­zésben részt vevő magyar katonai alakulatok parancsnokai. (Fotó: Enyedi Zoltán)

Next