Csongrád Megyei Hírlap, 1970. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1970-05-26 / 121. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK: CSONGRÁD MEGYEI ★ 27. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. MÁJUS 26., KEDD Mi történt a nagyvilágban? IGAZSÁGÜGYI DELEGÁCIÓ UTAZOTT AZ NDK-BA Részletes jelentéseink az 5. oldalon RÓMÁBAN MA ÖSSZEÜL A NATO MINISZTERTANÁCSA • VISSZATÉRT JUGOSZLÁVIÁBÓL A SZOT KÜLDÖTTSÉGE • Fokozódó küzdelem megyénkben a víz ellen Nagy erőkkel védik Szegedet — Fontos intézkedések a megyeszékhely biztonsága érdekében — Is Maros mentén is lankadatlanul folyik a munka — Vízállás-előrejelzés A Maros Makótól távoli szakaszain, Romániában újból pusztít. Egyre közelebb ér Csongrád megyéhez a tiszai árhullám is. Hatalmas víztömeg ostromolja a gátakat. A Maros menti buzgárok, máshol fakadó vizek veszélyeztetik az emberi munka eddig biztosnak hitt Csongrád megyei erődítményeit. A védekező munka több napja tart és fokozott erővel kell folytatódnia már nemcsak a Maros mentén, hanem a Tisza mindkét partján is. E fokozódó védekezés jegyében tanácskoztak tegnap délelőtt a Csongrád megyei és Szeged m. j. városi tanács vezetői, hogy összehangolják az egész megyére kiterjedő árvízvédelmi munkát, szorosabbá tegyék az együttműködést a különböző védelmi egységek között. A szegedi védelmi tervről Halász Árpád, az m. j. városi tanács vb elnökhelyettese tartott tájékoztatót. Elmondotta a többi között, hogy a vártnál magasabb vízszinttel tetőzik a Tisza Szegednél. Ez a rendkívüli helyzet fokozott felkészülést igényel, s ezt a felkészülést időben megkezdték, és hogy sikeres legyen a védekezés a szükséges erőt oda csoportosíthassák, ahol arra valóban szükség van. Megvizsgálták Szeged védelmi töltéseinek, gátjainak állapotát. Erre a vizsgálatra nagy gondot fordítottak, mert a védőgátak — a tiszaiak kivételével — nem voltak kitéve sok évtizede olyan nagy próbának, mint amit az idei árvízveszedelem jelenthet. Megállapították, hogy Szeged védőgátjai mind jobb állapotban vannak, mint a Marosé. Felkészültek arra is, hogy ezeket a gátakat négy méter magasságban fóliával borítsák be, és ezzel megakadályozzák az átszivárgásokat. Ezzel a város felkészült az előre nem látható legsúlyosabb eseményekre is. Természetes dolog, hogy a szokatlan magas vízállás miatt a fő védelmi erőket a töltések erősítésére koncentrálják. Felmérték a mozgósítható közerőt, a szállítógépparkot, a védőmunkában alkalmazható eszközöket. Már vasárnap is több mint 1500-an dolgoztak a tiszai töltések erősítésén. Homokzsákokkal erősítik meg azokat a partrészeket — elsősorban Szeged belvárosában húzódó, kőfalat, amelyek legjobban ki vannak téve a romboló víz hatásának. Az újszegedi parton is tervszerűen folynak a védelmi munkák. Felkészülnek azzal is, hogy több ezer homokzsákot helyeznek készenlétbe. Szegeden hétfőn több intézkedést hoztak. Elrendelték, hogy nem szabad szivattyúzni a klinikák pincéjében egyébként is minden év tavaszán feltörő talajvizet, nehogy utat mosson magának a Tisza vize. A pincében levő víz nehezíti a klinikák működését, de természetesen a gyógyító munka nem szünetel. Állandóan ellenőrzés alatt tartják a Tisza-parti házak alagsorait, nehogy a magasabb tiszai vízszint miatt beszivárgás történjen. A Tisza-pályaudvar mögött tapasztaltak átszivárgást, de ezt elfojtották. A gyermekklinika előtti részen a rendezési munkák következtében korábban fellazították a talajt, most itt is minden intézkedést megtesznek, nehogy emiatt kerüljön veszélybe a város. Újszegeden is gondokat okoz a talajvíz. Általában a város mélyebben fekvő területein nehéz a lakosság helyzete. Ha szükségessé válik, az itt lakókat a város magasabban fekvő részeibe telepítik át. Az intézkedések során a veszély elhárítása érdekében fontos feladat volt a Szeged területén tárolt mérgek biztonságos helyre való szállítása. Különösen az AGROKER raktáraiban volt nagyobb mennyiségű méreg, amit már el is szállítottak. Megfelelő intézkedéseket hoztak a város egészségügyi helyzetének biztonsága érdekében. A város felkészülése jónak mondható, s most arra van szükség, hogy valamennyi üzem, intézmény öntevékenyen is mindent megtegyen a város biztonsága növeléséért. Ha szükséges, öntevékenyen végezzék munkájukat, de csak megfontoltan hozzanak intézkedéseket, mert minden elhamarkodott döntés komoly anyagi és morális károkkal járhat. Viszont egyetlen olyan intézkedésnek sem szabad elmaradni, ahol emberéletről, a nép vagyonáról van szó. Az üzemeknek, intézményeknek mind a maguk, mind a város érdekében, segítsék elő a védelmi munka erősítését, emberekkel, szállítóeszközökkel. Nagy jelentősége van annak, hogy az üzemi fegyelmezettséggel, szervezettséggel párosuljon a lakosság megértő magatartása is. Hétfőn délelőtt Szegedre látogattak a város jugoszláv testvérvárosa, Szabadka párt-, tanácsi és szakszervezeti vezetői. Felkeresték Sípos Gézát, a városi pártbizottság első titkárát és felajánlották segítségüket, ha arra szükség lesz készek gépjárműveket küldeni a szállítás erősítésére. Takarókat juttatnak az arra rászorulóknak. Ha olyan rendkívüli helyzetbe kerülnének a Marostól délre fekvő községek, például Kübekháza lakói, hogy csak Jugoszla(Folytatás a 2. oldalon.) Fock Jenő és Biszku Béla látogatása a makói térségben Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Biszku Béla, az MSZMP titkára, a Politikai Bizottság tagjai vasárnap délelőtt Degen Imre árvízvédelmi kormánybiztos kíséretében megtekintették a tiszántúli árvédekezés legveszélyesebb szakaszán, a Maros menti óriás buzgárnál összpontosított nagy árvédelmi erők munkáját. Helikopterrel végigrepültek a Maros torkolati szakasza felett Makóig, majd a kiürített várostól négy kilométerre leszálltak az óriás buzgár térségében. Győri Imre, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Török László, a megyei tanács vb elnöke fogadta az érkezőket. Polgár István, a Maros menti és az Alsó-Tisza vidéki árvédekezés védelemvezető-helyettese és Kerekes Szilveszter ezredes, a Tisza—Maros-szöget védő honvédségi erők parancsnoka tett jelentést Fock Jenő miniszterelnöknek. Fock Jenő és Biszku Béla elbeszélgetett a védekezésben részt vevő műszaki vezetőkkel, katonákkal, környékbeli lakosokkal. Érdeklődtek a munkájuk iránt, elláttásukról és erőfeszítéseik eredményeiről! Megtekintették a nagy buzgár elfogásáva a homokzsákokból épített nagy ellennyomda medencét, majd ezt követően tovább utaztak, és felkeresték az ország más, az ár- víztől szintén veszélyeztetett területeit A Tisza és a Maros találkozása Szeged fölött — délről tekintve. Balról: a tápéi téli kikötő — és most az egész egy szinte összefüggő víztenger. (Fotó: Enyedi Zoltán) Fork Jenő az óriás buzgár megfékezésében közreműködő katonai alakulatok parancsnokaival beszélget. Mögötte (középen, balról jobbra): Biszku Béla, Török László, Győri Imre. (MTI foló: Tormai Andor) Szombaton az árvízvédelmet megtekintette Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára (képünk bal oldalán), akit Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatott a helyzetről (képünk jobb oldalán). Középen: Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, valamint a védekezésben részt vevő magyar katonai alakulatok parancsnokai. (Fotó: Enyedi Zoltán)