Csongrád Megyei Hírlap, 1970. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1970-05-30 / 125. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 27. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. MÁJUS 30., SZOMBAT Mi történt a nagyvilágban? • AZ ETIÓP CSÁSZÁR MOSZKVÁBAN TÁRGYAL Részletes jelentéseink az 5. oldalon PÉTER JÁNOS KÜLÜGYMINISZTER JÚNIUS 2-ÁN NORVÉGIÁBA UTAZIK • VÉGET ÉRT A KHARTOUMI CSÚCSÉRTEKEZLET M­agabiztos munka mindenütt CZINEGE LAJOS MEGTEKINTETTE MEGYÉNKBEN AZ ÁRVÍZVÉDELMI MUNKÁKAT Már megszoktuk, hogy idő­közönként helikopterek re­pülnek a Maros és a Tisza felett. Csütörtökön délután azonban sokaknak feltűnt, hogy a megszokottnál na­gyobb helikopter repül végig az Alsó-Tisza vidéken. C­z­i­­nege Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának póttagja, honvédelmi miniszter tekin­tette meg az árvízvédelmi munkát. Délután 4 óra előtt néhány­ perccel ereszekedett földre a gép a szegedi re­­pülőtéren, ahol Győri Imre, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára. Török László, a Csongrád megyei tanács vb elnöke, területi árvízvédel­mi bizottság vezetője, Sípos Géza, a szegedi városi párt­­bizottság első titkára, az ár­­vízvédelmi munkákban részt vevő fegyveres erők alaku­latainak és az Alsó-Tiszavi­­déki Vízügyi Igazgatóság ve­zetői fogadták. A helikopterből látottak után a miniszter megtekintette a partmenti védelmi mun­kát Szeged belvárosában a Korányi rakparton, majd a tiszai hajóállomás kör­nyékén. Elbeszélgetett gát védelmé­ben közreműködő munkások­kal, katonákkal, a többi kö­zött Károlyi István, Újhegyi György és Tánczos Gyula könnyűbúvárokkal, akik va­lamennyien szegediek. Tájé­koztatást kért a vízügyi szak­emberektől, hogy hány bú­vár segít a védelemben. El­mondották, hogy jelenleg negyven, de újabbak érkezé­sét várják. A Szegedi Ruha­gyár dolgozói közül Gulyás Tóth József és Sárszegi László, a kenderfonógyáriak közül pedig Heim József je­lentették ki magabiztosan, hogy a szegedi munkások időt, energiát nem kímélve a védelem rendelkezésére állanak, s meg vannak győ­ződve arról, hogy útját áll­juk az áradatnak. Ez az emberi és műszaki erő, amely most rendelke­zésre áll, képes arra, hogy megvédje a népvagyont, az emberéletet. Földi László, a Szegedi Fém­ipari Vállalat ifjúmunkása, aki már kiszolgált katona, szinte katonásan jelentett­­ a miniszternek: most igazán egyre megy miniszter elv­társ, most úgy foghatjuk fel dolgunkat akár katona, akár civilruha van rajtunk. A miniszter külön érdek­lődött a gépkocsivezetők­ helyzetéről, akikről tudta, hogy már több nap óta vesz­nek részt a Maros- és most újabban a Tisza-gát védel­mében. Oláh Imre, a 14-es sz. AKÖV dolgozója, székes­fehérvári gépkocsivezető mondotta el, hogy Szombat­helyről, Pécsről, a dunán­túli városokból több százan vannak itt. Makón sokkal szervezettebb volt az ellátá­suk, mint Szegeden. Vala­mennyien készek még több napig teljes erővel dolgozni, az Alsó-Tisza vidék védelmé­ben. Czinege Lajos honvédelmi minisztert, a Csongrád me­gyei pártbizottság épületében a megyei pártbizottság ve­zetői, a területi árvízvédelmi bizottság, a vízügyigazgatóság vezetői és a védelemben részt vevő honvédségi és karha­talmi alakulatok parancsno­kai tájékoztatták, az árvíz­­védelmi munka helyzetéről, a védelmi tervekről, a vár­ható feladatokról. A miniszter részletes tájé­koztatót kért a Tisza és a Maros egy-egy védelmi szakaszának helyzetéről, az itt felvonultatott védelmi erők létszámáról, a műszaki anyagok mennyiségéről, s azok elhelyezéséről. A védelmi munkát irányí­tók­ elmondották a többi kö­zött, hogy közel 20 ezer em­ber dolgozik váltva a gáta­kon, vagy teljesít figyelő szolgálatot, készíti elő az újabb homokzsákokat, amely­ből eddig már több mint kétmilliót töltöttek meg ho­mokkal. A védelmi munká­hoz szükséges beépített és tartalékban levő kő mennyi­ségéről elmondották, hogy eddig 15 ezer tonna érkezett a megyében folyó védelmi munkához. Megelégedéssel hallotta a miniszter a honvédségi ala­kulatok vezetőinek elismerő véleményét a Csongrád me­gyei dolgozók helytállásáról, arról, hogy közerőt még nem láttak ilyen fegyelmezetten, szer­vezetten dolgozni, hogy ez a közerő a honvéd­ségi karhatalmi, polgári védelmi és szovjet alakula­tokkal együtt összefogva meg tudja védeni mind a Ma­ros, mind a Tisza gátjait. A tartalék védelmi erő iránt is érdeklődött a mi­niszter, és megkérdezte, ho­gyan vesznek részt ebben az olajipari dolgozók, és eszkö­zeik. S vajon a védelem irá­nyítói rendelkeznek e több­variációs tervvel, a várható vízszintmagasság, esetleg esős időjárás vagy a várt­nál magasabb árhullám ese­tére. Különösen az esős idő­járás következtében beállott helyzetben szükséges erők iránt érdeklődött, mert köz­ismert, hogy a folyók tölté­sei nem alkalmasak arra, hogy ilyenkor nagy mennyi­ségű anyagot, követ szállít­sanak, mozgassanak a gát egyik vagy­ másik pontjára, ahol arra szükség van. El­mondották a védelem veze­tői, hogy kidolgozták a vízi úton tör­ténő szállítás tervét, és már a helyszínre irányí­tottak megfelelő uszályo­kat, pontonokat, kompo­kat is. Az olajipar által épített utak valamennyi beköthetők, vagyis meghosszabbíthatók egészen a gátakig, s így a gépi anyagszállítás, -mozga­tás is megszervezhető. A tájékoztatók, a jelenté­sek meghallgatása után Czi­nege Lajos honvédelmi mi­niszter azt kérte az árvízvé­delmi bizottság vezetőitől és erre utasította a védelem­ben részt vevő honvédelmi alakulatok vezetőit, hogy még mielőtt ide érkezik északról a tiszai árhullám, végezzenek ismét eszközszá­mítást, és ha szükség van rá, egészítsék ki a készleteket. A Honvédelmi Minisztérium, ha szükség van rá, még foko­­­zottabban támogatja a vé­delmi munkát. A helikopter­ből látottak alapján hangsú­lyozta, hogy mindenütt foko­zott figyelemmel kell őrköd­ni a gátak biztonsága felett és elvégezni a szükséges erő­sítéseket, magasításokat. Hogy biztonságosan véd­­hessük gátjainkat, újabb honvédségi alakulatokat­­ irányítanak az Alsó-Tisza vidékére. A Felső-Tisza vidékről máris elindultak az ott felszaba­dult erők. Ezek megérkezve, a felszerelés karbantartása után a védelem rendelkezé­sére állnak. Ahogy újabb vé­delmi erők szabadulnak fel a Közép-Tisza vidékén, azo­kat is átcsoportosítják, min­den eshetőségre számítva. Befejezésül hangsúlyozta: minden erőt összefogva, te­gyünk meg mindent, nehogy baj érjen bennünket. NAGY PÁL Dolgoznak a makóiak Újra megkezdődött a munka a makói üzemekben és termelőszövetkezetekben. (Erről lapunk 3. oldalán közlünk részletes tudósítást.) Az ismét üzembe állt munkahelyeket tegnap meglátogatta Győri Imre, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, és elbeszélgetett a munkásokkal és termelőszövetkezeti tagokkal. Elisme­réssel szólt az üzemek és tsz-ek vezetőinek szervező mun­kájáról, megelégedéssel hallotta a munkásoktól, dolgozó parasztoktól, hogy örömmel kezdték újra a munkát. Töb­ben elmondották: mindent megtesznek azért, hogy a közel két heti termeléskiesést az év végéig pótolják a Makó érdekében. A honvédelmi miniszter, G.vári Imre, Türöti L­ászló (mellette, jobbról) és Sípos Géza (mellette, balról) társaságában a Szegedi Korányi rakparton (Fotó: Füyedi Zoltán) Ismét menetrend szerint — Újszeged és Mákó között A makói Kossuth Tsz asszonyai — útban a hagymaföldre Helfrich Pfandorné árukiadó első munkanapja a BMG-ben (Fotó: Eny­edi Zoltán) Szerda dél óta, amikor a Tisza vízállá­sa elérte az 1932-ben mért, eddigi maxi­mumot jelentő 923 centimétert, úgyszólván óráról órára újabb és újabb rekordokat ér el a folyó. A felső szakaszról érkező nagy árhullám lassan vonul lefelé, ennek következtében viszonylag lassú az áradás Szegednél is. Csütörtök délután 2 óráig 934 centiméterre emelkedett a vízállás. A Maroson a megindult második árhullám következtében Makónál emelkedett a víz­szint, és a június első napjaira várható újabb tetőzés megközelítheti az 1932-ben mért legnagyobb marosi vízállást. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetőjétől, dr. Vágás István fő­mérnöktől tegnap délután kapott tájékoz­tatás szerint a Tisza árhullámának tetőzé­­sére június 3-án, 4-én számíthatunk. A fo­lyó szintje minden bizonnyal eléri majd a 960 centimétert. Nehezíti a védelmi hely­zetet, hogy ugyancsak ezekre a napokra esik majd a második marosi árhullám te­tőzése, aminek következtében elhúzódhat az ár levonulása. A gátakat tehát igen nagy megpróbáltatásnak teszik ki folyó­ink. A tetőzésig rendelkezésre álló napok­ban a Tisza egész veszélyeztetett szaka­szán olyan mértékben magasítják meg a gátakat, hogy azok biztonsággal elbírjanak akár tíz métert elérő vízállást is. Szeged térségében ez a munka máris befejezéshez közeledik. A Móra Ferenc parkban a megerősített mellvéd biztonsá­got nyújt a belvárosnak. Annak érdeké­ben, hogy ezt a partszakaszt az eddiginél is pontosabban megismerjék a szakembe­rek, tegnap délután próbafúrásokat kezd­tek a sétányon. Így akarnak meggyőződni az altalaj minőségéről, átázásának eddigi mértékéről. A fúrási adatok alapján pe­dig szükség esetén újabb erősítésekre ke­rülhet sor a mellvéd vonalában, esetleg olyan módon, hogy a már korábban ki­alakított második védvonalon belül újabb gátat emelnek homokzsákokból. A fakadó vizek láttán nyugtalanság ta­pasztalható a lakosság körében. A víz­ügyi szakemberek azonban elmondották, hogy ez indokolatlan, mert a fakadó vize­ket viszonylag könnyen meg tudják tarta­ni a kialakított ellenn­yomó medencékkel.­ Így tehát mind a hajóállomás, mind pe­dig a gyermekklinika előtti részek bizton­­ságosnak mondhatók. Ugyancsak nincs ok különösebb izga­­lomra Algyő térségében, ahol a megemel­­kedett talajvízről egyesek fakadó vízként­ beszélnek. Erről szó sincs. Algyő több pontján a talajvíz okoz károkat, ezért el­hárításukkal nem is az árvízvédelmi, ha­nem a belvízvédelmi erők foglalkoznak. A Maros nagy áradása idején megismert buzgárképződéssel a Tisza védvonala men­tén Csongrád megyében még nem talál­koztak a gátak védői, őrzői. Erre a lénye­­gesen kedvezőbb talajviszonyok következ­­tében kicsi is a valószínűség. Ettől függet­lenül azonban mindenütt megszervezték-a figyelő szolgálatot. Tovább árad a Tisza Június első napjaira várják a tetőzést • Tízméteres vízszintet is elbírnak a gátak Újabb árhullám a Maroson

Next