Csongrád Megyei Hírlap, 1970. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1970-05-31 / 126. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! CSIKGRÁD MEGYEI ★ 27. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1970. MÁJUS 31., VASÁRNAP Mi történt a nagyvilágban? MSBBW—■UU«U>J.HWiWn»l«tj3MroB—1g— TASZSZ-NYILATKOZAT IZRAEL AGRESSZIÓS POLITIKÁJÁRÓL • NÁCI POLITIKUSOK AUSZTRIÁBAN BEFEJEZŐDÖTT A KOMSZOMOL KONGRESSZUSA RÉSZLETES JELENTÉSEINK A 4. OLDALON Még mintlig támadnak a folyók - erősödik a védelem Szegednél június elejére várják a tetőzést — A védtöltések erősítése a fő feladat — Honvédségi erőkkel, szállítóeszközökkel növelik a védekezés erejét — Komócsin Zoltán megtekintette a védelmet Az egész ország közvéle­ménye most ezekben a na­pokban az Alsó-Tisza vidék, Szeged felé fordul. Kíván­csian várják a híradásokat, az árvíz elleni küzdelem eseményeiről, a várható fej­leményekről. Ezekről ta­nácskozott szombaton dél­előtt a Csongrád megyei Te­rületi Árvízvédelmi Bizott­ság. A vízügyi védelemveze­tő tájékoztatója megállapí­totta, hogy ii Maros felső szakaszán kialakult árhul­lám hatására a folyó apadá­sa megszűnt, egy ideig tartó stagnálás idán áradni kez­dett, s 29-én éjfélkor elérte az 509 centimétert. Ez az újabb áradás a Maros ma­gyar szakaszán előrelátható­an mintegy 20—30 centimé­teres vízszintemelkedést idéz elő. A Tisza Szegednél tovább árad, a Felső-Tiszá­­ról közeledő árhullám tető­­zése elhagyta Tiszafüredet és Szolnok felé tart. A fo­lyó ezen a vidéken a koráb­bi legnagyobb vízállásokat meghaladva árad. Szegednél a tetőzést június első nap­jaira várják a korábban be­csült 900 centiméter körüli vízállással, annak feltétele­zésével, hogy a Maros ár­hulláma a szombaton kiala­kult vízszintnél nem lesz magasabb 20—30 centimé­ternél. A Maros védvonalain to­vább folynak a felázott töl­tésszakaszok mentett oldalai alsó rézsúlyének leterhelése a már lokalizált buzgárok figyelése. Újabb említésre méltó buzgár nem keletke­zett. A töltést több helyen a vízoldalon búvárok segít­ségével fóliaborítással látták el. Ahol a töltésláb átázását észlelték, ott honvédségi erőkkel megkezdték a leter­helést. A Tisza védtöltésének magasítási munkáit az el­múlt 48 órában fokozták. Már csak a jobbpart, Tápé és a balpart, Újszeged alatti részén van kisebb magasí­­tási feladat. Szeged belvá­rosában a mellvédfal ho­­mokzsákos megtámasztása mögött befejeződött a hossz­irányú homokzsáktöltés építése. A megszervezett fokozott figyelő szolgálat, a magas­sági hiányok pótlásának be­fejezése a veszélyesnek mi­nősített helyekre és az anyagszállítás mellett meg­kezdték a szegedi körtörés fóliaszigetelését is. Az al­győi olajmező árvízvédelmi biztonságának fokozása ér­dekében fóliaszigetelést és szorítógátrendszert készíte­nek. A területi bizottság ülé­sén úgy döntött, hogy to­vábbra is a védtöltések erősítése a fő feladat. Ide kell mozgósítani a legna­gyobb emberi és gépi erőt. Intézkedik a bizottság, hogy a védelemben résztvevők a veszélyeztetett szakaszoknak megfelelően koncentrálják erőiket, s a rendelkezésre álló erők felhasználásával, tervszerű, fegyelmezett mun­kával tegyenek meg min­dent, hogy a gátak között maradjon mindkét folyó. A bizottság foglalkozott Makó város lakossága visz­­szatelepítésének kérdésével. Megállapította, hogy Makó és Maroslele lakosságának részleges és teljes visszate­­lepítésére még nem kerül­het sor. A Maros melletti immár két hete tartó véde­kezés tapasztalatai szerint a töltések állapotát figyelembe véve a mögöttes területek védelme akkor mondható biztonságosnak, ha a hul­lámtéri vízszint magassága Makónál 450 centiméterre süllyed. Ezért most ebben a térségben fokozottan támo­gatni kell azt a törekvést, hogy ingajáratok biztosítá­sával szállítsák a kitelepített dolgozókat munkahelyeikre, az üzemekbe, termelőszövet­kezetekbe. Szombaton már több százan dolgoztak Ma­kón, illetve Maroslelén. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a dolgozók megértették ezen intézkedés fontosságát, jelentőségét, hogy az ipari termelés a növényvédelem érdekében csak így tudnak biztonságosan tevékenyked­ni. A munka befejeztével általában 1—2 óra hosszat odahaza töltöttek, s aztán valamennyien megjelentek a gyülekező helyen és visz­­szautaztak ideiglenes szállás­helyükre, Hódmezővásár­helyre. Az Árvízvédelmi Területi Bizottság jóváhagyta a pol­gárvédelmi, s más illetékes szervek tervét, amely szerint igyekeznek megvalósítani a Tisza és Maros menti lakos­ság biztonságát. Felülvizs­gálva az eddig kialakult helyzetet úgy döntött, hogy ahol a veszély csökken, on­nan célszerű a szállító esz­közöket más területekre irá­nyítani. Tehát Nagylak, Kö­­vegy, Apátfalva térségéből, és olyan helységekből, ahon­nan a lakosságot kritikus helyzetben vasúti szerel­vénnyel is el lehet szállítani, kevesebb gépjárművet hagy­nak. Ezt az intézkedést már szombaton délután végre­hajtották. Ezt a szállíó gép­parkot a Szeged környéki helységekbe telepítették, hogy fokozzák az itteni biz­tonsági alakulatok erejét. Ezekben a községekben a tartalék honvédségi erők és a nagyobb mennyiségű szál­lítóeszköz jelenléte mind a közvagyon, mind a lakos­ság érdekeit szolgálják. A fokozott védekezés so­rán a munkálatokat kiter­jesztik a hódmezővásárhe­lyi, a szegedi iparkörzetek és az algyői olajipari beru­házások kőolaj- és földgáz­­kutatás védelmének fokozá­sára is. Ezeket a munkála­tokat már megkezdték a he­lyi erők és a vízügyi szak­emberek közreműködésével. Az utóbbi napokban kiderült, hogy néhány helység cigán­y­­lakossága olyan községekből is, ahol nincsenek veszélyez­tetve igyekszik oda vándo­rolni, ahol a veszélyeztetett­ség miatt anyagi juttatásban, ellátásban részesülhetnek. Ezekkel kapcsolatban intéz­kedéseket hoztak. Megállapította a Területi Árvízvédelmi Bizottság, hogy a honvédelmi miniszter látogatása után­­ megkezdő­dött a miniszter javaslatára újabb védelmi erők­ átcso­portosítása az Alsó-Tisza vidékére, hogy fokozzák a gátak védelmét a népgazda­A csongrádi gátakat is mind többen védik, de­ köz­vetlen veszély nem fenye­seg, a lakosság vagyonának biztonságát. A bizottság megerősítette a Szeged— Makó és Hódmezővásárhely —Makó közötti vasúti sze­mélyforgalommal kapcso­latos intézkedéseket. A tapasztalatok összege­zése alapján elmondható, hogy hatalmas emberi erők és technikai eszközök állnak a gátvédelem rendelkezésé­re, az árvízveszedelem elhá­rítására. Előreláthatóan több napig tartó védekezésre kell felkészülnünk. Annak ellenére, hogy a gátak át­ázása növeli gondjainkat, minden reményünk meg­van arra, hogy a gátakon belül tartsuk az áradatot. Biztonságérzetünket fokozza az, hogy a megyei párt- és állami vezetés, a vízügyi szervek, a védelemben részt­vevő fegyveres alakulatok csoportjai élvezik a lakosság segítő támogatását, hogy a Maros menti védekezés ta­pasztalatai alapján szerve­zésben, irányításban, a szakszerű védekezésben olyan ismereteket szerezhet­tünk, amelyeket most jól hasznosíthatunk a védelmi erők átcsoportosításával a Tisza mentén. A kormány, a vízügyi és honvédelmi szervek figyelemmel kísérik és hathatós eszközökkel tá­mogatják a védekezést. Újabb erőket csoportosíta­nak át arra az esetre is fel­készülve, ha esős időjárásban kellene védekezni. Uszályo­kat, pontonokat helyeznek el a Tiszán, s ezeknek az esz­közöknek utakat vágnak az ártér fás részein. Mivel a vastag törzsű fákat magas vízréteg borítja többet rob­bantással távolítanak el az ártérről. Időközben ezeket a robbantásokat hallani a Tisza mentén. Így nyitnak utat a gátakhoz, azért, hogy kellő időben megközelíthes­sék azokat a védők vízről is é­geti a várost, sem a tiszán­túli részt. A gátak erősek és ellenállnak a mind nagyobb tömegű víznek. A fokozott óvatosságra való tekintettel a Területi Árvízvédelmi Bi­zottság elrendelte május 28- án 16 órától Csongrád Nagy­rét és Márairét részében a készenléti állapotot. Ennek hatására az itt lakók, átkel­ve a Tiszán, beköltöztek ön­ként jórészt a városba még aznap. Mivel közvetlen ve­szély e részt sem fenyegeti, ezért tegnap — szombaton — igen sokan dolgoztak új­ból a nagyréti és a márnai­­réti földeken. Ez a nyuga­lom jellemzi az üzemi ter­melőmunkát is. A munká­sok azok helyett is igyekez­nek dolgozni, akik a gáta­kon teljesítenek szolgálatot. A TBV munkásai pedig teg­napi szabad szombatjukat is munkában töltötték. Kerese­tüket az árvízkárosultak ré­szére ajánlották fel­ ­.songrádon szervezetten védik a gátakat Szombaton megtekintette a Tisza és a Maros gátvé­delmi munkálatait Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára (ké­pünkön középen). A délutáni órákban látogatást tett a Csongrád megyei pártbizottság épületében, ahol Rózsa István, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta az ár­­vízvédelmi helyzetről, majd Szeged párt- és tanácsi ve­zetőivel tanácskozott. Ezután Makóra és Hódmezővásár­helyre látogatott.­ ­ (Fotó: Enyedi Zoltán) Kompokkal szállítják a homokzsákokat a Maros töltésének erőditeséhez Szolnoknál ma tetőzik a Tisza­ ­ Pontosan jellemzi a mai napig kialakult helyzetet a Csongrád megyei Hírlap szombati számának szalagcí­me: „Magabiztos munka mindenütt” — mondotta tegnap késő délutáni tájékoztatójának bevezetőjeként dr. Vágás Ist­ván, az ATIVIZIG osztályvezető főmérnöke. És meg is indokolta, hogy miért:­­ Valóban az a helyzet, hogy valamennyi védelmi szakaszon jól szervezett munka folyik, amelynek ered­ményeként vizeink sehol sem fenyegetnek közvetlen ve­széllyel A folyók lassú áradása tovább tart ugyan, de a megerősített gátak jól tartják magukat. Nem kivétel ez alól a Szeged—Gyálarét közötti szakasz sem. Ezen a ré­szen mintegy 30 centiméteres „fejelést” kap a gát, hogy itt is készen várjunk akár 10 métert elérő vízállást is —­ mondotta a főmérnök. Délután 6 órakor jelentést kaptunk a megye területét átszelő, valamennyi folyó vízállásáról. Az adatok a kö­vetkezők : A Tisza Szolnoknál már stagnál A jelekből arra le­het következtetni, hogy tetőz a folyó, és ma reggeltől már lassú apadást várhatunk. Csongrádnál 826 centimétert mu­tat a vízmérce, s ez az érték még alatta van az eddigi leg­nagyobb vízállásnak. Ennek magyarázata, hogy a Körö­sök csak mérsékelten áradnak és a Maros vízhozama sem ér­ződik Csongrádnál. Szegednél 941 centimétert mértek tegnap 18 óra­kor. Az áradás lassú. Tetőzést változatlanul június első napjaira várhatunk, a már korábban is jelzett szinten. Igen érdekes adat, hogy a Tisza Szegednél jelenleg ötször any­­nyi vizet szállít másodpercenként — több mint 4 ezer köb­métert —, mint amennyit az átlagos értékek mutatnak. Erőteljesebb áradásnak indult viszont a Maros. Ez jelzi, hogy a második árhullám Magyarországra érkezett. Makón tegnap délután 524 centimétert mértek, és az ára­dás meggyorsulása várható. Mértéke azonban korántsem lesz olyan, hogy az veszélyeztesse a gátakat. Annál is kevésbé, mert a szakvélemények szerint stabilizálódott a korábban kritikus ferencszállási töltésszakasz, és minden bizonnyal befejeződik vasárnap az óriás buzgár végleges lokalizálása is. BEDŐ NÁNDOR

Next