Csongrád Megyei Hírlap, 1970. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-02 / 180. szám

CSOMNGRÁD MEGYEI Taggyűlések (K. L.) A mai nappal fon­tos szakasz kezdődik a párt­­munkában. Mint ismeretes a pártalapszervezetek az augusztusi taggyűléseken vi­tatják meg a vezetőség be­számolóját a végzett mun­káról és szabják meg a fel­adatokat, valamint ekkor választják meg a szeptem­beri vezetőségválasztó tag­gyűlés tisztségviselőit (pél­dául a jelölő bizottságot), amelyekre nagy szerep há­rul majd a szeptemberi tag­gyűlésen: javaslat az új ve­zetőségre. Nos, a jövő héten kezdődnek a párttaggyűlé­sek, s ezek érthetően felkel­tették a párttagság érdek­lődését, megnövelték az ak­tivitást, pezsgést indítottak el a pártban. A pártbizottságok gondos szervezéssel határozták meg a munka rendjét és ütemét, menet közben is segítséget nyújtottak az alapszerveze­ti vezetőségeknek, hogy a beszámolók megfelelő politi­kai értékelést adjanak az alapszervezet egésze és a hozzájuk tartozó egyes kom­munisták munkájához. Már az előzetes tapasztalatok azt mutatják, hogy emelkedett a beszámolók politikai szín­vonala. Ez azonban nem je­lentheti azt, hogy mindenütt elégedettek lehetünk. De azt sem, hogy már nincs mód a beszámoló gazdagítására, a még számba nem vett ta­pasztalatok felszínre hozá­sára. Ellenkezőleg. Éppen a párttaggyűlés lehet az a fó­rum, ahol — nagy és gon­dos munkával elkészített, be­­­­számolót — tovább lehet ja­­nítani, gazdagítani, feltárni azokat a tapasztalatokat, amelyek esetleg a beszámoló készítésekor elkerülték az elvtársak figyelmét, de ame­lyeket vétek lenne nem számba venni. Némely alapszervezet ve­zetőségi beszámolójában — Szegeden, a szentesi járás­ban, de máshol is — vi­szonylag kevés szerepet ka­pott a pártszervezet belső életének, a párttagok mun­kájának számbavétele. Más­hol — néhány vásárhelyi pártszervezetben — az fi­gyelhető meg, hogy a be­számolók nem vették kellő­en figyelembe a Központi Bizottság kulcsfontosságú határozatait (például az 1969. november 27-i), így az ezzel kapcsolatban végzett munkát is „vékonyan” ér­tékelték, pedig bizonyára lenne mit mondani. Máshol is tapasztalható — ami né­hány makói alapszervezet beszámolójának gyengéje —, hogy nem elég kritikusan tekintették át a végzett mun­kát. A beszámolók azonban akkor hatékonyak, ha nem kerülik meg a problémát, hanem azt feltárják és meg­mutatják a megoldást is. A megyében több helyen ta­pasztalható, hogy óvatosak voltak a párttagság morális magatartásának elemzésével, pedig az itt-ott ebben a vo­natkozásban jelentkező ne­gatívumok csak ha feltár­ják, akkor küzdhetők le. És így tovább lehetne sorolni azokat a javaslatokat, ame­lyeket a párttaggyűlés vi­tájában érinteni lehetne ott, ahol ezek a kérdések hiá­nyoznak, vagy nem elég plasztikusak. Nagy fontosságú politikai eseményt jelentenek tehát az augusztusi párttaggyűlé­­sek. Hozzájárulhatnak — és bizonyára hozzá is járulnak! — az eredményesebb mun­kához, a párttagság aktivitá­sának növeléséhez, az általá­nos politikai aktivitáshoz, társadalmunk egységének to­­vábbkovácsolásához. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A M­A­G­Y­AR SZOCI­A­L­IS­T­A M­U­N­K­ÁS­PÁRT LA­PJ­A Biztatóan fejlődik a megye kertkultúrája Őszibarack-, bor- és likőr­kiállítás nyílt Szegeden Tegnap délben Szegeden a Horváth Mihály utcai kiál­­lítópavilonban ünnepélyes keretek között került sor a Vili. őszibarack-, bor- és likőrkiállítás megnyitására. Előtte­­ a rendezőszervek képviselői sajtótájékoztatót tartottak, ahol szóba került, hogy nagy hagyománya jön megyénkben a bor- és őszi­barack-termelésnek, mert a szegedi te­etőtáj 4-5 ezer vagon őszibarackot ad éven­te és 20 ezer holdra nőtt a szőlőterület is. De felvonult az idei kiállításon az ország számos és hírneves ősziba­rack- és szőlőtermelő gaz­dasága — a baráti államok nagyüzemi kertkultúrájának reprezentánsai mellett. Több mint 70 fajta őszibarack, 3500 palack bor — 180 bor­fajtát képviselve — és szá­mos likőripari termék került a közönség elé. A bemutatót nemzetközi kertészeti fotó­­kiállítás, porcelán- és nö­vényvédelmi árukiállítás egészítette ki. A kertészeti bemutatót dr. Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára nyitotta meg. A vendégek között megje­lent dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, dr. Ko­mócsin Mihály, dr. Ágoston József, az MSZMP megyei bizottságának titkárai, dr. Ozvald Imre, a szegedi vá­rosi­ pártbizottság­­titkára, Papp Gyula, a Szeged m. j. városi tanács vb elnökhe­lyettese. Megnyitójában ar­ról szólt dr. Bencsik István, hogy már 1890-ben sikert aratott a szatymazi csziba- t­rack az országos bemutat­­­tón. A nagyüzemi termelés­­ kialakulása viszont a ter­melőszövetkezeti mozgalom­ ,­hoz kötődik és az 1000-as évek elején teremtődött meg a gazdasági, szervezeti, sőt a tudományos bázis a gyü­mölcskultúra előrelépéséhez. — Jelentős segítséget adott a Délalföldi Mezőgazdasá­gi Kísérleti Intézet szakgár­dája is az őszibarack-ter­melés továbbfejlesztéséhez — mondotta többek között a főtitkár. Majd arról szólt, hogy 1965-höz viszonyítva 1975-re 20 százalékkal emel­kedik a kertészeti termékek aránya hazánk agrárexport­jában. Hangsúlyozta, hogy a Hazafias Népfront szívesen vállalt „gondnokságot” a ki­állítás fölött. A megnyitó után megte­kintették a vendégek a nagyszabású kiállítást, elis­merésüket fejezték ki a ki-­­állító szerveknek, s termé­keiket felvonultató gazdasá­goknak. A bíráló bizottság (Folytatás a 2. oldalon.) Képünkön: dr. Bencsik István megnyitóbeszédét mondja. (Enyedi Zoltán felvétele) Mi történt a nagyvilágban? Fej offenzíva indult Kambodzsában • Izraeli légitámadás egyiptomi terület ellen • Erőteljesen növekszik a magyar—kínai külkereskedelmi forgalom Szovjet—román megállapodás Újabb zavargások Belfastban Nyugdíj — volt náci miniszternek Részletes jelent esetnie a 2. oldalon Ha késéssel is, de biztosítjuk az anyagot A bel- és árvízkárosultak építési gond­jai között első helyen említhetjük az épí­tőanyagok beszerzését. Anyag a TÜZÉP- telepeken nincs mindig, egyszer ez, egy­szer más hiányzik. Most megkerestük dr. Kákai Józsefet, a TÜZÉP megyei igazga­tóját, aki az építőanyag-ellátásról a kö­vetkezőket mondotta el: — A megyében már januárban ismert volt, hogy a belvíz súlyos károkat okoz. Mi, nem várva semmilyen központi in­tézkedésre, nagyobb mennyiségben igé­nyeltünk anyagot, éppen azért, hogy majd azt a helyreállításokhoz biztosítani tud­juk. Arra még akkor nem számítottunk, hogy a május újabb nehézségeket jelent megyénk lakosságának és további száza­kat érint súlyosan az ár- és a belvízve­szély. Ettől függetlenül azt mondhatom: az anyagok többsége, ha késéssel is, de biztosítható.­­ Mi a helyzet a téglával, a cementtel, a kavics­sal? — A­ tégla központi gazdálkodás alapján diszpozíció útján kerül a megyébe. Három téglaipari vállalat, Csongrád, Bács és Bé­kés megye téglagyárai­­ látnak el bennün­ket téglával. Ehhez hozzá kell tennem, hogy a legjelentősebb mennyiséget, éppen a Békés megyei vállalat szállítaná, ame­lyet viszont kijelöltek a szabolcsi helyre­állítási munkákhoz történő szállításra is. Így érthető, hogy elsősorban diszpozíció útján az irányvonalakat rakják meg, s nekünk jó ha kétnaponként 6—15 vagon érkezik. Az elmúlt hetekben folytatott tárgyalásaink eredményeként azt tudom közölni, 1971. január 31-re azonban az ez évre vállalt mennyiséget leszállítják. — Így tehát van téglaprobléma? — Van. Sajnos, a téglag­yártás problé­mái nemcsak az építkezéseken, hanem a kereskedelemben is érződnek. Olyan in­tézkedést tettünk, hogy például a dupla vásárlások megelőzése érdekében a kivite­lező ipar telepünkön kapja meg az anya­got. Míg a kisiparos és a házilagos kivi­telezésben épülő lakásoknál az építkező­nek magának kell a TÜZÉP-re mennie, vagy az áfész telepeire, s akkor megvá­sárolhatja az anyagot. — Mi a helyzet a többi építőanyaggal? — Az elmúlt hetekben néhányszor hi­ánycikk volt a sóder. Szállítási szerződé­seink viszont azt jelentik, hogy irányvo­natok szervezésével ezt a gondunkat is megoldjuk. Cserép helyett szovjet, román, indiai, holland és spanyol palát tudunk adni. Mészből minden igényt ki tudunk elégíteni. Van ezenkívül ajtó, ablak, zsa­luzóléc, parketta, hajópadló, palaszög, szóval mindaz az építőanyag, amely akár a helyreállításhoz, akár az új lakások fel­építéséhez szükséges. Most már csak az szükséges, hogy az ár- és belvízkárosul­tak valóban döntsék el építési szándéku­kat — fejezte be nyilatkozatát dr. Kókai József. — Milyen az építkezési szándék? — tettük fel a kérdést az OTP illetékesei­nek. , — A megyei adatok alapján helyreéi-­ Irtásra és újjáépítésre eddig 1127 kölcsön­kérelem érkezett be. S ebből 1115 hitel­számlát­ meg is nyitottunk, tehát az épít­kezésnek már semmi akadálya. — Van-e­­ valamilyen határidő a kölcsön igénylésénél? — Az elmúlt héten a központi lapok­ban és a tv-ben is elhangzott dr. Ormai Olivérnek, az OTP vezérigazgató első he­lyettesének nyilatkozata, amely a Sza­­bolcs-Szatmár megyei helyreállításokra vonatkozott, elsősorban. Ott az építőipari vállalatokkal kötött megegyezés alapján szükséges volt olyan határidő-megszorí­tást tenni, hogy a kivitelezők év végéig legalább egy lakható szobát adjanak át a károsultaknak. Előfordult, hogy megyénk­ben sokan nem olvasva a központi lapo­kat, s nem látva a tv-híradót, csak hallo­másból szereztek értesülést a nyilatkozat­ról, és most például Vásárhelyen elterjedt a hír, hogy építési kölcsön ügyben csak július 31-ig lehet az OTP-t megkeresni. Erről szó sincs! Építési kölcsön iránti igényt később is be lehet nyújtani, de a helyreállítás és újjáépítés meggyorsítása érdekében érdemes lenne hamarabb dönt­e­tésre jutni mindenütt, hogy éppen a kivi­­­­telezői kapacitás, valamint az építőanyag biztosítása érdekében gyorsabban lehessen helyreállítani, vagy felépíteni a lakásokat Információnk szerint tehát csak a la­kosságon múlik, hogy minél gyorsabban keressék meg az építési hatóságot, a TÜZÉP-et, a takarékpénztárt ügyük inté­zése végett. DÓCZI IMRE Nagyobb önállóságot kapnak a főiskolák A kormány rendeletben szabályozta a főiskolák, a felsőfokú intézetek, valamint az egyetemeken szervezett főiskolai karok céljait, fel­adataikat és működésük rendjét. Illetékesek szerint a főiskolák szervezetének és működésének általános ren­dezése eddig nem történt meg, s a mostani kormány­­rendelet ezt a hiányt pó­tolja. Az oktatáspolitikai fo­lyamat részeként eddig is több új típusú — karokra ta­gozódó — műszaki, illetve gazdasági főiskola létesült — ezzel egy időben a felsőfokú technikumok és szakiskolák száma fokozatosan csökkent, s a későbbiekben ezek vár­hatóan meg is szűnnek. A főiskolai oktatók és hall­gatók jogosan igénylik az ed­diginél nagyobb intézményi önállóságot, a vezetésbe való bevonásokat, a hallgatók jo­gainak az egyetemi hallgató­kéhoz hasonló biztosítását. A főiskolák adottságai lehetővé is teszik, hogy belső életük rendjét államunk közelítse az egyetemekre vonatkozó rendszerhez. A mostani kor­mányrendelet azt is célul tűzte ki, hogy hosszabb idő­re megteremtse az oktató­nevelő munka legkedvezőbb feltételeit a főiskolákon is. A szabályozás tehát kiterjed a már működő és a jövőben létesülő valamennyi nem egyetemi jellegű főiskolára. A jövőben az egyetemek­hez hasonlóan a főiskolák vezetői dolgozzák ki például tanulmányi és vizsgaszabály­zatukat. De az eddiginél na­gyobb önállóságot kapnak ügyintézésükben és gazdál­kodásukban is. Ezzel termé­szetszerűen együttjár, hogy a hallgatók nagyobb beleszólá­si lehetőséget kapnak intéz­ményük, saját, főiskolai éle­tük alakulásába, alakításába. A főiskolák javaslattevő, vé­leményező testületeiben egy­aránt helyet kapnak az ok­tatók és a hallgatók képvi­selői is. (MTI) Terjed a fábiáni kezdeményezés Ismertettük annak idején azt a kezdeményezést, amely Fábiánsebestyén községből indult el a Kinizsi Tsz, vala­mint a községi tanács vb vezetőinek ötlete alapján a tsz­­tagok lakáshelyzetének javítására. Az OTP és a közös gaz­daság, valamint a tagok összefogásából, döntően az épít­tetők teherviselésével, (ami azonban kedvezményes!) elő­nyös feltételekkel építenek társasházakat. Általában két­szintes, egyenként két lakást magában foglaló házat épí­tenek, megfelelő közművesítéssel. Most Szegvárott is hasonló akció indult, amelynek ke­retében emeletes szövetkezeti lakóházak épülnek a nagy­községben, ahol túlnyomórészt még az egyszobás, nem összkomfortos lakás a jellemző. 2095 lakásból 1414 egyszo­bás, háromszobás lakás, vagy nagyobb mindössze 52 van jelenleg Szegvárott. A lakások 4 százalékát látták el ed­dig vízzel, a villamosítás aránya 70 százalék. Ezek a számok is mutatják, hogy a közművesített, mo-­­dern lakások megjelenése jelentős lépés a község életében és ez is a szocialista közös gazdálkodás eredménye.­­

Next