Csongrád Megyei Hírlap, 1970. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-02 / 180. szám
CSOMNGRÁD MEGYEI Taggyűlések (K. L.) A mai nappal fontos szakasz kezdődik a pártmunkában. Mint ismeretes a pártalapszervezetek az augusztusi taggyűléseken vitatják meg a vezetőség beszámolóját a végzett munkáról és szabják meg a feladatokat, valamint ekkor választják meg a szeptemberi vezetőségválasztó taggyűlés tisztségviselőit (például a jelölő bizottságot), amelyekre nagy szerep hárul majd a szeptemberi taggyűlésen: javaslat az új vezetőségre. Nos, a jövő héten kezdődnek a párttaggyűlések, s ezek érthetően felkeltették a párttagság érdeklődését, megnövelték az aktivitást, pezsgést indítottak el a pártban. A pártbizottságok gondos szervezéssel határozták meg a munka rendjét és ütemét, menet közben is segítséget nyújtottak az alapszervezeti vezetőségeknek, hogy a beszámolók megfelelő politikai értékelést adjanak az alapszervezet egésze és a hozzájuk tartozó egyes kommunisták munkájához. Már az előzetes tapasztalatok azt mutatják, hogy emelkedett a beszámolók politikai színvonala. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy mindenütt elégedettek lehetünk. De azt sem, hogy már nincs mód a beszámoló gazdagítására, a még számba nem vett tapasztalatok felszínre hozására. Ellenkezőleg. Éppen a párttaggyűlés lehet az a fórum, ahol — nagy és gondos munkával elkészített, beszámolót — tovább lehet janítani, gazdagítani, feltárni azokat a tapasztalatokat, amelyek esetleg a beszámoló készítésekor elkerülték az elvtársak figyelmét, de amelyeket vétek lenne nem számba venni. Némely alapszervezet vezetőségi beszámolójában — Szegeden, a szentesi járásban, de máshol is — viszonylag kevés szerepet kapott a pártszervezet belső életének, a párttagok munkájának számbavétele. Máshol — néhány vásárhelyi pártszervezetben — az figyelhető meg, hogy a beszámolók nem vették kellően figyelembe a Központi Bizottság kulcsfontosságú határozatait (például az 1969. november 27-i), így az ezzel kapcsolatban végzett munkát is „vékonyan” értékelték, pedig bizonyára lenne mit mondani. Máshol is tapasztalható — ami néhány makói alapszervezet beszámolójának gyengéje —, hogy nem elég kritikusan tekintették át a végzett munkát. A beszámolók azonban akkor hatékonyak, ha nem kerülik meg a problémát, hanem azt feltárják és megmutatják a megoldást is. A megyében több helyen tapasztalható, hogy óvatosak voltak a párttagság morális magatartásának elemzésével, pedig az itt-ott ebben a vonatkozásban jelentkező negatívumok csak ha feltárják, akkor küzdhetők le. És így tovább lehetne sorolni azokat a javaslatokat, amelyeket a párttaggyűlés vitájában érinteni lehetne ott, ahol ezek a kérdések hiányoznak, vagy nem elég plasztikusak. Nagy fontosságú politikai eseményt jelentenek tehát az augusztusi párttaggyűlések. Hozzájárulhatnak — és bizonyára hozzá is járulnak! — az eredményesebb munkához, a párttagság aktivitásának növeléséhez, az általános politikai aktivitáshoz, társadalmunk egységének továbbkovácsolásához. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Biztatóan fejlődik a megye kertkultúrája Őszibarack-, bor- és likőrkiállítás nyílt Szegeden Tegnap délben Szegeden a Horváth Mihály utcai kiállítópavilonban ünnepélyes keretek között került sor a Vili. őszibarack-, bor- és likőrkiállítás megnyitására. Előtte a rendezőszervek képviselői sajtótájékoztatót tartottak, ahol szóba került, hogy nagy hagyománya jön megyénkben a bor- és őszibarack-termelésnek, mert a szegedi teetőtáj 4-5 ezer vagon őszibarackot ad évente és 20 ezer holdra nőtt a szőlőterület is. De felvonult az idei kiállításon az ország számos és hírneves őszibarack- és szőlőtermelő gazdasága — a baráti államok nagyüzemi kertkultúrájának reprezentánsai mellett. Több mint 70 fajta őszibarack, 3500 palack bor — 180 borfajtát képviselve — és számos likőripari termék került a közönség elé. A bemutatót nemzetközi kertészeti fotókiállítás, porcelán- és növényvédelmi árukiállítás egészítette ki. A kertészeti bemutatót dr. Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg. A vendégek között megjelent dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, dr. Komócsin Mihály, dr. Ágoston József, az MSZMP megyei bizottságának titkárai, dr. Ozvald Imre, a szegedi városi pártbizottságtitkára, Papp Gyula, a Szeged m. j. városi tanács vb elnökhelyettese. Megnyitójában arról szólt dr. Bencsik István, hogy már 1890-ben sikert aratott a szatymazi csziba- track az országos bemutattón. A nagyüzemi termelés kialakulása viszont a termelőszövetkezeti mozgalom ,hoz kötődik és az 1000-as évek elején teremtődött meg a gazdasági, szervezeti, sőt a tudományos bázis a gyümölcskultúra előrelépéséhez. — Jelentős segítséget adott a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet szakgárdája is az őszibarack-termelés továbbfejlesztéséhez — mondotta többek között a főtitkár. Majd arról szólt, hogy 1965-höz viszonyítva 1975-re 20 százalékkal emelkedik a kertészeti termékek aránya hazánk agrárexportjában. Hangsúlyozta, hogy a Hazafias Népfront szívesen vállalt „gondnokságot” a kiállítás fölött. A megnyitó után megtekintették a vendégek a nagyszabású kiállítást, elismerésüket fejezték ki a ki-állító szerveknek, s termékeiket felvonultató gazdaságoknak. A bíráló bizottság (Folytatás a 2. oldalon.) Képünkön: dr. Bencsik István megnyitóbeszédét mondja. (Enyedi Zoltán felvétele) Mi történt a nagyvilágban? Fej offenzíva indult Kambodzsában • Izraeli légitámadás egyiptomi terület ellen • Erőteljesen növekszik a magyar—kínai külkereskedelmi forgalom Szovjet—román megállapodás Újabb zavargások Belfastban Nyugdíj — volt náci miniszternek Részletes jelent esetnie a 2. oldalon Ha késéssel is, de biztosítjuk az anyagot A bel- és árvízkárosultak építési gondjai között első helyen említhetjük az építőanyagok beszerzését. Anyag a TÜZÉP- telepeken nincs mindig, egyszer ez, egyszer más hiányzik. Most megkerestük dr. Kákai Józsefet, a TÜZÉP megyei igazgatóját, aki az építőanyag-ellátásról a következőket mondotta el: — A megyében már januárban ismert volt, hogy a belvíz súlyos károkat okoz. Mi, nem várva semmilyen központi intézkedésre, nagyobb mennyiségben igényeltünk anyagot, éppen azért, hogy majd azt a helyreállításokhoz biztosítani tudjuk. Arra még akkor nem számítottunk, hogy a május újabb nehézségeket jelent megyénk lakosságának és további százakat érint súlyosan az ár- és a belvízveszély. Ettől függetlenül azt mondhatom: az anyagok többsége, ha késéssel is, de biztosítható. Mi a helyzet a téglával, a cementtel, a kavicssal? — A tégla központi gazdálkodás alapján diszpozíció útján kerül a megyébe. Három téglaipari vállalat, Csongrád, Bács és Békés megye téglagyárai látnak el bennünket téglával. Ehhez hozzá kell tennem, hogy a legjelentősebb mennyiséget, éppen a Békés megyei vállalat szállítaná, amelyet viszont kijelöltek a szabolcsi helyreállítási munkákhoz történő szállításra is. Így érthető, hogy elsősorban diszpozíció útján az irányvonalakat rakják meg, s nekünk jó ha kétnaponként 6—15 vagon érkezik. Az elmúlt hetekben folytatott tárgyalásaink eredményeként azt tudom közölni, 1971. január 31-re azonban az ez évre vállalt mennyiséget leszállítják. — Így tehát van téglaprobléma? — Van. Sajnos, a téglagyártás problémái nemcsak az építkezéseken, hanem a kereskedelemben is érződnek. Olyan intézkedést tettünk, hogy például a dupla vásárlások megelőzése érdekében a kivitelező ipar telepünkön kapja meg az anyagot. Míg a kisiparos és a házilagos kivitelezésben épülő lakásoknál az építkezőnek magának kell a TÜZÉP-re mennie, vagy az áfész telepeire, s akkor megvásárolhatja az anyagot. — Mi a helyzet a többi építőanyaggal? — Az elmúlt hetekben néhányszor hiánycikk volt a sóder. Szállítási szerződéseink viszont azt jelentik, hogy irányvonatok szervezésével ezt a gondunkat is megoldjuk. Cserép helyett szovjet, román, indiai, holland és spanyol palát tudunk adni. Mészből minden igényt ki tudunk elégíteni. Van ezenkívül ajtó, ablak, zsaluzóléc, parketta, hajópadló, palaszög, szóval mindaz az építőanyag, amely akár a helyreállításhoz, akár az új lakások felépítéséhez szükséges. Most már csak az szükséges, hogy az ár- és belvízkárosultak valóban döntsék el építési szándékukat — fejezte be nyilatkozatát dr. Kókai József. — Milyen az építkezési szándék? — tettük fel a kérdést az OTP illetékeseinek. , — A megyei adatok alapján helyreéi- Irtásra és újjáépítésre eddig 1127 kölcsönkérelem érkezett be. S ebből 1115 hitelszámlát meg is nyitottunk, tehát az építkezésnek már semmi akadálya. — Van-e valamilyen határidő a kölcsön igénylésénél? — Az elmúlt héten a központi lapokban és a tv-ben is elhangzott dr. Ormai Olivérnek, az OTP vezérigazgató első helyettesének nyilatkozata, amely a Szabolcs-Szatmár megyei helyreállításokra vonatkozott, elsősorban. Ott az építőipari vállalatokkal kötött megegyezés alapján szükséges volt olyan határidő-megszorítást tenni, hogy a kivitelezők év végéig legalább egy lakható szobát adjanak át a károsultaknak. Előfordult, hogy megyénkben sokan nem olvasva a központi lapokat, s nem látva a tv-híradót, csak hallomásból szereztek értesülést a nyilatkozatról, és most például Vásárhelyen elterjedt a hír, hogy építési kölcsön ügyben csak július 31-ig lehet az OTP-t megkeresni. Erről szó sincs! Építési kölcsön iránti igényt később is be lehet nyújtani, de a helyreállítás és újjáépítés meggyorsítása érdekében érdemes lenne hamarabb döntetésre jutni mindenütt, hogy éppen a kivitelezői kapacitás, valamint az építőanyag biztosítása érdekében gyorsabban lehessen helyreállítani, vagy felépíteni a lakásokat Információnk szerint tehát csak a lakosságon múlik, hogy minél gyorsabban keressék meg az építési hatóságot, a TÜZÉP-et, a takarékpénztárt ügyük intézése végett. DÓCZI IMRE Nagyobb önállóságot kapnak a főiskolák A kormány rendeletben szabályozta a főiskolák, a felsőfokú intézetek, valamint az egyetemeken szervezett főiskolai karok céljait, feladataikat és működésük rendjét. Illetékesek szerint a főiskolák szervezetének és működésének általános rendezése eddig nem történt meg, s a mostani kormányrendelet ezt a hiányt pótolja. Az oktatáspolitikai folyamat részeként eddig is több új típusú — karokra tagozódó — műszaki, illetve gazdasági főiskola létesült — ezzel egy időben a felsőfokú technikumok és szakiskolák száma fokozatosan csökkent, s a későbbiekben ezek várhatóan meg is szűnnek. A főiskolai oktatók és hallgatók jogosan igénylik az eddiginél nagyobb intézményi önállóságot, a vezetésbe való bevonásokat, a hallgatók jogainak az egyetemi hallgatókéhoz hasonló biztosítását. A főiskolák adottságai lehetővé is teszik, hogy belső életük rendjét államunk közelítse az egyetemekre vonatkozó rendszerhez. A mostani kormányrendelet azt is célul tűzte ki, hogy hosszabb időre megteremtse az oktatónevelő munka legkedvezőbb feltételeit a főiskolákon is. A szabályozás tehát kiterjed a már működő és a jövőben létesülő valamennyi nem egyetemi jellegű főiskolára. A jövőben az egyetemekhez hasonlóan a főiskolák vezetői dolgozzák ki például tanulmányi és vizsgaszabályzatukat. De az eddiginél nagyobb önállóságot kapnak ügyintézésükben és gazdálkodásukban is. Ezzel természetszerűen együttjár, hogy a hallgatók nagyobb beleszólási lehetőséget kapnak intézményük, saját, főiskolai életük alakulásába, alakításába. A főiskolák javaslattevő, véleményező testületeiben egyaránt helyet kapnak az oktatók és a hallgatók képviselői is. (MTI) Terjed a fábiáni kezdeményezés Ismertettük annak idején azt a kezdeményezést, amely Fábiánsebestyén községből indult el a Kinizsi Tsz, valamint a községi tanács vb vezetőinek ötlete alapján a tsztagok lakáshelyzetének javítására. Az OTP és a közös gazdaság, valamint a tagok összefogásából, döntően az építtetők teherviselésével, (ami azonban kedvezményes!) előnyös feltételekkel építenek társasházakat. Általában kétszintes, egyenként két lakást magában foglaló házat építenek, megfelelő közművesítéssel. Most Szegvárott is hasonló akció indult, amelynek keretében emeletes szövetkezeti lakóházak épülnek a nagyközségben, ahol túlnyomórészt még az egyszobás, nem összkomfortos lakás a jellemző. 2095 lakásból 1414 egyszobás, háromszobás lakás, vagy nagyobb mindössze 52 van jelenleg Szegvárott. A lakások 4 százalékát látták el eddig vízzel, a villamosítás aránya 70 százalék. Ezek a számok is mutatják, hogy a közművesített, mo-dern lakások megjelenése jelentős lépés a község életében és ez is a szocialista közös gazdálkodás eredménye.