Csongrád Megyei Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-19 / 220. szám
Szovjet—nyugatnémet tárgyalások Moszkvában Hans Leussink, az NSZK oktatási és tudományos ügyeinek minisztere Moszkvában tartózkodik és tárgyalásokat folytat a Szovjetunió Állami Tudományos és Technikai Bizottságának elnökhelyettesével (képünkön jobboldalt) D. Gvisianival. A szovjet és a nyugatnémet küldöttség a két ország tudományos és műszaki együttműködésének kilátásairól tárgyalt. A küldöttség találkozott a Szovjet Tudományos és Műszaki Állami Bizottság, valamint az energetikai és villamosítási minisztérium vezetőivel, látogatást tett a Szovjetunió Tudományos Akadémiáján. A találkozások során kifejezték a kapcsolatok kiszélesítésére és elmélyítésére irányuló kölcsönös törekvést, egyebek között a biológia, a fizika, az óceánkutatás és a csillagászat területén. A küldöttség — amelynek tagjai kiváló tudósok és művelődésügyi szakértők — érdeklődést mutat Szibéria, Grúzia és Leningrád tudományos központjai iránt. (Telefotó — TASZSZ—MTI—KS) 2- Néphadseregünk szervezeti-technikai színvonala korszerű Ülésezett az országgyűlés honvédelmi bizottsága Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága pénteken ülést tartott. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke is. Napirenden a népgazdaság IV. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat szerepelt, amelynek honvédelmi, illetve belügyi vonatkozásait tárgyalták meg a képviselők. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter tájékoztatta a bizottságot arról, hogyan fejlődött, milyen eredményeket ért el néphadseregünk a most záruló ötéves tervidőszakban. — A tapasztalatokat összegezve megállapítható — mondotta a miniszter —, hogy néphadseregünk korszerű szervezeti és technikai színvonalra emelkedett, felzárkózott a testvéri szövetséges hadseregek színvonalára, és képessé vált a ráháruló feladatok végrehajtására. A miniszter kiemelte, hogy a következő tervidőszakban nagy gondot fordítanak mind a sor-, mind a hivatásos állomány élet- és munkakörülményeinek javítására, az elhelyezés kulturáltságára. Benkei András belügyminiszter tájékoztatójában rámutatott arra, hogy a III. ötéves terv időszakában a tárca rendelkezésére bocsátott anyagi eszközökből mód nyílott a személyi állomány egészségügyiszociális ellátásának, a belügyi szervek híradástechnikai felszereltségének javítására. A bizottság a tájékoztatók és a vita alapján a honvédelmi, illetve a belügyi tárca IV. ötéves tervjavaslatát elfogadta, és az országgyűlésnek is elfogadásra ajánlja. (MTI) Riportereink a nagyvilágban • Hármas keresztelő és búcsú Vietnam legszebb tengeröble, a Leszálló Sárkány Vize, amelynek partjára a francia gyarmatosítók oly szívesen építették villáikat, ugyancsak kivette részét a háborúból. A tengerből kiemelkedő egyik távoli sziklazátonyon az odatévedő utas kis temetőt talál. Nagy, fehér kőkereszt körül sok apró fehér síremlék, rajtuk a felirat: „Meghaltak Franciaországért”. Szegény kis francia fiatalemberek, mit is tehettek hazájukért ezeken, a Párizstól legalább tízezer kilométerre emelkedő tengeri kőszörnyeken. Dalolva szálltak annak idején hajóra, valahol Marseille-ben, gyors visszatérést ígérve a parton maradt hozzátartozónak. És ennyi maradt belőlük. Kis kereszt egy elhagyott zátonyon ... A mai francia hivatalos történetírás nagy elismeréssel emlékezik meg azokról a kereskedőkről és hittérítőkről, akik megnyitották egykor a francia gyarmatosítók útját Dél-Kínában, Vietnamban, Kambodzsában és Laoszban. Marco Polo velencei utazó 1280-ban, Odorio de Pordemone franciskánus szerzetes 1320-ban járt már ezen a földön. Évszázadokkal az úttörők után. Portugália, Anglia és Hollandia is érdeklődött az értékes vietnami és kambodzsai kikötők iránt. Végül is Franciaország a XIX. század hajnalán, jelentős befolyásra tett szert mindhárom országban. A vietnami Nguyen-dinasztia 1862 és 1885 között már elismerte Franciaország katonai és politikai hatalmát Vietnamban. A hadsereg megjelenésével egyidejűleg a katolikus egyház a lelkeket, az indokínai bank a zsebeket, a diplomácia a fejeket dolgozta meg a hátországban. Mire a hazájuk függetlenségét szerető vietnamiak kijózanodtak, már késő volt. A francia hódítók 1863 és 1907 között, ugyancsak ravaszkodás és erőszak segítségével megkaparintották Kambodzsát és 1884 és 1893 között Laoszt is. Még be sem fejezték a leigázást. 1887-ben egyetlen gyarmattá egyesítették és ,,Indo’kíná”-nak nevezték el a három országot. Az utóbbi hetekben gyakran, jobb kifejezés híján felújított „Indokína” megjelölés is ezekből az időkből származik. A francia hódítók találták ki. Az „indokínai” gyűjtőfogalom hirdetői szerint az ott élő törzseknek nem is volt joguk önálló nemzeti létre. Így tette rá kezét az országra a mohó imperialista Franciaország és alakította át azon nyomban egyes részeit ,a maga támadó céljaira. A „kultúra hordozói” sok, felbecsülhetetlen értékű műkincset pusztítottak el a hódító háborúk során. Közel egy évszázadon át hordták el Indokína termékeit, bordélyba cipelték gyönyörű asszonyait. Amit építettek, maguknak építették. Az európai negyedekben vietnami csak cselédként vagy ágyasként lakhatott . .. Laoszban is furcsa módon „civilizált” Franciaország. Az ötvenes években az országban egyetlen orvos működött, az is a királyi család beteg tagjait gyógyította. Kórház persze egy sem volt. A gyarmatosítók szerették a varázslókat, akik tudatlanságban tartották és babonákkal rémítették a népet. Ez is biztosította laoszi uralmukat és egyben a felsőbbrendű faj tudatát erősítette meg bennük. A francia gyarmatosítás 90 évét szakadatlan lázadások kísérték Vietnam, Kambodzsa és Laosz területén egyaránt. De a francia imperialisták jelentős erőket tartottak indokínai garnizonjaikban, amelyek mindig úrrá tudtak lenni a helyi lázadásokon. A gyarmatosítás azonban megteremtette rövid idő alatt saját sírásóját is. A nagy szállítási költségek miatt Franciaország Vietnamban és Kambodzsában is kénytelen volt bizonyos iparosítást folytatni. Ezzel megszületett a vietnami és kambodzsai munkásosztály. A munkások egy része Franciaországba ment dolgozni, hogy ott elsajátítsa a korszerű nagyipar munkamódszereit és több keresetre tegyen szert. Ezeknek a munkásoknak egy csoportja kapcsolatba lépett a francia kommunistákkal és a Kínai Kommunista Pártban fejlődött, forradalmi szellemű munkásokkal együtt 1930- ban, Ho Si Minh vezetésével megalakította az Indokínai Kommunista Pártot. Ez a párt, megalakulása óta hirdette, hogy e térség népei csak úgy lehetnek igazán szabadok, ha összefognak egymással a francia gyarmatosítók ellen, nemzeti függetlenségükért, a demokratikus szabadságjogokért, a szocialista irányú fejlődésért folyó harcukban. Franciaország a II. világháború elején súlyos vereséget szenvedett a fasiszta német—japán szövetségesektől. Szerepét az indokínai gyarmaton Japán vette át, amely kegyetlenül elnyomta a három nép nemzeti szabadságtörekvéseit. A fasiszta erők vereségével a japán hadsereg is szétesett. Ennek nyomán Vietnam 1945. szeptember 2-án, Laosz október 12-én kivívta függetlenségét. Az új erőre kapott francia imperializmus azonban új háborút robbantott ki Indokínában. A francia-barát Bao Daj császár trónra juttatásával az indokínai népek egymás ellen uszításával vissza akarta állítani hatalmát. Ez a „piszkos” rablóháború újra összekovácsolta e térség népeit. Az Indokínai Kommunista Párt kezdetién vezésére 1951 márciusában Vietnam a Patet Lao (Laosz) és Kambodzsa nemzeti erői megalakították az Indokínai Népek Egységes Nemzeti Frontját. Ez a szövetség oly erős volt, hogy az Amerika és Anglia által segített Franciaország sem bírt vele. A francia hadsereg Die Bien Phunál elszenvedett veresége után Franciaország tárgyalóasztalhoz kényszerült. 1954-ben összeült a sokat idézett genfi értekezlet. Ezzel ért véget a francia uralom „Indokínában”. MÁTÉ GYÖRGY Következik: 3. MÉG EGY „CIVILIZÁTOR” AMERIKA és könnygáz gránátokkal fel elleni támadásra indulnak. REGGIO CALABRIA — UPI Reggio Calabriaban a hét eleje óta tartó zavargásokat a tüntetők és a városi rendőrség között ismét véres öszszecsapások tetézték. Az újabb lövések a városi pályaudvar környékén dördültek el. A pályaudvari tűzharcban egy 43 éves munkás meghalt és egy rendőr életveszélyesen megsérült. Az összecsapást követően elszabadult a pokol a városban : fegyveres csoportok szállták meg a város egyes pontjait, barikádokat emeltek, lőfegyverekkel és kövekkel támadtak a szétoszlatásukra kivezényelt rendőri alakulatokra. A kritikus pontokon a rendőrség könnygáz gránátokat használt. Heves zavargások robbantak ki a dokkok körül is, ahol a tüntetők felgyújtották a vasúti berendezéseket. Egy csoport tüntető megkísérelt bejutni a városi rendőrkapitányságra, hogy kiszabadítsa az egyik akcióbizottság letartóztatott vezetőjét. A kapitányságon — az átélt izgalmak következtében — egy rendőr szívrohamban meghalt. Reggio Calabriában július óta szinte szüntelenül folynak a zavargások amiatt, hogy a szomszédos Catanzarót jelölték ki tartományi székhelynek. Cattanei, az olasz parlament maffiaellenes bizottságának vezetője szerint a zavargások nagyrészt a maffia mesterkedéseinek tulajdoníthatók, akik szeretnék fenntartani befolyásukat a városban. Elszabadult pokol a maffia jóvoltából Rohamrendőrök gumibotokkal fegyverkezve a tüntetői (Telerotó — AP—MTI—KS) * Jordániában a helyzet változatlan A pénteki nap folyamán is ontottáka hírügynökségek a jordániai eseményekkel kapcsolatos jelentéseiket. A fontosabb események a következők: Madzsali, Jordánia katonai kormányzója péntek délben utasította a fegyveres erőket, hogy ideiglenesen tartsanak tűzszünetet, lehetőséget adva a Palesztinai ellenállóknak a fegyverletételre. Az ellenállók rádióköteményei viszont a harcok folytatódásáról adtak hírt. Angol és francia értesülések szerint a jordániai fegyveres erők ellenőrzésük alatt tartják Ammant, amely fölött sűrű füstfelhő lebeg és ahol a harcok pénteken délután sem szüneteltek. A diplomatanegyedben a kormánykatonaság páncélozott járművei cirkálnak. Péntek késő délutáni jelentés szerint mintegy 200 Palesztinai ellenálló állt át a jordániai fegyveres erőkhöz. A harcok elérték a jordániai—izraeli tűzszüneti vonalat is. A helyzetre jellemző, hogy Szadek, az EAK vezérkari főnöke, Nasszer, Kadhafi és Nimeri Husszeinhez és Arafathoz intézett üzenetével csak a késő délutáni órákban érkezett Ammanba, mert repülőgépe a főváros repülőterén nem tudott leszállni — pénteken délig Szadek az ellenállók ellenőrzése alatt álló északi területen tartózkodott. Pénteken délután elutazott Génfből az az orvoscsoport, amelynek kiküldését a jordániai vörös félhold kérte, mert a főváros utcáin és az összedőlt házakban rengeteg sebesült szenved orvosi segítség nélkül. Közben Golda Meir aszszony Washingtonban megkezdte tárgyalásait Rogers amerikai külügyminiszterrel és Nixon elnökkel. A Fehér Ház szóvivője szerint a tárgyalás „szívélyes és nyílt” volt. További kérdésekre válaszolva, a szóvivő kijelentette, hogy „nem hoztak döntést” jordániai beavatkozásra, de elismerte, hogy „készenléti terveket” dolgoztak ki a Jordániában levő amerikai állampolgárok „megvédésére”. Mint mondotta: az USA-nak nincs kifejezett kötelezettsége Husszein király támogatására. Ám figyelmet érdemel az a hír, hogy a Pentagon a Földközi-tenger keleti medencéjében irányította az amerikai 6. és az atlanti-óceáni flotta egyes egységeit és több katonai szállító repülőgépet. Cipruson is felszállásra készen állnak az angol repülőgépek. Mit ír a világsajtó? A világsajtó érdeklődésének középpontjában a jordániai események állnak. A nemzetközi visszhang sokszor érdekesebb, mert távolság miatt higgadtabbak és elemzőbbek, mint a helyszínről érkező hírek, amelyek gyakran zavarosak, ellentmondóak, nemegyszer a pillanatnyilag fellángolt szenvedélyek szülöttei. AL AHRAM Nasszer egyiptomi, Kadhafi líbiai és Nimeri szudáni elnök Husszeinhez és Arafathoz intézett közös üzenetének kommentálásában hangsúlyozta: a jordániai fegyveres erők és a gerillák összecsapásának nem lenne győztese és legyőzöttje, viszont az arab nép számára súlyos katasztrófa lenne a harc folytatása. A három arab állam: EAK, Líbia és Szudán minden erejét latba veti a válság megoldása érdekében. A lap elítéli az iraki kormány magatartását, mert szítja a viszálykodás lángjait a jordániai válságban. TRYBUNA LUDY: A helyzet bonyolultságát ismertetve rámutat a Palesztina menekült szervezetek és a Huszszein király közötti ellentétek politikai természetére. Amíg Jordánia a 67-es izraeli agresszió következményeinek felszámolására, megszállt területeinek visszaszerzésére törekszik, addig a Palesztinai gerillák, Izrael állam helyett és helyén, független palesztin államot akarnak, amelynek azonban a jelenlegi Jordánia egy része is területe lenne. Husszein és a gerilláik között tehát a politikaiak mellett területi nézeteltérések is vannak. L’HUMANITÉ: Amikor elítéli a „szélsőjobboldali tábornokok”-at, felelőtlennek nevezi Habbas gerilláinak cselekedeteit is. COMBAT: Bármi történjék is, a nyugatnak tartózkodnia kell a beavatkozástól. AURORE: Husszein győzelmét reméli a PFM akciójával szemben. RUDE PRAVO: Nem az a lényeges, hogy a felek közül melyik nyitott először tüzet. A lényeg abban rejlik, hogy a királyi haderő és a PFM összecsapása fenyegeti mindazt, aminek megvalósítására az arab országok az utóbbi években törekedtek: az arab — izraeli konfliktus rendezését. KÜlPOLITIKai HÍREK • Zagari olasz külkereskedelmi miniszter meghívására Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese hivatalos látogatásra a közeljövőben Olaszországba utazik. Ky dél-vietnami alelnök szóvivője elfogadhatatlannak minősítette a DIFK által a párizsi tanácskozáson előterjesztett újabb — lapunk tegnapi számában ismertetett — tervezetet. Az amerikai delegátus első reagálása is arra mutat, hogy az amerikaiak a javaslatokat szintén elutasítják. A bonni külügyminisztériumban tanácskozásra ültek össze a washingtoni, londoni, párizsi és bonni külügyminisztérium vezető munkatársai, hogy a Nyugat-Berlinnel foglalkozó négyhatalmi megbeszélések kezdete előtt közös álláspontot dolgozzanak ki. * Az ENSZ közgyűlésének általános politikai vitájában pénteken Schumann francia és Aicsi japán külügyminiszter szólalt fel. Schumann a Kínai Népköztársaság ENSZ- jogainak helyreállítását kérte, Aicsi viszont az ENSZ nagyobb szerepvállalását sürgette az indokínai béke helyreállításában. * hírlap SZOMBAT. 1970. SZEPTEMBER 19.