Csongrád Megyei Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-26 / 226. szám

Szovjet—nyugatnémet gazdasági tárgyalások Karl Schiller nyugatnémet gazdaságügyi miniszter pénteken délelőtt a szovjet külkereskedelmi minisztéri­umban megkezdte tárgyalásait Patolicsev szovjet külkeres­kedelmi miniszterrel a nyugatnémet—szovjet kereskedel­mi kapcsolatok kiszélesítésének lehetőségeiről. A tanácsko­zások keretében — mint a nyugatnémet küldöttség részé­ről közölték — szó lesz egy, a Rama folyó mentén a Mer­cedes-Benz cég vezetésével, illetve részvételével létesí­tendő hatalmas méretű autógyár építéséről. Lehetséges, hogy a francia Renault és az olasz FIAT-művek is bekap­csolódnak a tervezett munkálatokba. Az utóbbi időben — mint ismeretes — valamelyest fejlődtek a két ország gazdasági-kereskedelmi kapcsola­tai a szovjet földgáz, és a nyugatnémet nagyátmérőjű csö­vek szállításáról kötött egyezmény alapján. Sémiim nyugatnémet gazdámig! miniszter (baloldalt) Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter (jobbról a m.r.pdn­t) társasá­gában, megbeszéléseik megkezdése előtt Leroy és A Aragon befejezték látogatásukat Roland Leroy, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja és Louis Aragon, a párt Központi Bizottságának titkára — akik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására ér­keztek hazánkba —, pénte­ken befejezték hivatalos magyarországi programju­kat. Roland Leroy-t és Louis Aragont fogadta Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A francia vendégek itt-tar­­tózkodásuk alatt megbeszé­léseket folytattak az MSZMP Központi Bizottsá­gának, tudományos, kulturá­lis és ideológiai kérdésekkel foglalkozó felelős munkatár­saival, Irodalmi és művésze­ti életünk több neves képvi­selőjével. Roland Leroy pénteken elutazott hazánkból. Louis Aragon néhány napot még hazánkban tölt. Tűzszünet Jordániáb­an Tegnap, pénteken délben, magyar idő szerint 12 óra 40 perckor jelentette be a Jor­dánia­ főváros, Amman rá­dióállomása, hogy a kor­­mánycsapatok és a partizán­­egységek között megegyezés jött létre a tűzszünetről. A tűzszünet a Nimeri szudáni elnök vezette négytagú arab közvetítő bizottság fáradozá­sainak eredményeként szüle­tett meg. Nimeri pénteken korán reggel találkozott Jasszer Arafattal, a partizánok ve­zetőjével Amman egyik el­hagyott negyedében, miután előzőleg rádión keresztül megbeszélték a találkozó körülményeit. Arafat saját­­kezűleg írt bejelentését ma­ga Nimeri elnök olvasta be a rádióba. A nyilatkozatban Arafat kijelenti: „eleget té­ve az Ammanba érkezett delegáció felhívásának, és azért, hogy megakadályoz­hassuk népünk ellenségei gonosz tervének valóravál­­tását, elfogadom a tűzszüne­tet és felszólítom testvérei­met, hogy ők is tartsák ma­gukat a tűzszünet előírásai­hoz, feltéve, ha a másik fél is hasonlóképpen jár el”. Husszein király is eleget tett a felhívásnak és a rá­­­dióban elhangzott beszédé­ben megismételte csapatai­hoz korábban intézett tűz­­szüneti felhívását. A jordáni­ai helyzetről lap­zártáig érkezett jelentéseit nem említik, hogy a tűzszü­netet megsértették volna. Washingtoni megfigyelők azt a tényt, hogy Nixon el­nök csütörtökön délután gol­fozni ment Rogers külügy­miniszter és Meany szak­­szervezeti vezető társaságá­ban, annak jeleként értelme­zik, hogy a jordániai válság­gal kapcsolatban elrendelt amerikai riadókészültség gyakorlatilag megszűntnek tekinthető. Riportereink a nagyvilágban Erőmű­­ az elnyomás szolgálatában Négy évszázadon át Por­tugália afféle rablógazdál­kodást folytatott Mozambik­­ban: minden mozdíthatót el­vitt, onnan. A fehér tulaj­donban levő farmokon és a kényszermunka-telepeken roppant elmaradott eszközök­kel folyt (és folyik ma is) a termelés. Mozambik fontosabb me­zőgazdasági terméke az ola­jos magvak több fajtája, a kókuszreszelék, a gyapot, a cukornád, a rizs, a tea és a dohány. Iparának nagy ré­sze e termékek feldolgozá­sával foglalkozik, ezen kívül elég jelentős petróleumfino­mítói, cementgyárai és gyé­mántcsiszolói is vannak. Ám kőolaj-, szén-, bauxit-, szí­nesfém- és ezüstbányáiban éppen olyan eszközökkel dol­goznak, mint száz évvel ez­előtt. A bányászok és a hoz­zájuk beosztott kényszer­­munkások bére, de a terme­lékenysége is­ igen alacsony. A portugál vállalatok profit­ja így is óriási, hiszen a munkabér és a szállítás majdnem ingyenes. Mégis, a termelésnek ezt az elavult módját nem lehetett már fenntartani: a nyersanyagok világpiaci ára termeléke­nyebb üzemekhez idomult. A Mozambikból jövő árukat, azok drágasága miatt, egyre nehezebben lehetett eladni. A korszerűsítés gondolata mégsem innen ered — a por­tugál gyarmatosítók így is megelégedtek volna Mozam­bik hasznaival. A gondot az Afrikában is fellángolt, sza­badságharcok, a politikailag függetlenné vált afrikai or­szágok példája és a Frelimo, a mozambiki felszabadítási front harcának kibontakozá­sa okozta a gyarmattartók­nak. Portugália vad erőszak­kal lépett fel a Frelimo el­len: kivégzés, börtön, a par­tizán járta falvak felégetése járja évek óta. De ereje ke­vés, fegyverzete kezdetleges. Ekkor vetődött fel a gondo­lat: érdekeltté kell tenni Mo­­zambikban a nagy európai és amerikai monopóliumo­kat, valamint a szomszédos, fajgyűlölő kormányokat, Dél- Afrikát és Rhodésiát. Ezek segítségével Portugália el tudja majd fojtani az afri­kaiak szabadságmozgalmait. Így került sor 1963-ban Cabora Bassa erőművének tervezésére. A terv eleve úgy készült, hogy abban a portu­gál tőke játssza a legkisebb szerepet. Költségeit előzete­sen­­ 400 millió amerikai dollárra becsülik. Portugália 1963. évi egész költségvetése mindössze 150 millió dolllárt tett ki. Az erőmű építése te­hát még inkább függő álla­potba hozza Portugáliát a nagy tőkés hatalmaktól. Amerikai, olasz, angol, nyu­gatnémet, francia, svájci és svéd monopóliumok vesznek részt a vállalkozásban. A Zembesi Consortio Hydro­­electrico részvényeiért az óriási tőkeerővel rendelkező Anglo-American Corporation of South Africa vállalt ke­zességet. Igaz, ez volt az egyik fő cél az építéssel. Cabora Bassa Mozambik északnyugati részén, Tete tartományban, Zambézi fo­lyamra épül, 500 kilométer­nyire a torkolattól. Már el­helyezése is mutatja, hogy építői nemcsak Mozambik­­nak szánnak általa áramot. A 155 méter magasra, 300 méter szélesre tervezett épít­mény nincs messze a rhode­­siai határtól. Aránylag nem nagy költséggel áramot tud majd adni Zambiának és Malawinak is. Ez lesz Afri­ka legnagyobb, a világ ne­gyedik erőműve. Ha mind a négy egység dolgozik, évi termelése 45 000 kilowattóra lesz. (Az egyiptomi óriás, Asszuán, évi termelése 10 000 kilowattóra!) Az áram segít­ségével olcsóbbá akarnák tenni a mozambiki bányák és gyárak termelését. A Zábézi vizéből létrehozott mesterséges tavak segítségé­vel öntözni fogják Tete tar­tomány száraz sztyeppéit. Et­től azt várják, hogy Euró­pából egymillió fehér bőrű telepes költözik majd Mo­­zambikba; hatalmas tartalék lenne ez a fekete bőrűek el­leni harcban. Cabora Bassa megvalósítá­sa során sok ezer bantu csa­ládot kell kitelepíteni ottho­nából. A múltbeli gyakorlat szerint ezeket a munkalehe­tőségüktől megfosztott embe­reket — más vidékről oda­­hurcoltakkal együtt — az ermű építkezésénél, kény­szermunkásokként használ­ják majd fel. A mozambiki afrikaiakat még súlyosabban érinti azon­ban az, hogy az óriás erőmű felépítésével Mozambik por­tugál gyarmatosításában szá­mos gazdag, katonailag erős nagyhatalom válik érdekelt­té. Az építkezések fegyveres biztosításából ezek máris részt vállaltak. A Frelimo, a Felszabadí­tási Front válaszképpen ha­dat üzent Cabora Bassának. Csapatainak egy részét az építkezések színhelyére ve­zényelte, hogy meggátolja az erőmű létrehozását. Mozambik népének létér­deke, hogy gazdasága fejlőd­jön. De ennél is előbbrevaló, hogy megszabaduljon a gyar­matosítóktól. Ha ezt nem tudja elérni, csak azok él­veznék a létesítmény hasz­nát. Ezért adta ki a Frelimo vezetősége a parancsot: „Romboljátok porig Cabora Bassát!” MÁTÉ GYÖRGY­ ­ Frelimo partizánjai igen szá­mottevő, portugál katonai erőt kötnek le Mozambikban. Képü­­nkön: a partizánok egyik tá­­maszp­ontja 2---------- Tovább nőtt a ruházati cikkek forgalma Nagy Józsefné könnyűipari miniszter sajtótájékoztatója Pénteken a Parlamentben Nagy József­né könnyűipari miniszter tájékoztatta az újságírókat a könnyűipar ez évi tevé­kenységéről, a lakosság ellátásáról és is­mertette a textilipar rekonstrukciójával kapcsolatos feladatokat. A sajtókonferen­ciát Várkonyi Péter, a kormány Tájé­koztatási Hivatalának elnöke nyitotta meg. Nagy Józsefné többek között elmondot­ta, hogy az életszínvonalnak a tervezett­nél nagyobb mértékű növekedése nyomán megélénkült a ruházati cikkek iránti ke­reslet. Míg 1966-ban 3,5 százalékkal, 1967- ben 6,6 százalékkal, 1968-ban pedig 6,2 százalékkal növekedett a ruházati cikkek forgalma, tavaly az emelkedés 9,1 száza­lékos volt. Ugyanilyen arányú forgalom­­növekedésre számítottak az idén is, a ke­reslet azonban a tavalyinál 11 százalék­kal volt nagyobb. Az előző évektől eltérően, az idén a jö­vedelem növekedésénél gyorsabban foko­zódott a ruházati cikkek kereslete. 1970 eddig eltelt időszakában a könnyűipar termelése lényegében változatlan munkás­létszámmal 7 százalékkal emelkedett. Ez év első felében sok esetben­­ az export rovására is­­ mintegy 30 százalékkal több árut szállítottak a vállalatok a bel­kereskedelemnek, mint a múlt év hason­ló időszakában. A készletek növekedése lehetővé tette a bőségesebb árukínálatot, a hiánycikkek csökkentését. — Az év hátralevő részében a köny­­nyűipar fontos feladata a termelés to­vábbi növelése — mondotta a miniszter. A kedvező gazdasági eredmények alapján számolni lehet azzal, hogy a könnyűipar megfelelően kiveszi részét a nemzeti jö­vedelem egyszázalékos terven felüli növe­léséből is. A könnyűipar a következő ötéves terv­időszakban számottevően fejlődik, ter­melése évente átlagosan 6 százalékkal emelkedik majd. Nagyszabású rekonst­rukciót hajtanak végre a ruházati, a bú­tor-, a nyomda- és papíriparban. A párt és a kormány a ruházati­­ ipar rekonst­rukcióját a legfontosabb népgazdaság­fejlesztési programok közé sorolta. — A rekonstrukció lehetővé teszi, hogy versenyképesek maradhassunk a külföldi piacokon, továbbá, hogy stabilizálni, majd csökkenteni tudjuk a belföldi árszintet is — mondotta a miniszterasszony, aki ez­után több más, főként a könnyűipari dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésre válaszolt. -■ HÍRLAP A Luna— 16 révén Újabb ismereteket szerezhetünk a Hold szerkezetéről Pénteken, a moszkvai lapok ünnepi külsővel jelentek meg: nagy pirosbetűs szalagcímek hirdetik a szovjet űr­program világraszóló diadalát. Valamennyi lap felidézi a Luna—16 földre való visszatérésének izgalmas pillanatait. Az érdeklődés természetesen most már a várható új szenzáció felé irányul. Nemcsak a tudományos közvéle­mény, hanem a laikusok tábora is rendkívül kíváncsi ar­ra, milyen új tudományos meglepetésekkel szolgálnak a holdbéli Termékenység tengerének vidékéről érkezett ta­lajminták, amelyek a szovjet tudományos akadémia tu­lajdonába jutottak. A tudományos elemzés eredményei magától értetődő­en csak később kerülnek nyilvánosságra, de a szovjet tu­dósok máris rámutatnak két fontos szempontra: s az a tény, hogy a Luna-—16 holdtalaj mintái az • Apollo—11 Holdra szállásának színterétől 1000 kilo­méter távolságból és az Apollo—12 Holdat érésétől 2000 kilométernyi messzeségből származnak, lehetővé teszi a Holdat alkotó anyagok átfogóbb jellegű tanulmányozását;­­ a holdkőzetek révén jelentősen kibővíthetjük a­­ Hold keletkezéséről és anyagának szerkezetéről ed­dig kialakított ismereteinket. Tudománytörténeti jelentőségű felvétel: a Luna—16 visszatérő egysége „tarsolyában” az érték és holdkőzeteks­zel visszaérkezik a Szovjetunió meghatározott po­ntjára Kádár János, Losonczi Pál ás Fock Jenő üdvözlő távirata a szovjet vezetőkhöz a Luna—16 sikeres útja alkalmából L. I. Brezsnyev elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának. N. V. PodgornlJ elvtárs- nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnöké­nek. A. N. Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének.Moszkva Kedves elvtársak! A világűrkutatás újabb nagy eseménye, a Luna—16 sikeres holdutazásának befe­jezése alkalmából szívből kö­szöntjük önöket és az űrha­jó tervezésében, kivitelezésé­ben részt vett tudósokat és munkásokat. Mély meggyőződésünk, hogy az automatikus holdál­lomás programjának sikeres végrehajtása jelentősen segíti előre a világűrkutatást az emberiség egyetemes érde­keinek javára. A Szovjetunió kozmikus tudományos vizsgálatainak újabb kimagasló sikere al­kalmából legjobb kívánsá­gainkat küldjük önöknek, a testvéri szovjet népnek, az űrállomás valamennyi alko­tójának. Elvtársi üdvözlettel: Kádár János, az MSZMP KB első titkára Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Fock Jenő, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke Véget ért a FAO- konferencia Budapesten, pénteken be­fejeződött a FAO 7. regio­nális konferenciája. A csak­nem harminc ország delegá­tusainak részvételével le­folyt tanácskozás kedden kezdődött meg Budapesten. SZOMBAT, 1970. SZEPTEMBER 10.

Next