Csongrád Megyei Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-26 / 226. szám

Nem jutalomü­dü­lés (N. P.) Rendkívül érdekes, tanulságos és felettébb kelle­mes „világmozgalom” a vi­lágjárás, az utazgatás, be­vett és hivatalos nevén: az idegenforgalom. Sokan jön­nek hozzánk, s mind több magyarral, köztük Csongrád megyeivel lehet találkozni a moszkvai Vörös téren, a prágai Hradzsinban. Mind jobban élénkül a magyar világjárás. Ez alkalommal mégsem azokról szólunk, akik üdülésre, strandolásra, szórakozásra használják fel ezt a nemes lehetőséget, ha­nem a világjáró szakembe­rekről. Természetesen közü­lük is elsősorban a Csong­rád megyeiekről, akik ma számosan mondhatják el: jó dolog a külföldi tanul­mányút. Hasznosak ezek a tanul­mányutak, ha nem jutalom­­üdülésként szervezik és hasznosítják. A Szegedi Ru­hagyár, a BOV szentesi üze­me, a HÓDGÉP, a METRI­­POND, s a többi Csongrád megyei üzem, vállalat rend­szeresen külföldre járó szak­emberei mondják: a külföl­di tanulmányút szélesíti a látókört, gyarapítja a szak­mai tudást, lehetőséget ad a korszerű gyártási eljárások, szervezési módszerek, tudo­mányos eredmények átvéte­lére, hazai felhasználására. Évekkel ezelőtt a világot látni akaró műszakiak kö­zül többen, bár magánem­berként jártak más orszá­gokban, ha lehetőségük nyílt, ellátogattak külföldi üzemekbe. Hazatérésük után pedig vállalati klubokban, szűkebb szakmai körökben számoltak be tapasztalataik­ról, élményeikről. Az ilyen utak, ha kaptak is hozzá vállalati támogatást, lénye­gében csak jutalomüdülések voltak. Ma már nem az öntevé­keny beszámolók a jellem­zői a szakemberek világjá­ró útjának. Hazatértük után tanulmányokat kell készíte­niük a maguk és mások okulására. Igaz, akad még ma olyan külföldi tapaszta­­latcsere-út, ahol több a bosszankodás, mint a ta­pasztalatszerzés. Sajnos még mindig megtréfálnak egyes szakembercsoportokat a szervezők, s jóval több templomba térnek be, mint üzembe. Az ilyen utaknak nincs sok szakmai értelme. Világot járni, utazni nagy­szerű dolog. A szakemberek világjárása a jó tapasztala­tok hasznosítása pedig igen fontos közügy is. Nem va­gyunk gazdag ország, ezért nem is pazarolhatjuk szel­lemi, anyagi erőforrásainkat olyan kutatásokra, kísérle­tekre, amelyeket máshol már elvégeztek, és van rá lehetőség, hogy a gyakorla­ti eredményeket és tapasz­talatokat megismerjük, átve­gyük. Ma Csongrád me­gyében is érvényt szerzünk annak a felismerésnek: nem vagyunk olyan gazdagok sem, hogy ne törődjünk a külföldi utazások hasznossá­gával. Külföldre utazni, s a köl­csönösség alapján szakmai tapasztalatokra cserélni megtisztelő és felelősségtel­jes feladat. Nem kisebb és nem kevesebb a felelősség a hazai tapasztalatok kicse­rélésében és hasznosításában sem. Vagy a rendelkezé­sünkre álló műszaki iroda­lomban rejlő tartalékok fel­tárásában, hasznosításában, amiért még külföldre sem kell utazni, mert a posta házhoz szállítja. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK: CSONGRÁÁD MEGYEI ★ [ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Mun­káspárt Csongrád megyei Bi­­­­zottsága tegnap Szegeden, a­­ pártiskola dísztermében rendes ülést tartott. Dr. Ko­mócsin Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság titkára ismertette a napirendet, amit a pártbizottság elfogadott. Ezt követően Győri Imre elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára fűzött néhány­­gondo­latot az írásban előterjesz­tett anyaghoz, a megyei pártértekezlet elé kerülő je­lentéshez. A vitában a következő elvtársak vettek részt: Be­zár Demeter, a dorozsmai gépjavító vállalat igazgatója, Török László, a megyei ta­nács vb-elnöke, Kurucz Márton, a szentesi járási pártbizottság első titkára, Török József, a vásárhelyi városi pártbizottság első tit­kára, Juhász József, a Szak­­­­szervezetek Megyei Taná­csa vezető titkára, Gőg Mi­hály, a csongrádi városi pártbizottság titkára, Lacsán Mihályné, Szeged országgyű­­­­lési képviselője, Tóth Szil­veszterné országgyűlési kép­viselő, a zákányszéki köz­ségi tanács vb-elnöke, dr. Forgó István, a Makó váro­si tanács vb-elnöke, dr. Pozsgai István megyei fő­ügyész, dr. Bánfalvi József, a szegedi Radnóti Gimnázi­um igazgatója, dr. Julesz Miklós akadémikus, a bel­gyógyászati klinika igazga­tója, Fehér Lajos, a Délrosz vezérigazgatója, Szőnyi Fe­renc, a makói járási párt­­bizottság első titkára és Szé­­csényi Lajos, a Hódmező­vásárhelyi Állami Gazdaság pártbizottságának titkára. • A gazdag, tartalmas és magas színvonalú vitát Győ­ri Imre elvtárs foglalta ösz­­sze, majd a pártbizottság egyhangúlag elfogadta a megyei párt-végrehajtó bi­­zottság írásban előterjesz­tett tervezetét azzal, hogy az előterjesztést — a vitá­ban elhangzott észrevételek­kel kiegészítve, valamint a szóbeli előterjesztést —, amely tartalmazza a X. kongresszus irányelveivel, valamint a Szervezeti Sza­bályzat módosítási javasla­taival kapcsolatos fontosabb Csongrád megyei észrevéte­leket és véleményeket, mint a megyei pártbizottság je­lentését terjesszék majd a megyei pártértekezlet elé. Ezt követően dr. Dégi Ist­ván elvtárs, a megyei párt­­bizottság munkatársa a pártfegyelmi munka négy­éves főbb tapasztalatairól terjesztett elő jelentést, amit a megyei pártbizottság egyhangúlag tudomásul vett Apró Antal látogatása Salgótarjánban Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­­helyettese kétnapos látoga­tást tett Salgótarjánban. Csütörtökön a megyei párt­székházban a megye veze­tői fogadták, akikkel be­szélgetést folytatott Nógrád politikai, gazdasági és kul­turális helyzetéről. Láogatá­­sa második napján, pénte­ken Jedlicska Gyulának, a­­ megyei pártbizottság első titkárának és Géczi János­nak, a megyei tanács vb-el­­nökének társaságában fel­kereste a Salgótarjáni Sík­üveggyárat, ahol a gyár ve­­zeőinek kalauzolásával meg­tekintette az üzemet. Délután a megyei párt­székház nagytermében nagy­­aktívaülésre került sor, mint­egy háromszáz meghívott­­ párt­­, állami és gazdasági ve­­­­zető előtt Apró Antal mond­­­dott beszédet. Négy év alatt visszatérül a beruházott összeg Konferencia a szegedi szénhidrogén­termelés gazdaságosságáról Négy év alatt vissza­térül a népgazdaság­­­­nak a szegedi szénhidrogén-medence kö- s olaj- és földgázipari létesítményeibe fek­tetett hat és fél milliárd forint — állapí­­­­tották meg a tagnap véget ért szegedi olaj­bányászati konferencián. Bevezetőben beszámolók hangzottak el a­­ hazánk legnagyobb szénhidrogén-vagyonát­­ tartalmazó algyői medence feltárási mun­­­­káiról, az 1968-ban elkészült úgynevezett I generálművelési terv, majd a Gazdasági Bizottság által jóváhagyott beruházási program addigi megvalósításáról. E terv szerint az egyes szénhidrogén-telepek mű­velését úgy hangolják össze, hogy minél­­ hosszabb ideig biztosítsák az évi egymil­lió tonna olajtermelést, a lehető legkisebb ráfordítások árán. Az évi egymillió ton­nás mennyiség körülbelül 1980-ig tart, ez­után csökken; a művelési folyamat végül­­is 2000-ig tart. A folyamat ellenőrzése és irányítása feltétlenül megköveteli, hogy minden egyes telepet külön kúthálózattal műveljenek. A telepek jórészt egymás fö­lött helyezkednek el, s így lehetőség nyí­lik arra, hogy egy-egy kutat több célra is felhasználjanak — például egyszerre olaj­­termelésre és vízvisszanyomásra. Ezzel je­lentős megtakarítást érnek el. A termelő berendezésekre, illetve kap­csolódó létesítményekre előirányzott hat és fél milliárdos összeg beruházása után, illetve a teljes értékű termeléskor az or­szág kőolajszükségletének 15 százalékát, a földgáz szükségletének 44 százalékát, a propán-bután szükségletnek pedig 63 szá­zalékát fedezi az szegedi terület. A szakem­berek megállapították, hogy a nagyössze­gű beruházás már a következő négy év­ben visszatérül. 1985-ig pedig négyszeresen visszafizeti a szegedi olajmező a ráfordí­tott összeget. (MTI) Tervszerűen és összefogva A rendkívüli őszi gondokról tanácskoztak a szentesi térség tsz-agronómusai Csaknem 30 ezer hold ku­korica, sok ezer hold cukor­répa, napraforgó, háromezer 370 hold zöldség, mintegy 20 ezer vagon termény vár be­takarításra a szentesi tér­­­­ségben a tsz-szövetség felmé­­­­rése szerint. Ugyanakkor 44­­ ezer holdon kell elvetni az őszieket. Óriási a feladat, miközben rendkívüli helyzet alakult ki az idei természeti csapások meg a kedvezőtlen időjárás miatt. Erről folyt tanácsko­zás tegnap Csongrádon, a szentesi térség termelőszö­vetkezeti főautonómusainak részvételével a tsz-szövetség rendezésében. Elöljáróban bevezető elő­adást tartott dr. Fazekas La­jos, a megyei tanács vb me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, a me­gye mezőgazdasági termelé­sének jelenlegi helyzetéről, majd vita következett. Az eseményt az tette szükséges­sé, amint­ dr. Fazekas Lajos mondotta, hogy az idei ter­mésnek még mintegy a fele kint van a földeken és na­gyon sok függ a betakarítás, valamint a szántás-vetés jó megszervezésétől. A legna­gyobb fokú tervszerűség, szervezettség és összefogás árán sem lesz könnyű elvé­gezni a munkát és ezzel is csökkenteni az idei igen nagy növénytermesztési vesz­teségeket. A gazdaságokat kötelezték arra, hogy őszi kampányterveket készítse­nek, amelynek alapján, ahol szükséges, külső erőkkel is segítenek, mert a termés el­pusztulása a közellátás prob­lémáit sokasítaná, növelné a fogyasztók terheit. Mi történt a nagyvilágban? TŰZSZÜNETI MEGÁLLAPODÁS JORDÁNIÁBAN SZOVJET—NYUGATNÉMET­­ GAZDASÁGI TÁRGYALÁSOK MOSZKVÁBAN Részletes jelentéseink a 2. oldalon MAGYAR VEZETŐK ÜDVÖZLŐ TÁVIRATA SZOVJET VEZETŐKHÖZ • Komócsin Zoltán megbeszélése a Ceyloni KP elnökével Komócsin Zoltán, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára pénteken találkozott dr. S. A. Wickremasinghe­­vel, a Ceyloni Kommunis­ta Párt elnökével. A szívé­lyes légkörben lefolyt talál­kozón kölcsönösen tájékoz­tatták egymást pártjaik helyzetéről, véleménycserét folytattak a kommunista és munkásmozgalom, valamint az imperializmus elleni küz­delem előtérben álló prob­lémáiról. A találkozó során ismételten megnyilvánult a két testvérpártnak a mar­xizmus—leninizmus, a prole­tár internacionalizmus elve­in alapuló nézetazonossága. (MTI) Részlegkorszerűsítés a HÓDIKÖT-ben A gyorsan fejlődő vállalatok nő csak Vásárhelyen, hanem más­­ telephelyei is állandóan a pék, új termékek jelzik ezeket gyárban is alig múlik el hónap, nának hírt. A közelmúltban feje részleg korszerűsítését. Új szál termelékenyebbé teszi a mánk igen tetszetős, impozáns látva­zé tartozik a HÖDIfvÖT. Nem­­árosokban, falvakban létesített változás időszakát élik. Új gé­­n változásokat. A központi hogy valami újról ne adhat­­zték be az egyik konfekciós ágkiképzést alkalmaznak, amely át, s mint képünkön is látható, nyt nyújt. (Fotó: Enyedi Zoltán) Tegnap megnyílt a szabadkai vásár Immár tizenharmadszor rendezik meg Szabadkán a kis­ipari és háziipari termékek és háztartási cikkek nemzet­közi vásárát. Szeged jugoszláv testvérvárosában tegnap délután 5 órakor tartották meg a vásár megnyitó ünnep­ségét. A vendégek között voltak Szeged képviseletében dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged Városi bizottságának tit­kára és dr. Csikós Ferenc, a Szeged m. j. városi tanács vb­­titkára is. A szabadkai vásár az idén is találkozója a magán­­kisiparosoknak, ipari vállalatoknak és azoknak a cégek­nek, melyek a kisipar számára szerszámokat és felszerelé­seket gyártanak vagy nyersanyaggal látják el őket. A vá­sár keretében külön helyet foglal el a háziipar, amely iránt Jugoszláviában nagy érdeklődés nyilvánul meg. A szabadkai vásár évről évre bővül, most is nagyobb szá­mú kiállító vesz részt rajta, mint az elmúlt esztendőben. A magyarországi, a Csongrád megyei vállalatok közül 16- an vesznek részt és mutatják be termékeiket. Köztük a Szegedi Fémipari Vállalat, a Kéziszerszámgyár, a Hód­mezővásárhelyi Elektrofém Ktsz és a Tápéi Háziipari Szö­vetkezet is. A KONZUMEX Külkereskedelmi Vállalat sze­gedi kirendeltsége is képviselteti magát a vásáron, hogy közreműködhessen az üzletkötésekben. Ez alkalommal is több olasz, osztrák és csehszlovák cég is bemutatja termé­keit. A vásár rendezői elmondották lapunk munkatársá­nak, hogy a szabadkai nagy vásárcsarnokban jövőre már három kiállítást, illetve vásárt rendeznek. Ismét ősszel ren­dezik meg a kisipari, nyáron pedig a nemzetközi arany­műves- és órakiállítást. Új rendezvényként kerül a vásár­­csarnok programjába a jugoszláv, magyar és román, ún. kishatár-forgalmi áruk kiállítása. Ennek máris megkezdték az előkészületeit. Arra számítanak, hogy jövőre a szegedi, a Csongrád megyei vállalatok nagy része már ezen a vásá­ron vendégszerepel. Viszonzásként a Szegedi Ipari Vásá­ron jelennek majd meg a jugoszláv cégek. A látogatók számára ma délelőtt nyitja meg kapuit a XIII. Szabadkai Kisipari és Háziipari és Háziszükségleti Cikkek Nemzetközi Vásár.

Next