Csongrád Megyei Hírlap, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-27 / 252. szám

Zsíri­ea megyei p­ersértek­ezlet beszeam®loior®Bl Lapunk vasárnapi számában — amikor beszámoltunk a megyei pártértekezlet első napjáról — felsoroltuk, hogy kik szóltak hozzá az első napon. Most részletesebben is­mertetjük a felszólalásokat. Kurutz Márton: pártdemokrácia és centralizmus A szentesi járási pártbizottság első titkára felszólalá­sában először arról beszélt, hogy az elmúlt négy év a me­gye történetének egyik legszebb fejezete. Azok az eredmé­nyek, amelyeket számba vehetünk, a megye dolgozóinak jó munkáját dicsérik. Ezután részletesebben kitért a pártdemokrácia és a centralizmus összefüggésére. Hangsúlyozta, hogy a régi, a megszokott, de már idejét múlt gyakorlat mindenütt fé­kezi az újat, s így van ez a pártdemokráciában is. A pár­ton belüli demokrácia fejlesztése viszont előfeltétele an­nak, hogy egész társadalmi demokratizmusunk szélesedjék. A demokrácia viszont feltételezi a nagyobb öntudatossá­got, valamint a központi akarat érvényesülését. Hiba len­ne, ha valakik a demokráciát csak úgy fognák fel, mint mások, számára címzett bírálati jog. Gyakran tapasztal­juk, hogy sokan akkor is mástól várják a hibák megszün­tetését, amikor az nekik lenne feladatuk. Részletesen szólt a párton belüli demokrácia néhány gyakorlatáról, majd a demokráciával összefüggésben a bizalom fontosságát hangsúlyozta. Pálfi Lászlóné: NEM MÁSTÓL VÁRJUK a munkásnők helyzetének könnyítését A Kender- és Szövőipari­­Vállalat térnázója a nők­a­zdasági és politikai helyzetének elemzése kapcsán első­sorban saját üzemének problémájáról beszélt. Véleménye szerint a textilgyárakban növekszik a munkaintenzitás, a különböző új anyagok bevonulásával fokozódik a munka nehézsége. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy csökken a mun­kásnők aránya a termelésben. A nőik szakképzése is el­marad a férfiak mögött. Hangsúlyozta azonban, hogy pártbizottságuk és a vál­lalat gazdasági vezetői nem mástól várják a munkásnők helyzetének könnyítését, hanem programot készítettek, amelyben szerepelnek a bérezés, a továbbképzés kérdései éppen úgy, mint a nagycsaládosoknak juttatandó iskolá­zási segély, a zajcsökkentés, az óvoda, a nőgyógyászati szakrendelés stb. Vállalatuk gondosan felkészült az 1971. éves tervre, amelynek központi célkitűzése a termelékenység és haté­konyság növelése, azonban fokozott műszaki intézkedést is terveznek az egyre súlyosabban jelentkező munkaerő­­hiány csökkentése érdekében. ■Tiirafovits Aladár: NÖVEKSZIK AZ OLAJ- ÉS FÖLDGÁZTERMELÉS Igen nagy érdeklődéssel hallgatta a megyei pártérte­kezlet az olajipar szegedi üzemvezetőjének felszólalását, aki összehasonlította a négy évvel ezelőtti pártértekezleten elmondott felszólalását a mostani eredményekkel. Akkor még­ a kőolaj és földgáz a megyének csupán ígéretes új iparága volt, írói azonban ez az iparág már meghonosodott. Eddig a szegedi olajmedence 2,3 millió tonna olajat adott a népgazdaságnak, s termelésével az idén már mintegy 50 százalékkal részesedik a hazai termelésből. Hatalmas — mintegy 6,5­­milliárdos — beruházást valósítanak meg, en­nek keretében a korszerű új ipartelepet 1971-ben helyezik üzembe. A műszaki-technikai alapfeltételek, a meghono­sodott törzsgárda garanciát jelent ahhoz, ho­gy ez a vidék az ország legnagyobb olaj- és földgáztermelő centruma le­gyen. Vitatkozott azzal a nézettel, amely szerint a megye új iparága csak terhet jelentene a megye számára. Kimutatta, hogy ez szűk látókörű nézet, hiszen igaz, hogy átmenetileg zavarja egyes üzemek mezőgazdasági termelését, vagy fo­kozottan leterheli a megye úthálózatát, de az ország és a megye szempontjából ez az átmeneti kellemetlenség száz­szorosan megtérül. Részletesen szólt azokról a kérdésekről, amelyeket a megyében a földgáz nagyobb méretű felhasz­nálása érdekében meg kell oldani, különösen a mezőgaz­daságban kell előre lépni, hiszen ide tulajdonképpen még nem vonult be a földgáz. Binccz János: NEHÉZ HELYZETBEN A MEGYE MEZŐGAZDASÁGA A makói Kossuth Termelőszövetkezet elnöke felszóla­lásában Makó és a megye nehéz mezőgazdasági helyzeté­ről szólt, amely az idei sok, nem várt természeti csapás — belvíz, árvíz ezzel kapcsolatban a kitelepítés, jégverés stb. — következtében alakult ki. Hangsúlyozta, hogy mi­előbb meg kellene oldani a belvízlevezetés gondját, ehhez azonban a saját erő nem elégséges. A makói Úttörő és József Attila tsz-ek helyzete is nehéz, keresni kell, hogyan lehetne a gondokon segíteni. Természetesen a szövetkezeti parasztság elsősorban sajlát erejére támaszkodik, de ahol kevés a saját erő, ott állami intézkedésekre is számít. A makói munkások géppel, szállítóeszközzel, sőt traktoris­­tákkal is segítenek az őszi munkákban, amiért a megyei pártértekezlet plénumán is köszönetet mondott. A mezőgazdasági termelésben — mint hangsúlyozta — előbbre kell lépni, elsősorban a hagymatermelés gépesí­tésében. A hagyma növényvédelmében azonban a makói termelők jobban számítanak a repülőgépes növényvédelmi szolgálatra. Végül a város lakossága nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik az árvíz idején önzetlenül, egy pillanatig sem habozva segítségükre siettek, hogy meg­mentsék a várost. Török László: fejlődésünkben nagy szerepük van A tanácsoknak A Csongrád megyei tanács vb-elnöke felszólalása első részében arról beszélt, hogy az elmúlt négy év alatt elért fejlődésben nagy szerepük, volt a tanácsoknak, amelyek ezekben a napokban emlékeznek meg a tanácsrendszer megalakulásának 20. évfordulójáról. Ez alatt a két évtized alatt elvitathatatlan érdemeket értek el a lakosság­­ sok irányú igényeinek kielégítésében. A tanácsok hivatali ap­parátusáról is csak elismeréssel lehet szólni. A gazdaságirányítás reformja következtében egyre be­hatóbban foglalkoznak a gazdasági élet főbb kérdéseivel. Máris jelentősen növekedett a tanácsok jogköre és anyagi lehetősége. A negyedik ötéves terv során a megyében egy­milliárdos fejlesztési kerettel rendelkeznek, amelynek fel­­használásával folytatódik a városközpontok rekonstrukció­ja, a lakásépítés, fejlesztik a szolgáltatást. Világosan lát­ható azonban, hogy minden sürgős és jogos igény kielégí­tésére nem nyílik lehetőség, ezért rendkívül nagy jelentő­sége van annak, hogy az anyagi erőforrásokat a leggazda­ságosabban használják fel, másrészt növekedjék a város- és községfejlesztésben a lakosság aktivitása, önbírálattal szólt a tanácsi ügyintézés egyes fogyatékosságáról, de tel­jes joggal tette szóvá egyes állampolgárok fegyelmezetlen­ségét is. Felszólalásának további részében részletesen szólt a tanácsok szervezeti változásáról, s az ezzel kapcsolatos személyi feltételek megteremtéséről. Dr. Márta Ferenc: A TUDOMÁNY megnövekedett szerepéről A szegedi József Attila Tudományegyetem rektora, akadémikus, a megyei pártértekezlet előtt részletesen szólt az egyetemi oktatás-nevelés negyedszázados fejlődéséről, arról, hogy az oktatásban-nevelésben egyre hatékonyabban érvényesül a marxista-leninista világnézet hatása. Ebben nagy részük van az egyetem kommunistáinak. Majd az egyetemi oktatás magasabb szintre emelésének néhány problémájáról beszélt, mint amely a szocializmus építésé­nek egyik kulcskérdése. Kitért a munkás-paraszt szárma­zású gyerekek egyetemi továbbtanulásának elősegítésére, s hangsúlyozta, hogy ennek érdekében már az általános és középiskolákban tervszerű intézkedések szükségesek. Felszólalása második részében a tudománypolitikai irányelvekkel összefüggésben arról beszélt, hogy a szegedi tudományos bázis, a szegedi tudósok már eddig is haté­konyan közreműködtek, hogy a megye fejlődése érdekében jobban feltáruljanak az adottságok. Hangsúlyozta: a párt az elkövetkezendő feladat megoldásában biztosan számít­hat a magyar értelmiség tudására és tehetségére. Bánvölgyi Mátyásné: Az IFJÚSÁGI szövetség szerepe A PÁRT utánpótlásában A megyei pártértekezleten több vonatkozásban szóba került az ifjúságpolitika. A Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár KISZ-bizottságának titkára felszólalásában többek között arról a szerepről beszélt, amelyet a KISZ- nek a párt utánpótlásában be kell töltenie. Üzemükben az ifjúsági szövetség nevelő munkájának eredményeként a felvett párttagok 36 százalékát a KISZ ajánlotta. Sajnálat­tal állapította azonban meg, hogy sok fiatal párttag nem dolgozik a KISZ-ben, pedig az üzemi ifjúság politikai-er­kölcsi nevelésében nagy szükség volna tevékenységükre. A Szervezeti Szabályzat vitájával kapcsolatban kitért arra a javaslatra, hogy a jövőben már 18 éves kortól kezd­ve bekerülhessenek a pártba a munkában, a tanulásban legjobban kitűnt fiatalok, s közölte a pártértekezlettel, hogy üzemük kommunistái a javaslat támogatása mellett döntöttek. Dr. Komócsin Mihály: A LEGJELENTŐSEBB MUNKAERŐ-TARTALÉK A VÁLLALATOKON BELÜL VAN A megyei pártbizottság titkára felszólalásában részle­tesen szólt néhány olyan gazdaságpolitikai kérdésről, amelyek a városi-járási pártértekezleteken elhangzottak. Sokoldalúan világította meg, hogy csupán , néhány adat nem elégséges a politikai következtetések levonásához. A statisztika azt mutatja, hogy Csongrád megye ipara dina­mikusan fejlődik. Ebben a tekintetben tényleg az elsők kö­zött vagyunk. A műszaki színvonal vagy a hatékonyság te­kintetében azonban csak közepes helyet foglalunk el az ország 19 megyéje között. A dolgozók többsége ma még nem géppel, hanem kézi erővel dolgozik. Ezért sok tenni­való van még iparunkban a műszaki színvonal és a haté­konyság emelésében. Mint a megye iparának sajátos voná­saként megemlítette a kisipari szövetkezetek nagy arányát, amellyel országosan másodikok vagyunk, a kölcsönös tá­mogatási alapból azonban koránt sem kapjuk meg az e hely következtében minket joggal megillető műszaki támo­gatást. Természetesen a vállalatok saját erőit is a cél érde­kébe kell állítani. Sokoldalúan elemezte a megye munkaerőhelyzetét. Ki­mutatta, hogy főleg nagyközségeinkben még van munka­erő-tartalék. A legjelentősebb munkaerő-tartalék azonban a vállalatokon belül van. Tízezres létszámot lehetne meg­takarítani, ha az ipari termelés műszaki színvonalát meg­felelő szintre tudnánk emelni. A statisztikai átlag eltakarja azt is, hogy noha a me­gye mezőgazdasága országosan második a fejlettséget te­kintve, a megye szövetkezeteinek egyharmada mégis a gyenge kategóriába tartozik. Ennek nem mindig a termé­szeti adottságai az okai. A jövőben a gyenge tsz-eket a gazdasági és politikai munka középpontjába kell állítani. Gábor La­jos: A KOMMUNISTA MINDENÜTT TANÚSÍTSON PÁRTOS MAGATARTÁST Nagy érdeklődéssel figyelte a megyei pártértekezlet a Derekegyházi Állami Gazdaság szeretőjének felszólalását, aki arról beszélt, hogy a taggyűlések aktivizálták a párt­tagságot és sok javaslatot hoztak felszínre. Szenvedélyesen tették szóvá valamennyi taggyűlésen azt a követelményt, hogy a kommunistának minden körülmények között pártos magatartást kell tanúsítania. Nem elégséges csupán a taggyűlésen kommunistaként viselkedni, hanem az élet minden területén határozottan ki kell állni a párt politi­kája érvényesítése mellett. Gazdaságukban a pártépítésben elsősorban a fizikai dolgozókra gondolnak, különösképpen a szocialista brigá­dok tagjaira. Az utóbbi időben felvett 70 párttagból 50-en szocialistabrigád-tagok, akik a munkában, egész életükben tanúsított magatartásukkal érdemelték ki, hogy a párt fel­figyeljen rájuk. A tervszerű pártépítés eredményeként je­lentősen fiatalodott is a gazdaság kommunistáinak kor­­összetétele. Végül felszólalásában a pártépítéssel összefüg­gésben a marxista-leninista, oktatás és továbbképzés né­hány módszeréről szólt, amelyben messzemenően figyelem­be veszik a szocialista brigádok tagjainak érdeklődését. Halmágys Ivánné: AZ IFJÚSÁG NEVELÉSE TÁRS­ADAT MT FELADAT Makó járás országgyűlési képviselője, a járás kom­munistáinak küldötte felszólalásában iskolapolitikával és az ifjúságnevelés néhány kérdésével foglalkozott. Hangsú­lyozta: az ifjúság többsége helytállt mind az iskolában, mind a termelésben. Mint gyakorló pedagógus ,azonban nyomatékkal alátámasztja annak szükségességét — amit a párt ifjúságpolitikai elvei is hangsúlyoznak —, hogy az if­júság nevelése nem egyszerűen az iskola vagy az ifjúsági szövetség, hanem az egész társadalom feladata. Növelni szükséges a társadalom felelősségét ebben a vonatkozás­ban. Kitért a fizikai dolgozók gyerekeinek továbbtanulásá­ra is, s vitába szállt az olyan nézettel, amely a munkás­paraszt gyerekektől más társadalmi rétegek tehetséges gyerekeinek továbbtanulását félti. Meggyőzően fejtegette, hogy a fizikai dolgozók gyerekei milyen hátrányokkal in­dulnak. E hátrányok csökkentése érdekében az iskolának kötelességei vannak. Szükséges azonban nagyobb figyel­met fordítani arra is, hogy csökkenjen az a­­ tárgyi és személyi feltételben mutatkozó különbség , ami ma még a belvárosi, valamint a periférián levő iskolák között van. Sípos Géza: NAGY TARTALÉKOK VANNAK városaink együttműködésében A szegedi városi pártbizottság első titkára elsőként a tudomány fokozódó szerepéről beszélt, arról, hogy a párt nagy jelentőséget tulajdonít a tudomány gyakorlati fel­­használásának. Nagyobb szerepet szánunk a tudománynak az ideológiai munkában is. De a tudománynak jobban kell segíteni magát az embert. Szeged az ország legjelentősebb vidéki tudományos központja, s ennek következtében je­lentősek a feladatok is. Ezt követően sokrétűen és meggyőzően fejtette ki, hogy milyen nagy tartalékok vannak abban, hogy a szocialista építés, a párt- és tömegszervezeti munka szegedi tapasz­talatait a megye többi városaiban is megismerjék, vala­mint abban, hogy Szegeden is hasznosítsák mindazokat a gyakorlati tapasztalatokat, amelyeket a megye többi váro­sában eredményesen alkalmaznak. Az elmúlt évek kedvező alapot teremtettek ahhoz,­­hogy minden vonatkozásban el­mélyüljön a megyeszékhely és a megye többi területe kö­zötti kapcsolat. Meggyőződését fejezte ki, hogy sok gazda­sági és társadalmi probléma könnyebben megoldható az együttműködés továbbjavításával. Szeged munkásosztálya mindig elvtársaira talált a Viharsarok népében, s az együttműködés további útjait a jövőben is meg fogja találni. Az együttműködés nagysze­rű példáját adta az árvíz elleni védelem. Higi László: A JÓ MINŐSÉG ÉS A HATÉKONYSÁG KÖZPONTI FELADAT A vásárhelyi kommunisták küldötte, az Alföldi Por­celángyár igazgatója először az üzem 1600 dolgozójának jó kívánságát tolmácsolta, majd részletesen szólt arról, hogy — miként az olajipar is — az ő üzemük is új, fiatal ipar­ág Csongrád megyében. Jelenleg a gyáron belül már há­rom üzem működik, a negyedik — a csempegyár — is épül, noha nem a megkívánt üzemben. Pedig mielőbbi üzembehelyezésével sok millió dolláros importot takarít­hatnánk meg. A gyár szaniterárú üzemrészlege ma már teljes mér­tékben kielégíti — mosdófel­szereléssel stb. — a belföldi igényeket, sőt jelentős mennyiséget exportál is. Kialakult a vállalat törzsgárdáját.­,amely jól hasznosítja a gyár kor­szer technikáját, ennek következtében állandóan javul a minőség és a hatékonyság is. Végül bírálólag tette szóvá az új vásárhelyi ipartelephez vezető közutak tűrhetetlen állapotát, amelyek rendbehozásához sürgős intézkedések szükségesek. 2~ HÍRLAP Juhász József: JÓ A POLITIKÁNK, CSAK A VÉGREHAJTÁS IS LEGYEN KÖVETKEZETESEBB A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának veze­tő titkára a megyei pártértekezlet előtt részletesen beszélt a szakszervezetek munkájáról, a szervezett dolgozók helyt­állásáról, a szakszervezetek társadalmi felelősségének és társadalmi befolyásának növekedéséről. Mint hangsúlyozta: ennek alapja a párt politikája, amit a szakszervezetek tá­mogatnak, amelynek végrehajtásában a párt a szakszer­vezetekre számíthat. Jó a politika, azonban a dolgozók e politika következetesebb végrehajtását igénylik. A bér- és jövedelempolitika kérdéseit elemezte a to­vábbiakban, s fellépett az anyagi előnyök hajszolása, az ügyeskedéssel és nem munkával szerzett túlzott jövedel­mek ellen, mint amely zavarja, hogy érvényesüljön a szo­cialista bérezés helyes differenciáltsága. Hangsúlyozta, hogy az egyenlősdi szemlélet nagyon mélyen él egyes dol­gozó rétegekben, holott az egyenlősdiség nem a szocialista elosztás elve. A munkafegyelem és a munkaerőhelyzet összefüggésé­ről beszélt a továbbiakban. A munkaerő-csábítás, a licitá­lás aláássa a munkafegyelmet, gazdaságilag és politikailag káros. A munkaerőgondok megoldásában adminisztratív eszközökkel nem tudunk előbbre jutni. El kell vetni azt a nézetet is, amely e kérdést a munkanélküliség mesterséges felkeltésével látja megoldhatónak. A műszaki fejlesztés, a munkafegyelem szilárdítása, a jobb bérpolitika oldja meg munkaerő-gondjainkat. Sípos Mihály: AZ ÉPÍTŐIPAR POLITIKAI KÉRDÉSKÉNT TEKINTI A LAKÁSÉPÍTÉST Nagy érdeklődés kísérte a Délmagyarországi Építő Vál­lalat (DÉLÉP) igazgatójának felszólalását, aki elsősorban a beruházás, valamint az építőipari kapacitás közötti fe­szültség okait boncolgatta. A vállalat termelése az utóbbi időben évente 14 százalékkal növekedett, a termelékeny­ségben évi 8,1 százalékos növekedést értek el, mégsem tudták kielégíteni a növekvő építési igényeket. Ennek oka, hogy jelenleg még nagyobb a rendelkezésre álló beruházá­si keret, mint az építőipari kapacitás. A negyedik ötéves tervben további nagyarányú fejlődést irányoznak elő, hogy az igényeeet jobban kielégítsék. Egyetért azzal, hogy a lakásépítést nem egyszerűen termelési, hanem politikai kérdésként kell tekinteni. Kongresszusi felajánlásként vál­lalták, hogy a szegedi házgyári építkezést majd egy évvel előbb befejezik, a terv 1972-es indítást ír elő, de már 1971- ben a szegedi házgyár 500 lakást termel. Szükség van azonban arra, hogy elegendő közművesített terület álljon rendelkezésre, mert jelenleg ennek feltételét nem látja biztosítottnak. KEDD, 1970. OKTÓBER 27.

Next