Csongrád Megyei Hírlap, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

A presztízs (L. S.) Olykor azonos vagy hasonló szintű beosztású, il­letve vezető emberek a közös cél elérését — sajnos, nem is ritkán — az egyéni presz­tízs előtérbe állításával las­sítják vagy akadályozzák. Akarva, nem akarva csele­kedetükkel a kispolgári szemléletet képviselik. Ez az oka annak, hogy az egyma­gában helyes és szükséges vitában néhol nem az dönt, hogy kit igazol a társada­­dalom és természettudo­mány, hanem ki a legmaga­sabb szintű egyéniség. A presztízstekintély az üzemben, termelőszövetke­zetben, intézményben nagy kárt tud okozni. Megtörté­nik, hogy a legjobban át­gondolt, a gyakorlatban ki­próbált és az élet által elis­mert javaslatot csak azért nem valósult meg, mert va­lamelyik felsőbb szintű ve­zető előzetes „áldását” elfe­lejtették kikérni. Az emberek presztizste­­kintélyéből származó ellen­téteit nem könnyű felolda­ni. A bonyolultságot egye­bek között az okozza, hogy bár az igazság objektív, de­­ az igazságos döntést mégis a szubjektív emberi lénynek kell elvégezni. Nem is lehet másképpen. E valóságos helyzet adja a nagy jelentő­ségét annak, hogy a hatáskö­röket mindenütt helyes tisz­tázni. A­ feladatok hatékony végzésének legelengedhetle­­nebb tényezője az egymás­­tudatos tisztelete, a nyílt, őszinte kollektív kapcsolat, az elvi alapon való együtt­működés. Ha az egymással szoros munkakapcsolatban álló dolgozók és vezetők egyé­niségük megtagadása nél­kül is tiszteletben tudják tartani a magasabb tár­sadalmi célt, úgy le tudják küzdeni a káros presz­­tizsszemlélettel történő ér­tékítéletet. Ehhez az szük­séges, hogy a dolgozók és különösen a vezetők mindig úgy tekintsék a kollektíva tagjait, munkatársaikat, hogy azok is gondolkodó lé­nyek, akiknek hasznos észre­vételeik, előremutató javas­lataik lehetnek és vannak is. A szocialista társadalom építése közben nemcsak a gazdasági, hanem ami azzal szorosan összefügg, az em­beri vonatkozású ellent­mondások sem kibékíthetet­­lenek. A marxizmus—leni­­nizmus tudományának segít­ségével az MSZMP számol a valóságos ellentmondá­sokkal, és helyesen úgy ítéli meg, hogy azok nemcsak feltárhatók, hanem meg is szüntethetők. Ahogy a szo­cializmusban a gazdasági, ugyanúgy a szubjektív tar­talmú ellentéteket is tudo­mányos módon, marxista eszmeiséggel fokozatosan le­het csökkenteni, és végül teljesen meg lehet szüntetni. Az összefogásban nagy erő rejlik Beszámoló a szegedi járási pártértekezletről Négy esztendő gazdag munkájáról, a szegedi járás egészét átfogó problémákról és a jövő feladatairól tanácskoztak tegnap, szombaton a szegedi járás kommunistái­nak küldöttei Szegeden, a Tisza Szálló koncerttermében. A tanácskozás elnökéül Csupenszki István elvtársat választották meg. A pártértekezleten részt vett, a vitá­ban felszólalt, a Központi Bizottság és Ká­dár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának üdvözletét tol­mácsolva Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint jelen volt a tanácskozáson Győri Imre elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. A járási pártbizottság beszámolóját a párt­­értekezleten résztvevő küldöttek írásban­­ megkapták, melyhez dr. Kovács József , elvtárs, a pártbizottság első titkára, szóbeli kiegészítést fűzött. Továbbá a pártértekez­­­­let elé terjesztette a járás kommunistáinak­­ véleményét, annak összegzését a kong­resszusi irányelvekről és a Szervezeti Sza­bályzat módosításával kapcsolatos javas­latokat. Gazdag és tartalmas vita után a pártértekezlet egyhangúlag elfogadta az írásbeli és szóbeli előterjesztéseket. Ezután került sor az 51 tagú pártbizottság és a megyei pártértekezlet küldötteinek meg­választására. A pártbizottság megtartotta első ülését, ahol megválasztották a végre­hajtó bizottság tagjait. A szegedi járási pártértekezlet résztvevőinek így csoportja. (Fotó: Fonyedi Zoltán) VILÁG proletárjai. EGYESÜLJETEK­ CSIHGRÍD MEGYEI 21. Évfolyam, 245. szám Ara: 1 forint 1970. október 1s., vasárnap Sxi­gvetés négy év munkájáról Felgyorsult a szegedi já­rás fejlődésének üteme az elmúlt négy esztendőben. A járás mezőgazdasága az 1956-os pártértekezlet óta fejlődött. Különösen jelen­tős, hogy a tsz-tagság han­gulata kielégítő, jó a terme­lési kedv, mind többen vesz­nek részt a közös munká­ban. Javult a mezőgazda­ságban dolgozók élet- és munkakörülménye, a­minő erőteljesebben bontakozik k a tsz-demokrácia. Külön figyelmet érdemel e szőlőterület. Még 1963-ban határozat született a szőlő- és gyümölcstermesztés­ fel­lendítésére, mely szerint E járás gazdálkodási struktú­ráját átfogó terv alapján kell átalakítani. A tanul­mányterv a gyenge homoki szántóterületeket szőlő- és gyümölcstelepítések­­céljáél jelölte ki. A tervek szerint 1961-től az idei évig 912­ hold­ szőlőt és 8260 hold gyü­mölcsöst kellett volna tele­píteni! Ez a harmadik öt­éves terv irányelveinek mó­dosulása miatt nem valósul meg. A fajtaösszetétel javí­tása érdekében indokolt len­ne egy alaposan megterve­zett és előkészített rekonst­rukció, azonban a jelenlegi ösztönzők a tsz-eket erre nem serkentik. A gyümölcs ültetvények­kel is a szőlőhöz hasonlóan gondjaik vannak a gazdasá­goknak. Kedvezőtlen a gyü­mölcsfajták összetétele. Ez pedig nem felel meg a ke­reskedelmi igényeknek. A korszerűtlen termelés miatt gazdaságosság tekintetében a szövetkezetek nem verseny­­képesek. Ugyanakkor nem tudják megvásárolni a be­takarításhoz szükséges válo­gató, osztályozó gépeket, amelyek a termelékenységet növelnék és az önköltséget csökkentenék. Az állattenyésztés fejlesz­tése az utóbbi két esztendő­ben előtérbe került. Míg a szövetkezetekben az állat­­állomány mérsékelten fejlő­dik, addig a háztáji és egyéb gazdaságok állatállo­mánya csökken. A szakszövetkezetek gaz­dálkodási eredményeit érté­kelve jelent­ős fejlődés ta­pasztalható, főleg a gazda­sági reform hatására. A szakszövetkezetek közül azok fejlődtek erőteljesek­­(Folytatás a 2. oldalon.) Kovács József Mi történt a nagyvilágban ? „FEGYVERBARÁTSÁG” hadgyakorlat AZ NDK-BAN • FESZÜLT A BELPOLITIKAI HELYZET KANADÁBAN • ROGERS ÉS GROMIKO NÉGYÓRÁS MEGBESZÉLÉSE Részletes jelentéseink a 3. oldalon Kádár János a Csepeli Vas- és Fémmű pártértekezletén Szombaton délelőtt kezdődött meg Csepelen a Csepeli Vas- és Fémmű pártértekezlete. A pártértekezleten részt vett és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára. Vásárhely mezőgazdaságának eredményei a város közönsége előtt Az elmúlt esztendőben a Vásárhelyi Hetek rendez­vénysorozatában a város iparának fejlődéséről és az üze­mek produktumairól rendeztek kiállítást Vásárhelyen. Az idén a mezőgazdasági termelés fejlődése került, a közön­ség elé azzal a céllal, hogy képet kapjon a város társa­dalma a nagyüzemi termelés teljes keresztmetszetéről. A Béke Szálló nagytermében megrendezett kiállítást dr. Csatordai Antal, a városi tanács vb elnökhelyettese nyi­totta meg, majd Dohai József, a városi pártbizottság tit­kára méltatta Vásárhely közös gazdaságainak előrelépé­sét a termelésben, a melléküzemági tevékenység fejleszté­sében. Növekvő hozamok — A város mezőgazdasági üzemei 33 százalékkal nö­velték az elmúlt ötéves terv során halmozott termelési ér­­t­téküket, és az öt­ évvel ezelőtti 250 millió forintról 313 mill­­­lióra emelkedett a bruttó termelési hozam — mondotta többek között. Majd arról szólt, hogy a korszerű termelési eljárások alkalmazásával öt év alatt három mázsával emelkedett a­­ búza, 4 mázsával a kukorica és 120 mázsával a cukorrépa­­ hozama. Főleg a növénytermesztési üzemág járt elől a gaz­dálkodási eredmények növelésében, most viszont — az ár­támogatás hatására — az állattenyésztés lép előre. Befej­e­­­­zés előtt áll a kétezres létszámú, korszerű szarvasmarha­tenyésztő istállókomplexum építése, és az évi 25 ezer ser­­­­tést kibocsátó közös sertéskombinát megvalósítása. Két állami gazdaság és hét szövetkezet A megnyitó után a vendégek megtekintették a két ál­lami gazdaság és a hét termelőszövetkezet gazdálkodási eredményeit bemutató kiállítást. Igen nagy sikerrel sze­repelt az eredménybemutatón a Bem, a Rákóczi, a Dózsa, a Marx és a Szántó Kovács János Tsz. A Gorzsai Állami Gazdaság élelmiszeripari készítményeit, a Vásárhelyi ÁG a növénykísérleti eredményeit mutatta be. Számot adott mun­kájáról a halászati szövetkezet, a vadásztársaság és igen értékes anyaggal szerepelt az Ültetvénytervező Vállalat is. Sajnálatos, hogy egyes eredményesen gazdálkodó tsz-ese — köztük a Ságvári — hiányoztak a város mezőgazdasági eredményeit bemutató kiállításról. Elismerő oklevelek A kiállítás megnyitása után kiosztották az elismerő okleveleket a bemutatón eredményesen szereplő gazdasá­­­­goknak. A közönség reggel 8 órától este 8 óráig tekintheti­­ meg a kiállítást, amely hétfő délután 4 órakor zárul. A háztáji gazdaságok kisgép- és eszközkiállításán is a­­ program szerint zajlott le a tegnapi nap. Előadás hangzott­­ el a háztáji gazdaságok szerepéről az NDK állattenyészté­­­­sében, majd a résztvevők a vásárhelyi és a földeáki háztáji gazdaságokat tekintették meg. TÓTH JÓZSEF a­üffeL AP farMd­ Jogi* pártbizottságának tagjai A Délmagyarországi Építő Vállalat pártértekezletén, az október 9-én megtartott tanácskozáson 25 tagú, járási jogú pártbizottságot választottak, melynek tagjai: Ács Imre, Berta Miklós, Czakó Istvánná, id. Csányi Ferenc, ifj. Csányi Ferenc, Csamangó Ferenc, Elekes Jenő, Hor­­­váth Gyula, Juhász Imréné, Katona László, Kiss Ferenc,­­'Kiss István, ifj. Lantos Sándor, Losoncz László, Major Gyula, Molnár Sándor, Mucsi Lajos, Orosz Bálint, Sípos­­Mihály, Simon Sándor, Soós Ernő, Széll István, Szolcsányi Gábor, Tornyai József és Vas Károlyné. A végrehajtó bizottság tagjai: Molnár Sándor, Juhász Imréné, Major Gyula, Soós Ernő, Szolcsányi Gábor, Széll István és Mucsi Lajos. A pártbizottság titkára: Molnár Sándor.

Next