Csongrád Megyei Hírlap, 1972. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-26 / 253. szám
Szatafanevelés, továbbképzés, tanicsadás, Mii szegedi A MIüfrMAHV MÜItUYllIÚL Élelmiszeripari Főiskolán Szegedi székhellyel működik hazánk első és egyetlen élelmiszeripari főiskolája élelmiszeripari és állattenyésztési karral. Az oktatónevelő munka mellett tervszerűen foglalkoznak tudományos kutatással. A főiskola életére vonatkozó kérdéseinkre dr. Horváth Károly főigazgató válaszolt. Mi ÉRDES: Milyen szakembereket képeznek az élelmiszeripari karon, hogy fejlődnek happi és külindi kapcsolataik? VÁLASZ: Technológus és élelmiszergéprész ügyúmérnököket képezünk ki elsősorjein a húsipar, a bhetéfiipar, a tejipar, a malomi ipar, a keverék takarmányipar, a apróipar, az édesipar részére. Ezenkívül a hőkezeléssel tartósított állati eredeti élelmiszeripari termékek viszonylatában több iparág szzáméra. Végzős helipaterikát egyre nagyobb számban fogadják az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek az élelmiszer-feldolgozó tevékenység irányítására. — Hazai és külföldi felsőoktatási intézményekkel évek óta felpártős kapcsola- taink egyaránt kiterjednek szakmai tapasztalatcserére, oktató- és hallgatócserére. A gödöllői, a debreceni, a keszthelyi agrártudományi egyetemmel, valamint a kertészeti egyetemmel, a havasvári és a nyíregyházi mezőgazdasági főiskolával való együttműködésünket első helyen kell említeni, ezenkívül a Budapesti Műszaki Egyetem és a szegedi József Attila Tudományegyetem egyes intézeteivel tartunk kétoldalúan gyümölcsöző kapcsolatot.. Rendszeres a hallgatócsere a moszkvai DS az odossigi élelmiszeripari egyetemmel. Az idén megállapodtunk a berlini Humboldt-egyetemmel 1973. évi hallgatócserépen. Oktatóink tapasztalatcserén vettek részt az OIDK-bain, Bulgáriában Romániában, Lengyelországban egyetemeken és főiskolákon. Egyik munkatársunk a moszkvai élelmiszeripari egyetemen készíti kandidátusi disszertációját. Így másik dolgozónk kandidátusi értekezését Minszkiben védte meg. N Néhány dolgozónk tanulmányi ösztöndíjjal járt Ausztriában és Franciaországban. KÉRDÉS: Miként kapcsolódik az oktatás a gyakorlati élethez? VÁLÁSÉ: A hallgatók ÉV- közt üzemi gyakorlatok, valamint a nyári termelési gyakorlatokon vesznek részt- A legjobb szakembereiket adják Segítségül 3? üzemek az oktatás színvonalasabbá tételére. Évről évre növekszenek kapcsolataink a mezőgazdasági üzemekkel, amelyek részére 3 feldolgozó tevékenységgel kapcsolatos szerződéses munkákat végzünk és szaktanácsadói tevékenységet látunk el. A főiskola megalakulása óta szakemberek továbbképzésével is foglalkozunk. A IIIEM Mérnöktovábbképző intézettel egybehangoltan kéthetes téli tanfolyamokon képezzük tovább a mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozó szakembereket. KÉRDÉS: Mekik asok a főbb kutatási témák, amelyeken a tanszékek dolgoznak? válasz: a több irányú kutató tevékenységhez lehetőséget nyújt a tanszékek korszerű felszereltsége, szakmai anyagokkal és eszközökkel való ellátottsága s a rendelkezésre álló legújabb Szakirodalom. Gyakorlati szempontból a legtelentősebp kutatási témák közé sorolhatjuk az alábbiakat: a fűszerpaprika őrlemények minősítése, az egyöntetű minőség kialakítására objektív eljárás kidolgozása, a tojás ipari tartósításának problémái, korszerű kisállat vágóvpnalak tervezése, a vöröshagyma hasznos anyagának alakulása a tenyészidijszak alatt, ízesített joghurt készítmények előállítása, a tejporok minőségi vizsgálata, a G-vitamintartalom alakulása a tárolás során különböző körülmények között, G-vitamintól hűsített szepzervkészítmények előállítása, különböző porított termékek előállítása és mikrobiológiai vizsgálata, a húskonzervek feldolgozása után keletkezett fehérjehulladékok hasznosítási lehetőségei. KÉRDÉS: A kutatómunkába hogyan vonják be a hallgatókat? VÁLASZ: A kutatómunka egyrészt szorosan összefügg az oktató-nevelő tevékenységgel, másrészt a gyakorlati élet szükségszerűségeivel. A kutatásokba a tanszékek rendszeresen bevonják a hallgatókat a tudományos diákköri munkán keresztül. Hallgatniuk — kellő irányítás mellett — igen hasznosan foglalkoztathatók ezen a területen- Oktatóink már több olyan közleményt jelentettek meg, amelynél a kutatómunkában eredményesen résztvevő hallgatók nevét — mint társszerzőét — is feltüntették. Lehetőséget adunk, hogy ilyen jellegű tevékenységükről háziverseny vagy országos diákköri konferencia keretében adjanak számot, a legutóbbi két országos versenyen megszerezték intézményünk csoportelsőségük több egyéni díjat elnyerve. Az oktatással szorosan összefügg az egyes tanszékeken folyó úgynevezett diszciplinális kutató tevékenység. Ennek ,célja a kutató szakmai látókörének tágítása, korszerű szakmai ismeretek elsajátítása- E tevékenységbe bevont fiatalok szakmai szemléletét igen eredményesen tudjuk fejleszteni, és ilyen jellegű munkájukat nagyban segíti a Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület. A MÉTE Csongrád megyei Szervezete évek óta visszatérően pályázatot hirdet az élelmiszerfeldolgozó technológiával vagy egyéb szakmai tevékenységgel kapcsolatos témakörben Végzős hallgatóink részére- Főiskolánkról számos olyan értékes dolgozat került ki, amelyet a gyakorlati életben részben vagy továbbfejlesztve megvalósítottak- KÉRDÉS: Hogyan történik a kutatási eredmények publikálása? . VÁLASZ: Különböző fórumokon — szakközleményekben, előadásokon — adtunk számot elért kutatási eredményeinkről- A tavaly megjelent közlemények száma: negyvenkettő, valamint két könyv. Elkészült két doktori disszertáció és húsz szakmai előadást tartottunk. Szakmai tevékenységünk intenzívebb ismertetése céljából éves kiadványt adunk ki élelmiszeripari Főiskola, Szeged, Tudományos Közlemények" címmel. Eddig az első szám jelent meg, és a második most van nyomdában. A kiadványban magyar nyelven megjelent tanulmányok rövidített kivonata orosz, angol és német nyelven is olvasható. A „Tudományos Közlemények”-et a főiskolánkkal kapcsolatban álló külföldi felsőoktatási intézményeknek megküldjük. TÓTH BILA 4 „Szóljatok szép szavak a Petőfi Sándorról” * ORSZÁGOS AMATŐR S/INTÁTSZÓ PÁLYÁKAT -SZENTESI EL SZEGEDI SIKER A Népművelési Intézet, a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Rádió és Televízió, a Hazafias Népfront Országos Titkársága, a KISZ Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a SZÖVOSZ, az OKISZ, valamint Bács megye tanácsa Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából ismét megrendezi a „Szóljatok szép szavak” országos amatőr színjátszó seregszemlét, amely ezúttal a nagy költő életművét állítja középpontba. Az országos pályázat első részt, amelyben a legjobb forgatókönyvet rangsorolták, most zárult. Az első díjat a szakemberekből álló zsűri a beérkezett 98 pályamű közül a győri Ifjúsági Színpad ,.szerzőjének”, Z. Szabó Lászlónak ítélte „Mi baj, őrnagy?” című összeállításáért, illetve a szentesi Horváth Mihály Gimnázium műsorának, amelyet Bácskay Mihály szerkesztett „Az álmok nem hazudnak” címmel. Irodalmi szövegkönyvéért a második díjjal tüntették ki a Szegedi József Attila Tudományegyetem színpadának együttese és Papl István együttes művét, a „Petőfi napjá''-t, illetve a tiszaföldvári Bányai Kornél - színpad vezetőjének, Szabó Andrástak „Az apostol” - adaptációját és a tatabá-nyai Bányász-színpad rende- szerepek Éless Bélának „Erite szakállt viseltem” címmel készült válogatását. . A Petőfi-pályázat egyébiként a költő külföldi tisztelőit is megmozgatta. A felhívásra többek között Rio de Janeiróból érkezett verses összeállítás, Londonból a Petőfi-dráma ... Egy Jeges-vári 92 éves bácsi arról szált me be dolgozatában, hogyan ünnepelték meg városában , a Petőfi-évfordulókat. Terrmészetesen ezeket az anyagokat külön lektorálják, s a legérdekesebbeket díjazzák. A „Szóljatok szép szavak a Petőfi Sándorról” országos amatőr színjátszó pályázat azonban korántsem ért véget a sikeres pályaművek díjazásával, hiszen a seregszemle csak most kezdődik, amikor a különböző együttesek lépnek dobogóra, hogy bemutassák, milyennek is látják mai szemmel a Költőt a Népművelési Intézetnél elkészült a területi döntők menetrendje is. Ezekre legkorábban Budapesten kerül sor. Az elképzelések szerint november közepén a budapesti Színjátszó Napok alkalmából A második területi dönte színhelye Kecskemét lesz december 7-e és 9-e között, ahol a Bács-Kiskun, Csongrád, Békés és Pest megyei műkedvelő színjátszók találkoznak. December 14-e és 16-a között Debrecenben a Hajdú-Bihar, Szabolcs és Szoín°k megyeiek mérik össze tudásukat, január 4-e és 6-a között pedig Miskolcon, a Borsod, Heves és Nógrád megyeiek- Az ötödik területi döntőre Sopronban kerül sor január 11-től 13-ig, a Győr-Sopron, Vas, Komárom és Veszprém megyei együttesek benevezésével. Január 25-e és 27-e között tartják az utolsó területi döntőt Pécsett, Baranya, Fejér, Somogy, Tolna és Zala megye műkedvelői részvételével. A legjobb műsorokat januártól a rádió is rendszeresen közvetíti. Az országos döntőt 1973. március 14-én tartják Kiskőrösön. A legsikeresebb együttesek, mindazok, akik Kiskőrösre eljutnak, külföldi jutalomutazásban részesülnek. (MTI) Múzeumi élet Makón KÖZEL EGY ÉVE, hogy lebontották a makói József Attila Múzeum épületét. Tóthy Ferenc, a múzeum igazgatója mégsem látszik gondterheltnek. Épület nélkül is eredményes munkát végeznek. A Város népművelési és oktatási intézményeivel való együttműködés messzemenő segítséget nyújt az épület hiánya miatt, átmenetileg, előállott gondok enyhítéséhez. Akiállítások megrendezéséhez termet biztosít a járási könyvtár, a MOM. 601. Ipari tanuló Intézet Kollégiuma és a Bartók Béla Általános Iskola. Megoldódott a közel ötezer darabból álló gyűjtemény tárolása is. Saját erőből raktár épült. Hamarosan sor kerül a gyűjtött anyag áthelyezésére. A három helyiségben korszerű módszerekkel óvják a muzeális értékeket- A képzőművészeti alkotások teljesen portalanított, nedvességtől mentes szobában kapnak helyet-Gondot okoz a nagy méretű tárgyak elhelyezése. Egy megvásárolt fatengelyes szekér, a városban talán az utolsó, még mindig gazdája fészerében áll. Volt tulajdonosa Hiába kéri elszállítását, a múzeum igazgatója vizetne is, de egyelőre sajnos, nincs hova. Ám, reméli, hogy nem marad el a segítség és nem kallódnak majd el a város tárgyi emlékei. aktív befejezi munkát végez a Múzeum Saját Köre. Eddig nyeró Múzeumi Füzet, hét Adattár és egy Forrásmunka jelent meg kiadásukban. Mindezek tudományos ismereteket nyújtanak a város történetéről, népének életerői Előkészületben van a Múzeumi Füzetek két új száma is. Tóth Ferenc Bipze Istvánról, az 1821-es makói árvíz krónikásáról ír. Búzát László, Makó hírlapbibliográfiáját dolgozza fel. Munkája a„819- október 2-án megjelent Maros” című hetilaptól kezdődően napjainkig részletes ismertetést ad a város sajtótermékeiről. Épület nélkül is eredményesen működik a makói múzeum. Munkáját értékeli és hálásan fogadja Makó város művészeteket pártoló és hagyományokat tisztelő lakossága. KINYÓ ISTVÁN Hangverseny A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola fúvósötöse és a csongrádi Állami Zeneiskola tanárai közös hangversenyt rendeznek október 30-án este 18 órai kezdettel a zeneiskola nagytermében. A Zeneművészeti Főiskola fúvósötösének közreműködői : Lass Zoltán fuvola, Juhos Tibor oboa, Maczák János klarinét, Szilárd István kürt, Harsányi Zsolt fagott. A csongrádi Állami Zeneiskola hangversenyező tanárai faodosné Vanyiska Zsuzsa, Remeterné Dáni Júlia, Pintér Sarolta, Laczkó Sándor, HajódiSándor. A városi kamarazenekart Bárdi Sándor vezényli. Műsorvezető Han 1 2006. a műsorban Vivaldi, Haydn, Schumann, Liszt, és Bartók művei hangzanak el. MW. ALKOHOL 4. Az ivás okai Engéla szerint az alkoholizmus akut társadalmi veszélyét a kapitalizmus viszonyai hozták létre. Cáfolja-e ezt az a tény, hogy az ajk° halizmus a szocializmus viszonyai között is terebélyesedik? A szakemberek felhívják ugyan a figyelmet arra, hogyaz ivás hagyománya is nagy erő; például a bűnözéssel összefüggő alkoholfogyasztás egyik közvetlen forrása nálunk is az elsősorban falun dívó étkezési szokás szélsőséges eltújzása. Az emberek egy része — s bizony mi kis részei — az étkezés szerves részének fekteti a túlzottalkoholfogyasztást. Az alkohol bortermő vidékeken az étkezés pótlására is szolgál. Vannak szőlőtermelők, akik napi 1-=-§=$ liter bort étkezés helyett, vagy mellett úgy isznak meg, mint ahogy mások 2—3—4 zsemlét megesznek napközben. Mosatts? A mértéktelen alkoholfogyasztás „divatjának” másik forrása az a népszokás, amely az ünnepet, az ünneplést, a szórakozást és az alkoholfogyasztást szinonimfogalmakká tette. Állt már bíróság előtt olyan emberölési kísérletével vádolt személy, aki úgy ünnepelte meg elsőszülött fia születését, hogy az csaknem egy másik ember temetésébe torkollott. Közismert, hogy a lakodalmas dáridók hányszor fulladnak tömegverekedésbe, hogy húsvét héti fejét, a szüretelést, a falusi búcsúkat erőszakos cselekmények nélkül sokan nem is tartják igazi ünnepnek. Emiatt a szórakozások nem ritkán duhajkodásba, értelmetlen vetélkedésbe, tergénykedésbe, majd bicskázzásba fordulnak. A hagyomány teszi hát az alkoholizmus fennmaradását és erősödését minden józan ész ellenére, vagy Engels látta helyesen: az alkoholizmus osztály gyökerekből ered, akut társadalmi veszélyét pedig a kapitalizmus viszonyai hozták létre? gyomor, cigányzene nélkül ! Engels fejtegetéseiben nagyon plasztikusan megmutatta, hogy az ipari munkásság kialakulásakor — a kora kapitalizmus idején — bekövetkezett nagy népmozgás — amelyek valósággal országon belüli népvándorlások voltak — széles dolgozó tömegek hagyományos életformáját, kötelékeit borította fel és olyan kedvezőtlen, rideg életkörülményeket teremtett számukra, melyből tömegesen menekítek az alkohteizmusba. Az alkoholizmus önmagát hatványozza, átterjed az alkoholista családjára, gyermekeire, környezetére, utópisták gondolhatták csak, hogy az alkoholizmusnak ez a folyamata a proletárfor- Fádatom győzelmével egyszerűen megszakad. Hiszen alkoholista környezetben a nagyobb kereseti lehetőség elsősorban nem az életszínvonalat, hanem az alkoholfogyasztást emelte. S nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a szocializmus alapjainak lerakása szintén nem csekély mértékű népmozgást váltott ki hazánkban: a falusi lakosság ipari centrumokba költözött. Ez a hagyományos életformát, a hagyományos kötelékek felbomlását szintén elősegítette és az alkoholizmus veszélyének újabb tömegeket vezett oda. . Az alkoholizmusnak ez a formája f elembertelenítő, romboló hatása a legmegrendítőbb élmény. Az alkoholizmus leveli kedélyes. Ünneplő álarcát, kiéget minden emberi érzést, eláltatia- Sít, megaláztatásba kerget, és neki kíséri vidám cigánymuzsika, csak ■ a ny°m°r és a bűn•• • Játékos lényünk... 4 " szocialista építésnek azona szakaszán, amelyik hatalmak népvándorlással járt, már túl vagyunk. Szaporodtak a kulturált, kényelmes munkásszállások, nagymértékben csökkent az ipari központokban a kocsmák, a talponállók száma. Nem mérhető ugyan, de észrevehetően megváltoztatta a gondolkodást, a magatartásformái a művelődés területén végbement forradalom. Tennivaló persze még maradt, azt azonban már elértük, hogy az alkoholizmus vesztett osztályjellegéből, nem kizárólag a munkásokra jellemző. Ez öröm, ám egyben öröm is, mert az ivási szokások köre kiszélesedett. A modern élet, az emelkedő életszínvonal, a felgyorsult, veszettül lüktető ütemű országúton és a munkában is a nagyobb idegfeszültséggel járó mindennapok az alkoholfogyasztás új formáit „divatosították”, honosították meg. Olyan gyógyszereink és szereink vannak, amelyek átfogják emberi viselkedésünk egészét. A fogamzásgátló „pirula” mellett van gyógyszerünk arra, hogy megnyugtasson bennünk az, ha idegesek vagyunk, fokozza figyelmünket, ha tompa fáradság telepedik ránk, van karcsúsító szer, ha fogyni akarunk és hizlaló, ha ösztövérnek véljük magat*kat, ott az altató a frázipatikában, az ébresztő koffein a babkávéban — mindez azért, hogy jól érezzük magunkat. Ha pedig bármiféle okból felszabadultak akarunk lenni, ott a kezünk ügyében, a szesz, az alkohol — gyors és megbízható szer, hogy kiűzzük fejünkből a munka után i a benne feszülő koncentráltságot, az egész napi „viselkedésből” fakadó gátlásokat, s felszabadítsuk, eleresszük, felcsillantsuk játékos fényünket, ezermillió határ közé szorított bátorságunkat. 5 közben megfeledkezünk arról, hogy ittasan kivetkőzünk magunkból. • • „Játékos lényünk” a bírósági pulpitus előtt múlik ki, s a legszörnyűbb vadak hullanak rá.' # ^ Sajnos, sok tévhit, babona él még ma is az alkoholról. Egy részüket sikerült nevetségessé tenni, más részük azonban szívósan ront még ma is, s újak is születnek. Ráadásul az „alkalmak” is szaporodnak, amelyek okot adnak az ivásra ... GIJÉRY ISTVÁN Tévhtíre^^ssz szpnAsoRi Torony az Avason A miskolci városképet meghatározó műemlék az Avason épült toronytemplom A jellegzetes négyszögletű, nyolc támpillérrel erősített, galériával és sisakkal ellátott létesítményt a rajta levő felirat tanúsága szerint 1557-ber építették. A torony, amely tűzfigyelése is szolgált. 1685-ben, a nagy miskolci tűzvész idején elégett, majd korhű állapotban helyreállították . kétszintes, dongaboltozatos, bárdolt tölgyfagerendákból készített,, hatszögű sátortetővel ellátott épület a város egyetlen zsindelytetős épülete A miskolci avasi református egyházközség, az Országos Műemléki Felügyelőség támogatásával, a már korhadt tetőszerkezetet kicserélte, s korabeli stílusát, megtartva, zsindellyel fedte. Két ács a szomszédos Kelet- Szlovákiában tanulta meg zsindelykészítés technikáiát”; 4 fedéshez megközelítőleg tízezer bükkfából faragott zsindelyt készítettek. CSTÖTÖRTÖK, 1932. OKTÓBER 26.