Csongrád Megyei Hírlap, 1974. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-01 / 256. szám

mi történt a nagyvilágban? — mi történt a nagyvilágban? Szovjet-nyugatnémet megállapodás A Szovjetunió kormánya és a Német Szövetségi Köz­társaság kormánya között létrejött megállapodás, ame­lyet szerdán írt alá Moszk­vában egyrészről Leonyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtit­kára és Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszte­re, másrészről Helmut Schmidt nyugatnémet szö­vetségi kancellár és Hans- Dietrich Genscher alkancel­­lár, külügyminiszter, ki­mondja: a Szovjetunió és a N­émet Szövetségi Köztársa­­ság a jövőben is fejleszti és tovább szélesíti az együtt­működést gazdasági, ipari és műszaki területeken. A megállapodás előirá­nyozza az ipari kooperáció fejlesztését, és az együttmű­ködés kiszélesítését a nyers­anyag- és az energiaterme­lés területén. A két ország szervezeteinek ebben az együttműködésben való rész­vétele egyebek között szaba­dalmak, licencek átadását, gép- és gépi berendezések szállítását jelentheti. A két állam képviselői évente legkevesebb egy íz­ben hol Bonnban, hol Moszkvában találkoznak a megállapodás teljesítésének ellenőrzése céljából. Az 1971. szeptember 3-án ■megkötött négyoldalú megál­lapodásnak megfelelően ez a megállapodás a megszabott előírásoknak megfelelően Nyugat-Berlinre is vonat­kozik. . A megállapodás, amely aláírásának napján lépett hatályba, nem érinti a Szov­jetunió és a Német Szövet­ségi Köztársaság régebben megkötött kétoldalú és sok­oldalú szerződéseit és egyez­ményeit. 1 . Riportereink a nagyvilágban 2. Moszkvában lakni AKI REPÜLŐGÉPEN ér­kezik Budapestről a szovjet fővárosba, mint én, és olyan szerencséje van, hogy napsü­tötte időben landolhat a se­­remetyevói repülőtéren, lát­hatja a főváros körüli „zöl­det”, így nevezik a moszk­vaiak nemcsak a városon belüli parkokat, hanem a zöldövezetet, az üdülőhelye­ket víkendházaival, a vízi­­sport céljait szolgáló tava­kat, víztárolókat. De nemcsak a zöld kapja meg itt az embert, hanem az építés is. Most a daruk sínen gördülése, lakóházépítő munkája jelenti a boldog otthonok forrását. A moszk­vai lakásállomány ma már többszöröse az első távlati fejlesztési tervben megvaló­­sítottaknak. A jelenlegi la­kásállomány 80 százalékát az új lakóépületek adják. Éven­te sok ezer lakás kap új összkomfortos lakást. A daruk segítségével sok­emeletes házakat emelnek, nemcsak lakóépületeket, ha­nem középületeket is,­­ az utóbbiakat új vasbetonszer­kezetek alkalmazásával. A világon elsőként használnak fel ilyen elemeket, harminc- és több emeletes házak épí­tésére. Ezek költsége 20 szá­zalékkal alacsonyabb az acélszerkezetnél. A korsze­rű technika­ és technológia alk­almazásával hároméven­ként annyi lakást építenek, amennyi a forradalom előt­ti Moszkva egész lakásállo­mánya volt TÖBB ÉPÜLETET is ta­nulmányoztam közelebbről, már amennyire közel lehe­tett menni ehhez az ütemes munkához. Őszintén meg­vallom, nem könnyen emész­tettem meg például az olyan számokat, amelyeket az Eko­­nomicseszkaja Gazetában, il­letve az Ekonomika Sztroi­­tyelsztvában olvastam. Ar­ról, hogyan szaporodnak gomba módra a lakóházak, javulnak a lakásviszonyok, miközben a terveket megva­lósítva több mint harminc úszómedencét, 25 műjégpá­lyát, hatvan fedett atlétikai pályát, 120 kerületi stadiont építenek. 35 év óta nem emelték a lakbéreket. A la­kás itt nem tartozik a ke­reskedelmi szférába. A la­kóterület négyzetméteréért 13,2 kopejkát fizetnek. A vil­lamos energia és a gáz díj­szabása is két évtizede vál­tozatlan. Vegyünk egy pél­dát. Feltételezzük, hogy egy háromszobás lakásért, amelynek 45 négyzetméter a lakóterülete (az előtér, fo­lyosó, konyha, fürdőszoba és más segédhelyiségek alapte­rületére lakbért nem számí­tanak), a közszolgál­tatáso­kért a szovjet család átlag­ban 15 rubel 58 kopejkát fi­zet. Ez az összeg voltaképpe­ni lakbérből (5 rubel 94 ko­pejka), a meleg- és hideg­víz-szolgáltatásból — a fo­gyasztás korlátozása nélkül — és a fűtés díjából (körül­belül 5 rubel), a világítás dí­jából (4 rubel), a gázhaszná­lat díjából (64 kopejka) ke­rül ki. Mindebben, amint el­mondották, benne foglalta­tik a bejáratok, lépcsőházak, az udvar takarítási költsége, általában az összes kommu­nális szolgáltatás. Egészében véve a lakbér és a kommu­nális szolgáltatások díja a családi költségvetés 4,5 szá­zaléka. És a közlekedés? A met­ró több mint 150 kilométer hosszú vonalával, 89 föld alatti állomásával, a széles autóutakkal, az autó- és tro­libuszparkkal és az újabb metróvonalak építésével szolgálja a moszkvaiakat. A tervek szerint 326 kilométer hosszú lesz rövidesen Moszk­va föld alatti hálózata. S ha minden „lassan megy”, Moszkva bármelyik pontjá­ról 30—35 perc alatt érhetik el az emberek munkahelyei­ket. GYENGE az újságírói toll ahhoz, hogy egy írás kere­tében bemutassa Moszkvát. Ehhez legalábbis könyvek sorát kellene írni, mert olyan gyorsan változik, fej­lődik ez a város. Látni kell ezt a munkát közelről, hogy az ember igazán megértse nemcsak Moszkvát, hanem a mai Szovjetuniót. Ott, ahol a Kalinyin sugárúti magas épületek, üzletek állnak, már nemcsak a moszkvai „Nagy­körút” és a sugárút kétszin­tes kereszteződése gyorsítja a közlekedést,­­ hanem az üz­letek ellátásának föld alatti alagút­ja is. Láttam a Vossz­­tanije téri magas épület mel­lett a föld alá épített ga­rázst Moszkva nemcsak a személyszállítás érdekében hasznosítja a föld alatti te­rületet. Úgy is mondhatni: mindazt, amit lehet és szük­ségtelen területet foglal el fenn, azt mélységi emelete­ken helyezik el Megragadó ennek a moszk­vai fejlődésnek a nagyvona­lúsága, amellyel egy egész sereg gyárat, tudományos in­tézményt elköltöztetnek, s a zöldet kialakítják, ahogy körbe fogták a várost száz kilométeres modern, négysá­vos autósztrádával és ezt a gyorsforgalmú kört össze­kapcsolták a Moszkvába ve­zető valamennyi országos fő­útvonallal. AZ UTAK ÖLELKEZESEI közül hosszabb ideig nézhet­tem a leningrádi kapcsoló­dását, a gépkocsifolyamok áramlását, robogását. Ezt, s az emberek, a munkás hét­köznapok tényeit, tárgyait köszöntöttem hangtalanul. A most épülő moszkvai házak közelében a gépek zajából, a munka vezényszavaiból ki­hallottam," kiéreztem a hol­napi új lakók csendes öze­mét ... NAGY PÁL következik, AHOL UTAZTATJÁK A HÁZAKAT 2 “ Az NSZK kancellárja hazautazott Kijevből Csütörtökön délután Helmut Schmidt, a Német Szö­vetségi Köztársaság kancellárja, valamint Hans-Dietrich Genscher, nyugatnémet külügyminiszter, valamint az NSZK általuk vezetett küldöttsége elutazott Kijevből. A delegációt az Ukrán KP Központi Bizottságának és az ukrán kormány képviselői búcsúztatták. Helmut Schmidt és az általa vezetett delegáció teg­nap este visszaérkezett Bonnba. SOROKBAN Dr. Tímár Mátyás minisz­terelnök-helyettes a magyar S NDK gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködé­si bizottság elnökségi talál­kozójára csütörtökön délután Berlinbe érkezett. Az elnök­ségi találkozón mindenek­előtt megvizsgálják az 1974. évi árucsere-forgalmi jegy­zőkönyv teljesítését, majd előkészítik az 1975. évre szó­ló jegyzőkönyv aláírását. Csütörtökön elutazott Bu­dapestről Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának pártmun­­kásküldöttsége, amely Eugen Thurzónak, a KB osztályve­zetőjének vezetésével, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meg­hívására október 28—31. kö­zött tartózkodott hazánkban. A küldöttséget fogadta Bisz­­ku Béla, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. * Moszkvában csütörtökön nyilvánosságra hozták annak a táviratnak a szövegét, ame­lyet a Kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottsága és a Kínai Államtanács intézett a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának elnökségéhez és a Minisztertanácshoz. A távirat szövege így hangzik: Köszönjük a Kínai Népköztársaság megalakulá­sa 25. évfordulójával kapcso­latban tolmácsolt jókívánsá­gokat. 1 . * A Rawalpindiben tartóz­kodó Henry Kissinger ame­rikai külügyminiszter csütör­tökön több mit kétórás meg­beszélést tartott Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni miniszter­­elnökkel. * A Biztonsági Tanács szer­da esti ülésén szavaztak a Dél-afrikai Köztársaság ki­­­­zárását indítványozó javas­lat kérdésében. A Szovjet­unió és a Kínai Népköztár­saság is a kizárás mellett, míg Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok megbí­zottja a kizárás ellen szava­zott, így a javaslatot — mi­után három állandó tag nem­leges szavazatáról van szó — elvetették. * A ciprusi rendezés érdekében Kormányunk támogatja a Szovjetunió javaslatát Holtai Imre felszólalása az ENSSZ-­­ közgyűlés vitájában Az ENSZ-közgyűlés ciprusi vitájában felszólalt csütörtö­kön Holtai Imre nagykövet, a Magyar Népköztársaság ál­landó ENSZ-képviseletének vezetője. Elmondta: A Magyar Nép­­köztársaság és a szige­tország kapcsolatai a kölcsönös elő­nyök alapján töretlenül fej­lődtek. Ezért is követte né­pünk, kormányunk a válság első napjától feszült figye­lemmel a ciprusi események alakulását.­­ Álláspontunk, amit a magyar kormány 1974. au­gusztus elsejei üléséről ki­adott közlemény fogalmazott meg, változatlanul érvényes: elítéljük a Ciprusi Köztársa­ság független államisága el­leni tevékenységet, amelynek az a célja, hogy a szigetet a NATO függvényévé tegye. Hollai Imre részletesen elemezte a ciprusi válság ki­robbanásának okait, majd rámutatott: A magyar kor­mány támogatja a ciprusi rendezést célzó szovjet ja­vaslatot, amely a genfi hár­masértekezlettel ellentétben biztosíthatja Ciprus függet­lenségét és szuverenitását. Az a szilárd véleményünk, hogy a rendezést nem szabad a beláthatatlan jövőre ha­lasztani. Nem engedhető meg, hogy a hidegháború mara­dék erői ellentámadásba menjenek át a nemzetközi enyhülés erősödő irányzatá­val szemben. Úgy véljük, hogy a tagállamok túlnyomó többsége támogatja az egyet­len lehetséges megoldást, amely egyaránt hasznos és elfogadható a Ciprusi Köz­társaságban élő népközössé­­geknek és mindazoknak, akik felelősséget éreznek a szi­getország békéjéért, lakosai­nak jólétéért. Ez pedig nem lehet más, mint az ország te­rületén levő minden külföldi katonai erő kivonása, a Cip­rusi Köztársaság, egységé­nek, szuverenitásának, el nem­­ kötelezett státuszának biztosítása — állapította meg az ENSZ-közgyűlés ciprusi vitájában elhangzott felszó­lalásában Holla­ Imre nagy­követ. Izraelben tárgyal a francia külügyminiszter Szerdán este Izraelbe ér­kezett Jean Sauvagnargues francia külügyminiszter, és megkezdte tárgyalásait az iz­raeli vezetőkkel. Szerdán este szócsatára ke­rült sor közte és Ailon iz­raeli külügyminiszter között az arab államokkal kapcso­latos francia támogatópoliti­ka miatt. Az izraeli külügy­miniszter nem titkolta: bosszantja őt Franciaország­nak a Palesztin Felszabadí­tási Szervezettel szemben ta­núsított megértő magatartá­sa. Hírek szerint a francia külügyminiszter Rabin mi­­­­niszterelnök­­ tudomására hozta: kormányának az az álláspontja, hogy Izraelnek ki kell vonulnia a megszállt arab területekről. Erre a beszélgetésre teg­nap délelőtt került sor a francia külügyminiszter és az izraeli kormányfő között. Nixon állapota továbbra is válságos Csütörtök hajnali orvosi je­lentés szerint továbbra is válságos Richard Nixon volt amerikai elnök állapota. Mint jelentettük, a bete­gen sürgős műtétet hajtot­tak végre, hogy eltávolítsák a vérkeringésébe került vér­rögöt. Az operáció után hat órával belső vérzés lépett fel és Nixon életét az orvosok csak háromórás megfeszített munkával tudták megmente­ni. Ronald Ziegler, a Fehér Ház volt szóvivője szerdán este kijelentette, hogy Ri­chard Nixon kedden „élet és halál között lebegett”. Közlemény a Német KP küldöttségének magyarországi látogatásáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására 1974. ok­tóber 28—31. között látoga­tást tett Magyarországon a Német Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Her­bert Mies, a párt elnöke ve­zetett. A delegáció tagja volt: Hermann Gautier, a párt al­­elnöke, Ellen Weber, a ve­zetőség tagja és Heinz Mühlhaus, az elnökség iro­dájának vezetője. A Német Kommunista Párt küldöttségét fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára. Az MSZMP kül­döttsége — Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Grósz Károly, a KB osz­tályvezetője és Horn Gyula osztályvezető-helyettes — tárgyalást folytatott a német testvérpárt képviselőivel a két felet kölcsönösen érdek­lő kérdésekről. A delegáció találkozott Sásvár Sándor­ral, a Politikai Bizottság tag­jával, a SZOT főtitkárával. Az NKP küldöttsége véle­ménycserét folytatott Párai Imrével és Berecs János­sal, a Központi Bizottság osztályvezetőivel. A szívélyes, elvtársi lég­körben lezajlott megbeszé­léseken a két párt képvise­lői kölcsönösen tájékoztat­ták egymást pártjaik tevé­kenységéről. Az MSZMP teljes támo­gatásáról és testvéri szolida­ritásáról biztosította az NSZK kommunistáit abban a következetes harcban, amelyet a dolgozók érdekei­nek védelmében, a monopó­liumok hatalmának korlá­tozásáért, a demokratikus jogok érvényesítéséért foly­tatnak. A magyar kommu­nisták élesen elítélik az NKP tagjaival és más hala­dó személyekkel szemben alkalmazott jogellenes, meg­­különböztető intézkedéseket. Az NKP elismerését fejez­te ki a szocializmus ma­gyarországi építésével, vala­mint a Magyar Népköztár­saság következetes békepo­litikájával kapcsolatban. A két párt képviselői­­ hangsúlyozták, hogy napja­­i­­nk legfontosabb nemzetkö­zi feladata az enyhülés irányzatának erősítése, visz­­szafordíthatatlanná tétele. Kifejezték azt az elhatáro­zott szándékukat, hogy en­nek érdekében folytatják­­ erőfeszítéseiket. A nemzetközi enyhülés fontos részét képezi az eu­rópai biztonsági konferen­cia. Az MSZMP és a Német Kommunista Párt szükséges­nek tartja a konferencia mi­­előbbi eredményes befejezé­sét. Az európai béke és biz­tonság ügyét jelentősen elő­segítették azok a szerződé­sek, amelyek rendezték a Német Szövetségi Köztársa­ság és az európai szocialis­ta országok viszonyát, a két német állam kapcsolatait és Nyugat-Berlin státuszát. Az MSZMP és az NKP képvi­selői síkraszállnak e szerző­dések maradéktalan betar­tásáért. A két testvérpárt nagy je­lentőséget tulajdonít a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom akcióegysége fejlesztésének. Ebben jelen­tős esemény az európai kom­munista és munkáspártok újabb tervezett tanácskozá­sa, amelynek előkészítése megkezdődött. A két párt hangsúlyozta annak szükségességét, hogy következetes elvi harcot folytassanak a kommunista- és szovjetellenesség minden­fajta megnyilvánulása el­len, a marxizmus—leniniz­­mus tudományos elméleté­nek tisztaságáért. *“ A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Német Kommu­nista Párt képviselői véle­ménycserét folytattak a Ma­gyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság kapcsolatairól. Egyetér­tettek abban, hogy a kapcso­latokat a békés egymás mellett élés elvei hassák át, mert csak így szolgálják a béke, a nemzetközi enyhü­lés s a két országa­ érdekeit. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Német Kom­munista Párt testvéri kap­csolatait a proletár interna­cionalizmus jellemzi. A két párt küldöttsége egyetértett valamennyi felmerült kér­désben és megállapodott a kapcsolatok továbbfejleszté­sében. A német testvérpárt kül­döttsége látogatásra hívta meg az MSZMP Központi Bizottságának küldöttségét. Allvaro Cunhal Moszkvában Alvaro Cunhal, a Portu­ tárgyalásait a szovjet veze­gál KP főtitkára aki egy tökkel a két ország gazdag kormányküldöttség élen tar­tózkodik a szovjet főváros­­sági és kulturális kapcsola­­ban, csütörtökön folytatta tainak kiszélesítéséről. tárgyalásait a szovjet veze­tőkkel a két ország gazda- PÉNTEK, 1. NOVEMBER )

Next