Csongrád Megyei Hírlap, 1976. október (21. évfolyam, 232-252. szám)

1976-10-01 / 232. szám

Átadta megbízólevelét hazánk új moszkvai nagykövete (Telefotó: TASZSZ—MTI—K31 A moszkvai Kremlben Marjai József, a Magyar Népköz­társaság új nagykövete átnyújtotta megbízólevelét Nyikolaj Podgornijnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének Hogyan csökkent az angol font sterling értéke? A Reuter angol hírügy­nökség adatokat közöl a font sterling értékcsökkené­sének évtizedeiről. Az összeállítás szerint 1945-ben a font sterling ér­téke 4 dollár volt. Négy év­vel később, 1940 októberé­ben a font sterlinget deval­válták, és a dollárhoz viszo­nyított árfolyamát 2,40 dol­lárban állapították meg. Majdnem két évtizeddel később, 1967 novemberében Harold Wilson kormánya újabb devalválást hajtott végre, és ekkor a font ster­ling árfolyamát 2,40 dollár­ban m­erstették. Nettő évvel később, 1971 decemberében 2,60 dollárban szabták meg a font sterling árfolyamát. Ezt követően 1972 júliusában Edward Heath konzervatív kormánya megkezdte a font sterling árfolyamának „le­beg­tetésé­t”­,­és a font ster­ling árfolyama 2,45 dollárra csökkent. A további állomások: 1974-ben egy font sterling 2,30, 1975 végén 2,03 dollárt ért. Idén március 4-én 2 dollár alá, május 18-án 1,80 dollár alá szeptember 27-én, 1,70 dollár alá csökkent, majd szeptember 28-án 1,63 dolláron állapodott meg. DIPLOMÁCIAI KAPCSOLAT HAZÁNK ÉS ÍRORSZÁG KÖZÖTT A Magyar Népköztársaság és Írország kormánya, attól az óhajtól vezérelve, hogy elősegítse a két ország kö­zötti baráti kapcsolatokat és fejlessze a gazdasági, társa­dalmi és kulturális együtt­működést, elhatározta diplo­máciai kapcsolatok létesíté­sét és nagykövetek cseréjét. FORD ELNÖK VÉTÓJA : Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke megvétózta azt a törvénytervezetet, amely összesen 56,6 milliárd dollárt irányzott elő új mun­kahelyek létesítésére, egész­ségvédelemre, népművelésre és szociális segélyezésre. Az elnök azzal indokolta dönté­sét, hogy a kongresszus ál­tal már jóváhagyott össze­gek is „túlságosan maga­sak”. KEVESEBB GABONA TERMETT A KÖZÖS PIACI ORSZÁGOKBAN A Közös Piac statisztikai hivatala által Brüsszelben nyilvánosságra hozott adatok szerint a tagországokban idén 6,5 százalékkal keve­sebb gabona termett, mint 1975-ben. Az első becslések szerint a gabonatermés 90,9 2 — Felkészülés az új űrrepülésekre „Mér a jelenlegi ötéves terv időszakában megkez­dődnek a szovjet kozmonaut­­ák együttes űrrepülései Bulgária, Csehszlovákia, Ku­ba, Lengyelország, Magyar­­ország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság és Románia szakembereivel — írja csütörtöki vezércik­kében a Pravda, amely a Szojuz—33 (szeptember 15 —23.) űrhajó útjának ered­ményeivel foglalkozik. A szovjet és az NDK-beli szakértők kooperációjának tapasztalatai azt bizonyítják, hogy nagy lehetőség van a testvéri országok együttmű­ködésének továbbfejlesztésé­re a kozmikus programok megvalósításában — álla­pítja meg a Pravda- SOROKBAN millió tonna. Ez a legrosz­szabb terméseredmény 1975 óta. Különösen gyenge volt az árpatermés. Ugyanakkor­ búza- és rozstermés meny­­nyisége kissé meghaladta az 1975. évi szintet. Lázár György távirata Kína nemzeti ünnepe alkalmából Hua Kuo-fengnek, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének. Peking. A kituti nép nemzeti ünnepen, a Kínai Népköztársaság megalakulásának 27. évfordulója alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam nevé­ben jó kívánságaim­at küldöm önnek, a Kínai Népköztár­saság Államtanácsának és a kínai népnek. Kívánom, hogy országaink kapcsolatai a béke és a hala­dás ügye javára fejlődjenek. Budapest, 1976. szeptember 30. LÁZÁR­ GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szerdán New Yorkban találkozott amerikai kollégájával, Henry Kissingerre. A több órás megbeszélés során a két államférfi a szovjet—amerikai viszonnyal kapcsolatos kérdések széles körét tekintette át. A meg­vitatott témák között volt a stratégiai támadófegyver­zetek korlátozásáról szóló új megállapodás előkészítése is,­­ amelynek alapjául a vlagyi­­­vosztoki magas szintű talál­kozón kidolgozott megálla­­­podások szolgálnak. Véle­ménycserét folytattak a kö­­­zel-keleti helyzetről, vala­­­mint az ENSZ-közgyűlés je­­­lenlegi, 31. ülésszakának na­­­pi­rendjén szereplő kérdések­­ ről is. A megbeszélést követőem Henry Kissinger ebéde adott Andrej Gromiko tisz­teletére. Kissinger beszédet mondott az ENSZ-kö­zgyű­lés tegnapi ülésén Az ENSZ-közgyűlés csü­törtökön is folytatta az álta­lános vitát a világpolitika legfontosabb kérdéseiről. A közgyűlés tegnapi ülésének nagy érdeklődéssel várt fel­szólalása Kissinger beszéde volt. Kissinger a Szovjetunióval való békés egymás­ mellett élés, valamint további lesze­relési egyezmények megkö­tésének szükségességéről be­szélt. Az Egyesült Államok kész a genfi közel-keleti bé­kekonferencia munkájának felújítására...­-nt közölte Kis­singer. Az amerikai külügy­miniszter változatlanul csak két éven­­ belül ígérte a fe­kete többségi hatalom meg­teremtését Rhodesiában. Az amerikai diplomácia vezetője hangoztatta, hogy „az emberiség jövője együtt­működést igényel a Szovjet­unióval. A hadászati erő­­egyensúlyt az Egyesült Ál­lamok fenn kívánja tartani, de inkább megegyezés, mint fegyverkezési verseny útján. Ezért állnak a fegyverzet­korlátozási tárgyalások az amerikai—szovjet kapcsola­­tok homlokterében” — mon­dotta. „Mindkét részről tör­ténelmi erőfeszítést tesznek, hogy — a vlagyivosztoki megállapodással összhang­ban — korlátozzák a nukleá­ris fegyverkészletet. Amint ezt­ elértük, az Egyesült ÁL­lantok kész tárgyalni a nuk­leáris fegyverkészletek csök­kentéséről” — mondotta. Kissinger megismételte a NATO korábbi álláspontját, hogy „kiegyensúlyozott” csa­patcsökkentésre van szükség Közép-Európában. Púja Frigyes megbeszélései az ENSZ-székházban Púja Frigyes külügymi­niszter csütörtökön az ENSZ székházában találkozott Cag­­layangil török, valamint Bi­­ciosz görög külügyminiszter­rel. A tanácskozásokon a közgyűlés ülésszakának na­pirendjén szereplő kérdé­sekről, valamint a kétoldalú kapcsolatokról volt szó. Pója Frigyes külügymi­niszter szerdán New York­ban eszmecserét folytatott dr. Husszein Abdul Kader Kasszimmal, a természeti erőforrások miniszterével, a Szomáliai ENSZ-küldöttség vezetőjével és Ramon Esco­­var Salom venezuelai kül­ügyminiszterrel. Mindkét találkozón a köz­gyűlésen napirenden szerep­lő kérdésekről, valamint a kétoldalú kapcsolatokról volt szó. CHAMPETIER DE RISES, a nürnbergi per francia főügyésze a tárgyalás utolsó napjaiban, most három évtizede, kijelentette: — Miután bemutattuk a dokumentumokat, meghallgattuk a tanúkat, lepergettük a filmeket, amelyek láttán maguk a vádlottak is összeráz­kódtak a borzalomtól, a világon senki sem állít­hatja, hogy a megsemmisítő táborok, az agyonlőtt hadifoglyok, a halomra öldösött békés lakosok, a hullahegyek, a testben és lélekben megnyomorí­tott emberek tömegei, a gázkamrák és a ham­vasztókemencék —, hogy mindezek a bűntettek csupán a németellenes érzelmű propaganda kép­zeletének szülöttei. Ezt többé nem állíthatja sen­ki. Senki? 1976 szeptemberének utolsó napjaiban jelentették a hírügynökségek a Majna melletti Frankfurtból: „A német katonák harci szövet­sége” nevű nyugatnémet újfasiszta szer­vezet a nürnbergi per befejeződésének közelgő harmin­cadik évfordulója alkalmából felforgató akcióba kezdett. Röplapjain igyekszik hangulatot kelte­ni a háborús főbűnösök perében hozott ítéletek ellen, amelynek alapján — a neonácik szerint — ,,ártatlan emberek” kerültek bitóra, illetve börtönbe. Ha más jelünk nem lenne rá, ez a hír önma­gában is tanúsítja, hogy az 1945. október 18-tól 1946 október 1-ig tartott monstre per nem egy­szerűen a nyugodtan lezárható múlt feledésre megérett szakasza. Annyira nem, hogy a nyugat­német jobboldal legszélsőségesebb elemei még a mostani választási kampányban is szemrebbenés nélkül felhasználják a nürnbergi évfordulót. A neofasiszta hecclapokban egymás­t követik­ ­ Nürnbergi mementó az uszító támadások Robert Kempner frankfurti ügyvéd ellen, aki annak idején a német nép ne­vében a per egyik fővádlója. Elképzelhetőnek tartotta bárki 1946 októberében, hogy 1976 októ­berében nürnbergi szerepére hivatkozva követel­jék egyesek Kempner eltávolítását az ügyvédi kamarából? A válasz egyértelmű igen, meglepe­tésről szó sincs. ARKAGYIJ POLTORAK, neves szovjet jogász, aki a per idején Rugyenko főügyész egyik mun­katársa volt, könyvében emlékeztet egy azóta híressé vélt nyilatkozatra, amely 1946 októberé­ben Amerikában hangzott el: „Az Egyesült Álla­mok még sokáig bánni fogja a nürnbergi ítélet végrehajtását.” És ezt nem valamelyik csuklyás Ku Klux Klan-vezér jelentette ki, hanem Ro­bert Taft, az Egyesült Államok szenátora. Igen, voltak és vannak körök, amelyek akkor is sajnálták, most is sajnálják, hogy érvényesült a történelem kérlelhetetlen parancsa, és az ese­mények menete így alakult. A vádlottak vallo­másaiból, a vád- és védőbeszédből, a száztizen­hat szóbeli és több mint kétezer írásbeli tanú­­vallomásból, a tárgyalás négyszázhárom nyilvá­nos ülésének minden percéből kiderült a korszak egyik legfontosabb tanulsága: ha azok a bizo­nyos nyugati körök nem arra számítanak, hogy a „barna pestis", a náci áradat majd elözönli a Szovjetuniót — és csak a Szovjetuniót —, akkor nem hunynak szemet a demilitarizált Rajna-öve­zet megszállása, az Anschluss, Csehszlovákia „megszüntetése” és annyi más gaztett felett — és akkor talán nincs második világháború. Mondjuk ki: bizonyos köröket éppen a három évtizeden át is átívelő aktualitása miatt zavar a nürnbergi memento. Ma is számottevő párt a Német Szövetségi Köztársaságban, vezetőjét Franz-Josef Straussnak hívják, amely hivatalo­san is kétségbe vonja ennek az annyiszor lángba borított kontinensnek a határait, amelynek zász­­lai alig néhány hete lobogtak utoljára lengyel és csehszlovák területeket „visszasíró” találkozók felett. Ma is van ország­a miniszterelnökét, Jo­hannes Vorstert a második világháború alatt, az angolok nácibarát tevékenységéért internálták —, amelynek hivatalos politikája a fajelmélet, és amelynek hírhedt apartheidrezsimjét éppen most próbálja megmenteni a washingtoni diplo­mácia. 1946. október 1-én huszonkét háborús főbűnös felett mondták ki az ezerszer megérdemelt íté­letet. De nemcsak emberek, hanem jelenségek­ fe­lett mondtak ítéletet Nürnbergben: a népirtó brutalitás, a vakbuzgó antikommunizmus felett; a nyárspolgár felett, aki együtt üvöltött a far­kasokkal; a monoklis junker felett, aki lenézte „a káplárt” de meghódította neki a fél világot; a szürke — csukaszürke — masszává nyomorí­tott tömeg felett, amely az engedelmesség je­gyében futószalagon szállította a gazembereket. HÁROM ÉVTIZED alatt sokat változott a vi­lág, lakhatóbb lett a glóbusz. Ha élni akarunk, nem lehetünk feledékenyek. HARMAT ENDRE Folytatódnak a haderő­­csökkentési tárgyalások Csütörtökön a bécsi kon-­legáció vezetője fejtette ki burgban folytatódott a köt kormányának a szocialista nép-európai fegyveres erők és országok álláspontját tükrö­­fegyverzet kölcsönös csők­­ző nézeteit. Ezután Robert dentéséről tárgyaló konfe­ winter nagykövet, a luxem­­rendia. A plenáris tanácsko- küldöttség v etetője*»' záson két felszólalás hang- , , , , _T. ' . , . zott el. Elsőnek Jiri Meisner lett te* a NATO-országok őr­­nagykövet, a csehszlovák de­­dekeinek védelmében. A szocialista országok küldöttei megegy­ezésre törekszenek Az APN szovjet sajtóügy­nökség interjút készített Nyi­kolaj Taraszovval, a közép­­európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről tartott bécsi tárgyalásokon részt vevő szovjet küldött­­­ség vezetőjével a tárgyalá­­­sok 10. fordulójának kezdete­­ előtt. KÉRDÉS: Hogyan foglal­ná össze a szovjet küldött­ség álláspontját a bécsi tár­gyalások küszöbönálló for­dulója előtt? V­ÁL­ASZ: Mindenekelőtt azt­­ kívánom kiemelni, hogy a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország — az NDK, a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, amelyek a tárgyalá­sok közvetlen résztvevői a kezdettől a bécsi tárgyalá­sok maximális konkretizálá­sára törekedtek. Ennek ér­dekében az eltelt három év alatt a szocialista államok nemegyszer konkrét és konst­ruktív javaslatokat terjesz­tettek elő, amelyek jó alap­jává válhatnának a vitatott problémák megoldásának. Céljuk, hogy bármelyik fél biztonságának károsodása nélkül egyengessék az utat a közép-európai katonai szem­benállás csökkentéséhez. A szovjet küldöttség a tár­gyalások minden szakaszában a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány külpolitikájának azokból a békeszerető elveiből indul ki, ,amelyek figyelembe­ ve­szik korunk­ égető követel­ményét , a politikai enyhü­lésnek katonai enyhüléssel való kiegészítését. Meggyő­zően szólnak erről az SZKP XXV. kongresszusán elfoga­dott határozatok. Sajnos, a nyugat egyes kö­reiben még mindig olyan il­lúziókat táplálnak, hogy a bécsi tárgyalások eredménye­ként egyoldalú katonai elő­nyökre tehetnek szert a szo­cialista államok kárára. Ezt célozza a csökkentés nyugati terve is. Tökéletesen nyilvánvaló, hogy ez a terv ellentmond a még három éve — az előké­szítő konzultáción — elfoga­dott elveknek, amelyek kö­zül az egyik fő elv kimondja, hogy egyik fél biztonsága sem, károsodhat. Ami a Szov­jetuniót és a tárgyalásokon részt vevő többi szocialista országot illeti, továbbra is szigorúan tartják magukat ehhez az elvhez. KÉRDÉS: Három éve tartanak a bécsi tárgyalá­sok. Ez nem rövid idő. Ho­gyan értékeli ön az elmúlt tárgyalási szakaszokat? VÁLASZ: Igen, valóban három év nem kevés. De minden attól függ, hogy ezt az időt milyen szempontból nézzük. Arról van szó, hogy ilyen tárgyalásokra első íz­ben került sor. Sok időt vett igénybe az egyes részvevők álláspontjának tisztázása. A véleménycserék, az álláspon­tok kölcsönös kifejtése bizo­nyos eredménnyel járt. A fe­lek jobban ismerik egymás szándékait és lehetőségeit, ami rendkívül fontos olyan bonyolult és kényes problé­mák megoldásához, mint a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentése. A szovjet, küldöttség, ha­sonlóan a többi szocialista országok delegációjához, kész mindent elkövetni azért, hogy a soron következő­­ fordulót tárgyszerű légkör, a kölcsö­nösen elfogadható megoldá­sok keresése jellemezze. Sze­retnénk remélni,, hogy nyu­gati partnereink is erre­ az útra lépnek — mondotta Nyi­kolaj Taraszov. Elutazott Belgrádból a szovjet parlamenti küldöttség Befejezte jugoszláviai lá­togatását és elutazott Belg­rádból a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának küldöttsé­ge, amely Gejdar Alijevnek, a Szövetségi Tanács elnök­­helyettesének, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttag­jának, az Azerbajdzsáni KP KB első titkárának vezetésé­vel, a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés meghívására nyolc napot töltött Jugoszlá­viában. A delegáció felke­reste az ország több köztár­saságát és tartományát. PENTE». im október 1.

Next