Csongrád Megyei Hírlap, 1976. október (21. évfolyam, 232-252. szám)
1976-10-01 / 232. szám
Átadta megbízólevelét hazánk új moszkvai nagykövete (Telefotó: TASZSZ—MTI—K31 A moszkvai Kremlben Marjai József, a Magyar Népköztársaság új nagykövete átnyújtotta megbízólevelét Nyikolaj Podgornijnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének Hogyan csökkent az angol font sterling értéke? A Reuter angol hírügynökség adatokat közöl a font sterling értékcsökkenésének évtizedeiről. Az összeállítás szerint 1945-ben a font sterling értéke 4 dollár volt. Négy évvel később, 1940 októberében a font sterlinget devalválták, és a dollárhoz viszonyított árfolyamát 2,40 dollárban állapították meg. Majdnem két évtizeddel később, 1967 novemberében Harold Wilson kormánya újabb devalválást hajtott végre, és ekkor a font sterling árfolyamát 2,40 dollárban merstették. Nettő évvel később, 1971 decemberében 2,60 dollárban szabták meg a font sterling árfolyamát. Ezt követően 1972 júliusában Edward Heath konzervatív kormánya megkezdte a font sterling árfolyamának „lebegtetését”,és a font sterling árfolyama 2,45 dollárra csökkent. A további állomások: 1974-ben egy font sterling 2,30, 1975 végén 2,03 dollárt ért. Idén március 4-én 2 dollár alá, május 18-án 1,80 dollár alá szeptember 27-én, 1,70 dollár alá csökkent, majd szeptember 28-án 1,63 dolláron állapodott meg. DIPLOMÁCIAI KAPCSOLAT HAZÁNK ÉS ÍRORSZÁG KÖZÖTT A Magyar Népköztársaság és Írország kormánya, attól az óhajtól vezérelve, hogy elősegítse a két ország közötti baráti kapcsolatokat és fejlessze a gazdasági, társadalmi és kulturális együttműködést, elhatározta diplomáciai kapcsolatok létesítését és nagykövetek cseréjét. FORD ELNÖK VÉTÓJA : Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke megvétózta azt a törvénytervezetet, amely összesen 56,6 milliárd dollárt irányzott elő új munkahelyek létesítésére, egészségvédelemre, népművelésre és szociális segélyezésre. Az elnök azzal indokolta döntését, hogy a kongresszus által már jóváhagyott összegek is „túlságosan magasak”. KEVESEBB GABONA TERMETT A KÖZÖS PIACI ORSZÁGOKBAN A Közös Piac statisztikai hivatala által Brüsszelben nyilvánosságra hozott adatok szerint a tagországokban idén 6,5 százalékkal kevesebb gabona termett, mint 1975-ben. Az első becslések szerint a gabonatermés 90,9 2 — Felkészülés az új űrrepülésekre „Mér a jelenlegi ötéves terv időszakában megkezdődnek a szovjet kozmonauták együttes űrrepülései Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság és Románia szakembereivel — írja csütörtöki vezércikkében a Pravda, amely a Szojuz—33 (szeptember 15 —23.) űrhajó útjának eredményeivel foglalkozik. A szovjet és az NDK-beli szakértők kooperációjának tapasztalatai azt bizonyítják, hogy nagy lehetőség van a testvéri országok együttműködésének továbbfejlesztésére a kozmikus programok megvalósításában — állapítja meg a Pravda- SOROKBAN millió tonna. Ez a legroszszabb terméseredmény 1975 óta. Különösen gyenge volt az árpatermés. Ugyanakkor búza- és rozstermés menynyisége kissé meghaladta az 1975. évi szintet. Lázár György távirata Kína nemzeti ünnepe alkalmából Hua Kuo-fengnek, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének. Peking. A kituti nép nemzeti ünnepen, a Kínai Népköztársaság megalakulásának 27. évfordulója alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam nevében jó kívánságaimat küldöm önnek, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának és a kínai népnek. Kívánom, hogy országaink kapcsolatai a béke és a haladás ügye javára fejlődjenek. Budapest, 1976. szeptember 30. LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szerdán New Yorkban találkozott amerikai kollégájával, Henry Kissingerre. A több órás megbeszélés során a két államférfi a szovjet—amerikai viszonnyal kapcsolatos kérdések széles körét tekintette át. A megvitatott témák között volt a stratégiai támadófegyverzetek korlátozásáról szóló új megállapodás előkészítése is, amelynek alapjául a vlagyivosztoki magas szintű találkozón kidolgozott megállapodások szolgálnak. Véleménycserét folytattak a közel-keleti helyzetről, valamint az ENSZ-közgyűlés jelenlegi, 31. ülésszakának napirendjén szereplő kérdések ről is. A megbeszélést követőem Henry Kissinger ebéde adott Andrej Gromiko tiszteletére. Kissinger beszédet mondott az ENSZ-közgyűlés tegnapi ülésén Az ENSZ-közgyűlés csütörtökön is folytatta az általános vitát a világpolitika legfontosabb kérdéseiről. A közgyűlés tegnapi ülésének nagy érdeklődéssel várt felszólalása Kissinger beszéde volt. Kissinger a Szovjetunióval való békés egymás mellett élés, valamint további leszerelési egyezmények megkötésének szükségességéről beszélt. Az Egyesült Államok kész a genfi közel-keleti békekonferencia munkájának felújítására...-nt közölte Kissinger. Az amerikai külügyminiszter változatlanul csak két éven belül ígérte a fekete többségi hatalom megteremtését Rhodesiában. Az amerikai diplomácia vezetője hangoztatta, hogy „az emberiség jövője együttműködést igényel a Szovjetunióval. A hadászati erőegyensúlyt az Egyesült Államok fenn kívánja tartani, de inkább megegyezés, mint fegyverkezési verseny útján. Ezért állnak a fegyverzetkorlátozási tárgyalások az amerikai—szovjet kapcsolatok homlokterében” — mondotta. „Mindkét részről történelmi erőfeszítést tesznek, hogy — a vlagyivosztoki megállapodással összhangban — korlátozzák a nukleáris fegyverkészletet. Amint ezt elértük, az Egyesült ÁLlantok kész tárgyalni a nukleáris fegyverkészletek csökkentéséről” — mondotta. Kissinger megismételte a NATO korábbi álláspontját, hogy „kiegyensúlyozott” csapatcsökkentésre van szükség Közép-Európában. Púja Frigyes megbeszélései az ENSZ-székházban Púja Frigyes külügyminiszter csütörtökön az ENSZ székházában találkozott Caglayangil török, valamint Biciosz görög külügyminiszterrel. A tanácskozásokon a közgyűlés ülésszakának napirendjén szereplő kérdésekről, valamint a kétoldalú kapcsolatokról volt szó. Pója Frigyes külügyminiszter szerdán New Yorkban eszmecserét folytatott dr. Husszein Abdul Kader Kasszimmal, a természeti erőforrások miniszterével, a Szomáliai ENSZ-küldöttség vezetőjével és Ramon Escovar Salom venezuelai külügyminiszterrel. Mindkét találkozón a közgyűlésen napirenden szereplő kérdésekről, valamint a kétoldalú kapcsolatokról volt szó. CHAMPETIER DE RISES, a nürnbergi per francia főügyésze a tárgyalás utolsó napjaiban, most három évtizede, kijelentette: — Miután bemutattuk a dokumentumokat, meghallgattuk a tanúkat, lepergettük a filmeket, amelyek láttán maguk a vádlottak is összerázkódtak a borzalomtól, a világon senki sem állíthatja, hogy a megsemmisítő táborok, az agyonlőtt hadifoglyok, a halomra öldösött békés lakosok, a hullahegyek, a testben és lélekben megnyomorított emberek tömegei, a gázkamrák és a hamvasztókemencék —, hogy mindezek a bűntettek csupán a németellenes érzelmű propaganda képzeletének szülöttei. Ezt többé nem állíthatja senki. Senki? 1976 szeptemberének utolsó napjaiban jelentették a hírügynökségek a Majna melletti Frankfurtból: „A német katonák harci szövetsége” nevű nyugatnémet újfasiszta szervezet a nürnbergi per befejeződésének közelgő harmincadik évfordulója alkalmából felforgató akcióba kezdett. Röplapjain igyekszik hangulatot kelteni a háborús főbűnösök perében hozott ítéletek ellen, amelynek alapján — a neonácik szerint — ,,ártatlan emberek” kerültek bitóra, illetve börtönbe. Ha más jelünk nem lenne rá, ez a hír önmagában is tanúsítja, hogy az 1945. október 18-tól 1946 október 1-ig tartott monstre per nem egyszerűen a nyugodtan lezárható múlt feledésre megérett szakasza. Annyira nem, hogy a nyugatnémet jobboldal legszélsőségesebb elemei még a mostani választási kampányban is szemrebbenés nélkül felhasználják a nürnbergi évfordulót. A neofasiszta hecclapokban egymást követik Nürnbergi mementó az uszító támadások Robert Kempner frankfurti ügyvéd ellen, aki annak idején a német nép nevében a per egyik fővádlója. Elképzelhetőnek tartotta bárki 1946 októberében, hogy 1976 októberében nürnbergi szerepére hivatkozva követeljék egyesek Kempner eltávolítását az ügyvédi kamarából? A válasz egyértelmű igen, meglepetésről szó sincs. ARKAGYIJ POLTORAK, neves szovjet jogász, aki a per idején Rugyenko főügyész egyik munkatársa volt, könyvében emlékeztet egy azóta híressé vélt nyilatkozatra, amely 1946 októberében Amerikában hangzott el: „Az Egyesült Államok még sokáig bánni fogja a nürnbergi ítélet végrehajtását.” És ezt nem valamelyik csuklyás Ku Klux Klan-vezér jelentette ki, hanem Robert Taft, az Egyesült Államok szenátora. Igen, voltak és vannak körök, amelyek akkor is sajnálták, most is sajnálják, hogy érvényesült a történelem kérlelhetetlen parancsa, és az események menete így alakult. A vádlottak vallomásaiból, a vád- és védőbeszédből, a száztizenhat szóbeli és több mint kétezer írásbeli tanúvallomásból, a tárgyalás négyszázhárom nyilvános ülésének minden percéből kiderült a korszak egyik legfontosabb tanulsága: ha azok a bizonyos nyugati körök nem arra számítanak, hogy a „barna pestis", a náci áradat majd elözönli a Szovjetuniót — és csak a Szovjetuniót —, akkor nem hunynak szemet a demilitarizált Rajna-övezet megszállása, az Anschluss, Csehszlovákia „megszüntetése” és annyi más gaztett felett — és akkor talán nincs második világháború. Mondjuk ki: bizonyos köröket éppen a három évtizeden át is átívelő aktualitása miatt zavar a nürnbergi memento. Ma is számottevő párt a Német Szövetségi Köztársaságban, vezetőjét Franz-Josef Straussnak hívják, amely hivatalosan is kétségbe vonja ennek az annyiszor lángba borított kontinensnek a határait, amelynek zászlai alig néhány hete lobogtak utoljára lengyel és csehszlovák területeket „visszasíró” találkozók felett. Ma is van országa miniszterelnökét, Johannes Vorstert a második világháború alatt, az angolok nácibarát tevékenységéért internálták —, amelynek hivatalos politikája a fajelmélet, és amelynek hírhedt apartheidrezsimjét éppen most próbálja megmenteni a washingtoni diplomácia. 1946. október 1-én huszonkét háborús főbűnös felett mondták ki az ezerszer megérdemelt ítéletet. De nemcsak emberek, hanem jelenségek felett mondtak ítéletet Nürnbergben: a népirtó brutalitás, a vakbuzgó antikommunizmus felett; a nyárspolgár felett, aki együtt üvöltött a farkasokkal; a monoklis junker felett, aki lenézte „a káplárt” de meghódította neki a fél világot; a szürke — csukaszürke — masszává nyomorított tömeg felett, amely az engedelmesség jegyében futószalagon szállította a gazembereket. HÁROM ÉVTIZED alatt sokat változott a világ, lakhatóbb lett a glóbusz. Ha élni akarunk, nem lehetünk feledékenyek. HARMAT ENDRE Folytatódnak a haderőcsökkentési tárgyalások Csütörtökön a bécsi kon-legáció vezetője fejtette ki burgban folytatódott a köt kormányának a szocialista nép-európai fegyveres erők és országok álláspontját tükröfegyverzet kölcsönös csőkző nézeteit. Ezután Robert dentéséről tárgyaló konfe winter nagykövet, a luxemrendia. A plenáris tanácsko- küldöttség v etetője*»' záson két felszólalás hang- , , , , _T. ' . , . zott el. Elsőnek Jiri Meisner lett te* a NATO-országok őrnagykövet, a csehszlovák dedekeinek védelmében. A szocialista országok küldöttei megegyezésre törekszenek Az APN szovjet sajtóügynökség interjút készített Nyikolaj Taraszovval, a középeurópai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről tartott bécsi tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség vezetőjével a tárgyalások 10. fordulójának kezdete előtt. KÉRDÉS: Hogyan foglalná össze a szovjet küldöttség álláspontját a bécsi tárgyalások küszöbönálló fordulója előtt? VÁLASZ: Mindenekelőtt azt kívánom kiemelni, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország — az NDK, a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, amelyek a tárgyalások közvetlen résztvevői a kezdettől a bécsi tárgyalások maximális konkretizálására törekedtek. Ennek érdekében az eltelt három év alatt a szocialista államok nemegyszer konkrét és konstruktív javaslatokat terjesztettek elő, amelyek jó alapjává válhatnának a vitatott problémák megoldásának. Céljuk, hogy bármelyik fél biztonságának károsodása nélkül egyengessék az utat a közép-európai katonai szembenállás csökkentéséhez. A szovjet küldöttség a tárgyalások minden szakaszában a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány külpolitikájának azokból a békeszerető elveiből indul ki, ,amelyek figyelembe veszik korunk égető követelményét , a politikai enyhülésnek katonai enyhüléssel való kiegészítését. Meggyőzően szólnak erről az SZKP XXV. kongresszusán elfogadott határozatok. Sajnos, a nyugat egyes köreiben még mindig olyan illúziókat táplálnak, hogy a bécsi tárgyalások eredményeként egyoldalú katonai előnyökre tehetnek szert a szocialista államok kárára. Ezt célozza a csökkentés nyugati terve is. Tökéletesen nyilvánvaló, hogy ez a terv ellentmond a még három éve — az előkészítő konzultáción — elfogadott elveknek, amelyek közül az egyik fő elv kimondja, hogy egyik fél biztonsága sem, károsodhat. Ami a Szovjetuniót és a tárgyalásokon részt vevő többi szocialista országot illeti, továbbra is szigorúan tartják magukat ehhez az elvhez. KÉRDÉS: Három éve tartanak a bécsi tárgyalások. Ez nem rövid idő. Hogyan értékeli ön az elmúlt tárgyalási szakaszokat? VÁLASZ: Igen, valóban három év nem kevés. De minden attól függ, hogy ezt az időt milyen szempontból nézzük. Arról van szó, hogy ilyen tárgyalásokra első ízben került sor. Sok időt vett igénybe az egyes részvevők álláspontjának tisztázása. A véleménycserék, az álláspontok kölcsönös kifejtése bizonyos eredménnyel járt. A felek jobban ismerik egymás szándékait és lehetőségeit, ami rendkívül fontos olyan bonyolult és kényes problémák megoldásához, mint a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentése. A szovjet, küldöttség, hasonlóan a többi szocialista országok delegációjához, kész mindent elkövetni azért, hogy a soron következő fordulót tárgyszerű légkör, a kölcsönösen elfogadható megoldások keresése jellemezze. Szeretnénk remélni,, hogy nyugati partnereink is erre az útra lépnek — mondotta Nyikolaj Taraszov. Elutazott Belgrádból a szovjet parlamenti küldöttség Befejezte jugoszláviai látogatását és elutazott Belgrádból a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége, amely Gejdar Alijevnek, a Szövetségi Tanács elnökhelyettesének, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagjának, az Azerbajdzsáni KP KB első titkárának vezetésével, a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés meghívására nyolc napot töltött Jugoszláviában. A delegáció felkereste az ország több köztársaságát és tartományát. PENTE». im október 1.