Csongrád Megyei Hírlap, 1980. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-19 / 15. szám

Munka és műveltség Felkészítők mindenütt ülést tartott tegnap, pén­teken Szegeden, a megyei tanács székházában a Mun­ka és műveltség kulturális mozgalom megyei operatív bizottsága. Az értekezleten jelen volt Tóth Zsuzsa, a megyei pártbizottság mun­katársa is. Dr. Barna László, az operatív bizottság titkára, a megyei tanács művelődés­ügyi osztályának helyettes vezetője, a vetélkedő idei évének helyzetéről számolt be. Hódmezővásárhelyen, Ma­kón, Csanád­palotán, Üllésen, Csanyteleken már megkez­dődtek a felkészítők, s az elkövetkezendő napokban a megyében mindenütt sor kerül az első foglalkozások­ra. Szegeden központi felké­szítőket szerveztek: a Juhász Gyula Művelődési Központ­ban január­­23-tól március 7-ig várják a város üzemei­nek és vállalatainak minden benevezett brigádját. Poli­tikai előadásokat január 23-án, 28-án, február 1-én és 6-án tartanak (a két utóbbi az első kettő ismét­lése lesz) — egyaránt dél­után 3 órás kezdettel. Az­­új témakörből, a jogi és ál­lampolgári ismeretekből február 4-én, 8-án, 11-én és 13-án, sporttörténetből 18-án, 20-én, 25-én és 27-én, mű­vészeti ismeretekből pedig február 7-én, 22-én és már­cius 7-én lesznek a felkészí­tők. Zenei témájú foglalko­­zásokat a Zenés Színházban t­artanak, s idén először­­,intézményileg” is bekap­csolódik a Szegedi Nemzeti Színház, felkészítőik hely­színe: a Kisszínház. Képző­művészeti jellegű beszélgeté­seket, előadásokat az egyes kiállítások színhelyein ren­deznek. Mint ismeretes, idén ün­nepeljük József Attila szü­letésének 75. évfordulóját. Az operatív bizottság eldön­tötte: a Munka és műveltség­vetélkedő irodalmi témakö­­rébe belefoglalja a nagy költőnkkel kapcsolatos tud­nivalókat is, hogy a részt­vevő brigádok József Attila­­olvasmányaikból is élmény­beszámolókat tartsanak majd. Kilencszáznegyvenkilenc be­nevezett brigád, ötvennel több, mint tavaly, összesen 12 ezer 346 induló é­s az intenzív munka kezdete. Így lehetne összefoglalni a kul­turális brigádmozgalom je­lenlegi helyzetét. A felké­szítők tartanak, márciusban pedig már a munkahelyi vetélkedőket rendezik meg. Bájolók, boszorkányok A szegedi körzeti stúdió filmje a televízióban A régészek által napvilágra hozott ősi tárgyak és eszközök megmutatják, hogy a régi századok embere milyen fokon ,,dol­gozta ki” az őt körülvevő természeti kör­nyezetből a legszükségesebb létfeltételeket. Nos, a gondolkodásnak, a mindennapi ész­járásnak is megvannak az „ősi leletei”, kezdetleges formái, amelyek messzi-messzi előzményeit jelentik modern korunk fel­világosult tudatának. Ebből a hajdani múltból örökölt, máig ható hiedelemvilág­ból mutatott be válogatást tegnap este a televízió Bájolók, boszorkányok címmel. A szegedi körzeti stúdió filmjének segítő­társa volt Polner Zoltán költő, a maga gyűjtőmunkájával és a téma ihletésére írt verseivel. Az első kockák a különlegesen „beúsz­­tatott képek” és a műsor Indításának ele­mei mindjárt a felvételeket készítő Rozs­­nyái Aladár és a rendező Orbán Tibor rendkívül nagy „ráérzéséről” tanúskodnak, az egész mondanivaló előzményére. A helyszín a dél-magyarországi tanyák, az apró falvak tájéka, ahol idős férfiak és nők teljes vagy kikezdett meggyőződéssel beszélnek babonás szokásaikról, amit nagy­­szüleiktől, dédöreganyáiktól, ükapáiktól örököltek. A szegénység és a tudatlanság által körülzárt közösségekben a továbbélő és továbbfejlődő néphit mégis megterem­tette a maga értékeit. Mintha rongyokba burkolt aranyat találnánk. Mert egyrészt mi sem természetesebb, hogy a babonák története mai szemmel nem más, mint — kölcsönvett kifejezéssel — az emberi buta­ság története. De ez csak egyfajta viszo­nyítás! Ennél sokkal fontosabb tény, hogy a néphit számtalan helytálló és ma is ér­vényes tapasztalatot, megfigyelést rögzített az ember és a természet kapcsolatából. Másrészt a népköltészet virágait látjuk kinyílni, amikor az egyszerű emberek aj­kán megszülető balladisztikus elbeszélések —­ elrugaszkodva az okozati összefüggések tévhiten alapuló magyarázatától — drámá­vá sűrítik a természeti és társadalmi erők­nek kiszolgáltatott ember sorsát, és vég­zetszerűen mutatják be az irgalmatlan és emberfeletti hatalmak rontását. Erre mondja a filmkockákról felénk forduló Polner Zoltán, hogy ezek a népköltészeti alkotások éltető gyökerei a magyar iroda­lom hatalmas fájának. És tegyük hozzá: a sokéves gyűjtőmunka során a népkölté­szet mozaikra tördelt darabjait újra ösz­­szerakta a szegedi költő és újrateremtette verseiben a már-már kiveszőben levő gon­dolat- és érzésvilágot. Ezek a versek fon­ják át előadott és énekes formában a film sejtelmes és barbár szorongásoktól terhe­­liliőjét. A néphit, a feneketlen hiedelmvitág „papjai” voltak a mindennapi életben a boszorkányok, azután hímnemű megfele­lőik a táltosok, a garabonciások, akik em­berfeletti tulajdonsággal, varázserővel ren­delkeznek óvnak, rontanak előidézik a bajt, bántást kevernek, és aki sebből iszik, az szerelemre vagy gyűlöletre gerjed. So­rolják, mesélik szüntelen egymásutánban a megszólaltatott öregek — élénk gesztu­sokkal kísérve­— a csodálatos eseteket. A család nagymamája az esti órákban — mi­re „visszakapta seprűjét” — hirtelen eltűnt, a boszorkány fekete macska kénében, meg­­szopta a szomszéd tehenét. Akik nem ad­tak tejet a táltosnak, azok feje fölül le­szakította a háztetőt a beállott vihar, az égen gyülekező felhők háromszori imára eloszoltak, az övsömört máról holnapra si­került meggyógyítani, és akivel madárszí­vet etettek, az vágyakozást érzett és így tovább... Mindez a mai embernek csupa furcsa kuriózum, de a maguk idejében va­lóságosan betöltötték elődeink érzelmeit, és gondolatait Éppen attól emberiek a tévhitek, hogy érzelmi bilincsbe fogják a tanyai, falusi lakókat. A film helyenként elidőzik egy-egy „jó beszédű” öregnél, a téma további képi kibontása helyett, így egy-két pillanatra „tévéültett próza” benyomását kelti és va­lószínűleg ebből származik a vágó, Bíró Éva egy-két bizonytalansága is. A befejezés kockáiból kevesebb több lett volna. Még egyet: a néprajzi szakember — ha eltekint a Bájolók, boszorkányok irodalmi töltésű megformálásától — joggal találna hibákat a „képernyőre tűzött” anyag rendszerezé­sében, ami legyengíti a film „ismeretter­jesztő vonásait”. • Ettől függetlenül a film őszm­e, becsüle­tes munk­a. Alkotói féltéssel és nagy-nagy szeretettel merültek el a múltból a mába átnyúló hiedelemvilágban. Azt is mondhat­nánk, hogy „megszondázták” közművelődé­si szempontból a tanyai, falusi életviszo­nyokat. Figyelmeztetnek arra, hogy az öre­gek sorai egyre ritkulnak és magukkal vi­szik a sírba az ősi gondolkodásmód „ma­gyar jegyeit”. A Bájolók, boszorkányok Összekötő kultúrtörténeti kapocs a múlt és jelen között. A műsor fél órájában nem­csak felerősödtek a népi hiedelemvilág pis­lákoló fényei, hanem a technika­ segítségé­vel eljutottak milliónyi nézőhöz. És a film pályafutása voltaképpen ezzel kezdődött. SZABÓ köbért Tudományos közlemények A Szegedi Orvostudományi Egyetem kiadványa A fiatal egészségügyi dolgozók helyzete, közéleti tevé­kenysége, művelődése, a Csongrád megyében végzett fel­mérés tapasztalatai, összegezése adja a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem Marxizmus—Leninizmus Intézete kiadvá­nyának, a Tudományos közleményeknek gerincét. A munkacsoport a KISZ KB Ifjúságkutató Csoportjá­nak megbízásából 1978-ban végezte el a vizsgálatokat, ame­lyek a fiatal egészségügyi dolgozók politikai-közéleti akti­vitását, művelődési viszonyait mérték fel. Karácsonyi Péter A fiatal egészségügyi dolgozók köz­életi-politikai aktivitása című írásában ismerteti a vizsgá­lat módszereit, összegezi a tapasztalatokat. Megállapítja, hogy „... a mozgalmi tevékenység az egészségügyön belül számos nehézséggel küszködik. Felül kell emelkedni a moz­galmat alkotó tömegek szociológiai, szakmai, életmódbeli, kulturáltságbeli heterogenitásán, meg kell küzdenie az em­beri, szakmai előítéletekkel, s ezen keresztül kell megva­lósítania­ a mozgalmi egységet, kell erősítenie az egészség­ügy szocialista vonásait, jellegét.” A művelődést, a kulturális életet Révész Mihály elem­zi írásában, szintén a felmérés adatait ismertetve. Beszá­mol arról hogy a fiatal egészségügyi diplomások művelő­désének legnagyobb részét a szakmai továbbképzés, a nyelv­­tanulás adja, s mintegy kiegészítő a szórakoztató jellegű tevékenység, a mozi, a színház, a fotózás, a terrterhallgatás. A diplomások és a szakdolgozók körében legnépszerűbb te­vékenységi forma az olvasás. A KISZ-korú fiatalok világnézeti arculatáról Papp János tanulmánya ad körképet a pályakezdő dolgozók be­illeszkedéséről pedig Tráser László. A sok hasznos tapasztalatot összegező felmérés ismer­tetése mellett helyet kapott a kiadványban Kukovecz György írása arról, hogyan fejlődik az egészségügy Kubá­ban. Ördöghné Kozogány Ilona Szociálpolitikánk elméleté­nek és gyakorlatának néhány kérdése című tanulmánya, valamint Benkő Zsuzsanna: Az SDP „keleti” politikája és szocializmuskoncepciója az OK ’85-ben és Deák Ibolya Gondolatok az iparvállalati struktúra fejlesztésének lehető­ségéről című anyaga. A kötetet dr. Bárány Ferenc szerkesztette. 4 Sorok egy kiállításról A formák térképésze kinagyított természeti motí­vumok mindössze dekoratív formajátékok, nincs mögöt­tük szándékolt tartalmi hát­tér. És talán éppen ezért, en­nek tudatában kutatja a szemlélődő a műbefogadók aprólékos szorgalmával a lé­nyeget, a művészet üzenetét. Ami ezúttal inkább nincs, mint van... Enyhe iróniával például a tízdarabos — agya­gos part, kiszáradt föld, te­­nyérvariációk —* sorozatát Egri János közismert televí­ziós vetélkedőjére, a Lehet egy kérdéssel több? Játékra beküldött feladványfotókra lehetne hasonlítani. Tetszik, nem tetszik a képzőművészeti alkotás kö­zönsége akkor is keresi a látványon túli összetevőket, asszociál, ha adott esetben az alkotás, uralkodóan sík­ban megfogalmazott plasz­tikus formavariációkat, fény- és vonalritmust dajkál. Nem elvetendők, nem értéket ki­­záróak persze az ilyen mű­vek, Szabados Margit grafi­kái sem. Csak, mindenféle látszat ellenére a művész­­fiatalok fővárosi műhelyé­nek tagja társainak többsé­gével egyetemben a törek­véseivel nem talált ki sem­mi újat, akár az egy évvel ezelőtti budapesti Jubileumi Stúdiókiállításon is szereplő papírzacskó variánsait, akár a textilgyűrődéseket megol­dásában magas szinten újra­fogalmazó grafika mozaik­­együttest vesszük alapul. Tény, hogy a Drezdában végzett grafikusnő az NDK- ban akkoriban divatos tech­nikai megoldásokból sok­mindent átmentett Itthonra Tetszetősek, játékos és sokol­dalú ritusképletre íródtak a Szabados Margit szegedi ifjúsági házbeli kamaratár­lata gondolkodóba ejti a né­zőt. Grafikái láttán pedig úgy vélné az ember, hogy a visszafogott színekkel hang­súlyozott, tompított, tárgy­formákat képi látvánnyá váltó művek. Ujjlenyoma­tok, kinagyított levélnyoma­tok finom fehér pókhálórá­­csa borítja az alkotások egy részét, munkáin Szabados Margit hol a botanikus rész­letező aprólékosságával emel ki virágszerkezeteket, hol a topográfus hangsúlyos össze­tevőkre figyelő módján vá­zol gyűrődéseivel szabdalt plasztikus „anyag- dombor­zatokat.” Kimagasló techni­kai tudással — sajnos, a mesterfogások túlhangsúlyo­zóihoz tartozva — adja visz­sza az anyagfelszín „hegy vízrajzát”, nem többet. BECSEI PÉTER Szabados Margit egyik alkotása. (Fotó: Pintér József) Mit látunk Legnépszerűbb íróink­ egyike, aki több mint négy évtizeddel halála után is a magyar könyvkiadás élvo­nalában áll: Karinthy Fri­­gyes. Racionalistának, ter­mészettudomá­­nyos világszemlé­letűnek, „a felvi­lágosodás elké­sett harcosának” nevezi magát, népszerűsége mégis inkább a páratlan humo­ristának, „a meg­­érleletlen ötlet­törmelékek gyors papírra vetőjé­nek” szól. Egy ilyen bizarr ötlet „A nagy éksze­rész” című ko­médiája is, ami­kor az arisztok­raták köreiben forgolódó kasz­­szafúvóra mun­kája közben pisz­tolycső mered.­­ BuU Nem.... nem a rendőrök egyikéjéé. Az ere­deti művet természetesen tévésítették, s ritkán látott, pazar szereposztásban ke­rül képernyőre szombaton 20.05-kor. Egy teljesen más világot képvisel Turgenyev művé­szete. Vasárnap 20.05-kor „Egy hónap falun” című vígjátékát láthatjuk — az 1855-ben írt mű 1927-ben került először magyar szín­padra „Natália” címmel. Egy falusi nyaralóhelyen játszódik a cselekmény — egy szép, okos, már jó negyvenes éveiben járó asz­­szony tragédiája. Ebben a fülledt orosz nyárban talál­kozik a nála sokkal fiata­labb fiúval, egy jóbaráttal, aki újat, valami felüdítő szépet és kedvességet hoz életébe. Az asszony beleka­paszkodik, nem mulaszthat­ja el az utolsó lehetőséget. A kölcsönös lángolás azon­ban mégis megszakad, a fiú elmegy. Nem ennyi csak a darab! Van benne egy öre­gedő férfi, aki szintén sze­relmes és egy orvos. Öröm és fájdalom viaskodik egy­mással mindvégig ebben a szomorúsággal telített tur­­genyevi világban. . Sorozat is indul ezen a héten: Televíziós mesék felnőtteknek, melyeknek alapján népmesék, mítoszok alkotják, de adaptációjuk­ban rólunk és korunkról szólnak. A bemutatkozást Swift látomása, a „Gulliver, az óriások országában” ké­pezi. És folytatódik egy so­rozat, a „Levegő országút­iéi" a címe „A repülés tör­ténete” 4. részének. New Yorkból 1927 és 1929 között 48 alkalommal próbálkoztak az Atlanti-óceán átrepülésé­­vel — 22 gép lezuhant, 50 ember meghalt Endresz György és Magyar Sándor 1931 júliusában Bicskéig re­pült New Yorkból! Az első potyautas is megjelenik és a szovjet Gromov, Jumasev és Danyilin 10 125 km-es távol­sági világrekordot, állít fel Moszkvából Kaliforniába repülve. A Földet is körül­repüli 91 óra alatt H. Hughes. Ez idő alatt ala­kulnak a nagy légiforgalmi társaságok, és légijáratok hálózzák be a Földet A szegedi körzeti stúdió „Alföldi antenna” címen in­dít sorozatot szerdán 19.05- kor a 2. műsorban. A műsor vendége egy népművelő, egy papucskészítő és egy báb­együttes. „Triangulum” a címe viszont annak a vetél­kedősorozatnak, amelyben Pest, Pécs és Szeged csapa­ta versenyez, lei tud többet Liszt Ferencről. A tv-nézők is segíthetik csapatukat csü­törtökön 20.50-kor az 1. mű­soron. Bulkai Éva az „Egy hónap talun" főszerepében Mit hallunk „Van egy üres órája?” — kérdem én is a hétfőn (K.)­­ 21.00-kor jelentkező műsor­­­­ral, mert érdemes lesz rá­­­­szánni ezt az órát, amelyben­­ Havel József sok-sok em­­­­berrel beszélget a takarék I­kosságról, de úgy, hogy je­­­ lentkezik Tokió, Moszkva,­­ Párizs, Berlin, Bonn és ha­zai­­ riportokkal Györffy Miklós és Nemes Gábor. Majd vessük össze a hal­lottakat: hogyan csinálják mások és hogyan mi? ösz­­szehasonlításra adhat okot a szerdán (K.) 17.07-kor hallható riport is, amikor megtudjuk, hogy egy gyer­mekgondozáson levő asz­­szony napja mivel telik el. Gondok-gondolatok „fény­képét” kapjuk a „Hétköz­nap” sorozatban. Sokan úgy vélik: télen kihaltak a vi­zek, folyók partjai. Csütör­tökön (P.) 12.55-kor­­ennek éppen ellenkezőjéről győződ­hetünk meg — arról példá­ul, hogy javítják minde­nütt a hajókat, folynak az árvízvédelmi munkák, s ha nagyobb folyóinkon jég je­lentkezik, megindulnak a jégtörők. Ez a felszín, ám a víz mélyén a horgász­­egyesületek a vízbe bújt potyákéra vigyáznak, lyukat vágva szellőztetik a vizet. Dehogy néptelenednek el a folyópartok... Külföldre utazók, figye­lem ! Az útlevelek kiadásá­val kapcsolatos jogszabá­lyok, illetve gyakorlat nem teljesen egyértelmű. A ked­den (K.) 12.35-kor jelentke­ző „Törvénykönyv” ezért -bank kérdezte meg a Belügymi­nisztérium illetékes munka­társától: „ki, hányszor, mennyi ideig, milyen célra kaphat kiutazási engedélyt? Még egy kezdődő sorozat­ról, egy dokumentumjáték­­ról és egy riportról: 1. A könnyűzenei műfajok 1925 körül egy újjal szaporodtak — a New York-i Broad­wayn megszületett a musi­cal. A könnyűzene szerel­mese, Rátonyi Róbert soro­zata a musicalről igen érde­kesnek ígérkezik, különösen azért is, mert hollywoodi tartózkodása idején bejut­hatott a filmgyárak hang­­archívumaiba. Az első rész szombaton (K.) 13.00-kor „Műfaj születik” címmel je­lentkezik. 2. Zsuzsit leállí­totta a MÁV — m­ármint azt a kisvasutat, amely a Nyírségben közlekedett mintegy 50 km-en a ta­nyák között. Áttérés az au­­tóbuszközlekedésre nem könnyű ezen a vidéken. Taar Ferenc dokumentum­­játéka erről szól eredeti hangfelvételekkel. 3. Ezút­tal k­is közlekedőkről lesz szó, azonban azokról, akik az éjszakában járnak. Ked­den (K.) 21.05-kor a riport azokat kíséri figyelemmel, akik éjjel a repülőtéren, az állomásokon vannak, akkor, amikor aludniuk kellene. Kiket vonz az éjszaka fé­nye vagy sötétsége — erről szól a „Húszas stúdió”, mert — nem minden a romanti­ka... ? — sxe — ■é-SZOMBAT, 1980. JANUÁR 19.

Next