Csongrád Megyei Hírlap, 1980. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-23 / 223. szám

ülésezett a népfront megyei könyvbarát bizottsága Előkészületek az őszi megyei könyvhetekre A vidéki és falusi könyv­terjesztés, az olvasás népsze­rűsítésének céljait szolgáló őszi megyei könyvhetek elő­készületeiről, tervezett prog­ramjairól tanácskozott teg­nap, hétfőn délelőtt Szege­den, a népfront megyei könyvbarát bizottsága. A széles körű társadalmi tevé­kenységet, összehangolt mun­kát követelő könyvhetek 1960 óta minden év októbe­rében megrendezik, s ebben a szövetkezeti könyvterjesz­tés mellett jelentős szerepük van a könyvtáraknak, műve­lődési házaknak, társadalmi szervezeteknek, a különböző helyi és vállalati könyvbarát­­bizottságoknak és a Művelt Nép könyvterjesztő vállalat­nak is. Az őszi megyei könyvhetek idei programso­rozata a korábbi évekhez hasonlóan ismét egybe­esik több más könyvak­cióval, így a műszaki könyv­napok, a politikai könyvna­pok, a szovjet könyv hete eseményeivel, a KISZ Könyv és ifjúság akciójával. Ez már önmagában is jelzi: az őszi megyei könyvhetek nem kizárólag a szépiroda­lom propagálója. Mint Hajdú Géza, a nép­front megyei könyvbarát bi­­zottságának elnöke hangsú­lyozta a társadalmi testület tegnapi ülésén, a programsorozat az idő­ben párhuzamos akciókhoz kapcsolódva változatos rendezvényekkel kínálja a politikai, műszaki, isme­retterjesztő könyveket és a szépirodalmat egyaránt. Évről évre sikeresen zajlik az Olvasó népért mozgalom cél­jait szolgáló őszi könyvpro­paganda: a tavalyi október— novemberi könyvhetek so­rán a megyében a szövetke­zeti könyvterjesztés 35 szá­zalékkal többet forgalmazott, mint a megelőző évben, meg­közelítve a 2 millió forintot. Horváth Dezső, a MÉSZÖV főelőadója a könyvbarát bi­­zottság tanácskozásán ki­­emelte, hogy a falusi könyv­népszerűsítés mellett az ÁFÉSZ-boltok és bizomá­nyosok a megye városaiban is növekvő szerephez jutot­tak. A tervek alapján színes és változatos programok zajla­nak megyénk területén az őszi megyei könyvhetek so­rán október 20-tól egy hóna­pon át. A megnyitóra október 20- án Kisteleken kerül sor, s ettől kezdve városainkban és falvainkban író-olvasó találkozók, rendhagyó iro­dalomórák, irodalmi estek, ankétok, vetélkedők igye­keznek népszerűsíteni az olvasást és olvasnivalót, amelyekhez alkalmi könyvpavilonokban is hozzá lehet jutni a szoká­sosnál több helyen. Csak né­hányat említve a tervezett rendezvényekről, amelyekről a könyvbarát bizottság ülé­sén szó esett: önálló esttel Makóra várják Lator Lászlót, a Könyv és ifjúság kereté­ben vetélkedők zajlanak az iskolákban, íróvendégeket hívtak a város környéki köz­ségekbe; Csongrádra várják többek között Takács Tibort, a város üzemeiben és intéz­ményeiben könyvkiállításo­kat rendeznek és könyvter­jesztési versenyt is kiírtak; a mórahalmi ÁFÉSZ a környe­ző szakszövetkezetekben ren­dez könyvkiállítást és -vá­sárt. A könyvtárak és művelő­dési házak munkatársai nagy részt vállalnak a könyvhetek szervezésében, színvonalas programokkal szolgálják az őszi in­tenzív könyvpropagandát: rendhagyó történelemórák, műszaki előadások, szépírók és műszaki, politikai köny­vek szerzői, színművészek irodalmi estjei várják az ér­deklődőket október 20-tól egy hónapon át. A rendezvények még ezután konkretizálód­­nak teljesen, de annyi bizo­nyos, hogy az őszi megyei könyvhetek során a koráb­biaknál nagyobb figyelmet fordítanak az ifjúságra, köz­tük az általános iskolásokra is. Bárány Tamás: Villa a Balatonnál 7 Az asszony szó nélkül ■ hátat fordít, s megy vissza a katedrára. Onnét vet csak egy lesújtó pillantást Katira. — Ülj le, Ispánki! És ha egyszer lesz időd, hogy ma­gaddal is csevegj, ne csak Vargával, hívd fel szíves fi­gyelmedet arra, hogy hat hét múlva itt az érettségi! 4------------------------------6. A varrógép egyenletesen zümmög, egyik papucs hull le a másik mellé, a nagyma­ma keze, akár a motolla. — Ilonka? — kérdi a szom­szédasszony. — Bent a szövetkezetben, Julikám. Árut vitt. — És nagymami besegít? — Hát mit csináljak, mondja? örülök, ha néha egy kicsit könnyíthetek Ilon­kámon, szegényen... Most is fél éjszaka fent volt... Alig pihen szegénykém, csak a tu­­tyik mindig, a tutyik... Ez a sok ronda mamusz itt! Az­tán ha ráérek, leülök egy ki­csit, és segítek rajta. A szomszédasszony moso­lyog. • — Bedolgozik a bedolgozó­nak ... — Úgy, ahogy mondja! Ma nem sok munkám volt, összekaptam a lakást, leug­rottam vásárolni, mi az a másfél tej, másfél kenyér, félkiló zsír... Meg egy kis teát hoztam, egy kis csúsz­­tatónak az esti pirítós ke­nyérhez. Aztán átnéztem Ka­ti dolgozatát, Jani jegyzeteit, tudja, arra a tanfolyamra jár, és szorgalmasan tanul — no, szóval pihenek... — Hát maga mindenhez ért, nagymami? Miféle dol­gozat volt az, a Katikáé? — Magyarból. József Atti­láról. Szépen írt a gyerek, meg kell adni. A szomszédasszony csodál­kozik. — Maga már tanulta József Attilát, nagymami? A nagymama nevet. — Ugyan, Julikám, ho­gyan tanultam volna? Josu fiatalabb volt nálam néhány évvel! Én már éppen írni ta­nultam, amikor ő megszüle­tett! Csak a verseit olvas­tam ... Nagyon szerettem a verseket. — És Jani jegyzeteit? — Ahhoz sem kell nagy tudomány, lelkem. Valami­lyen továbbképző tanfolya­mon tanul, aztán a régi vi­lágról tartottak neki elő­adást ... Hát arról bizony én magam is tudnék előadni, higgye meg ... Mert arról ugyan nem tanultam sosem, de a hátamon csináltam vé­gig ... A szomszédasszony megüt­közve nézi. — Ugyan ... Hát nagyma­miék nem iparosok voltak? — De, fiam, de. Meg ke­reskedők. Az apósom aszta­los, a férjem fűszeres ... — És? Maszek iparos, ma­szek kereskedő ... Csak nem azt akarja mondani, hogy gondok között éltek!? A nagymami elmosolyo­dik. — Hány éves maga, Juli­kám? — Harmincnyolc. — Úristen — sóhajt az öregasszony —, de megy az idő! Maga már majdnem negyven, de fogalma sincs a régi világról... Maszek ipa­ros, maszek kereskedő! Ez ma bolt, mert kevés van be­lőlük ... De akkor Dunát le­hetett volna rekeszteni ve­lük! Minden kis utcába leg­alább tíz jutott belőlük’Asz­talos, szabó, suszter, vegyes­­kereskedő, kocsmáros, kifőz­de... De mennyi volt belő­lük, te jóságos isten! — Biztos mind jól megélt, ha ennyi ment maszeknek! A nagymama abbahagyja a varrást. — Nem tudott másnak menni, Julikám! Kínjában ment iparra. Aztán tengődött, ahogy tudott tengődni..." A szomszédasszony arcán ott a kétely: nem hisz egy szót sem az egészből. — Nekünk sem volt soha semmink, fiam... — legyint a nagymama. — Nézzen be a belső szobába: azt a két ágyat még az én apósom csi­nálta, kilencszázhuszonötben, a harmincéves házassági év­fordulójukra! Képzelje el: egy asztalos, és harminc év kellett hozzá, hogy magának is csináljon végre bútort Hát mit gondol: annyian vásárol­tak akkor, mint manapság? — Pedig hányszor hallom, hogy az volt a szép világ! — Kiktől? — néz rá a nagymama. — Hát... a szüleimtől, ro­konaimtól ... — Mi volt a kedves papa, Julikám? — Tűzoltó. — És még? — És bizony! Most hetven­­három. Az öreg néni nagyot sóhajt — Hát nem tudom, hogyan élt, csak épp elképzelem . De egy bizonyos! — sóhajt megint. — Akkoriban fiata­labbak voltunk! (Folytatjuk.) Jókai-kódex A nyelvünk múltja iránt ér­deklődő olvasók a közeli na­pokban több új kiadvánnyal is gyarapíthatják könyvtárukat az Akadémiai Kiadó és a Gondolat Kiadó jóvoltából. Széles körben hozzáférhető­vé válik az úgynevezett „Jó­kai-kódex”, amely az első kézzel írott magyar könyv. A kutatások szerint egy fe­rences­ barát másolhatta a XV. század negyvenes évei­ben egy, XIV. századi latin­ból fordított ismeretlen ma­gyar kódexből. Nyelvünk még régebbi múltjába kalauzolja az olva­sót Benkő Loránd akadé­mikus tanulmánya, „Az Ár­pád-kor magyar nyelvű szö­vegemlékei” címmel. A mű a legkorábbi magyar szöveg­emlékcsoportot, a halotti be­szédet és könyörgést, a kö­­nigsbergi töredéket és sza­lagjait, az ómagyar M­ária­siralmat és a gyulafehérvári sorokat mutatja be részletes elemzéssel. Megyei fórum Vásárhelyen Hol tart ma az eszperantó ? Mintegy 3 ezer nyelvet be­szél pillanatnyilag az embe­riség. Elképzelhetetlen, meg­oldhatatlan a kapcsolatte­remtés anélkül, hogy az anyanyelv mellett legalább egy, jól hasznosítható mási­kat elsajátítanának az em­berek. Melyik legyen az? A nyelvhasználat történelmi kategória Jó példa erre a tudományos élet, ezen belül, mondjuk, a kémia szaknyel­vének változása. Lavoisier idején a franciát, később a németet alkalmazták, ma az angol a legelterjedtebb. Ez utóbbi eljutott már a csúcs­pontra s azóta 60 százalék­ról 50-re süllyedt az alkal­mazási aránya A vesztett százalékokat a japán, az orosz és más nyelvek „vet­ték át”. A nyelvtanulás tetemes időt és anyagi áldozatot kö­vetel. Sokan vállalják ezt, az eredmény azonban el­maradt a kívánttól, a vállal­kozók jórésze nem jut el addig a szintig, hogy tudá­sát valóban hasznosíthassa a gyakorlatban. Pedig az élet, a nemzetközi kapcsolatok bővülése egyre inkább köve­telménnyé, bizonyos munka­­területeken alapkövetelmény­­nyé teszi, tenné ezt. A nem­zetközi kapcsolatok munka­nyelveinek száma az utóbbi évtizedekben kettőből hatra nőtt. Indoka az a szemlélet, hogy egyesek — például az angolok — számára jogtalan előny, ha anyanyelvük egy­ben munkanyelv is, hiszen elsajátítása nem igényel kü­lön energiát, befektetést. Ugyanennek a kérdésnek a megoldására egy másik né­zőpont is létezik. A diszkri­minációs nyelvi helyzet egyet­len lehetséges megoldása eszerint a semleges közve­títő bevezetése lenne. Egy olyan nyelvé, mely nem szól a nemzeti ellen, kapcsolat­­teremtésre viszont jól fel­használható, s emell­ett igen könnyű az elsajátítása. En­nek a követelménynek felel meg az eszperantó, melyről születése óta — azaz, mióta 1887-ben dr. L. Zamenhof megalkotta a nyelvtanát, s közreadta 900 alapszavát — rengeteget vitatkoznak. Mió­ta a vita folyik, az alapszó­kincs 26—30 ezerre növeke­dett, és napjainkban évente átlagosan ezerrel nő. Egy­mást követik ugyanis a kü­lönböző eszperantó szakszó­tárak. Magyarországon 5 ezer szövetségi tag van, a tan­könyvekből viszont 250 ezer példány fogyott el, és ez utóbbi szám jelentős érdek­lődő tábort sejtet. Még egy adat, most már a nagyvilág­ból. Amikor 1966-ban kér­vényt intéztek az ENSZ-hez az eszperantó hivatalos köz­vetítő nyelvvé tétele ügyé­ben, az iraton nem keve­sebb, mint 71 millió (!) alá­írás szerepelt... • Mozgalom és nyelv egysé­ge az eszperantó. Mozgalom a nyelv használatáért, elis­meréséért és elterjedéséért, mozgalom, mely politikailag semleges. Egyetlen kérdést kivéve, a háború és béke kérdését. A világ békemoz­galma és az eszperantisták mindig egy tábort alkotnak. Számunkra különösen ér­dekes, milyen erős múltra tekinthet vissza az eszpe­rantó a szocialista országok­ban. Közép-Kelet-Európában a legkülönbözőbb népek él­nek szorosan egymás mellett. Ez a magyarázata, hogy itt terjedt a legnagyobb lendü­lettel ez a pejoratív jelzők­kel bőségesen ellátott — „csinált”, „szedett-vedett” — nyelv. Hívei nem tartják e jelzőket sértőnek, inkább példákat hoznak, bizonyíté­kokat mutatnak fel arra néz­vést, hogy többé-kevésbé minden kultúrnyelv „csi­nált”, gondoljunk például a nyelvújításra, és „szedett­­vedett”, ami a jövevénysza­vakat illeti, hogy csak anya­nyelvünknél maradjunk... Mindezeket a tényeket — jelentőségükhöz mérten — kevesen ismerik. A kívülál­lók többsége valamiféle fur­csa szektának, különös em­berek gyülekezetének tartja a mozgalmat, esetleg olyan varázseszköznek, amelynek segítségével könnyen és ol­csón lehet utazni. Tévhitek és féligazságok. Eloszlatásuk, korrigálásuk legalább olyan lényeges feladat, mint ameny­­nyire égető gond ma a világ­ban a nyelvi kérdés.­­ Két évvel ezelőtt rendez­ték meg először az eszpe­rantó fórumot Vásárhelyen, most pedig a Németh László könyvtár már a megye min­den részéből összesereglett érdeklődőknek adott helyet A „kívülállók” tájékoztatása mellett az itt szerzett infor­mációkat napi propaganda­munkájukban jól hasznosít­hatják a mozgalom­ aktív tagjai is. Ezúttal olyan elis­mert szakemberek adtak vá­laszt a kérdésekre, mint dr. Máthé Árpád, a szövetség el­nökségi tagja, egyetemi ta­nár, a Budapesta Informité című eszperantó nyelvű fo­lyóirat szerkesztője, Gyar­­mathy Zsolt, a Békés me­gyei bizottság titkára, az or­szág mindeddig egyetlen me­gyei eszperantó szakfelügye­lője és Mauksinszki László, a Csongrád megyei bizottság elnökségi tagja. A fórumot Faragó Katalin megyei tit­kár vezette. KIRÁLYHEGYI OTTILIA 1980. SZEPTEMBER 23., KEDD Tekla napja A Nap kel 06 óra 32 perckor, és nyugszik 18 óra 40 perckor. A Hold kel 18 óra 28 perckor, és nyugszik 04 óra 44 perckor. SZÁZ ÉVE, 1880. szeptember 23-án született, és 91 éves korában, 1971-ben hunyt el John Boyd-Orr skót Nobel-békedíjas tudós, az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete (FAO) első vezérigaz­gatója, a korszerű élelmezéstudo­mány egyik úttörője. SZÉP, ŐSZI IDŐ Derült idő. Napközben időnként élénk, változó irányú szél. A legmagasabb nappali hőmérsék­let általában 22—27 fok között várható. MOZI Csongrád: Szabadság: Az ör­dög menyasszonya. Színes, ze­nés szovjet film. Kezdés: fél 4 órakor. A férfi, aki szerette a nőket. Színes, francia film. II. helyárral! 16 éven felülieknek! Kezdés: fél 6 és háromnegyed 8 órakor. Vásárhely: Béke. Ki beszél itt szerelemről? Színes, magyar film. 14 éven felülieknek! Kezdés: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor. Kert: Sebességláz. Színes, olasz dokumentumfilm a Forma 1-ről. II. belyárral! 14 éven felülieknek! Kezdés: este 8 órakor. Makó: Vörös Csillag: A biz­tosan élő sárkány Lady. Színes, japán kalandfilm. 16 éven felü­lieknek. Kezdés: háromnegyed 6 és 8 órakor. Szabadság: Vadálla­tok a fedélzeten. Színes, szovjet filmvígjáték. Kezdés: negyed 6 és fél 8 órakor. Szentes: Szabadság: Karate. Színes, japán dokumentumfilm. II. helyárral! Kezdés: 4 órakor. Szerelem szieszta idején. Színes, spanyol filmszatíra. 18 éven fe­lülieknek! Kezdés: 6 és negyed 9 órakor. Szeged. Vörös Csillag. Színes tintákról álmodom. Színes, ma­gyar film. Kezdés: délelőtt 10 órakor. Állami Áruház. Zenés magyar film. Kezdés: negyed 4 és fél 6 órakor. Cserebere. Szí­nes, bolgár film. 14 éven felüli­eknek­! Kezdés: háromnegyed 8 órakor. Éjszakai előadás: Edith Piaf. Színes, zenés francia film. 16 éven felülieknek! Kezdés: este 10 órakor. Kert: A máltai sólyom. Amerikai film. Kezdés: este 8 órakor. Fáklya: A Nagy Medve fiai. Színes, NDK kalandfilm. Kezdés: háromnegyed 3 és ne­gyed 6 órakor. Színes tintákról álmodom. Színes, magyar film. Kezdés: fél 8 órakor. Szabadság: Kínai negyed. Színes, amerikai bűnügyi film. III. helyárral! 14 éven felülieknek! Kezdés: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor. RÁDIÓMŰSOR KOSSUTH ADÓ 8.27 Kreativitás és az intelli­gencia. 8.57, Kamarazene. 9.44 Ze­nés képeskönyv. 10.05 MR 10—14. 10.35 Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 11.39 Széchenyi István naplójából. 12.35 Törvény­­könyv. 12.50 A Rádió Dalszínhá­za. 14.11 Népdalok. 14.42 Arcké­pek a német irodalomból. 15.10 Alekszandrina Milcseva opera­áriákat énekel. 15.28 Nyitnikék — kisiskolások műsora. 16.05 Jár­dányi Pál műveiből. 16.32 Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 17.07 Fiatalok Stúdiója. 17.32 Johann Strauss: Ezeregy’­éjszaka — keringő. 17.45 A Szabó család. 19.15 Szigeti József hege­dül, Bartók Béla zongorázik. — 20.13 Gazdasági minifórum. 20.43 Ádám Jenő: Csak titokban — magyar népdalfeldolgozások. 20.55 Közügyek felsőfokon. 21.35 Rene­szánsz kórusmuzsika. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Fernando Corona operafelvételeiből. 22.59 Meditáció. 23.00 Új kamarazene­­felvételeinkből. 23.45 Nóták. 0.10 Presser Gábor táncdalaiból. PETŐFI ADÓ 8.05 Kórusdalok magyar költők verseire. 8.20 Tíz perc külpoliti­ka. 8.33 Társalgó. 10.33 Zenedél­­előtt. 12.25 Látószög. 12.33 Meló­diákoktól. 13.27 Éneklő Ifjúság. 14.00 Kettőtől hatig . . . 18.00 Tip­top parádé. 18.33 Beszélni nehéz. 18.45 Kincses Veronika operett­­felvételeiből. 19.00 Külföldről ér­kezett . . . 19.20 Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus című folyó­iratban? 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Mindenki könyvtára. 21.03 Népzenei Hangos Újság. 21.43 Hello, Dolly! — részletek Herman zenei játékából. ISM ZeneMivek­ben a hallgató. 3. MŰSOR 9.00 Iskolarádió. 9.30 Lortzing: Undine — négyfelvonásos opera. Közben: 10.56 A lélek pillanata — Benjámin László verse. 11.48 Új népzenei felvételeinkből. 12.13 Ze­nekari muzsika. 14.00 Magyar iro­dalmi arcképcsarnok. 14.21 Kama­razene. 15.00 Iskolarádió. 15.30 Történelmi operákból. 16.20 Ka­mera. 16.40 Mi a véleményed? . 17.00 Szimfonikus zene. 19.05 Is­kolarádió. 19.35 Modern írók port­réi. 19.56 Sass Sylvia operafelvé­teleiből. 20.30 Évszázadok mester­művei. 21.09 A progresszív beat híres előadói. 21.49 George Mal­colm barokk szerzők műveiből játszik csembalón. TELEVÍZIÓMŰSOR MAGYAR TELEVÍZIÓ 1. műsor 7.59 Tv-torna. (Ism.) 8.05 ITV: Magyar irodalom. (Alt. isk. 8. oszt.) Mikszáth Kálmán. 9.05 Ma­gyar irodalom. (Alsótagozatosok­nak.) Nyitva van az aranykapu. 9.35 Óvodások filmműsora: Hét­­színvirág — szovjet mesefilm. (Ism.) 10.20 Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.) Hókusz-pókusz. 13.55 ITV: Magyar irodalom. (Alt. isk. 8. oszt. — Ism.) 14.35 Orosz nyelv. (Ism.) 14.55 Magyar irodalom. (Alsó tagozat. — Ism.) 15.30 Nap­köziseknek — szakköröknek: Ta­lálkozás Móra Ferenc hőseivel: Kincskereső kisködmön. 16.25 Hí­rek. 16.30 A föld éneke: Román népi hangszerek — román rövid­film. 17.10 Rembrandt — Bródy Sándor egyfelvonásos drámáié­nak tv-változata. (Ism.) 17.50 Egészségünkért — az Országos Egészségnevelési Intézet műsora, a hét vége hasznos eltöltéséről. 18.00 Vágyak, álmok — a Hori­zont szerkesztőség műsora. 18.20 Falujárás — riportműsor. 19.00 Reklám. 19.10 Tv-torna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Will Shakespeare — m. b. angol tv­­filmsorozat. VI/4. rész: A szere­tett fiú. 20.50 Kockázat — ver­senyben a világpiacon. 21.20 Er­kel Ferenc: Hunyadi László — nyitány. 21.35 Négy nap a közös­ségről — dokumentumfilm. 22.15 Női kosárlabda EB — közvetítés Banja Lukából. Kb. 23.35 Tv­­híradó 3. 2. műsor 20.00 Parabola. (Ism.) 20.30 A rajzfilmek kedvelőinek. 1. Csiz­más Kandúr — francia rajzfilm. 2. Dühös vagyok — svéd rajzfilm. 20.40 Tv-híradó 2. 21.00 Aszlányi Károly: Amerikai komédia — tv­­játék. (Ism.) 22.20 Tudósklub »80. Az adás témája: Irodalom és tu­domány. JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ 1. műsor 11.30 Az UNESCO XXI. közgyű­lésének ünnepélyes megnyitása. I9.10 Magyar nyelvű tv-napló. -r 18.35 Tv-naptár. 18.45 Úttörő tv­­stúdió. 19.15 Könyvek és eszmék. 19.45 Népi muzsika. 20.15 Rajz­film. 20.27 Ma este. 21.00 Az Uzsi­­cei Köztársaság évfordulójának megünneplése. 22.05 Kicsi Mo — amerikai játékfilm. 2. műsor 18.30 Kis koncert. 19.45 Az em­beri test — népszerű-tudományos film. 21.00 Slágerparádé. 21.50 Tegnap, ma, holnap. 21.55 Hu­szonnégy óra. 22.10 Kosárlabda EB (nők). 22.45 Költői derű — Aleksandar Sekusic. ÚJVIDÉKI TELEVÍZIÓ 18.10 Tv-híradó 1. — magyarul. 18.45 Pionírok stúdiója — gyer­mekműsor. 19.15 Literatúra — irodalmi műsor. 19.45 Népzene! műsor. 20.15 Rajzfilm. 20.30 Tv­­híradó 2. — magyarul. 21.00 Jel­zések — belpolitikai műsor. 22.10 Műsor a külföldön élők számára. ROMÁN TELEVÍZIÓ 15.05 Köznevelés. 15.25 Angol nyelvoktatás. 15.45 Hírek a szo­cialista országokból. 16.15 Fiata­lok klubja. 17.00 Úttörő-híradó. 17.25 Tv-fórum. 18.20 Gazdasági híradó. 18.40 Népzene. 18.50 Tv­­ankét. 19.20 Román színházi est: A csoda — Charles Langelan mű­vének színpadi változata. 21.05 Tv-híradó. SZERDÁN DÉLELŐTT RÁDIÓMŰSOR KOSSUTH ADÓ 8.27 Fűtől fáig. 8.56 Beszélni ne­héz. 9.08 Lucia Popp és Peter Dvorsky operaáriákat énekel. 9.44 Kis magyar néprajz. 10.05 Kagy­lózene. 10.35 Válaszolunk hallga­tóinknak. 10.50 Zenekari muzsi­ka. TELEVÍZIÓMŰSOR MAGYAR TELEVÍZIÓ 1. műsor 8.05 Tv-torna. (Ism.) 8.35 Angol nyelv. (Középisk. rv. oszt.) 8.50 Delta. (Ism.) 9.10 Nyitott boríték. (Ism.) 9.40 A hét Cervi fivér­e m. b. olasz film. (Ism.) 11.20 Le­het egy kérdéssel több? (Ism.) KEDD, 1980. SZEPTEMBER 23.

Next