Csongrád Megyei Hírlap, 1981. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-15 / 216. szám

Rekviem egy íróért A közelmúltban érkezett hozzánk a megdöbbentő hír: 39 éves korában váratlanul elhunyt Hajnóczy Péter író, nemzedékének egyik legte­hetségesebb tagja. Könyv­hétre megjelent kötetéről — Jézus menyasszonya — mos­tanában jelennek meg a re­cenziók, ő azonban már nincs közöttünk, hogy elolvashassa azokat, egyetérthessen vagy polemizáljon szerzőikkel. „A halál kilovagolt Per­zsiából” című nagy sikerű regényének híre csak meg­késve jutott el hozzám. Ak­kor ismerkedtem meg a mű­vel, amikor a körötte támadt hullámverés már elült. Álta­lában gyanakvással tölt el a sik­er. Oly sokszor voltam ta­núja talmi csillogásnak, amelyet vásári jellegű és hangerejű csinnadratta kísért, hogy óvatos vagyok minden­nel szemben, amit egyik napról a másikra szárnyára kap a hírnév. Hajnóczy regénye azonban joggal került a közérdeklő­dés középpontjába. Jó könyv, hiteles írás. Megrendítő ere­jű tudósítás egy nemzedék gyötrődéséről. A nekrológokból tudom, hogy írója — hétköznapi mértékkel mérve — szabály­talan, rendhagyó életet élt. Hajnóczy hosszú időn át al­kalmi — fizikai — munkák­ból teremtette elő a minden­napi létezéséhez szükséges összeget. A maga módján megjárta a poklot. Ám, mert igazi író volt, e pokoljárás­ból hasznot merített az al­kotáshoz. „A halál kilovagolt Per­zsiából” főszereplője egy al­koholista fiatalember — bi­zonyos tekintetben nyilván Hajnóczy alteregója —, aki kétségbeesett küzdelmet vív a fennmaradásért. Ezt az embert karmai közé kapa­rintotta az alkohol — egy­szerűen nem tud meglenni nélküle. Ugyanakkor van még tartása, tisztában van a romboló kór természetével, és a maga módján megpró­bál küzdeni, védekezni elle­ne. Az alávetettség és az el­lenszegülés, e két szélsősé­ges pólus egymásnak feszü­léséből születik aztán a lel­­kiismeretfurdalás csakúgy, mint a gyakori — úgyneve­zett rémlátomások sora. Megrendítő olvasmány a fiatalember küzdelme — szélmalomharca — a fenn­maradásért. Valami egyszer, Könyvszemle valamikor megpattant ebben az emberben. Hogy micsoda, azt nem tudjuk egészen pon­tosan, csak sejtjük. Az író is a kórképet vetíti elénk, vele együtt próbáljuk kihü­velyezni a forrongó-gomoly­­gó történésből az előidéző okokat. A fejlett szocializmus épí­tésének körülményei között élünk. A valóság, amely kö­rülvesz bennünket, és amely közege magán- és közjellegű cselekvéseinknek, kétségkí­vül pozitív irányultságú. Ám nem biztosítja automatiku­san senki számára a harmó­niát és a boldogságot. Ezért mindenkinek meg kell vív­nia a maga külön harcát, ráadásul úgy, hogy e küzde­lem pozitív végeredménye távolról sem automatikusan adott Átmeneti időszakban élünk. Születőben az új, de hát még ugyanakkor — sőt bizonyos értelemben néhol, némiképp újra is termelődik — az el­­halóban levő régi. Ilyen körülmények feszü­léséből vívja mindennapos harcát az egyén, aki szeret­né megtalálni cselekvései — élete — értelmét, ám ez nem mindig sikerül neki. Ha szét­pillantunk környezetünkben — vagy akár mérlegre tesz­­szü­k önnön életünket, sor­sunk alakulását —, nap mint nap találkozhatunk kudar­cokkal, csődhelyzetekkel, olyan szituációkkal, amelyek alapján úgy tűnik, a szorí­tásukban vergődő egyén ve­reséget szenved. Szerencsére tudjuk, ez a vereség több­nyire részleges, sőt időleges. Mindez azonban nem enyhít tragikumon. Ezért figyeljük olyan nagy érdeklődéssel és emberi együttérzéssel, szánalommal­­rokonszenvel Hajnóczy no­vella- és regényhőseinek bot­­ladozásait is. Esetükben még nem dőlt el a harc, ki kit győz le. Az átmenetiség, az ideiglenesség különös at­moszférát kölcsönöz ezeknek az írásoknak. Az alkotó rendkívül tárgyilagosan ír, szikár mondatokat fogalmaz, és szemmel láthatólag tökéle­tesen tisztában van az ábrá­zolt tárgykör emberi, társa­dalmi jellegzetességeivel. Hajnóczy tragikusan korai halálával egy ígéretesnek in­duló alkotópálya szakadt félbe. Nos, a halál túlságo­san is korán lovagolt ki Perzsiából. S magával vitt egy igen tehetséges írót, aki nyilván tele volt tervekkel, ambícióval, aki tehát felte­hetőleg folytatta volna a harcot a boldogság, a har­mónia elnyerésért. Hogy mi­lyen eredménnyel, az immár végleg titok marad, hiszen a pálya a halállal végérvénye­sen lezárult. De amit alko­tott, az itt él és hat körünk­ben. S a maga módján fi­gyelmeztet: vigyázzunk egy­másra, hisz ezzel egyben ön­magunkat — törékeny ön­magunkat — is védelmez­zük.... PAPP ZOLTÁN A Méréstechnikai és Auto­­matizálási Tudományos Egye­sület orvostechnikai szak­osztálya szeptember 20-tól 24-ig rendezi meg az V. or­vostechnikai konferenciát Ebből az alkalomból előzetes sajtótájékoztatót tartottak héfőn Budaipesen, a Techni­ka Házában. A mostani tudományos ta­nácskozás bemutatja az or­vostechnikában elért leg­újabb eredményeket és átte­kintést ad a továbbfejlesz­tés fő i­rányairól. A konfe­rencia lehetőséget nyújt az orvosok és mérnökök közti párbeszédre, elősegíti, hogy a hazai és külföldi szakembe­rek kicseréljék tapasztalatai­kat, s megvitassák az új ku­tatási eredményeket. A szakmai tanácskozáson több mint 300-an vesznek részt — a hazai szakembe­reiken kívül­i országból, köztük a Szovjetunióból, Ja­pánból, az Egyesült Államok­ból jönnek előadók és részt­vevők. A konferencia 12 szekcióban végzi munkáját, így mód ny­ik arra, hogy az érdeklődők egy-egy témával részletesebben foglalkozza­nak. (MTI) Orvostechnikai konferencia Tárkony Szűcs Ernő: „Szerkesztettem a Puszták Népét.. ” Néhány emlék a vásárhelyi folyóirat történetéhez . A Puszták Népe szer­­­­kesztőségében­­persze ilyen nem volt és azt a he­lyet tekintettük szerkesztő­ségnek, ahol éppen összejöt­tünk, leginkább a Múzeum Kálvin tér 2. sz. A­ föld­szinti egyik szobájában) em­berek ültek, akik éppen úgy élcelődtek, mint ahogy vi­t­­koztak is. Az egyik tréfa­­mester éppen Pákozdy Fe­renc volt, aki sokszor önma­gát sem kímélte és metsző gúnnyal kísérte saját tette­it, gondolatait is, véget nem érő, sokszor összekuszált mondatok zuhatagában. Eze­ket neveztük akkoriban „pá­­kádiák”-nak, amikre a ko­ronát egy újsághirdetéssel tette fel. Szokása volt, hogy éjszaka ment le fürödni a strandra és bemászva a kapun, ruhá­ját a kapu kilincsére akasz­totta, belőlről. Nos, egy al­kalommal hiába kereste a kabátját, valaki ellopta. Másnak — emlékezetből idézem — a következő szö­vegű hirdetést adta fel az egyik újságban: „A strand­fürdő kapujából ekkor és ekkor éjszaka, valaki a ka­bátomat ellopta. Az illető a benne lévő töltöttollat és az órát — noha apámtól kap­tam és nagyon kedves volt számomra — megtarthatja, csak azt kérem, hogy a ka­bát zsebében tartott 8—10 verset juttassa el hozzám, mert egyébként a magyar irodalom szegényebb lesz ezekkel a művekkel.” Mind­ezt maga mesélte el, kísérte­tiesen nevetve hozzá, hogy „így mulat a magyar író — Vidéken!” Rőt szakállával, kékesen-vörösen villogó sze­mével, homlok­ráncaival, ilyenkor úgy nézett az em­berre, mintegy találva ön­maga tragédiáját, hogy min­den idegszálunk megborzon­gott. Az Égető Eszterben Pá­kozdy Hallgató Sanyi néven szerepel Németh László cso­­morkányi őrültjei között, Gulácsi pedig az ugyancsak halott Péczely Attila. Pé­­czely a népdalkutatásban or­szágos hírre tett szert, de szenvedélyesen gyűjtötte az ásványokat is, közeli barát­ságban állt, a szegedi Koch professzorral. Lakásának dí­szei, a csodálatosan fénylő kristályok, színes kövek, ott minden helyet elfoglaltak és a gyanútlan beteg, aki mint orvost kereste fel (mert élt Péczely), szinte a konyhára szorult ki. Pákozdytól csak hosszú unszolásra lehetett verskéziratot kapni közlésre, mindig megígérte, de ismét sürgetni kellett. Péczely ma­ga jelentkezett és minden hónapban bemutatott vala­mit újabb alkotásaiból, hogy érdekli-e a lapot. Ő is sze­retett vitatkozni, akár csak Pákozdy, de nem logikai ér­vekkel, hanem hűvös meg­győződéssel és adatokkal. Néha könnyen hagyta ma­gát meggyőzni, máskor éle­sen és szenvedélyesen vitat­kozott, mintha cikke fon­tosságának a megítélésében csak ő lehetne a végső bí­ró. Rám csodálatosképpen mindig hallgatott, de Galyasi — azonos generációhoz tar­toztak — olykor felbőszítet­­­te és ekkor hetekre elkerül­te a lapot. E szerény ember­nek sokat köszönhet Vásár­hely a zenei kultúra fej­lesztésében és a Puszták Né­pe is, hiszen számtalan, a szakemberek között akkor feltűnést keltő cikket kap­tunk tőle. Halott már Vörös István is, a laptervezgetők egyike (jövőre lenne hatvan esz­tendős, ha élne!), akiről 1947-ben a közös osztálytárs, Dömötör János szép, mérték­tartó nekrológot írt a Pusz­ták Népében. Méltatlanul fe­lejtettük el (dicséretes Bé­res Dezső törekvése, aki mű­veit most gyűjti össze, élet­­rajzát írja meg), pedig ver­seinek a szépségét egykor él­veztük, verselő készsége előtt meghajoltunk. Németh László és Móricz Zsigmond is felfigyelt verseire. Vöröss István gyermekkori paralízis következtében bénaságra volt kárhoztatva, tolókocsijából és asztalszékéből nézte a vi­lágot, amelynek a mélyére mégis annyi érzékszálon le tudott és mert ereszkedni. Statikus szemlélet jellemez­te, de ez olykor-olykor még­is dinamikussá tudott vál­ni, amikor hallásból, olvas­mányaiból megértette a vi­lág olyan jelenségeit is, amelyeket maga közvetlenül nem tapasztalhatott. Külön világot teremtett a maga számára, amelyben az ízek, a szagok, a zörejek, a fények is mások voltak, mint nekünk. Édesanyja, né­hány barátja, a rádió hozta közelébe a nagy milliót. Az emlékeket tovább le­hetne folytatni, hiszen nagy­szerű és „hűs nyomokat” gazdagon hagyó emberek kö­zött szerkeszthettem a Pusz­ták Népét, akiknek egyike­­másika külön tanulmányt is érdemelne. Hogy ezek egy része megrekedt, őrültté, kü­lönccé vált és kialakulhatott a ma már irodalomtörténeti fogalommá erősödött cso­­morkányizmus, ahogy Né­meth László e furcsa vásár­helyi emberfajta magatartó­amelynek egy kis szegletét, sarkát, rejtelmét kiválasztot­ta én azt danolta meg rit­mikusan, lágyan rímelve, mint ahogy Juhász Gyula is tette. De a kiválasztott té­mának azután minden oldal­ról urává szegődött és éles társadalmi szempontok is meghatározták mondanivaló­it. A halott barát, osztálytárs és munkatárs (harmadik gimnazista korunkban már a Pegazus néven alapított diáklapban is együtt írogat­tunk) emlékére idézzük fel egyik késői verses testamen­tumát, amelynek a Majd el­­bújdokol... címet adta,­sán alapuló társadalmi tör­vényszerűség lényegét ki­fejezte, még a múlt bűne volt, amely nem adott szá­mukra alkalmat a fejlődésre és az önmaguk kifejezésére. Enélkül, intellektuális kifej­lődés és alkotási vágy, majd az alkotás közreadásának le­hetősége nélkül minden mű­veltség torzóvá és értelmet­lenné válik és szükségszerű­en kisarjadnak a csomorká­­nyizmus feltételei. (Folytatjuk) Majd elbújdokol lassan életed, mint elbújdokol útjain a hab. Két partján lerak minden szemetet, örömöt, fájást, kínt és vágyakat. Már nem leszel, de folyód zengve megy tovább, tovább, mert hívja őt a nap. S ma­jd lelked búsan kérdi ittrekedt lim-lomjaidtól: ez vagy? Ennyi vagy? Ó­­éli hősen ez iramló habokkal, sebes juttukban csak magad görögj, s ne tócsa lény, mely minden gazt befoglal. Folyó vagy. Víz vagy. Fölszáraszt a nap. Ne­ piszkot hagyj itt, de hús nyomodat. S iramodj bátran! Mással ne törődj. ---------- Szegeden A tanyákról Muzeológusok és néprajzosok konferenciája Az ország muzeológusai­nak és néprajzosainak szak­mai konferenciáját az idén Szegeden rendezik meg. A Móra Ferenc Múzeum dísz­termében tegnap közel het­venen gyűltek össze, hogy a háromnapos program során sokoldalúan vizsgálják a ma­gyarországi tanyák történe­tét, néprajzát, a szocioló­giai és agrártörténeti ku­tatások eredményeit, va­lamint a múzeumi bemuta­tás elvi és gyakorlati kér­déseit. Nyitóelőadást A ta­­nyakérdés napjainkban cím­mel dr. Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei bizottságának első titká­ra tartotta. Ezt követően dr. Für Lajos, a mezőgazdasági múzeum tudományos titkára a tanyai belterjes gazdálko­dás kérdéseiről, Szenti Tibor tudományos kutató pedig a dél-alföldi tanyás gazdálko­dás és életmód problémáiról számolt be Az előadásokat vita követte A résztvevők ma Csong­­rád megyei tanulmányúton vesznek részt. Ellátogatnak az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpárba, ahol mindenekelőtt a sza­badtéri néprajzi gyűjteményt tekintik meg. Útjuk során fölkeresik a csongrádi kulti­kus múzeumot, a szentesi Koszta József Múzeumot, a szegvári falumúzeumot, Hódmezővásárhelyen a csú­­csi fazekasházat és Makó irodalmi emlékhelyét, az Es­­persit-házat. Este a Móra Fe­renc Múzeum dísztermében néprajzi filmet mutatnak be. Holnap, a konferencia záró­napján a Művelődési Minisz­térium vezető munkatársai tartanak tájékoztatót a ma­gyar múzeumügy aktuális problémáiról 1981. SZEPTEMBER 15., KEDD Enikő napja A Nap kel 06 óra 21 perckor, és nyugszik 18 óra 57 perckor. A Hold kel 20 óra 03 perckor, és nyugszik 07 óra 33 perckor. KILENCVEN ÉVE, 1891. szeptember 15-én született, és 85 éves korában, 1976-ban halt meg Agatha Christie, ame­rikai származású angol regény- és drámaíró, a detektívregény műfajának kiemelkedő műve­lője. FELHŐÁTV­onulások, záporokkal Várható időjárás ma estig: Nyugat felől felszakadozik a felhőzet és felhőátvonulások lesznek, főleg keleten záporok­kal. Az északnyugati, északi szél sok helyen erős, a Dunántúlon néhol viharos lesz. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet 15—20 fok között várható. Távolabbi kilátások szerdától szombatig: többórás napsütés várható, a hőmérséklet emelke­dik. Legalacsonyabb hőmérsék­let eleinte plusz 6-11, később 10 fok körül. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet eleinte 16—21 később 19—24 fok között. Jelen­tős mennyiségű (legalább 5 mm) csapadék az ország területének 30 százalékán várható. MOZI Csongrád: Szabadság: Modern Robinson és családja. Színes, amerikai kalandfilm. Kezdés: fél 4 órakor. A játékszer. Színes, olasz film. 16 éven felülieknek! Kezdés: fél 6 és háromnegyed 8 órakor. Vásárhely: Béke: A kis rendőr nagy napjai. Színes, szovjet kri­mi. Kezdés: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor. Kert: Mondd, hogy mindent megteszel értem. Színes, olasz filmvígjáték. II. belyárral! Kezdés: este 8 óra­kor. Makó: Vörös Csillag: Transz­port. Színes, magyar film. 14 éven felülieknek! Kezdés: há­romnegyed 6 és 8 órakor. Sza­badság : Libuskák. Színes, cseh­szlovák film. Kezdés: negyed 6 és fél 8 órakor. Szentes: Szabadság: Walt Dis­ney állatbirodalma. Színes, ame­rikai természetfilm. Kezdés: 4 órakor. Puska és bilincs. Szovjet film. Kezdés: 6 és 8 órakor. Szeged: Vörös Csillag. Egy zseni, két haver, egy balek. Szí­nes, olasz—francia—NSZK wes­­ternfilm. III. helyárral! Kezdés: délelőtt 10 órakor. Keresztül a nagy vízválasztón. Színes, ameri­kai, ifjúsági film. Kezdés: ne­gyed 4 órakor. Kopaszkutya: Szí­nes, zenés, magyar film. II. hely­árral! 14 éven felülieknek! Kez­dés : fél 6 és háromnegyed 8-kor. Fáklya: Egy zseni, két haver, egy balek. Színes, olasz—francia— NSZK westernfilm. III. helyárral! Kezdés: háromnegyed 3, negyed 6 és fél 8 órakor. Szabadság: Kí­nai negyed. Színes, amerikai, bűnügyi film. III. helyárral! — Kezdés: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor. Kert: Várvonal. Szí­nes, amerikai—NSZK krimi. 16 éven felülieknek! II. helyárral! Kezdés: este 8 órakor. RAmóMŰSOR KOSSUTH ADÓ 8.27 Artur királytól a Gyűrűk uráig. 8.57 A longjumeau-i posta­kocsis. 9.44 A doktor bácsinál. 10.85 MR 10-11. 10.35 Nótacsokor. 11.39 Tom Jones — Henry Fielding regénye rádióra alkalmazva. — XXIV. rész. V3S Tervéoyktay». 12.50 Nagy mesterek - világhírű előadóművészek. 14.00 Népzene. 14.20 A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének énekkara énekel. 14.42 Arcképek a ju­goszláv irodalomból. 15.10 Nép­dalok. 15.28 Nyitnikék - Kisis­kolások műsora. 16.05 Örökzöld dallamok. 17.07 Mozgásterek. 17.32 West Side-i történet. Rész­letek Bernstein filmzenéjéből. 17.45 A Szabó család. 19.15 Hall­gassuk együtt! 20.05 Prizma. Bernát György külpolitikai mű­sora. 20.35 A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekará­nak hangversenye. 21.13 Kenyér és bor. A Magyar Rádió és az Újvidéki Rádió kétnyelvű iro­dalmi estje. 22.20 Tíz perc kül­politika. 22.30 Népdalok. 22.50 Helyettesek. Rapcsányi László műsora. 23.00 Clifford Curzon zongorázik. 0.10 Három Soszta­­kovics-poéma. PETŐFI ADÓ 8.05 Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 8.26 Tíz perc külpolitika. 8.33 Társalgó. 10.00 Zenedélelőtt.. 12.25 Gyermekek könyvespolca. 12.33 Melódiakok­tél. 13.28 Éneklő Ifjúság. 14.00 Kettőtől hatig ... 18.00 Tip-top parádé. A Troggs együttes fel­vételeiből. 18.33 Régi slágerek a korongon. 19.03 Operettkettősök. 19.23 Pécsi Márton akadémikus­sal és Marosi Sándor kandidá­tussal beszélget a Dél-Dunántúl című monográfiáról Szenta László. 19.33 Csak fiataloknak ! 20.33 Hogyan veszett össze Iván Ivanovics Iván Nyikiforoviccsal Gogol kisregénye folytatásokban. VII/3. rész. 20.48 Vujicsics Tiha­mér: Kurucok emlékezete — kantáta. 21.01 Krisztina kisasz­­szony. Zenés játék — két rész­ben. 23.15 A dzsessz a 70-es években. Tomsics Rudolf felvé­telei. 8 MŰSOR 9.00 Iskolarádió. 9.30 Szimfoni­kus zene. 11.06 Külpolitikai köny­vespolc. 11.20 Kamarazene. 12.20 Operaáriák. 13.07 Krimi. Lázár Ervin hangjátéka. 14.02 Maurizio Pollini zongorázik, az olasz vo­nósnégyes játszik. 15.20 Berlioz: Raquiem. 16.45 Labirintus. 17.00 Népzene sztereóban. 17.30 Har­minc perc alatt a Föld körül. 15.00 Operafelvételek. 19.05 Is­kolarádió. 19.40 Magyar szerzők kórusműveiből­. 20.14 Debussy: A tenger — három szimfonikus vázlat. 20.38 Nagy siker volt! A King’s Singers együttes hang­versenye. 22.00 Eszmecsere a hagyományápolásról.. TV-MŰSOR MAGYAR TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR 8.00 Tévétorna. (Ism.) 8.05 Is­kolatévé: Kémia. (Alt. isk. 7. oszt.) Összetett világ. 8.40 Csak gyerekeknek! Kisfilm-összeállí­­tás: 9.00 Csata fekete-fehérben. Sakkműsor gyerekeknek. (Ism.) 14.30 Iskolatévé: Hogyan tanítok Tv-vel? Az elektromos, mágne­ses és gravitációs mező. (Ism.) 15.15 Kémia. (Ism.) 15.55 Hírek. 16.00 Testünk. XXVI/21. rész: Az emberi antennák. (Ism.) 16.30 Különös fogadás. Cseh­szlovák tévéfilm. 17.25 Elefánt­csontba faragták. Angol képző­­művészeti kisfilm. 17.50 Reklám. 18.00 Emlékszel még? Rátonyi Róbert operett műsora. 18.30 Szí­nek harmóniája. Riportfilm. 19.00 Reklám. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19-30 Tv-híradó. 20.00 Az isztambuli vonat. Ma­gyar-olasz filmsorozat IV­ 2. rész. 21.05 Hatvanhat. Vendég: Gere­­ber­ics Imre, a­z Állami Biztosító vezérigazgatója. 22.05 „Csoda magyar módra” avagy az MTV Nino Manfred! születésnapján. 23.10 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Tom Jones-komcert. (Ism.) 20.50 Tv-híradó 2. 21­1® Vilá­gszínpad. Tallózás a nem­zetközi színházi élet esemé­nyeiben. 22.00 Súlyemelő Világ­­bajnokság (60-67,5 kg.) JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ BELGRÁD 1. 18.10 Magyar nyelvű tv-napló. 18.45 A törpéknek fogalmuk sincs — tv-sorozat gyermekek­nek. 19.15 Nyitott könyv. 20.15 Rajzfilm. 20.27 Ma este. 21.30 Gyújtópontban — belpolitikai műsor. 22.00 A vasárnap messze van. — ausztrál játékfilm. BELGRÁD 2. 19.45 Nagy kiállítások — nép­szerű-tudományos film. 20.15 Kis komoly zenei hangverseny. 20.27 Ma este. 21.00 Külföldi szóra­koztató zene. 21.50 Valami egé­szen személyes­­ dokumentum­műsor. 22.25 Zágrábi körkép. 22.40 Nagyvásári tv-iroda. 22.50 Források. 22.55 Huszonnégy óra. SZERDA DÉLELŐTT RÁDIÓMŰSOR KOSSUTH ADÓ 8.27 Világablak. 8.56 Olvasó­lámpa. 9.06 Dankó-nóták. 9.41 Kis magyar néprajz. 10.05 A Hobbi Dominó - Kecskeméten. 10.35 Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.50 Rudolf Serkin zongo­rázik, Adolf Busch hegedül. 12.35 Házirend. Németh Miklós Attila riportja. PETŐFI ADÓ 8.05 Dzsess-felvételeinkből. 8.20 Tíz nerc külpolitika. 8.33 Idő­sebbek hullámhosszán. 9.28 A 04. 05. 67- Jelenti... 10.00 Zenés délelőtt. 11.33 A Szabó család. 12.03 Énekszóval, muzsikával. 3. MŰSOR 9.00 Iskolarádió. 9.30 Mexikói szimfonikus zene. 9.55 Opera­­együttesek. 11.05 A Dunánál. 11.25 Zenekari muzsika. TV-MŰSOR MAGYAR TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR 8.0® Tv-torna. (Ism.) 8.05 T­V: fizika (ált. isk. 6. oszt.) Beveze­tés a fizikába. 9.05 Földrajz. (ált. isk. 5. oszt.) Ismerkedés a térképpel. 9.35 Magyar nyelv. (ált. isk. 1. oszt.) 9.56 Stop! Közlekedj okosan. Bevezetés, körültekintés. 9.55 Delta. (Ism.) 10.20 A főmegbízott. Angol film. (Ism.) 11.50 Életet az éveknek — nyugdíjasok műsora. 12.20 Le­het egy kérdéssel több? Vetél­­kedőm­űsor. (Ism.) KEDD, 1981. SZEPTEMBER 15.

Next