Csongrád Megyei Hírlap, 1982. június (39. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-08 / 132. szám

Szentesi kiállítások: Nagy mesterek képei Klasszikus képzőművészeti alkotásokat mutat be az a kiállítás, melyet Szentesen a Móricz Zsigmond Művelő­dési Központ Kisgalériájá­­ban láthatnak a látogatók június 13-ig. A tárlat érdekessége, hogy a képek magángyűjtemény­ből kerültek a közönség elé, amely bizony ritkaságszám­ba megy nálunk. A műgyűj­tő ugyanis dicséretes igye­kezettel esztétikus környeze­tet formál magának, s a harmonikus atmoszférát nem szívesen bontja meg azzal, hogy kincseit — ha rövid időre is — az otthon falain kívülre helyez­zék. Persze, a hét la­kat alatt tartott mű­tárgyak bizonyos idő után nem töltik be „hivatásukat”, hiszen éppen ízlésfejlesztő, tudatformáló, gyönyörköd­tető szerepüktől fosztja meg őket tulajdonosuk. Dobos Ferenc műgyűjtőre mindez nem jellemző, hiszen készségesen enged bepillan­tást a nagyközönségnek gyűjteményéből a XIX—XX. század hazai festészetébe. A mesterek művei hűen ér­zékeltetik a nemzeti piktúra fejlődését, s a látogatók egy­­egy kép segítségével a kü­lönféle iskolák stílusirány­zatainak jellemző törekvé­seivel is megismerkedhet­nek. A tárlaton látható festmé­nyek jeles művészek kézje­gyét hordozzák magukon: Székely Bertalan, Than Mór, Lotz Károly, Hegedűs Lász­ló, Mednyánszky László, Iványi Grünwald Béla, Glatz Oszkár. Az alföldi mesterek közül többek kö­zött Koszta József, Tornyai János, Hidasi Sándor, Rud­­nay Gyula, Debreceni Holló László, Kurucz D. István alkotásai láthatók. Teljesség igénye nélkül folytatva a festők névsorát: Czóbel Béla, Márfi Ödön, Kmetty János, Molnár C. Pál, Ilosvai Varga István, Hermann Lipót, Barcsay Jenő és Szász Endre képei szintén gazdagítják a tárla­ton szereplő alkotások sok­színű skáláját. A bábok különös világa „Rendhagyó” képzőművé­szeti alkotásokkal nézhet szembe a közönség a szen­tesi Ifjúsági és Művelődési Házban. A bábok különös világába vezeti a nézőt ez a kiállítás, amely az Állami­ Bábszínház sikeres darabjai­nak „szereplőit” mutatja be, mintegy bizonyítva, hogy ki­ragadva őket a színházi kör­nyezetből, önálló alkotások­ként is megállják a helyü­ket. Hogy a mai bábművészet sajátos művészeti ággá fej­lődött, azt az itthon és kül­földön is elismerést aratott bábjátékok, s azok figurái­nak sikere bizonyítja. Nem­csak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is magával ra­gadja érzelmi és értelmi ha­tása, s ebben — mint min­den alkotói csapatmunkában — nagy részük van a bábok, a háttér, a látvány terve­zőinek. A kiállítás ízelítőt ad a sok­féle törekvésből, négy jeles képzőművész — Országh Li­li, Bródy Vera, Ambrus Im­re és Koós Iván — az Álla­mi Bábszínház báb- és dísz­lettervezőinek gazdag mun­kásságából. A négy művész négy alkotói világot tár elénk, de harmonikus egy­ségük kifejezéseként vala­mennyiüknél felfedezhető a játékos kedv, a humoros vagy groteszk emberábrázo­lás, a lényegre sűrítő, így a rejtett titkokat is kikiabáló karakterformálás. A kiállí­tás figurái is a sokféle em­beri tulajdonságot tükrözik: mozdulatlan állat- vagy em­beralakjukat nézve akaratla­nul is megfogalmazódik a szemlélőben a báb karakte­re, melyet azonosítani lehet a valódi ■ világ sokszínű alakjaival. A kiállítás június 14-ig tart nyitva. SERFŐZŐ SAROLTA 1382. június 8., KEDD ívledárd­ napja A Nap kel 04 óra 48 perckor, és nyugszik 26 óra 39 perckor. A Hold kel 22 óra 15 perckor, és nyugszik 04 óra 06 perckor. SZÁZHATVAN ÉVE, 1822. június 8-án született Er­délyben, és 82 éves korában, 1904 szeptemberében halt meg az argentínai Buenos Airesben Czetz János honvédtábornok, a szabadságharc erdélyi magyar hadseregének vezérkari főnöke, s ideiglenes főparancsnoka. IDŐJÁRÁS Ma estig: Eleinte országszérte erősen felhős, illetve borult lesz az ég, majd átmenetileg csök­ken a felhőzet. Sokfelé várható kisebb eső, zápor, főleg a déli országrészen helyenként zivatar. Átmenetileg megerősödik az északi, északkeleti szél. Tovább gyengül a felmelegedés. A leg­magasabb nappali hőmérséklet ma 20 és 25 fok között alakul. mozi Csongrádi Szabadság: Alma. Színes zenés amerikai film. 14 éven felülieknek! III. helyárral! Kezdés: fél 4, fél 6 és három­negyed 8 órakor. Vásárhely: Beket A mama százéves. Színes spanyol film: 14 éven felülieknek! Kezdés: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor. Terv: Főúr, tűnés! Színes cseh­szlovák filmvígjáték. Kezdés: 3 és negyed 6 órakor. A bestia. Színes lengyel film. 14 éven felü­lieknek! Kezdés: fél 8 órakor. Kert (Zrínyi u 2.): „I”, mint Ikarusz. Színes francia politikai krimi. 14 éven felülieknek! Kezdés: 21.30 órakor. Makó: Vörös Csillag. Építs házat, ültess fát . . . Színes cseh­szlovák film. Kezdés: háromne­gyed 6 és 8 órakor Szabadság: Egy kis romantika. Színes ame­rikai—francia filmvígjáték. Ifj. helyárral! Kezdés: negyed 6 és fél 8 órakor. Szentes: Szabadság: Egy elvált férfi ballépései. Színes amerikai filmvígjáték. 14 éven felüliek­nek! Kezdés: 4, 6 és 8 órakor. Szeged: Vörös Csillag: A kobra napja. Színes olasz krimi. III. betyárral! Kezdés: délelőtt 10, délután negyed 4, fél 6 és háromnegyed 8 órakor. Fáklya: Fél ház vőlegény nélkül. Szí­nes csehszlovák film vígjáték. Kezdés: háromnegyed 3 és ne­gyed 6 órakor. Kígyótojás. Szí­nes NSZK—amerikai film. 18 éven felülieknek! Kezdés: fél 8 órakor. Szabadság: Hurrikán. Színes amerikai kalandfilm. 14 éven felülieknek! II. helyárral! Kezdés: fél 4. háromnegyed ti és 8 órakor. Kert: Ez Amerika. Színes amerikai dokumentum­film. III. helyárral! Kezdés: 21.30 órakor. RÁDIÓMŰSOR KOSSUTH ADÓ 8.27 Gyanúsított. 8.52 Népdal­­csokor. 9.44 Rímek és ritmusok. 10.05 MR 10—14. 10.35 Romanti­kus mesterművek. 11.39 Szép remények. Folytatásos rádiójá­ték Charles Dickens regényéből. 12.no Déli krónika. 12.45 Törvény­­könyv. 13.00 Hangverseny dél­­időben. 14.05 Kóruspódium. 14.24 Filmdalok. 14.40 Élő világiroda­lom. 15.05 Nyitnikék. 15.35 Suki András népi zenekara játszik. 16.09 A kutya. Ardi Lilves hang­játéka. 17.03 Mozgásterek. 17.30 Operettdalok. 17.45 A Szabó csa­lád. 18.30 Esti magazin. 19.15 Évszázadok mesterművei. 20.01 Lélek és test. A Rádióegyetem sorozata a pszichovegetatív or­voslásról. 20.31 Népdalok. 20.46 A lázadó. Füst Milán drámájá­nak rádió változata. 22.00 Hírek, sport. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Bach-művek. Közben: 22.49 Kapcsolataink 23.21 Új Melódia­­lemezeinkből. 24.00 Hírek. 0.10 Toronyzene. PETŐFI ADÓ 8.05 Népdalkórusok. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.35 Társalgó. 10.00 Zenedélelőtt. 12.25 Gyer­mekek könyvespolca. 12.35 Me­lódiákoktól. 13.29 Éneklő Ifjúság. 14.00 Kettőtől hatig . . . 18.06 Dis­puta­­ arról, hogy kell-e tudni idegen nyelveket. 18.35 Daloló, muzsikáló tájak. 18.55 Zenei Tü­kör. 19.25 Csillagászattörténeti abc. 19.35 Csak fiataloknak! 20.35 Egy énekes — több szerep. 21.25 Gramofonalbum. 21.55 Barátság slágerexpressz. 22.25 Nóták. 23.00 Hírek, sport. 23.20 A mai dzsessz. Charlie Byrd felvételeiből. 3. MŰSOR 9.00 Szimfonikus zene. 10.03 Párkai István vezényel. 10.30 A Dimenzió együttes játszik. 11.05 Claudio Abbado operaf­el­vételei­ből. 11.40 Új Vivaldi-lemez. 12.35 A Melódia fúvószenekar játszik 13.07 André Chénier. Részletek Giordano operájából. 14.00 Ró­zsaméz. Gion Nándor regényé­nek rádióváltozata. Seregélyek a szőlőben. 14.28 Bécsi klasszikus zene. 15.45 Sors, végzet, cselekvő személyiség Szophoklész Oidipu­­szában — I. rész. 16.05 Zenekari muzsika. 16.45 Labirintus. .17.00 Wagner operáiból. 17.30 Külpoli­tikai arcképcsarnok. 17.50 Bako­nyi ácsok. 18.00 A Régi zene stú­diója együttesének felvételeiből. 18.13 Kadosa Pál műveiből. 19.05 A Binder Dzsessz-Kvintett fel­vételeiből. 19.35 Ivó Zidek opera­­áriákat énekel. 20.15 Mahler: Dal a Földről — szimfónia. 21.30 Vas megyei Zenei Hetek. Kap­csoljuk a szombathelyi Bartók­­termet. Matuz István (fuvola) estje századunk zenéjéből. 22.30 Weber és Rossini operáiból. 23.30 Hírek. TV-MŰSOR MAGYAR TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR 16.25 Hírek. 16.30 Három férfi és a lány. Bolgár film. 16.55 Hipp-hopp. óvodások műsora. (Ism.) 17.25 Reklám. 17.35 Tánc­ról táncra. A Budapest Tánc­­együttes műsora. (Ism.) 18.05 S­portmúzeum. 100 éves a ma­gyar labdarúgás. 3/3. rész. 18.30 Reklám. 19.10 Tv-torna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 San Francisco utcáin. Amerikai bűnügyi tv-filmsorozat: Az utol­só lövés. 20.45 Élő népdal. Által mennék és a­­Tiszán... 20-50 Stúdió ’82. 21.50 Francia mene­kültek. Dokumentumfilm. 22.40 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.00 Mesterek és tanítványok. A Képző-, az Ipar- és a Zene­­művészeti Főiskola hallgatóinak bemutatkozása. Közben: Kb. 21.00 Tv-híradó 2. JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ BELGRÁD 1. 18.10 Magyar nyelvű tv-napló. 18.30 Videooldalak. 18.45 Tájékoz­tató havi folyóirat - gyermek­műsor. 19.15 Tv-naptár. 19.45 Kamarazene. Miniatúrák. 20.15 Rajzfilm. 20.21 Reklám. 20.27 Ma este. 20.30 Tv-napló. 20.55 Rek­lám. 21.00 Együtt - belpolitika. 21.45 Reklám. 21.50 Nemzeti va­dászat — spanyol játékfilm. 23.30 Tv-napló. BELGRÁD 2. 19.00 Művelődési adás. 19.30 Tv­­napló. 19.45 Népszerű-tudomá­nyos film. 2015 Kis koncert. 20.27 Ma este. 20.30 Tv-napló. 20.55 Reklám. 21.00 Népi muzsi­ka. 21.45 Dokumentumsorozat. 22.30 Reklám. 22.35 Zágrábi kör­kép. 22.50 Az el nem kötelezett országok dokumentumfilmjei. ÚJVIDÉK 17.40 Tv-híradó 1., szerb-hor­­vátul, magyarul és Belgrádból. 18.45 Gyermekműsor. 19.15 Lite­­ratúra. Irodalmi műsor. 19.45 A kanizsai harmonikazenekar. Do­kumentumműsor. 20.30 Tv-hír­adó 2. magyarul. 21.00 Újvidéki képeslapok. 21.50 Nemzeti vadá­szat. Spanyol játékfilm szerb­­horvát nyelvű felirattal. 23.15 Tv-híradó 2., szerb-horvátul. ROMAN TELEVÍZIÓ 15.05 Iskola-tv. 15.25 Népzene. 15.35 Fiatalok klubja. 16.16 Nők világa.­­ 16.50 A legkisebbeknek. 19.30 Gazdasági figyelő. 20.05 Fájó magány. Gheorgh­e Robu tv-játéka. 21.20 Tv-híradó. SZERDA DÉLELŐTT RÁDIÓMŰSOR KOSSUTH ADÓ 8.27 Amikor én meg . . . Ligeti Erika szobrászművésszel beszél­get Szabó Éva. 8.57 Tudomány és bűnüldözés. 9.12 Régi híres énekesek műsorából. 9.44 Kis magyar néprajz. 10.05 A kincses sziget. R. L. Stevenson regénye rádióra alkalmazva. 10.33 Nó­ták. 10.59 Rádiószínház. 12.45 Magvetők. Portré Szegedi Sán­dor szőlőnemesítőről. PETŐFI ADÓ 8.05 Az RCA szimfonikus ze­nekar filmzene részleteket ját­szik. 8.20 Tíz perc külpolitika. (Ism.) 8.35 Idősebbek hullám­hosszán. 9.30 Válaszolunk hall­gatóinknak. 10.00 Zenedélelőtt. 11 35 A Szabó család. 12.05 Népi muzsika 12.35 Tánczenei koktél. 9. MŰSOR 9.00 Zenekari muzsika. 10.37 Vlagyimir Atlantov operaáriákat énekel. 11.05 Nagy mesterek ka­marazenéjéből. 12.35 Rossini vo­kális műveiből. TV-MŰSOR MAGYAR TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR 9.00 Tv-torna. (Ism.) 9.05 Bé­lyegvilág. (Ism.) 9.15 Delta. (Ism.) 9.40 Komplexusok. Ma­gyarul beszélő olasz—francia filmvígjáték. (Ism.) 11.25 Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedő­­műsor. (Ism.) ---------­ Művészet és ifjúság Megyei bemutató Szentesen Vasárnap a kora reggeli órákban gyülekeztek Szente­sen, az Ifjúsági és Művelő­dési Házban azok a tizen- és huszonéves fiatalok, akik beneveztek a művészet és ifjúság megyei bemutatójá­ra. A jelenlevőket a KISZ Csongrád megyei bizottsága, a megyei módszertani és to­vábbképző intézet, valamint a szentesi ifjúsági ház ne­vében Csorba Gyula, a KISZ szentesi városi bizottságának munkatársa köszöntötte. A zsűri tagjai­ voltak: Avasi Béla főiskolai tanár; Kese­rű Imre, a Horváth Mihály Gimnázium tanára; dr. Ko­vács Miklósné, a megyei ta­nács vb művelődésügyi osz­tályának csoportvezetője; dr. Monoki Lajos, tanszékvezető főiskolai tanár; Nagy Al­bert, a Szeged táncegyüttes vezetője; Ónodi Vendel, az Országos Szórakoztató Köz­pont képviselője. A művészeti bemutatón mintegy 100 fiatal adott szá­mot tehetségéről, felkészült­ségéről. Két helyszínen — az Ifjúsági és Művelődési Házban, valamint a Tóth József Színházteremben — mutatták be produkcióikat az ifjú amatőrök. Egyéni előadókat és művészeti cso­portokat láthatott a közön­ség — vers, irodalmi szín­pad, pantomim, néptánc, népzene, komoly­zene és tán­czene kategóriákban. Leg­­népszerűbbek a beatzeneka­rok voltak, ami azt bizonyít­ja, hogy a népzenével szem­ben ismét előtérbe került az élő zene. Az együttesek többsége szinte kifogástalan felszereléssel rendelkezett. Ha tovább bővítik zenei is­mereteiket, ha elsajátítják a színpadi megjelenéshez szük­séges viselkedést, akkor kel­lemes perceket szerezhetnek majd a fiatal korosztálynak. A KISZ ezzel a műsorral jól segítette a megye amatőr művészeti mozgalmát. Lehe­tőséget adott az előadóknak, a művészeti csoportoknak arra, hogy közönség előtt bemutatkozzanak. A bemutatón nem állapí­tottak meg helyezéseket. A szereplések befejeztével a résztvevők szakmai tanács­kozásokon vettek részt, ahol a zsűri tagjai elemezték a közreműködők teljesítmé­nyét, és hasznos tanácsokat adtak a további felkészülés­hez. A bemutatón végül a szak­emberek felmérték, hogy hol tart ma megyénkben az ama­tőr művészeti mozgalom, mi lehet a továbblépés útja. Közös lecke Beszélgetés László-Bencsik A Történelem alulnézet­ben című irodalmi szociográ­fia a kritikusok egybehang­zó véleménye szerint rend­kívüli olvasmány, szemlélet­­formáló írás, alapkönyv. Eb­ben a munkájában írja László-Bencsik Sándor, hogy a közösség ereje rejtett tar­talékaink közé tartozik. — Egy szocialista brigád­ban a lappangó energia ho­­gyan szabadítható fel? — Ha összegeződnek a szándékok, az akaratok, s kialakul a közös érzelmi, etikai alap, megfelelő külső és belső körülmények kö­zött megindul a kreatívvá válás folyamata. Sajnos, a formalizmus igen gyakran kerékkötője a valóságosabb tartalom kialakulásának. A sémák szerint végzett mun­ka kára különösen a műve­lődésben jelentkezik, hiszen, ha az adminisztráció köti le a brigádtagok figyelmét, s elsiklunk afölött, hogy fel­dolgozásra kerülnek-e az­ él­mények, gazdagodnak-e, kü­lönb emberré válnak-e álta­luk? — akkor nem sok ered­ményről számolhatunk be. Érdekeltté, aktívvá kell ten­nünk a közösségeket, s fel­szabadítani bennük a szel­lemi energiákat. Katalizáto­rokra természetesen szükség van de ezek mindig a kö­zösségen belül működnek, s látens módon benne rejle­nek a kollektívában. Csak meg kell találni ezeket az embereket! Hogyan? Van, amikor a brigád spontán fejlődése „hívja elő” ezeket az erőket, de elképzelhető a szakszervezet, a pártalap­­szervezetek közreműködése is. — Szegvári Gyula, az ex­portcsomagoló brigád veze­tője szerint a kollektívák nélkül az emberek jó része elkallódna, s elgörbülne az életútjuk. Ilyen szempont­ból miért meghatározó egy közösség? — Elsőgenerációs munká­sok révén a kollektíva ha­tározza meg, hogy ki, ho­gyan viszonyul a munkához, s így miként alakul a mun­ka- és munkáserkölcs, s ho­gyan változik a közéleti, ál­lampolgári kultúra. A mun­kás nem elütő, megbélyeg­zett ember, ezért sem szere­tem, ha munkásművelődés­­ről beszélünk művelődés he­lyett. A kultúrát nem sza­bad felülről az emberekre zúdítani, az egyéni tudat változásának kell elvezetni a kulturális igények növekedé­séhez. Ez olyan közti lecke, melynek „felmondásához” a munkásnak és az értelmisé­ginek, az egész társadalom­nak az aktív közreműködése szükségeltetik. — Az élete szélsőségek kö­zött, telt el; volt tanár, Ko­ Sándorral teográfus, exp­ortcsomagoló munkás, s most ismét tudo­mányos kutató. Munkásnak, vagy értelmiséginek vallja-e magát? — Kettős kötődésű ember vagyok. A művelődéskutató intézet főmunkatársaként a mai szocialista brigádmoz­­galmat vizsgálva is magunk­ról kell kiabálnom, ez mély­­tenger ugyan, bár én inkább alapnak érzem, a nagy egész alapjának. — A szociográfiájában bemutatott nemzedék helyé­be már újabb munkásgene­­rációk léptek. Mennyiben módosult egy évtized alatt a hajdani kép? — A kutatások révén van kapcsolatom a fiatalokkal, de ezt a témát írják meg azok, akik közöttük élnek, együtt lélegeznek velük. Más indulás, más mentalitás jellemzi az új rajokat, s ez a tény is sürgeti a szocia­lista brigádmozgalom átgon­­­dált továbbfejlesztését. — A szévíró László-Ben­­csik Sándor most, min dol­gozik? — Az utolsó simításokat végzem a Bosnyák tér­i szín-­ játék című könyvemen, melyben a forintszemlélet természetrajzát igyekeztem megrajzolni. Ezt a munká­mat talán már az év végén kézbe vehetik az olvasók. BODZSÁR ERZSÉBET Emlékezés Nagy Miklósra ÖTVENÉVES lenne, de már közel egy évtizede nincs közöttünk. Mindössze negyvenkét éves volt, ami­kor meghalt. Az ország egyik legfiatalabb minisztere volt akkor. A művelődésügy mi­nisztereként csak rövid ide­ig dolgozhatott, de már 1954 óta részt vett a közéletben a Hajdú-Bihar megyei szüle­tésű (Kaba, 1932.­ Nagy Mik­lós. Miskolci egyetemi társai tanúsíthatják, hogy már di­ákként felfigyeltek szer­vezőkészségére, politikus al­katára, tehetségére. A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen tanult, szerszámgépész szakon szer­zett 1954-ben mérnöki ok­levelet. A tudományos mun­ka mellett kora ifjúságától érdeklődött a politikai mun­ka iránt, tevékenyen részt vett az egyetem politikai munkájában. Tanársegéd lett, s egyszerre DISZ-titkár, ké­sőbb pártmunkás, egyete­mi szervező titkár. A ko­­hómérnöki karon adjunk­tusként is dolgozott, az el­lenforradalom után az egyetemi pártbizottság tag­ja lett. Nagy munkabírású, jó szervező, mindig tisztán lá­tó fiatalembernek ismerték akkori munkatársai. Pályája — tehetsége és szorgalma eredményeként — egyre fel­jebb ívelt. MINDIG feladatokat vál­lalt, és nem funkciót. 1963- tól az MSZMP KB mun­­katársa, s két esztendő múl­va a tudományos, közokta­tási és kulturális osztályve­zetője lett. Szerény, de nagyon igé­nyes vezetőnek ismerték meg közvetlen munkatársai. Az ifjúság, az egyetemi élet, a tudományszervezés ala­pos ismerőjeként a pártköz­pontban eltöltött évtized alatt egyik előkészítője volt a tudományos és a kulturá­lis élet, a közművelődés, az ifjúságpolitika akkor meg­alapozott, s azóta végbe­ment reformjainak. E te­rületek ma is az akkor elő­készített programok alapján tevékenykednek. Nagy Mik­lós munkája is benne van szinte minden azóta megva­lósult eredményünkben. 1973-ban — tehát negy­venegy évesen — lett mű­velődésügyi miniszter. S ek­kor szólt közbe a betegség. Sokat vállalt a fiatal poli­tikus. Egyet nem tudott vál­lalni : a gyógyíthatatlannak tekintett kórt. Tevékeny, sok reményre jogosító pálya tört ketté. AZOK KÖZÉ tartozott, akik társadalmunk törté­nelmét napi elmélyült mun­kával formálták. Az ő mun­kája is benne van minden­napjaink eredményeiben; tehetségét, szorgalmát, em­berségét ma is nélkülözzük, ötvenéves lenne, de már közel egy évtizede nincs közöttünk ... F. M. KEDD, 1982. JÜNIUS 8.

Next