Csongrád Megyei Hírlap, 1982. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-02 / 257. szám

KGST állandó bizottsági ülés Debrecenben Hétfőn megkezdődött Debre­cenben a KGST villamos­­energia-együttműködési ál­landó bizottságának 61. ülése. A tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Kuba, Lengyelország, Mongó­lia, az NDK, Románia, Szov­jetunió és Magyarország de­legációja vesz részt A bizottság ülésén áttekin­tik az érdekelt KGST-tagor­­szágok közös beruházásban készülő atomerőművek és vil­lamos távvezetékek építésé­­nek menetét, megvitatták az egyesített villamosenergia­rendszerek biztonságával, vil­­lamosenergia-megtakarítással összefüggő kérdéseket. Az ülésszak során áttekintik az együttműködés további lehe­tőségeit s a tennivalókat 2 Odesszai arcok Felső képünkön: Fjo­dor Bugajevszkij három háború veteránja, a György-kereszt vala­mennyi fokozatát is megkapta.­­Az odesszai vasutasdinasztia tagja most 90 esztendős. Alsó képünkön: Viktor Cserbajev, a Szocialista Munka Hőse és Anato­­lij Sevcsenko, az odesz­­szai 17-es szakmunkás­­képző intézet tanulóival beszélget. (Fotó: J. Vele) Hazai vendége a bolgár bor­ytnyír (Folytatás az 1. oldalról.) sülő szocialista gazdasági in­tegrációt. Lázár György elmondotta: a sízegbeszélésekens kifejez­ték azt az eltökéltséget, hogy a két ország a szo­cialista közösség or­szágaival és a világ bé­keszerető erőivel együtt síkraszáll a fegyverke­zési hajsza megfékezéséért, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalásos, igazságos meg­oldásáért, a kölcsönös biza­lom és együttműködés fej­lesztéséért az államok kö­zött. Erőfeszítéseinkkel hoz­zájárulunk ahhoz, hogy újból visszanyerje értelmét az enyhülés, győzedelmeskedjen a béke és a haladás ügye — mondotta. Grisa Filipov válaszában utalt arra, hogy a mostani találkozón számba veszik azoknak az egyezményeknek a megvalósítását, amelyek a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség legutóbbi — 1979-ben tett — bulgáriai hivatalos baráti látogatása során születtek. Megállapította, hogy sok lehetőség van még a két­es sokoldalú gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködés további bő­vítésére, elmélyítésére. Le­hetőségeink vannak a szako­sítás és az ipari kooperáció bővítésére a gépiparban, az elektronikában, a mezőgaz­daságban, az élelmiszeripar­ban, a műszaki-tudományos haladás kiemelkedő eredmé­nyeinek alkalmazásában. A továbbiakban rámuta­tott, hogy a bolgár nép szo­cialista építőmunkája sike­reinek alapvető biztosítéka a Szovjetunióval, a Magyar Népköztársasággal, s a töb­bi testvéri országgal ápolt barátság, valamint a KGST- ben és a Varsói Szerződés szervezetében végzett közös munka. A nemzetközi helyzettel kapcsolatos kérdésekről szól­va leszögezte: a feszültség és a konfrontáció, az agresszív imperialista körök, főként az Egyesült Államok gazdasági zsarolása és szankciói ko­moly veszélyt jelentenek a világbékére aláássák a nemzetközi politikai és gaz­dasági együttműködést, s kedvezőtlen hatással van­nak Európa és a vi­lág más országai közöt­ti viszonyokra. A bolgár nép a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi or­szágával együtt határozottan kiáll a békéért, az együtt­működésért és a nemzetek közötti megértésért. Teljes mértékben támogatjuk az SZKP békeprogramját, és a Szovjetuniónak a leszerelés­re és a nemzetközi bizton­ságra vonatkozó javaslatait — hangoztata, majd kiemel­te: — Hazánk, követve a Helsinkiben meghatározott utat, békés és elvi politikát folytat a Balkán-félsziget atomfegyvermentes övezetté, az enyhülés szilárd térségé­vé változtatásáért . Losonczi Pál Kuvaitban (Folytatás az 1. oldalról.) Abdullah el Szalem esz-Sza­­bah trónörökös, miniszterel­nököt a Szalam-palotában. Ezután hajtatott mintegy 25 kilométerre levő, a fővá­rossal szinte egybeépült kő­olaj központba. Ahmadi 1946 és 1949 kö­zött nőtt ki a sivatagból, ahogy felfutott a közeli kő­olajmező termelése, s Ah­mad sejkről, az akkori ural­kodóról nevezték el. Azóta terjeszkedik a kuvaiti ur­bánus térség a fővárostól dél felé. A kuvaitiak az ország egyik legvonzóbb helyeként tartják számon Ahmadit, amely már tudatos fejlesz­tési elképzelések alapján épült, számos parkkal, zöld­övezettel rendelkezik —ezek fenntartása, öntözése méreg­drága ugyan a sivatagban, de az olajkincsből erre is futja. Ahmadiban először a re­pülőtér, majd az olajkikötő épült meg, gyorsan fejlőd­tek a lakótelepek is. Losonczi Pál programjá­ban a kőolajipari múzeum és egy iparnegyed megtekin­tése, majd egy díszebéd szerepelt, amelyre a város kormányzója hívta meg az Elnöki Tanács elnökét és kíséretét. K­ongresszusi ás helyhatósági választások az USI­-ban Kongresszusi és helyható­sági választásokat tartanak ma, kedden az Egyesült Ál­lamokban. A választások tét­je névlegesen 33 szenátori hely a száz közül, az új képviselőház 435 tagjának megválasztása és egy kor­mányzói hivatal „újraelosz­tása” a két nagy amerikai párt képviselői között. A szavazók mintegy két­harmada azonban azért megy el november 2-án a szava­zóhelyiségekbe, hogy Ronald Reagan kormányzásának el­ső két évéről véleményt mondjon. Kilenc amerikai államban és harminc vá­rosban pedig a­­képviselők megválasztásával egy idő­ben népszavazást tartanak a nukleáris fegyverek telepí­tésének befagyasztásáról. Az amerikai kormány ellenzi a befagyasztást, az eddig meg­tartott egyetlen népszavazá­son, Wisconsin államban, a választópolgárok hetvenöt százaléka támogatta azt. A belpolitikai-gazdasági teljesítmény — washingtoni politikai elemzők szerint — ellentmondásos. Az október elején 40 év óta először tíz százalék fölé emelkedett és tovább növekvő munkanél­küliség, a tönkremenő üzleti vállalkozások rekordszáma, az államadósság növekedése együttjárt a szociális kiadá­sok rendszeres megnyirbá­lásával. Az új kormány már az el­ső évben 200 milliárd dol­lár fölé emelte, s továbbra is évi 7,8 százalékkal nö­veli a katonai kiadásokat, módszeresen lazította az Egyesült Államok kapcso­latait a Szovjetunióval, kon­­frontációs külpolitikája Kí­nával és saját nyugati szö­vetségeseivel is konfliktusba keverte. A republikánus kormány­zás 21 hónapja azonban az infláció látványos csökken­tését, a kamatlábak leszál­lítását is magával hozta. A republikánusok javára szól az a körülmény, hogy a Demokrata Párt nem rendel­kezik összefüggő alternatív­ gazdasági és külpolitikai koncepcióval, vezéregyénisé­gei — Edward Kennedy sze­nátor, Walter Mondale volt alelnök, Thomas O’Neill, a képviselőház elnöke, Edmund Muskie volt külügyminisz­ter — népszerűségben nem tudnak versenyezni a „kom­munikációs készségét” ügye­sen kamatoztató elnökkel. Mindazonáltal Edmund Muskie vasárnapi televíziós beszéde, amelyben kijelen­tette, hogy a kormányzat tönkretette az amerikai gaz­daságot, tömegek hangula­tát tükrözi. Ezeknek a tö­megeknek a növekvő kiáb­rándultsága az oka, hogy a megfigyelők határozott de­mokratapárti előretörésre számítanak a keddi válasz­tásokon. Gyengülnek a kormányzat pozíciói a kongresszusban is. Emellett azonban a kam­pány zárónapjaiban számos jel vall arra is, hogy ,— mint a The Washington Postban olvasható — „a re­publikánusok megtartják többségüket a szenátusban, és jó esélyük­ van arra, hogy a képviselőházban mandátu­mukat megőrző déli demok­raták segítségével fenntart­sák konzervatív koalícióju­kat is”. Belpolitikai helyzetkép az NSZK-ból A Der Spiegel magazin hétfőn megjelent száma sze­rint Karl Carstens nyugat­német államfő ellenzi, hogy 1983. március 6-án idő előt­ti, országos választást tart­sanak az NSZK-ban. Cars­tens szerint ez nem lenne összeegyeztethető az alkot­mánnyal, mert Helmut Kohl kancellár 1984-ig rendelke­zik megfelelő parlamenti többséggel. Mivel a parla­ment feloszlatásához és az új választás kiírásához szük­ség van az államfő jóvá­hagyására, Bonnban fokozott érdeklődéssel várják, hogyan tesz eleget ígéretének a Kohl—Genscher kormány. Hans-Jochen Vogel, az SPD kancellárjelöltje, a zöld baloldali tömegmozgalommal való viszonyban „türelemre, higgadtságra és fejlődésük megfigyelésére” szólított fel. Vogel szerint a nyugat-ber­lini környezetvédő mozga­lom rövid idő alatt elfogad­ta a parlamenti játéksza­bályokat, és együttműködést. Ugyanakkor Helmut Schmidt egy pártgyűlésen változat­lan élességgel elhatárolta magát a zöldektől. Aki a zöldeket választja, az gyen­gíti az SPD-t, és ezzel a SDU—CSU-t erősíti — mond­ta Schmidt A zöldek hesseni tarto­mányi szervezete vasárnap úgy döntött, hogy december­ben tárgyalásokat kell kez­deni az SPD-vel. A mint­egy három hónapra terve­zett tárgyalások után kí­vánják eldönteni, hogy van-e lehetőség a kisebbségi, tar­tományi szociáldemokrata kormány támogatására. A zöldek azonban azt is jelez­ték, hogy alapvető követe­léseikből (frankfurti repü­lőtér bővítésének leállítása, az atomenergia elvetése) nem engednek. A Szabaddemokrata Párt hesseni és alsó-szászországi szervezetének hét végi kong­resszusán a küldöttek több­sége úgy döntött, hogy a párt egy hét múlva Nyugat- Berlinben sorra kerülő kong­resszusán támogatja Gen­scher pártelnök újravá­lasztását. Alsó-Szászország­­ban, ahol az FDP harma­dik legerősebb tartományi szervezete található, rend­kívül szoros eredmény szü­letett: 148 küldött Genscher mellett, 147 ellene szava­zott. Az FDP baloldalához tar­tozó politikusok ugyanakkor jelezték: egyelőre lemonda­nak róla, hogy még Nyugat- Berlinben, közvetlenül a kongresszus után új liberá­lis szervezetet hozzanak lét­re tiltakozásul a pártvezetés jobboldali politikája ellen. A nyugatnémet kormány hétfőn visszautasította a szovjet sajtónak azokat a bírálatait, amelyek kifogá­solták, hogy Helmut Kohl a múlt pénteken hivatalosan, kancellári minőségében kí­sérte el Nyugat-Berlinbe Margaret Thatcher brit kor­mányfőt, s ezzel figyelmen kívül hagyta a város kü­lönleges státuszára vonatko­zó négyoldalú egyezményt. A bonni kabinet szóvivője azt bizonygatta, Kohl „ma­gától értetődő” jognak te­kinti, hogy ellátogasson Nyu­gat-Berlinbe. Különösen ér­vényes ez olyan esetben — fejtegette —, amikor a kancellár a városért fele­lős négy nagyhatalom egyik vezetőjét kíséri el. Helmut Kohl szilárd el­határozása, hogy szigorúan betartja a városra vonat­kozó négyoldalú megállapo­dást — fejeződik be a bon­ni állásfoglalás. Hivatalos végeredmény a spanyol választásokról Spanyolországban hétfőn nyilvánosságra hozták az október 28-i választások hi­vatalos végeredményét. Eb­ből kitűnik, hogy a Spanyol Szocialista Munkáspárt, a törvényhozás mindkét házá­ban megszerezte az abszolút többséget. Az urnákhoz járult 21 353 996 állampolgár közül 9 836 579 a szocialistákra ad­ta szavazatát. (1979-ben: 5 469 813) ennek eredmé­nyeként a 350 tagú képvise­Történelmi eseményként értékeli a balodali­ erők győzelmét Spanyolországban a múlt heti választásokon a Pravda hétfői száma. A spanyol választók végered­ményben arról döntöttek, hogy tovább halad-e Spa­nyolország a demokratiz­mus útján, vagy pedig azok a konzervatív erők kereked­nek felül, amelyek célja a Franco halála utáni válto­zások megállítása A Spanyol Szocialista Munkáspárt győzelme an­nak az eredménye, hogy a párt­változások jelszavá­val a munkásság az értel­miség: a kisvállalkozók szü­lőházban 201 (121), a 208 tagú szenátusban 134 (70) mandátumot mondhat ma­gáénak. A Népi Szövetség elneve­zésű jobboldali tömörülés a képviselőházban 105 (9), a szenátusban pedig 53 (3) hellyel rendelkezik majd. (Zárójelben az 1979-es ada­tok) A fennmaradó mandátu­mokon a kisebb pártok osz­toznak é les rétegét, valamint az elő­ző rezsim maradványainak teljes felszámolását óhajtók táborát tudta maga mellé állítani. A Spanyol Kom­munista Párt tagjainak egy rés­ze is a Spanyol Szocialis­ta Munkáspártra adta sza­vazatát, így segítvén elő a baloldali erők biztos győ­zelmét — idézi a lap San­tiago Carillonak, az SKP­ főtitkárának a kommunista képviselők számának csök­kenésére adott magyaráza­tát. Az országban az alapve­tő politikai ellenzék szere­pét a jövőben a Fraga Iri­­barne, volt francoista mi­niszter vezette Népi Szö­vetség játssza majd. Nagy­arányú előretörésének, nem lebecsülhető erejének alaku­lásáról a Pravda megálla­pítja: a Népi Szövetséget mindenekelőtt a nagytőke támogatja és pénzeli. Vá­lasztóinak jelentős hányada pedig a gyakorlatilag szét­esett Demokratikus Cent­­rum Unió eddigi szavazó­táborából került ki. A Pravda kommentárja A pápa A vasárnap óta tíznapos látogatáson Spanyolország­ban tartózkodó II. János Pál pápa hétfőn a Madrid­tól 100 kilométerre nyugatra fekvő Avilába utazott. A katolikus egyház feje előbb beszédet mondott a tiszteletére összegyűlt hű­ Avilában­ romezer apáca előtt, majd meglátogatta azt a kolos­tort ahol a XVI. században élt avilai Szent Teréz is la­kott. pápa ezután több százezer ember előtt szabad­téri misét pontifikált. A mi­sén részt vett János Károly király és családja. KEDD, 1982. NOVEMBER 2.

Next