Csongrád Megyei Hírlap, 1983. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-03 / 1. szám
Műsorok a látványosság... Minden évben országos várakozás előzi meg a Maggyar Televízió'szilveszteri 'műsorát, alkalmat adva vitákra, dicséretekre. A véleményekből kicsengő mondatokat minden évben alkalmazni lehetne, hiszen vannak, akik úgy ítélik meg, hogy az idei műsor volt a legjobb a sokéves átlagot figyelembe véve, mások szerint volt jobb, de reméljük jövőre még jobb lesz. Milyennek ítéljük hát az idei válogatást, amelynek iszem- és fültanúi voltunk? A szemtanúk a televízió műsorához kellettek, a fültaniúk pedig a rádióéhoz. A szemtanúk állítása szerint az idei műsor szellemes, tartalmas és látványos volt, bár ami a látványt illeti, lehetett volna színesebb is, gazdagabb is, és ez az értékítélet elsősorban aBécs—Budapest műsorra vonatkozik. A szilveszteri kaleidoszkóp bevezetőjeként Szuperbola címmel a Parabola ■szilveszteri különkiadását láthattuk, amelynek írója és közreműködője Árkus József volt. A Parabola szilveszteri különkiadása tulajdonképpen minden lényeges kérdést érintett, ami a ..kétcsatornás” (televízió és rádió) műsorban napirendre került. Árkus József az ..első szóló jogán” beszélt Ráday Mihályról, Szegvári Katalinról, a „ Sím szereplőiről, hogy csak néhány olyan TELEVÍZIÓ témát említsek, ami a rádió műsorában kétszer vagy háromszor visszaköszönt. Itt látványos képi megoldásokkal, ott a kabaré, a humoreszk szintjén, és miután egyazon tájon készült mind a két műsor, valójában egyazon táj parabolája is lett. Ám, ha a „városvédő” Ráday Mihály vagy a riportalanyokat faló Szegvári Katalin neve egy este többször is szóba kerül, az ember csak mosolyog a humornak szánt viccen, noha nevetni illenék. . Mindenesetre Árkus József szellemes összeállítása, nőkkel fűszerezett műsora, jó belépőnek bizonyult, még akkor is, ha azt követően egészen más fordulatot vett a szilveszteri műsor. Leopárd és társai című angol bűnügyi film kissé naiv, de időt kitöltő műnek bizonyult, hogy azután Hofi Géza műsora kerülhessen az est középpontjába „Nevezz csak Cucinak!" címmel. Ha Hofi színészi gesztusait tekintjük, a tőle megszokott jó színvonalú egyszemélyes színház önfeledt játékát kaptuk, ha a tartalmat nézzük, egy összefogottabb, gazdagabb és mindenképpen egy elgondolkodtató műsor, egy fontos mondanivalóval párosuló összeállítás került a képernyőre. Hofi mostani műsorában kétségkívül a szavakon volt a hangsúly, a szavakkal összefüggésben levő következtetésekkel, mivelhogy a szocializmus mibenléte, jövője és vadhajtásai kerültek terítékre. A műsor erényének pedig a helyes arányérzéket, a kiváló színészi munkát, a bátor és szellemes megoldásokat, a véleményformálást, ítéletalkotást tekinthetjük, amelynek így valamennyien részesei lehettünk. Csak sajnálni lehet, hogy a Bécs—Budapest, a Magyar és az Osztrák Televízió közös gálaestje minden igyekezet ellenére halványabbnak tűnt a kelleténél. Pedig olyan személyiségek adtak hangsúlyt a műsornak, mint Charles Aznavour, Milva, Dagmar Koller, Felix Bórák, Alfonzó, hogy a többi jeles közreműködőről ne is szóljunk. Inkább gálaestnek tűnt, mivelhogy annak is hirdették, mint szilveszteri műsornak. A hosszadalmas bevezető képsorok után néhol fárasztóan „nyugodt” számok követték egymást*. itt-ott szikrázott csak fel valamelyest néhány újszerű megoldás, vagy legalábbis olyan, ami ebben a helyzetben ez annak tűnt. * Nem volt igazából jó hangulatú összeállítás, bár „mindenből egy keveset” elv alapján készült, hangsúlyozva a magyar és osztrák barátságot, az együttműködés ilyen formáját. Hibái ellenére a televízió mindent elkövetett, hogy kedvünkben járjon a múlt év utolsó négy órájában is. ...és a szellemesség jegyében Álom az államban címmel a Rádió Kabarészínházának szilveszteri álmait közvetítették az Államigazgatási Főiskoláról. A négyórás rádióműsorban valójában nem az álmok kerültek előtérbe, hanem jóval inkább az árak és a bérek, valamint az őket kísérő országos közvélemény fölhangjai. Hallhattuk Nagy Bandó András, Moldova György, Szuhay Balázs, Boncz Géza, Tabi László, Somogyi Pál, Markos György, Farkasházy Tivadar legjobb kabaréit, és végighallgathattuk a fiatalok reagáló nevetését, ismételten fölcsattanó vastapsait, mivelhogy a műsor minderre alkalmat adott. Most kevesebb szó esett a magyar labdarúgásról, annál több a Stúdió 83 műsorszerkesztéséről. Miniszterek és miniszterhelyettesek nevei villáztak az éterben, mint az árak, a bérek és a deviza kísérőjelenségei. A jó kabaréműsorból két-három műsorszám érdemel külön is figyelmet, mindenekelőtt Sas József Magánerő című száma, Sinkó Péter fiatal írókról készült kabaréja, valamint Soós András Hazánkfia és Markos György —Nádas György Visszaszakadt hazánkfia című humoreszkje, amely nemcsak újszerű volt, hanem szellemes is, mellőzve a mármegszokott formákat, formulákat. Major Tamás, Tímár György, Bodrogi Gyula, Markos György, Boncz Géza, Haumann Péter nemcsak jó színészi alakítással hívták fel magukra a figyelmet, hanem a műsornak is megfelelő tiszteletet parancsoltak egy-egy kitűnő poénnal, amely méltó óévbúcsúztatónak bizonyult, és nevetésre késztetett valamennyiünket. A kabaréműsor szerkesztői — Farkasházy Tivadar, Kaposi Miklós, Marton Frigyes, Sinkó Péter — Verebes Istvánra bízták a konferansz tisztét, aki valóban méltóképpen fogta össze a rádió szilveszteri műsorát, és jó érzékkel tolmácsolta mindannyiunk véleményét. A rádió kabaréműsora kapcsán azt is meg kell említeni, hogy tulajdonképpen a szemünk láttára felnőtt egy fiatal humoristagárda, akik ma már sikerrel veszik az akadályokat olyan nagy eseményeken is, mint a szilveszteri műsor. Mindent összevetve a rádiósok jóvoltából, a humoristák közreműködésével, szellemes kabaréműsornak lehettünk fültanúi Csak így tovább! POLNER ZOLTÁN Dér Endre: Vendéglő a Makk ! A vendéglő nevét tulajdonképpen Gábor úr találta ki. Anyám nem sokat törődött vele, ő legszívesebben a „VENDÉGLŐ A KATONÁHOZ” címet adta volna neki, de Gábor úr szerint, ez egyáltalán nem cím, különben is a makk felsőn Tell Vilmos figurája látható, aki nemzetközi hőssé emelkedett még a XIV. században, miután megszegte Gessler Habsburg kormányzónak azt az utasítását, hogy tisztelegjen a póznára tűzött osztrák hercegi kalapnak, s a kormányzó arra ítélte, hogy nyilával lőjön le kisfia fejéről egy almát. — Ismerem én Tell Vilmos f urat — felelte anyám, és igazat mondott, apám szájából a népi hősökről sok SMSt hallottunk, mert apám szerint a népi hősök találnak csak rá az igaz útra. Én ugyan lány létemre nem tarthattam igényt a népi hős címének jogos viselésére, én inkább szent akartam lenni. Negyedik elemista koromban, karácsonykor, bár lehet, hogy csak harmadikos voltam akkor, szívizomgyulladással feküdtem egyetlen szobánkban. Híz a cipész üzletből nyílt, amely három részből állt: az üzletből, ahol apám szabászasztala volt, a műhelyből, amely függönnyel volt elválasztva az üzlettől, éppen úgy, mint a konyhától. — Koldusok lettünk, semmink sincs — jajgatott anyám, apám bűnbánóan hallgatott akkor is, amikor karácsony előtt megkérdezte anyám tőlem: — Mit akarsz karácsonyra? Narancsot vegyek, vagy inkább karácsonyfát? — Inkább karácsonyfáit? Anyám elment hát az erdőbe és kivágott egy karácsonyfát. Gyönyörű fa volt Alatta két darab narancs, az egyik Zolinak, a bátyámnak, a másik pedig nekem. Karácsonyestére fehér hálóinget kértem anyámtól, és amikor apám, anyám és Zoli már a fa alatt álltak, én is felkeltem az ágyból, meghajoltam a fa alatt és elmondtam egy verset: „Most, karácsony este, Leröppen a földre Krisztus [szelíd lelke, Körülrepdesi a [karácsonyfákat, Amerre jár, útján csak [boldogság támad. Minálunk is itt jár most a [Krisztus lelke, Mért van hát a szívetek [most is gonddal telve? Mért van homlokotokon a [számtalan redő Amikor arcotokat cirógatja [a szépülő jövő. Édesapám ne könnyezzél, [édesanyám szeretgessél, Mert a gyertyák szelíd [lángja Békét hozott a családba. Szeretettel írtam nektek, [ajándéknak ezt a verset Boldogsággal, szerencsével [szeressük mi egymást [szépen.” Apám valóban sírt, anyám valóban megszeretgetett és visszadugott az ágyba. De az a karácsonyeste igazi karácsonyeste volt s olyan ajándékot még soha senkinek nem tudtam adni, mint akkor a szüleimnek. Nevettek! Nevettek! Hiszen mért ne nevettek volna? Ha elárvereztek Mindenünket? „Mi az a minden?” kérdezte apám anyámtól, s ezen megint nevettek. Mákos tésztát ettünk, meg kocsonyát, utána narancsot, mind a kettőt megettük négyesben... Anyám unta Gábor úr „történelmi” fejtegetéseit Gesslerékről, mivel Gábor úr fejtegetései távol állottak az üzlettől, és főleg a megsokasodott gondoktól. Mert Gábor úr mindig akkor volt szolgálatban, amikor éppen intézni kellett volna valamit, vagy átgondolni azt az óriási változást, amikor egy asztalosműhelyből igazi vendéglő lesz, azazhogy kocsma egyelőre, mivel mi meleg ételt nem szolgálhatunk fel, anyámnak még nem volt meg a vendéglősi oklevele, ahhoz előbb vizsgáznia kellett, amire anyám azonnal vállalkozott. Gábor úr fogalmazta meg a kérvényt, indokolta a leginkább hivatalos melléklettel, amit Licsek mamától szerzett anyám: e szerint anyám három évig vezette azt a vendéglőt, amelyik híres volt ételeinek változatosságáról, valamint az udvarias, szakszerű kiszolgálásról. Gábor úr később enyhíteni próbált a kérvényben előzőleg hangsúlyozott tényeken (mármint a szakszerű kiszolgálást és az elsőrendű étkezést illetően), de anyámnak teljesen megfelelt minden, minél jobb a „bizonyítvány”, annál könnyebben tud majd levizsgázni. Gábor úr ugyan elejtett pár megjegyzést: „Gyakorolni kellene egy kis helyesírást”, vagy „Tanulja meg, Anna kérem először az egyszeregyet, de tovább nem folytathatta, mert anyám nem akarta, hogy folytassa. — A nevem le tudom írni, és engem nem ver át senki! Senki, érted?! — Nem arról van szó most, Anna, de ha mellékeli a másfél elemiről az értesítőjét, szóba se jöhet a mestervizsga ... — Majd elfelejtem mellékelni. — Olyan nincs, ilyenkor az a legfontosabb okirat... — Majd megígérem, hogy utólag... A kérvényt csak írd meg, a többit bízd rám. Régtől ismernek engem az Ipartestületben. Ha akarom, két hét múlva a kezemben lesz a papír. De nem lett a papír két hét múlva anyám kezében, hiszen annyi más tennivalója volt, s így a cégtáblán ez állt: Cégtulajdonos: X. Y. korcsmáros A kocsmába kétfelől is be lehetett menni. A főbejárat a Temetőkert úti bejáratnál volt, hat lépcsőn kellett felmenni, s az ajtóval szemben az ember megpillanthatta a söntéspultot, amit anyám a Sörgyártól kapott kölcsön, ugyancsak a Sörgyártól kapta kölcsön azt a szakmunkást is, aki az udvari fővízcsapról vizet vezetett asöntéspult mosogatórészébe, és ugyancsak bevezette a vizet a konyhába is. Ez a szerelő még elvégezte a többi, kisebb-nagyobb javítást. Akkoriban nem tudom, miből éltünk. Igaz, csak egy hónapnyi volt a kritikus idő, s anyám jó előre felvásárolt alapvető élelmiszerekből bőségesen. Dusán éjjel, egy taligán tolta el a cukrot, zsírt, lisztet, rizst az új üzletbe. S milyen okos is volt az anyám, mintha előre tudta volna, hogy április 14-én bevezetik a cukor- és zsírjegyeket. (Folytatjuk.) 4 Bemutató előtt a szegedi Zenés Színházbani Cselekményes sanzonfüzér Másodszor kerül színpadra a Szegedi Nemzeti Színházban Paul Burkhard svájci zeneszerző Tűzijáték című zenés darabja. Az első tizenkét esztendővel ezelőtti előadás magyarországi bemutató volt, s követőleg a darabot később a fővárosban is sikerrel játszották. Az Emil Sautter vígjátékából Erik Charell és Jura Austein által írt színpadi mű csupa muzsika. Mint a január 8-i szegedi Zenés Színház-beli bemutató színlapja jelzi, a Tűzijáték „egész estét betöltő sanzon”. A szokatlan műfaji meghatározásról az előadást vendégként rendező Tasnádi Márton végzős főiskolai hallgató adott magyarázatot, akinek a szegedi zenés darab színpadra állítása egyben a vizsgarendezést jelenti. — Burkhard darabja érdekes keveréke a zenés műfajoknak, innen a megjelölés. Operai igényű a mű, melodikus és fülbemászó hangzású. Paul Burkhard egyébként hosszan tanulmányozta az amerikai musical comedyt, s ennek hatása érezhető a Tűzijátékon is. Sokoldalú zeneszerző írt operát, kísérőzenét Brecht Kurázsi mama című darabjához. Dürrenmatt-darabhoz és természetesen írt operetteket. — A tizennégy szereplőt, énekest és prózai színészt felvonultató és mozgató darab cselekményes színpadi játék, vagy slágerek-sanzonok egymásutánja? — Végül is mindkettő érvényes rá. Cselekményes, de meglehetősen kevés prózával. Tele van slágerszámokkal, mint például „Az én apukám egy olvart híres bo-shóc volt...” dal is. Szóval, amit minden suszterinas fütyült valamikor, amire Puccini is büszke volt. A cselekmény váza: egy nagypolgári család összegyűlik, hogy a legidősebb testvér 60. születésnapját megünnepeljék. Ebben az idillikus családi légkörben váratlanul megjelenik a kitagadott testvér,aki szégyenszemre, a korabeli nagypolgári felfogás szerint elítélendő módon művész lett, méghozzá cirkuszművész. Megjelenése felbolydítja a családot. A tulajdonképpeni fő kérdés, hogy van-e, aki ki tud törni ebből a hamis polgári idillből? — A történet így kissé komoran hangzik, holott a darab alapja vígjáték .. — Természetesen a cselekmény vígjátékban „elbeszélve”, vagy inkább elénekelve jelenik meg. A darab 32 slágerből, sarazonból áll, s ezek szinte egymásból nőnek ki. A szokásos operetteknél lényegesen kevesebb szerep van benne a prózának. Úgy mondhatnánk a dalegymásutánt, hogy amit már nem lehet beszédben elmondani, alkalmasabb elénekelni, az mind dalban hangzik el. Szervesen egymáshoz kapcsolódik a köztes rövidke próza és a sanzonok sora is. Nem légből kapva, gyökértelenül hangzanak a dalok, mint a rossz operettben. — Végül is a prózai színésznek, operaénekesnek, vagy a musicalszínésznek jut nagyobb feladat a Várady Zoltán vezetésével zajló alapvetően zenés műben? — Az az érdekes helyzet áll elő, hogy mindenkinek egyformán jól kell tudni játszani, mozogni és énekelni ebben a darabban. Ezáltal egyaránt fontos feladat jut a zenés műfajokban, operettekben otthonos, operadarabokban, vagy prózában „megszokott” művészeknek. Ez a fajta zenés mű számomra is új, eddig csak prózát rendeztem. Strindberg Julie kisasszony című drámájét. A Tűzijáték így kétszeresen is a vizsgám. BECSEI PÉTER Új könyvek ■ a Móra Kiadó gondozásában A múlt év utolsó napjaiban több érdekes könyvvel bővült a Móra Kiadó kínálata. Elsősorban a kamaszoknak szól Berkes Péter Katonamesterség című írása, amelyben a katonaéletet mutatja be: a kiképzés mindennapjaitól a különböző alakulatok egymástól gyakran merőben eltérő tevékenységéig. Köpeczi Béla válogatta és szerkesztette A világirodalom gyöngyszemei sorozat új kötetét, a Román költők antológiáját Nemcsak a műköltészet régi és kortárs kiválóságainak lírájából ad válogatást, de megismerteti az olvasót a román népköltészet sokszínű termésének legjavával is. Szintén a sorozat új darabja a Szovjetunió kelet-ázsiai népeinek költészetéből készített összeállítás, az Aranykert. Sivatagok világa a címe Balázs Dénes kötetének, amelynek sok színes ábrája, szebbnél szebb fényképe tudományos alapossággal, ugyanakkor igen élvezetesen, közérthetően mutatja be a sivatagok korántsem olyan sivár világát, növényi és állati élőlényegyütteseit. Nemzetközi szerzőgárda alkotása az első ízben NSZK- beli kiadónál megjelent és most magyarra is lefordított Az állatvilág titkai című kötet. Alcíme sokat elárul a témáról: Az egysejtűtől az emlős állatig. Sok színes felvétel és lapszéli jegyzet segíti a közérthető leírások még jobb megértését. Kedvelt madarunk, a gólya életét hozza közel az olvasóhoz Mödlinger Pál műve. Szép felvételekkel kíséri a szöveget Kapocsy György a Gólya, gólya hazaszállj! című kötetben. -------------------------------------------- Petőfire emlékezett a szülőváros Petőfi Sándorra emlékezett pénteken a szülőváros, Kiskőrös. A költő születésének 160. évfordulója alkalmából megrendezték a hagyományos fáklyás felvonulást és emlékünnepséget, melyen Lencsó László,■, a Petőfi Irodalmi Múzeum osztályvezetője mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség résztvevői koszorút helyeztek el a Petőfi-szobor talapzatán és a város központjában levő szülőházon. Az emlékmúzeum melletti kiállítóteremben bemutató nyílt a költőnek idehaza és külföldön kiadott könyveiből, illetve a műveket illusztráló rajzokból. A kiállítást, amely március 15-ig látható, Bíró Zoltán, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója nyitotta meg. x HÉTFŐ. U-Á- me. JANUAR 3S