Csongrád Megyei Hírlap, 1983. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-13 / 10. szám
'csMH`-| '"cs«« ■raaiH ,csmh HÍRMAGAZIN II HÍRMAGAZIN HÍRMAGAZIN • KIÁLLÍTÁS. Magyarországon végzett fiatal bolgár képzőművészek legújabb alkotásaiból nyílt reprezentatív kiállítás kedden, a szófiai Magyar Intézetben. A látogatók Dobrin Pejcsev, Oleg Gocsev, Ceca Georgieva, Sztefan Dimitrov és Dimitr Delcsev gobelinjeit, olajfestményeit, kisplasztikáit, pasztellképeit tekintheti meg. A tanácskozás, a MEDOSZ Csongrád megyei Bizottsága rendezésében tegnap, szerdán, Hódmezővásárhelyen, az Állatorvostudományi Egyetemi Tangazdaság központjában dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára a munkahelyi demokrácia egyes kérdéseiről szóló határozat végrehajtásával kapcsolatos feladatokról tartott előadást. • PÁLYÁZAT: a KISZ Csongrád megyei Bizottsága, a Szakszervezetek megyei Tanácsa és az MTESZ Csongrád megyei elnöksége 1982- ben hirdette meg a „Vállalati hatékonyság növelése” című pályázatát. A beérkezett pályaműveket a közelmúltban bírálta el a zsűri. Első díjat nem adtak ki. Második díjat nyert: Berger Sándor, a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet üzemmérnöke. Harmadik díjat kapott: a KSZV két dolgozója — Sőregi Sándor gyártásirányító és Fodor József technológus — által beküldött pályamű. A díjakat az MTESZ szegedi székházában vehették át a pályázók. • KLUBEST. A gyógyvizek hatása címmel Szabó Istvánné gyógyszerészasszisztens tart előadást a nyugdíjasklub következő foglalkozásán Makón, az úttörőház nagytermében ma, csütörtökön este fél 6 órakor, várják az érdeklődőket • KÉSELÉS: „Gondatlanságból elkövetett emberölés” vádjával tartóztattak le egy 45 éves belga apát, aki késszúrásokkal megölte kamaszkorú fiát. Az apa és fia a televízió műsorán veszett össze. A férfi éppen egy Alain Delon-filmet nézett, amikor fia belépett a szobába, és átkapcsolt egy másik állomásra. Az apa ettől annyira feldühödött, hogy megkéselte fiát, aki kórházba szállítás közben belehalt se Tranzitáruk ellenőrzése A Minőségi Ellenőrző Rt. szakemberei évente több tízezer vagonnyi tranzitárut ellenőriznek az esetek többségében Záhonyban, illetve Sopronban, a külföldi importőr és szállítmányozó cégek megbízása alapján. Vizsgálják a Magyarországon áthaladó áru állapotát, az átrakás, az átfejtés szakszerűségét, minőségét, s felmérik a sérüléseket. A vizsgálatról a MERT külföldi megbízóinak idegen nyelvű bizonyítványt állít ki. A záhonyi vasúti határállomás térségében, ahol külön MERT-képviseletet létesítettek, mintegy 60 vállalati szakember dolgozik. A szovjet vasúttal kialakított jó kapcsolat eredményeként a tranzitáruk ellenőrzésére már nemcsak a határállomás innenső oldalán, hanem egyre nagyobb számban szovjet területen, Csap térségében kerül sor. Itt ellenőrzik, hogy a Szovjetunióba, vagy a Szovjetunión túli országokba, valamint a Közel- Keletre szállított áruk állapota megfelel-e az előírtaknak. A Minőségi Ellenőrző Rt a tranzitáruk ellenőrzésével évről évre bővíti szellemi exportját, megbízóik több mint 90 százaléka olyan tőkés importáló, exportáló, vagy szállítmányozó cég, amely Magyarországon keresztül fuvaroztat a Szovjetunióba, vagy a Szovjetunión keresztül távolabbi országokba, illetve onnan importál Ausztriába, Svájcba, Olaszországba, Spanyolországba, Franciaországba, Jugoszláviába. A MERT devizabevétele a tranzitáruk minőségellenőrzéséből évente átlagosan meghaladja a 10 millió forintot. A MONGÓLIAI SIKEREK UTÁN Algériába készülnek a földtani kutatók Befejezte mongóliai vízi kutatását az Országos Földtani Kutató- és Fúró Vállalat. A kétéves munkára a Geomunka Rt. bonyolításában vállalkoztak. Az Ulánbátortól északra fekvő területen, egy leendő bánya térségében, több mint kétezer méternyi kutatófúrást mélyítettek, s a tapasztalatok alapján tizenegy kutat építettek. A kutak összes vízhozama meghaladja a napi 700 köbmétert, ami lényegesen —mintegy 300 köbméterrel — több, mint amennyit előzetesen szavatoltak. Az újabb tárgyalások eredményeként jövőre ismét földtani kutatásokhoz kezd Mongóliában az Országos Földtani Kutató- és Fúró Vállalat. A mongóliai sikerek után a várpalotai központú vállalat szakembercsoportja Algériába készül, ahol az Industrial Export Külkereskedelmi Vállalat bonyolításában nyolcezer méternyi földtani kutatófúrást vállalt. A munkát — négy város térségében — májusban kezdik meg, feltérképezik a környék anyagkészleteit, és kijelölik egy építendő téglagyár legmegfelelőbb helyét. Csillagistenek Csillagistenek a régi Amerikában címmel érdekes, eredeti kiállítás nyílt a New York-i Museum of Natural History (Természettudományi Múzeum) termeiben. A kiállítás azt mutatja be, hogy Amerika indiánjai az időszámítás előtti 800-tól egészen napjainkig művészetükben hogyan örökítették meg a Napot, a Holdat és a csillagokat, hogyan kamatoztatták továbbá csillagászati ismereteiket a mindennapi életben. A több mint százötven kiállított tárgy az azték, a maja és néhány észak-amerikai indián törzstől származik. A tárgyak tulajdonosa egy szinte teljesen ismeretlen manhattani kis múzeum, nagy nyilvánosság most látja tehát először az értékes leleteket. Minden nép életében és kultúrájában, de az indiánokéban különösen nagy szerepet játszottak a csillagászati megfigyelések. Az égi jelenségek megfigyelése alapján határozták meg a vetés és az aratás időpontját, megjósolták a természeti katasztrófákat és a betegek gyógyítása szempontjából is nagy jelentőséget tulajdonítottak a csillagok állásának. A kiállítás legértékesebb tárgyai közé tartozik egy Peruból származó arany naptárrészlet, egy 14 ezer darab türkizből készített mozaik, amely az azték állam keletkezését mutatja be. Nagy érdeklődésre számíthatnak a sziú indiánok modern festményei, amelyeken századunk eseményeit, a többi között a Titanic óceánjáró katasztrófáját ábrázolták. Földmozgás Berettyámfaluban Szerdán hajnali fél ötkor kisebb földmozgást észleltek a bihari táj központjában Berettyóújfalun. Akik korár reggel már ébren voltak arra lettek figyelmesek hogy a csillárok kilengenek megzörrennek az üvegajtók összecsörrennek az egymás mellett levő poharak. A földmozgás csak igen rövid ideig tartott, és károkat nem jeleztek. Az ezen a vidéken teljesen szokatlan jelenséget csak Berettyóújfaluban észlelték, a környékbeli településeken nem tapasztaltak hasonló mozgást. Az MTA földrengésvizsgáló obszervatóriumai a Richter-skálán 2,5-ös erősségű földmozgást regisztráltak. " m india viszolyoatam a no.av szavaktól — magyarul: a ..lea”-éktől. Most mégis azt kell mondanom, hogy nem találni váriát széles e világon a mi ..Bajor Gizi Színészmúzeumunknak. Persze — tudom — ezt elhinnie, különösen annak, akiben szintén és némi ellenszenv a ..leaszebb . a ..legnagyobb”, a ..leajobb”, a ..legauzdanabb” és hasonló jelzők iránt nehéz — nagyon nehéz. Ám ha nem is mindennek, de sok állításnak próbája a tapasztalat, tekintsék meg Pesten jártukban, s bizonyos vaayok abban, hogy maradéktalanul csatlakoznak véleményemhez. E múzeum megvalósításának ötlete a Gobbi Hildáé. Ezt írja. ..Bajor Gizi meghalt, 1951. február 12-én. Azokban az órákban kétségbeesés és rémület egy gondolatot szült: lehetetlen, hogy Bajor Gizi csak úav elmenjen! Szétszedjék homisait, lakását és emlékeit, és elavszerűen megszűnjék! Méa aznap éjjel, álmatlanul fáraolódva eldöntöttem: múzeumot csinálok!’’ Ő lett az évület megszerzője, az emléktárgyak összekunyerálója és -hordója, rendezője — envszóval: megalkotója. Mint mindennek, az ő nagyszerű tettének is van előzménye. A kimondottan szakembereken színháztörténészeken kívül — azt hiszem — kevesen tudták, hogy 1890-ben ünnepelték a magyar színészet százéves évfordulóját — drjaz. centenáriumát annak az előadásnak, amellyel az első magyar színtársulat Budapesten megkezdte működését. Ne feledjük: akkor még csak a német színház kenyelméből kapott hajlékot a maayar fővárosban a maavar Thália! Ez az előadás 1790. október 25-én zajlott le a Várszínházban, amikor is arát Brühlnek Simai Kristóf fordításában eljátszották „Igazházv. eay keaves, jó atya” című 5 felvonásos Emlékezés — olvasás közben... vígjátékot bizony meglehetősen kevés számú közönség előtt. Száz évvel később már úgy ünnepeltek, hogy egyetlen egy német színház sem volt a fővárosban. Elképzelhető, hogy a centenáriumra készülődve, mekkora sürgés-forgás volt a színházakban. A Nemzeti Színház igazgatója. Paulay Ede például összevonatta egy felvonásba az ..Igazházy”-t. Szereplői Márkus Emília. Alszenhy Irma. Rákosi Szidi. Nagy Imre. Horváth Vincze. Pintér Imre és az eperjesi születésű Gabányi Árpád. A Népszínház alkalmi darabot, a ..Száz év”-et játszotta, s ebben a Peleskei nótárius, Bauer Gazsi mellett az élclapok ismert alakjai elevenedtek meg. Az Operában Varady Antal prolográt mondotta el Jászai Mari, majd Liszt Ferenc ,,Ünnepi hangok” című zenekari műve szólalt meg. Eleink úay is ünnepelték a magyar nyelv színpadi megszólaltásának százéves évfordulóját, hogy megnyitottak eav ..színészeti kiállítást”, amihez hasonló méa Magyarországon nem volt. Mert hát bármennyire is elítélte a virtiálisviszbürner a színészmesterséget, voltak, akik ebben a nemzeti nav fenseségét látták, táv került a kiállítás megnyitására 1890. augusztus 15-én Mária Valéria főhercegnő védnöksége alatt, dr. Szanáry Gyuláné szavaival. A kiállított tárgyak betöltötték a Műcsarnok egész épületét, s az neves rendezők közszemlére tettek mindent, ami a magyar színészettel kapcsolatos volt. Érdekes díszletek régi színlapok, kosztümök, kellékek egész sora ejtette bámulatba a látogatókat. A korszak leghíresebb színészei külön-külön szobákat kaptak, ezekben halmozták fel Laborfalvy Róza, Lendvai Mártonna, Blaha Lujza, a Feleki pár. Priell Kornélia ragyogó életútjának sok érdekes emlékét. Megemlítik a korabeli lapok, hogy ennek a kiállításnak óriási sikere volt. Nem kevésbé volt sikere a mi pesti múzeumunk három megnyílómnak — ugyanis Bajor Gizi halálának első évfordulóján (1952. február 12.) a Pauloy-korszak három egymást követő nagy nőalakjának, Jászai Marina t,. Márkus Emíliának és Bajor Gizinek emléktárgyait bocsátotta Gobbi Hilda a közönség elé. Másodszor 1974. május 26-án volt a megnyitója a kibővített színészmúzeumnak mignem harmadszor 1981. május 22-én és 23-án tartottak megnyitót — először az önfeláldozó segítőknek, másodszor: a nagyközönségnek. Két dolog ami kapcsolatos Gobbi Hildával és a Színészmúzeummal. torokszorító: 1.........A színészek számára külön rezervátumot kellene létrehozni, talán egy szép házat, nagy park közepén — ott élnének együtt és egymással, amikor nincsenek a színházban.” (Déryné naplójából.) 2. ..A múzeum megnyitója után velem egykori színészbarátommal fáradtan leroskadva a sok árny között könynyeit elfojtva, azt kérdezte: — És mi hová kerülünk Hilda.”’ (Idézet. Gobbi Hilda ..Közben...” című kötetéből.) SZABÓ ENDRE Több szén A Tatabányai Szénbányák még épülő, de már folyamatosan termelő nagyegyházi bányájában az idén a tavalyinál 50 százalékkal több szenet kell lefejteni. KERTÉSZKEDŐKNEK Levélmángold A mángold és más kultúrrépák ősének a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partvidékén ma is honos, vadon termő, rendkívül alak- és formagazdag tengeri répát tartják. Közép-Európában csak a XVII. századtól kezdett elterjedni. Közepes vagy közepesnél kisebb hőigényű növények közé tartozik. Magja már 8—9 Celsius-fokon csírázásnak indul. Növekedéséhez 15—20 Celsius-fok elegendő. A kifejlett növények jól viselik a téli fagyokat, enyhe teleken takarás nélkül is áttelelnek. Hótalan, nagy fagyokat (mínusz 10 Celsius-fok alatt) csak betakarva bírja ki. Gyengébb fényviszonyokat is elviseli, de normálisan csak napfényen fejlődik. Nagy lombfelülete miatt jelentős vízmennyiségre van szüksége. Száraz nyarakon öntözés nélkül sok, apró, értéktelen levelet hoz. Rövidebb ideig tartó vízhiányt jól, míg a tartós vízkiesést már nehezen viseli. Kifejezetten kedveli a párás környezetet. Az erősen savanyú talajok kivételével szinte valamennyi talajformán egyformán nevelhető, ha megfelelő mennyiségű tápanyag a rendelkezésére áll. Középkötött, mélyen művelhető talaj az optimális számára. Laza, homokos talajon is szépen díszük, ha jól ellátjuk vízzel és tápanyagokkal. Ősszel 30 centiméter mélyen szántsuk vagy ássuk fel a talajt. Ezzel egy időben dolgozzuk be a szerves, illetve műtrágyákat is. Tavasszal gereblyézzük simára a területet és húzzuk ki a sorokat 30—40 centiméterre, melybe a gomolyterméseket egymástól 8—10 centiméterre rakjuk, 2—3 centi mélyre. Vetésével ne siessünk, áprilisnál előbb nem érdemes elvetni, mert ha megfázik, fejlődése lelassul. Vetés után körülbelül 3 hónap múlva várhatunk először szedhető leveleket, ezt az időt palántálással lerövidíthetjük. A palántanevelést február végétől végezzük melegágyban, a májusi kiültetésig. Palántáról gyorsabban szedhetünk, de a szabad földi magvetés ad szebb állományt. Helyre vetésnél kelés után 3—4 leveles a korban 30 —40 centiméterre ritkítsuk ki a levélnyélmángoldot. A levélmángold maradhat 15 —20 centiméterre. Év közben kétszer-háromszor kapáltuk meg, ez nemcsak a gyomirtás miatt fontos, hanem talajlazítással jobban megőrizzük a nedvességet is. Az első szedésig különösen érzékeny a szárazságra, ha szükséges, többször is öntözzük meg. Később az állomány teljesen beborítja a talajt, megakadályozza ezzel a víz gyors elpárolgását. Teljesen kifejlett levelek szedését kézzel vagy késsel végezzük. Szedése a fagyok beálltával sem szűnik meg, egyes levélmángoldfajták egész télen át szedhetők. A mángold ősi kultúrnövény. Már időszámításunk előtt is termesztették Ázsia egyes vidékein. A görögök és rómaiak egyik kedvelt főzelék- és gyógynövénye volt A zöld levéllemezéből ízletes főzelék készíthető. Táplálkozási értékét magas, főleg A és C-vitamin-tartalma adja. Emellett igen értékes szerves savakat (alma-, citromoxálsav) is tartalmaz. Hat-hét százalék nyers cukortartalma mellett a nagy menynyiségű pektin a könnyen emészthetőségét segíti elő. DR. HORVÁTH GYÖRGY, Vetőmag Vállalat kutatóállomása, Szentes Kertbarátok fóruma A szentesi kertbarátok köre politikai, városfejlesztési, termelési és értékesítési fórumot rendez január 14-én, pénteken 18 órakor a művelődési ház nagytermében (Ady Endre utca 36.). A fórum résztvevői által feltett kérdésekre a helyszínen válaszolnak: Labádi Sándor a városi pártbizottság első titkára, Csorba György, a városi tanács elnöke, dr. Négyesi János, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke, továbbá az áfész, a Felszabadulás Tsz elnökei a kutatóállomás, a Zöldért Vállalat és az OTP vezetői igazgatói. A kérdéseket írásban előre is be lehet nyújtani a kertbarátkor vezetőjénél. A fórumra minden kertbarátot és érdeklődőt vár a rendezőség. Szovjet könyv Petőfiről A becsület vitéze címmel új könyv jelent meg Moszkvában Petőfi Sándorról. Jeremej Famov, a könyv szerzője átfogó tanulmánnyal szolgál a szovjet olvasóknak a magyar költő életéről, egyéniségéről, munkásságáról és forradalmári tetteiről. A moszkvai Folitizdat könyvkiadó „Lánglelkű forradalmárok” című sorozatában kiadott mű szerzője jelentős mennyiségű dokumentumanyagból dolgozott, különösen Petőfi szellemi örökségét és a magyar költőről eddig megjelent szakirodalmat tanulmányozta gondosan — állapította meg a könyvről közölt értékelésében a Lityeraturnaja Gazeta legújabb száma. CSONGRÁD AZ MSZMP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA. Főszerkesztő: DR. TAMASI MIHÁLY. Főszerkesztő-helyettes- NAGY PÁl és Morxrtr I köztársaság útja 10. 6740. Telefon: (62) 12-633, főszerkesztő telefonja: (62) 12-825, éjszakai ügyeleti telefon- 162) 12-422 Telex- 082 21tóvARmn Tanács-MEGTEI mezővásárhely, Tanácsháza, földszint 15. 6000 Telefon: (64) 11-905, vezető: (64) 11-919 Telexpoft-287 MiLó! Felszabadulás útja 3 6900 TrXiin Hód: 660°- Telefon: 470. Csongrád, Felszabadulás útja 284 Telefon: (63) 31-656. A lap megjelenik hétfő kivételével mindennan kiadja rLimM 11 198 Szankes- Kossuth falat- Szeged, Tanácsköztársaság útja 10. 6740. Telefon: (62) 12-633, (62) 13-130. Felelős kiadó: KOVÁCS LÁSZLÓ A lapot terjeszti ! Mauvar poq? ,lap-kiadó vál" Ballai Hál *!| kézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 34 Ft., negyedévre 102 Ft., fél évre 204 Ft egy évre 4M ® P°st|- ^ofizethető a hírlap-Szeged, Bajcsy-Zsilinszky u. 28., 6720. Telefon: (62) 12-422. Nyomdaigazgató: DOBÓ JÓZSEF, Indexszám- 25 052 ISsIF0133 mmTM 1Cánorárt Szegedi r',y°rnda készíti, ■■MMHanMnMlSSN 0133-0101: Csongrád megyei Hírlap - Megyei kiadás. ISSN 0133-0012: Csongrád megyei Hírlap - Vásárhelyi isodás 1953 : Csongrád megyei Hírlap Makal kiadás.