Csongrád Megyei Hírlap, 1983. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-13 / 10. szám

'csMH`-| '"cs«« ■raaiH ,csmh HÍRMAGAZIN I­I HÍRMAGAZIN HÍRMAGAZIN • KIÁLLÍTÁS. Magyaror­szágon végzett fiatal bolgár képzőművészek legújabb al­kotásaiból nyílt reprezentatív kiállítás kedden, a szófiai Magyar Intézetben. A láto­gatók Dobrin Pejcsev, Oleg Gocsev, Ceca Georgieva, Sztefan Dimitrov és Dimitr Delcsev gobelinjeit, olajfest­ményeit, kisplasztikáit, pasz­tellképeit tekintheti meg. A tanácskozás, a MEDOSZ Csongrád megyei Bizottsága rendezésében teg­nap, szerdán, Hódmezővásár­helyen, az Állatorvostudomá­nyi Egyetemi Tangazdaság központjában dr. Ágoston József, az SZMT vezető tit­kára a munkahelyi demokrá­cia egyes kérdéseiről szóló határozat végrehajtásával kapcsolatos feladatokról tar­tott előadást. • PÁLYÁZAT: a KISZ Csongrád megyei Bizottsága, a Szakszervezetek megyei Tanácsa és az MTESZ Csong­rád megyei elnöksége 1982- ben hirdette meg a „Válla­lati hatékonyság növelése” című pályázatát. A beér­kezett pályaműveket a kö­zelmúltban bírálta el a zsű­ri. Első díjat nem adtak ki. Második díjat nyert: Berger Sándor, a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet üzem­mérnöke. Harmadik díjat kapott: a KSZV két dolgo­zója — Sőregi Sándor gyár­tásirányító és Fodor József technológus — által bekül­dött pályamű. A díjakat az MTESZ szegedi székházában vehették át a pályázók. • KLUBEST. A gyógyvi­zek hatása címmel Szabó Istvánné gyógyszerészasszisz­tens tart előadást a nyug­díjasklub következő foglal­kozásán Makón, az úttörőház nagytermében ma, csütörtö­kön este fél 6 órakor, v­ár­ják az érdeklődőket • KÉSELÉS: „Gondatlan­ságból elkövetett ember­ölés” vádjával tartóztattak le egy 45 éves belga apát, aki késszúrásokkal megölte ka­maszkorú fiát. Az apa és fia a televízió műsorán veszett össze. A férfi éppen egy Alain Delon-filmet nézett, amikor fia belépett a szo­bába, és átkapcsolt egy má­sik állomásra. Az apa ettől annyira feldühödött, hogy megkéselte fiát, aki kórházba szállítás közben belehalt se­ Tranzitáruk ellenőrzése A Minőségi Ellenőrző Rt. szakemberei évente több tíz­ezer vagonnyi tranzitárut el­lenőriznek­­ az esetek több­ségében Záhonyban, illetve Sopronban, a külföldi im­portőr és szállítmányozó cé­gek megbízása alapján. Vizs­gálják a Magyarországon át­haladó áru állapotát, az át­rakás, az átfejtés szakszerű­ségét, minőségét, s felmérik a sérüléseket. A vizsgálatról a MERT külföldi megbízói­nak idegen nyelvű bizonyít­ványt állít ki. A záhonyi vasúti határál­lomás térségében, ahol kü­lön MERT-képviseletet léte­sítettek, mintegy 60 válla­lati szakember dolgozik. A szovjet vasúttal kialakított jó kapcsolat eredményeként a tranzitáruk ellenőrzésére már nemcsak a határállomás innenső oldalán, hanem egy­re nagyobb számban szov­jet területen, Csap térségé­ben kerül sor. Itt ellenőrzik, hogy a Szovjetunióba, vagy a Szovjetunión túli orszá­gokba, valamint a Közel- Keletre szállított áruk álla­pota megfelel-e az előírtak­nak. A Minőségi Ellenőrző Rt a tranzitáruk ellenőrzésével évről évre bővíti szellemi ex­portját, megbízóik több mint 90 százaléka olyan tőkés im­portáló, exportáló, vagy szál­lítmányozó cég, amely Ma­gyarországon keresztül fu­varoztat a Szovjetunióba, vagy a Szovjetunión keresz­tül távolabbi országokba, il­letve onnan importál Auszt­riába, Svájcba, Olaszország­ba, Spanyolországba, Fran­ciaországba, Jugoszláviába. A MERT devizabevétele a tran­zitáruk minőségellenőrzéséből évente átlagosan meghaladja a 10 millió forintot. A MONGÓLIAI SIKEREK UTÁN Algériába készülnek a földtani kutatók Befejezte mongóliai vízi kutatását az Országos Föld­tani Kutató- és Fúró Válla­lat. A kétéves munkára a Geomunka Rt. bonyolításában vállalkoztak. Az Ulánbátortól északra fekvő területen, egy leendő bánya térségében, több mint kétezer méternyi kutatófúrást mélyítettek, s a tapasztalatok alapján tizen­egy kutat építettek. A ku­tak összes vízhozama meg­haladja a napi 700 köbmé­tert, ami lényegesen —mint­egy 300 köbméterrel — több, mint amennyit előzetesen szavatoltak. Az újabb tár­gyalások eredményeként jö­vőre ismét földtani kutatá­sokhoz kezd Mongóliában az Országos Földtani Kutató- és Fúró Vállalat. A mongóliai sikerek után a várpalotai központú vál­lalat szakembercsoportja Al­gériába készül, ahol az In­dustrial Export Külkereske­delmi Vállalat bonyolításá­ban nyolcezer méternyi föld­tani kutatófúrást vállalt. A munkát — négy város térsé­gében — májusban kezdik meg, feltérképezik a kör­nyék anyagkészleteit, és ki­jelölik egy építendő tégla­gyár legmegfelelőbb helyét. Csillagistenek Csillagistenek a régi Ame­rikában címmel érdekes, eredeti kiállítás nyílt a New York-i Museum of Natural History (Természettudományi Múzeum) termeiben. A kiállítás azt mutatja be, hogy Amerika indiánjai az időszámítás előtti 800-tól egészen napjainkig művésze­tükben hogyan örökítették meg a Napot, a Holdat és a csillagokat, hogyan kama­toztatták továbbá csillagásza­ti ismereteiket a mindenna­pi életben. A több mint százötven ki­állított tárgy az azték, a maja és néhány észak-ameri­kai indián törzstől szárma­zik. A tárgyak tulajdonosa egy szinte teljesen ismeret­len manhattani kis múzeum, nagy nyilvánosság most lát­ja tehát először az értékes leleteket. Minden nép életében és kultúrájában, de az indiáno­kéban különösen nagy sze­repet játszottak a csillagá­szati megfigyelések. Az égi jelenségek megfigyelése alap­ján határozták meg a ve­tés és az aratás időpontját, megjósolták a természeti ka­tasztrófákat és a betegek gyógyítása szempontjából is nagy jelentőséget tulajdoní­tottak a csillagok állásá­nak. A kiállítás legértékesebb tárgyai közé tartozik egy Peruból származó arany naptárrészlet, egy 14 ezer darab türkizből készített mo­zaik, amely az azték állam keletkezését mutatja be. Nagy érdeklődésre számít­hatnak a sziú indiánok mo­dern festményei, amelyeken századunk eseményeit, a többi között a Titanic óce­ánjáró katasztrófáját ábrá­zolták. Földmozgás Berettyámfaluban Szerdán hajnali fél ötkor kisebb földmozgást észleltek a bihari táj központjában Berettyóújfalun. Akik korár reggel már ébren voltak arra lettek figyelmesek hogy a csillárok kilengenek megzörrennek az üvegajtók összecsörrennek az egymás mellett levő poharak. A földmozgás csak igen rövid ideig tartott, és károkat nem jeleztek. Az ezen a vidéken teljesen szokatlan jelenséget csak Berettyóújfaluban ész­lelték, a környékbeli telepü­léseken nem tapasztaltak hasonló mozgást. Az MTA földrengésvizsgáló obszerva­tóriumai a Richter-skálán 2,5-ös erősségű földmozgást regisztráltak. " m india viszolyoatam a no.av szavaktól — magyarul: a ..lea”-éktől. Most mégis azt kell mondanom, hogy nem találni váriát széles e világon a mi ..Bajor Gizi Színész­múzeum­­unknak. Persze — tudom — ezt elhinnie, külö­nösen annak, akiben szintén és némi ellenszenv a ..lea­­szebb . a ..legnagyobb”, a ..leajobb”, a ..legauzdanabb” és hasonló jelzők iránt nehéz — nagyon nehéz. Ám ha nem is mindennek, de sok állításnak próbája a tapasztalat, tekint­sék meg Pesten jártukban, s bizonyos vaayok abban, hogy maradéktalanul csatlakoznak véleményemhez. E múzeum megvalósításának ötlete a Gobbi Hildáé. Ezt írja. ..Bajor Gizi meghalt, 1951. február 12-én. Azokban az órákban kétségbeesés és rémület egy gondolatot szült: le­hetetlen, hogy Bajor Gizi csak úav elmenjen! Szétszedjék homisait, lakását és emlékeit, és e­lavszerűen megszűnjék! Méa aznap éjjel, álmatlanul fáraolódva eldöntöttem: mú­zeumot csinálok!’’ Ő lett az évület megszerzője, az emlék­­tár­gyak összekunyerálója és -hordója, rendezője — envszó­­val: megalkotója. Mint mindennek, az ő nagyszerű tettének is van előz­ménye. A­ kimondottan szakembereken színháztörténésze­ken kívül — azt hiszem — kevesen tudták, hogy 1890-ben ünnepelték a magyar színészet­ százéves évfordulóját — drjaz. centenáriumát annak az előadásnak, amellyel az első magyar színtársulat Budapesten megkezdte működését. Ne feledjük: akkor még csak a német színház kenyelméből kapott hajlékot a maayar fővárosban a maavar Thália! Ez az előadás 1790. október 25-én zajlott le a Várszínházban, amikor is arát Brühlnek Simai Kristóf fordításában el­ját­szották „Igazházv. eay keaves, jó atya” című 5 felvonásos Emlékezés — olvasás közben... vígjátékot bizony meglehetősen kevés számú közönség előtt. Száz évvel később már úgy ünnepeltek, hogy egyetlen egy német színház sem volt a fővárosban. Elképzelhető, hogy a centenáriumra készülődve, mek­kora sürgés-forgás volt a színházakban. A Nemzeti Színház igazgatója. Paulay Ede például összevonatta egy felvonás­ba az ..Igazházy”-t. Szereplői Márkus Emília. Alszenhy Ir­ma. Rákosi Szidi. Nagy Imre. Horváth Vincze. Pintér Imre és az eperjesi születésű Gabányi Árpád. A Népszínház al­kalmi darabot, a ..Száz év”-et játszotta, s ebben a Peleskei nótárius, Bauer Gazsi mellett az élclapok ismert alakjai elevenedtek meg. Az Operában Varady Antal prolográt mondotta el Jászai Mari, majd Liszt Ferenc ,,Ünnepi han­gok” című zenekari műve szólalt meg. Eleink úay is ünnepelték a magyar nyelv színpadi megszólaltásának százéves évfordulóját, hogy megnyitottak eav ..színészeti kiállítást”, amihez hasonló méa Magyaror­­szágon nem volt. Mert hát bármennyire is elítélte a virtiáli­sviszbürner a színészmesterséget, voltak, akik ebben a nem­zeti nav fenseségét látták, táv került a kiállítás megnyitá­­sára 1890. augusztus 15-én Mária Valéria főhercegnő véd­nöksége alatt, dr. Szanáry Gyuláné szavaival. A kiállított tárgyak betöltötték a Műcsarnok egész épületét, s az n­eves rendezők közszemlére tettek mindent, ami a magyar szí­nészettel kapcsolatos volt. Érdekes díszletek régi színlapok, kosztümök, kellékek egész sora ejtette bámulatba a láto­gatókat. A korszak leghíresebb színészei külön-külön szo­bákat kaptak, ezekben halmozták fel Laborfalvy Róza, Lendvai Mártonna, Blaha Lujza, a Feleki pár. Priel­l Kor­nélia ragyogó életútjának sok érdekes emlékét. Megemlítik a korabeli lapok, hogy ennek a kiállításnak óriási sikere volt. Nem kevésbé volt sikere a mi pesti múzeumunk há­rom megnyílómnak — ugyanis Bajor Gizi halálának első évfordulóján (1952. február 12.) a Pauloy-korszak három egymást követő nagy nőalakjának, Jászai Marina t,­. Márkus Emíliának és Bajor Gizinek emléktárgyait bocsátotta Gobbi Hilda a közönség elé. Másodszor 1974. május 26-án volt a megnyitója a kibővített színészmúzeumnak mignem har­madszor 1981. május 22-én és 23-án tartottak megnyitót — először az önfeláldozó segítőknek, másodszor: a nagykö­­zönségnek. Két dolog ami kapcsolatos Gobbi Hildával és a Szí­nészmúzeummal. torokszorító: 1.........A színészek számára külön rezervátumot kelle­ne létrehozni, talán egy szép házat, nagy park közepén — ott élnének együtt és egymással, amikor nincsenek a szín­házban.” (Déryné naplójából.) 2. ..A múzeum megnyitója után velem egykor­i színész­­barátommal fáradtan leroskadva a sok árny között köny­­nyeit elfojtva, azt kérdezte: — És mi hová kerülünk Hil­da.”’ (Idézet. Gobbi Hilda ..Közben...” című kötetéből.) SZABÓ ENDRE Több szén A Tatabányai Szénbányák még épülő, de már folya­matosan termelő nagyegyhá­zi bányájában az idén a ta­valyinál 50 százalékkal több szenet kell lefejteni. KERTÉSZKEDŐKNEK Levélmángold A mángold és más kultúrrépák ősének a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán part­vidékén ma is honos, vadon termő, rend­kívül alak- és formagazdag tengeri répát tartják. Közép-Európába­n csak a XVII. századtól kezdett elterjedni. Közepes vagy közepesnél kisebb hő­igényű növények közé tartozik. Magja már 8—9 Celsius-fokon csírázásnak indul. Nö­vekedéséhez 15—20 Celsius-fok elegendő. A kifejlett növények jól viselik a téli fa­gyokat, enyhe teleken takarás nélkül is áttelelnek. Hótalan, nagy fagyokat (mínusz 10 Celsius-fok alatt) csak betakarva bír­ja ki. Gyengébb fényviszonyokat is elviseli, de normálisan csak napfényen fejlődik. Nagy lombfelülete miatt jelentős vízmennyiség­re van szüksége. Száraz nyarakon öntözés nélkül sok, apró, értéktelen levelet hoz. Rövidebb ideig tartó vízhiányt jól, míg a tartós vízkiesést már nehezen viseli. Ki­fejezetten kedveli a párás környezetet. Az erősen savanyú talajok kivételével szinte valamennyi talajformán egyformán nevelhető, ha megfelelő mennyiségű táp­anyag a rendelkezésére áll. Középkötött, mélyen művelhető talaj az optimális szá­mára. Laza, homokos talajon is szépen díszük, ha jól ellátjuk vízzel és tápanya­gokkal. Ősszel 30 centiméter mélyen szántsuk vagy ássuk fel a talajt. Ezzel egy időben dolgozzuk be a szerves, illetve műtrágyá­kat is. Tavasszal gereblyézzük simára a területet és húzzuk ki a sorokat 30—40 centiméterre, melybe a gomolyterméseket egymástól 8—10 centiméterre rakjuk, 2—3 centi mélyre. Vetésével ne siessünk, áp­rilisnál előbb nem érdemes elvetni, mert ha megfázik, fejlődése lelassul. Vetés után körülbelül 3 hónap múlva várhatunk elő­ször szedhető leveleket, ezt az időt pa­­lántálással lerövidíthetj­ük. A palántaneve­­lést február végétől végezzük melegágy­ban, a májusi kiültetésig. Palántáról gyor­sabban szedhetünk, de a szabad földi magvetés ad szebb állományt. Helyre ve­tésnél kelés után 3—4 leveles a korban 30 —40 centiméterre ritkítsuk ki a levélnyél­­mángoldot. A levélmángold maradhat 15 —20 centiméterre. Év közben kétszer-há­romszor kapáltuk­ meg, ez nemcsak a gyomirtás miatt fontos, hanem talajlazítás­­sal jobban megőrizzük a nedvességet is. Az első szedésig különösen érzékeny a szárazságra, ha szükséges, többször is öntözzük meg. Később az állomány telje­sen beborítja a talajt, megakadályozza ez­zel a víz gyors elpárolgását. Teljesen kifejlett levelek szedését kéz­zel vagy késsel végezzük. Szedése a fa­gyok beálltával sem szűnik meg, egyes le­­vélmángoldfajták egész télen át szedhe­tők. A mángold ősi kultúrnövény. Már idő­számításunk előtt is termesztették Ázsia egyes v­idékein. A görögök és római­ak egyik kedvelt főzelék- és gyógynövénye volt A zöld levéllemezéből ízletes főzelék készít­hető. Táplálkozási értékét magas, főleg A­ és C-vitamin-tartalma adja. Emellett igen értékes szerves savakat (alma-, citrom­­­oxálsav) is tartalmaz. Hat-hét százalék nyers cukortartalma mellett a nagy meny­­nyiségű pektin a könnyen emészthetőségét segíti elő. DR. HORVÁTH GYÖRGY, Vetőmag Vállalat kutatóállomása, Szentes Kertbarátok fóruma A szentesi kertbarátok köre politikai, városfejlesztési, termelési és értékesítési fórumot rendez január 14-én, pén­­teken 18 órakor a művelődési ház nagytermében (Ady End­­re utca 36.). A fórum résztvevői által feltett kérdésekre a helyszí­nen válaszolnak: Labádi Sándor a városi pártbizottság el­ső titkára, Csorba György, a városi tanács elnöke, dr. Né­­gyesi János, a Hazafias Népfront városi bizottságának el­nöke, továbbá az áfész, a Felszabadulás Tsz elnökei a ku­tatóállomás, a Zöldért Vállalat és az OTP vezetői igaz­gatói. A kérdéseket írásban előre is be lehet nyújtani a kertbarátkor vezetőjénél. A fórumra minden kertbarátot és érdeklődőt vár a rendezőség. Szovjet könyv Petőfiről A becsület vitéze címmel új könyv jelent meg Moszk­vában Petőfi Sándorról. Je­­remej Famov, a könyv szer­zője átfogó tanulmánnyal szolgál a szovjet olvasóknak a magyar költő életéről, egyéniségéről, munkásságáról és forradalmári tetteiről. A moszkvai­ Folitizdat könyvkiadó „Lánglelkű for­radalmárok” című sorozatá­ban kiadott mű szerzője je­lentős mennyiségű dokumen­tumanyagból dolgozott, kü­lönösen Petőfi szellemi örök­ségét és a magyar költőről eddig megjelent szakirodal­mat tanulmányozta gondo­san — állapította meg a könyvről közölt értékelésé­ben a Lityeraturnaja Gazeta legújabb száma. CSONGRÁD AZ MSZMP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA. Főszerkesztő: DR. TAMASI MIHÁLY. Főszerkesztő-helyettes- NAGY PÁl é­s Morxrtr I köztársaság útja 10. 6740. Telefon: (62) 12-633, főszerkesztő telefonja: (62) 12-825, éjszakai ügyeleti telefon- 162) 12-422 Telex- 082 21tó­vARmn Tanács-MEGTEI mező­vásár­hely, Tanácsháza, földszint 15. 6000 Telefon: (64) 11-905, vezető: (64) 11-919 Telexp­oft-287 MiLó! Felszabadulás útja 3 6900 TrXiin Hód: 660°- Telefon: 470. Csongrád, Felszabadulás útja 284 Telefon: (63) 31-656. A lap megjelenik hétfő kivételével mindennan kiad­ja rLimM 11 198 Szank­es- Kossuth fa­lat- Szeged, Tanácsköztársaság útja 10. 6740. Telefon: (62) 12-633, (62) 13-130. Felelős kiadó: KOVÁCS LÁSZLÓ A lapot terj­eszti ! Mauvar poq? ,lap-kiadó vál" Ball­ai Hál *!| kézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 34 Ft., negyedévre 102 Ft., fél évre 204 Ft egy évre 4M ® P°st|- ^ofizethető a hírlap-Szeged, Bajcsy-Zsilinszky u. 28., 6720. Telefon: (62) 12-422. Nyomdaigazgató: DOBÓ JÓZSEF, Indexszám- 25 052 ISsIF0133 mmTM 1Cánorárt Szegedi r',y°rnda készíti, ■■MMHanMnMlSSN 0133-0101: Csongrád megyei Hírlap - Megyei kiadás. ISSN 0133-0012: Csongrád megyei Hírlap - Vásárhelyi isodás 1­953 : Csongrád megyei Hírlap Makal kiadás.

Next