Csongrád Megyei Hírlap, 1983. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-05 / 30. szám
Megyénk 65 termelő- és 9 szakszövetkezetében, továbbá a közös tsz-vállalkozásoknál munkahelyi tanácskozásokon vitatják meg a zárszámadó küldöttgyűlések előtt a mérlegbeszámolót. Ezzel a leghatékonyabban, a legközvetlenebbül gyakorolhatja tulajdonosi jogát a tagság és élhet javaslatokkal a további munka kialakításához. Tegnap, pénteken megkezdődött az 1982-es gazdálkodási évet lezáró zárszámadási „szezon” és megyénk több táján tartottak a tsz-ek küldöttgyűléseket. Szentes, Árpád Tsz Tegnap délelőtt Szentesen, az Árpád Tsz központjában Szabó László elnök nyitotta meg a zárszámadó küldöttgyűlést, amelynek elnökségében helyet foglalt Dóczi László, a városi pártbizottság osztályvezetője, dr. Farkas Miklós, a megyei TESZÖV titkárhelyettese. A tsz elnökhelyettese, Lóczi János ismertette a vezetőség beszámolóját az 1982. évi gazdálkodásról és a soron levő feladatokról. Ezután Fábián N. Károlyinak, az ellenőrző bizottság elnökének jelentése következett. A napirendi pontok véleményezésével kapcsolatban a küldöttek közül felszólalt Vancsó Imre, Simon Györgyné, Pesti István, György Levente, Aradi Antal, Szabó Lajos, Szűcs János. Jóváhagyták a tsz jogtanácsosa, dr. Kertész Péter által benyújtott előterjesztéseket, majd elismerésben és jutalomban részesítették a munkaversenyben kiemelkedő teljesítményt nyújtó szocialista brigádokat. Kovács László üzemgazdász az 1983. évi terveket vázolta az általános gazdálkodási feladatok jegyében. A tsz közös vagyona meghaladja az egymilliárd forintot, az árbevétel összege tavaly csaknem 460 millió forint volt és növekedett az átadott árumennyiség. A költségek, az elvonások növekedése, az értékesítési nehézségek és időjárási tényezők ellenére nem romlott az arány a nyereség tömegét nézve. A gazdálkodási eredmény 78 millió forint, továbbá növekedett a tagok, a dolgozók, az alkalmazottak jövedelme. Az alapkeresetre számított 20 százalék nyereségrészesedést kap mindenki. Sokat mond az, hogy az egy főre jutó üzemi termelési érték 514 ezer forint. A nyereség előállításából 52 százalékkal részesedik a növénytermesztés, ezen belül főleg a kertészet, 43 százalékkal pedig az állattenyésztés, a többi más kisebb ágazatokhoz fűződik. Mindenütt rendszeresen elemzik az önköltséget, a jövedelmezőséget; ennek alapján megállapítható, hogy a növények közül „jól sikerült” a napraforgó, a kukorica, az állattenyésztésben pedig a pulyka váltotta valóra az előzetes reményeket. Gazdaságos munkával tűnt ki a műszaki és az építési ágazat. A KZR — kiiktatva a közvetítő kereskedelmet — 334 millió forint értékű zöldséget forgalmazott. Ugyanezen áruból a háztájiból 24 millió forint értékűt adtak át. Elhangzott, hogy adott esetben a szombati, vasárnapi munkára is szükség van, mint például a lucerna minősége érdekében. Meg kell vizsgálni a tejtermelés körülményeit a még jobb hozamok miatt. Ugyancsak akad tennivaló az elhullások csökkentésére. Az alapbérek megállapításánál jobban jusson kifejezésre a tsz-ben eltöltött idő. Legközelebb fordítsanak nagyobb gondot a küldöttek összetételére, azután jobban tájékoztassák bizonyos kérdésekről a nyugdíjasokat, továbbá az egész tagságot a KIR működésével kapcsolatban. 1983-ban is feszített feladatokat kell megvalósítania mind a tagságnak, mind a vezetőségnek. A mezőgazdaság hozzájárul a hazai ellátáshoz és az ország fizetőképességének megszilárdításához. Küszöbön áll a tehenészeti telep rekonstrukciója. A lakásépítési alap előirányzata 1 millió forint. Dóczi László a párt-, állami és társadalmi szervek nevében köszöntötte a küldöttgyűlést és elismerését fejezte ki, hogy a nehezebb körülmények között is eredményesen gazdálkodott a nagyüzem. Kiemelte az emberi tényezők, a tagok, a dolgozók tapasztalatainak szerepét a kollektív sikerek megteremtésében. Fel kell tárni a munkahelyeken a jobb munka tartalékait. Sok sikert kívánt az 1983. évi munkához. Szabó László, a tsz elnöke zárszavában megköszönte a tagok, a vezetők, a párt- és KISZ-alapszervezet tagjainak, a szocialista brigádoknak a helytállást. Mindez alapot nyújt az idei vállalások és feladatok teljesítésére. Székkutas, Új Élet Tsz Hosszú idő óta tartó eredményes gazdálkodás, az üzemi és népgazdasági érdekek összehangolása, a táj és a piaci adottságok kihasználása és végül a vezetőség, a tagság teremtő együttműködése jellemzi a székkutasi Új Élet Tsz általános tevékenységét. Az 1982-es esztendő — a megváltozott és nehezebb közgazdasági feltételek ellenére — is meghozta a szövetkezeti közösségnek a megérdemelt sikert. A fegyelmezett gazdálkodáshoz, a magas hatékonysági értékekhez, s a piaci versenyképességhez kapcsolódó termelésnövekedés meghaladta a tervezettet. Az előző évi 299 millió forinttal szemben 338 milliós értékkel zártak. A szövetkezet 20 százalékos nyereséggel dolgozott és végül az eredmény 56,8 millió forint lett. Ez az összeg a korábbi évben 44,7 millióra alakult. Az 56,8 milliós nyereségből 19,3 millió képviseli a jövedelmi, s egymillió a községfejlesztési adót. A fejlesztési alapra 20, a részesedésire 5,5, a kötelező tartalékalapra 2,5, a biztonsági tartalékösszeg növelésére 5,9, a szociális kiadások fedezésére 2 millió forint került. A tsz mintegy háromnegyed millió forinttal támogatja a tagság kislakás-építkezéseit. A közös munka termelékenységére utal, hogy mintegy 100 ezer munkaórával kevesebből állították elő a 40 milliós többletértéket. Az egy tagra jutó évi jövedelem megközelíti az 57 ezer forintot. A kutasi gazdaközösség tegnapi találkozásán Bereczki János elnök és Sajti Mihály főkönyvelő tájékoztatta a tagságot az elmúlt évi termelési és pénzügyi mérlegről. A küldöttgyűlésen megjelent Kiss Lajos, a megyei tanács termelésfelügyeleti csoportvezetője, Molnár Imre, a TESZÖV elnökhelyettese — tolmácsolva a párt-, az állami vezetés elismerését a szövetkezeti tagságnak. Végül Kovács Imre elnökhelyettes előterjesztésében az 1983. évi tervjavaslat került napirendre, amit a tagság egyhangúlag elfogadott és kötelező erejű határozattá emelt, sőt — az 1982. év gazdálkodás eredményeit ismertetve — elmondta, hogy az üzemi termelési érték egy év alatt ,89 millióról 97 millióra nőtt. A növénytermelés több mint 10 millió forinttal növelte termelési értékét a bázisévhez képest. Tömörkény elsősorban halászatáról lett híres. Tavaly 29 millió 627 ezer forint volt az ágazat produktuma — a piaci nehézségek ellenére. Az 1982-ben megkezdett kútfúrás már hárommillión felül „hozott”, ám a szállítási ágazat is kitett magáért. A nyereségmutatók bizonyítják, hogy a vezetőség elsősorban a tagság érdekeit tartja szem előtt. Az egy főre jutó nyereség ugyanis 77 ezer 741 forint, az egy főre jutó jövedelem pedig megközelíti a 46 ezer forintot Érdekes adat, hogy a 100 forint ráfordításra jutó nyereség 26 forint, a megelőző évi 137 százaléka. A tsz nyeresége 25 millió 499 ezer forintra alakult. Kovács László főagronómus ismertette ezután az 1983. évi gazdasági és pénzügyi tervjavaslatot. Ezek szerint a búzánál 9, a kukoricánál 17 százalékos hozamnövelés a cél. Nő az egy hektárra jutó műtrágyahatóanyag mennyisége, s 1 millió 900 ezer forint értékben elkezdik a tógazdaság rekonstrukcióját is. A küldöttgyűlésen Puskás László, a szentesi járási pártbizottság első titkára; Antal József, a község tanácselnöke; Bencsik Zoltán, az iskola igazgatója elismeréssel szólt a tagság helytállásáról. A tagság küldöttei elfogadták az 1982. évi beszámolót és megszavazták az 1983. évi tervjavaslatot. Csongrád, Vörös Csillag Tsz Csongrádon az ifjúsági ház nagytermében tartotta küldöttgyűlését a helyi Vörös Csillag Tsz. A 470 fős tagságot képviselő 60 küldött előtt Eszenyi László, a szövetkezet elnöke számolt be az elmúlt évi gazdálkodás eredményeiről. Mint elmondta, a 171,5 millió forintos árbevétel mintegy felét a növénytermesztési ágazat adta, így továbbra is a legjövedelmezőbb terménynek számít a búza és a napraforgó, s a várt hasznot hozta a szőlő is. Az állattenyésztésben a szarvasmarhahizlalás eredményeivel lehetnek elégedettek. A gondokról szólva elmondta az elnök, hogy az értékesítési nehézségek leginkább a gyümölcstermesztést érintették, s ezért az idén termékszerkezet-módosítást tervez a gazdaság. Ugyancsak ráfizetéses volt több év után először a tehenészet munkája. Így alakulhatott ki az a 10 százalékos jövedelmezőség, ami alapján közepesnek ítélhetik a tavalyi évet a csongrádi Vörös Csillag Tsz-ben. Az elmúlt év értékelése után Jójárt József elnökhelyettes az 1983. évi tervekről szólt. Négy százalékkal kívánja növelni a gazdaság termelési értékét és árbevételét. A növénytermesztésben természetesen továbbra is cél a termésátlagok emelése. Az állattenyésztésben a juhállomány létszámát érdemes növelni, s megéri a nagyobb befektetést a marhahizlalás is. Nagyobb feladat vár a szövetkezet melléküzemágára — a tavaly 18 millió forint árbevételt elért ipari főágazat idei terve a 23 millió forintot is meghaladja. A Vörös Csillag Tsz tegnapi küldöttgyűlésén — amelyen részt vett a megyei tanács képviseletében Füleki László, továbbá Komár György, a TESZÖV osztályvezetője is — több dolgozót nyugállományba vonulásuk alkalmából, jó munkájuk elismeréseként a szövetkezet Kiváló Dolgozója címmel tüntettek ki. Apátfalva, Aranykalász Tsz Jó néhány éve már annak, hogy az apátfalvi Aranykalász Tsz év végi mérlegzáró közgyűléseiről szóló tudósítások mindig így kezdődnek — legalábbis kezdődhettek volna —, hogy a közösség, fennállása óta, most a legmagasabb termelési eredményeket érte el. A tudósításoknak, híradásoknak e hagyományos rendje, mondhatnánk mottója most sem változott. A szövetkezet dolgozó és vezető kollektívája most is újra felülmúlta önmagát. Erről győződhettünk meg tegnap azon az ünnepélyes mérlegzáró küldöttközgyűlésen, amelyet a tsz központjában tartottak. Kiss István, a tsz elnöke köszöntötte a csaknem 1500 létszámú tagság választott képviselőit, köszöntötte továbbá az ünnepségre meghívott vendégeket, közöttük Szabó Jánosnál, a megyei tanács elnökhelyettesét és a makói városi pártbizottság képviseletében jelen levő Horváth Jánost. Ezt követően Dehény Zsolt termelési és Gila Mihály közgazdasági elnökhelyettesek ismertették a közös munka 1982. évi eredményeit. Beszámolóikból kitűnt többek között, hogy a szövetkezet 1982-ben is — lényegében azonos feltételek mellett — 4485 hektárnyi szántóterületen gazdálkodott. A közös munkában részt vevő dolgozók száma pedig 675 személy volt. A termelés szerkezetét sem módosították, mégis a realizált árbevételek összege meghaladta a 333 millió forintot. Ebben azonban még nincs benne az a több mint 10 millió forint értékű gabona, amelyet a tavalyi termésből még nem adtak el, idei értékesítésre szánva még a közös raktárakban őriznek, összehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy az egy évvel korábbi árbevételek végöszszege 279 millió forint volt. Az 54 millió forint különbözet útját nagyszerűen lehet követni a jövedelmezőségben is. Érdemes szemléltetni a következetes fejlődést. A mérleg szerinti eredmény — nyereség — 1980-ban 264 millió forint, 1981-ben 33,3 millió forint, 1982-ben pedig 38,3 millió forint. A hozamok is jól alakultak: búzából 5,53, szemes kukoricából 8,24, cukorrépából 50,84, vöröshagymából 26,43 tonna volt a tavalyi hektáronkénti átlagtermés. Az állattenyésztési fő ágazat is „hozta” pénzügyi tervét, mert 48,6 millió forint árbevételi tervét 50 millióra teljesítette. Ez a termelési terület azonban mégis vaskos bírálatot kapott a tanácskozáson, többek között azért, mert a tejtermelés szintje — sajnos — mind a megyei, mind az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb Apátfalván. A jó munka jutalma sem maradt el — erről már Gila Mihály szólott. A dolgozók nyereségrészesedése, amely most a személyi jövedelmeket egészíti ki, meghaladta a 20 százalékot. Erre a célra 6 millió 865 ezer forintot biztosítottak a szép nyereségből. A szocialista brigádok jó munkáját külön is megjutalmazták. A szép nyereségrészesedésen felül kifizetett jutalmak összege — amelyet a jók közül is a legjobbak kaphattak — meghaladta a 180 ezer forintot. Közülük 15 személy ezúttal a kiváló tsz-tag kitüntetést is megkapta. A megyei, városi párt- és állami vezető testületek nevében Horváth János köszöntötte az apátfalvi szövetkezeti gazdákat, s gratulált újabb kiemelkedő termelési sikereikhez. Ugyanakkor az állattenyésztésben rejlő termelési tartalékokra, szervezésbeli fogyatékosságok megszüntetésére nyomatékkal felhívta a figyelmet. Termelőszövetkezeti zárszámadások SZOMBAT, 1983. FEBRUÁR 1. Tömörkény, Alkotmány Tsz Az új vezetőség is sikerrel vette az akadályt, ismét kiemelkedő eredménnyel zárta az évet a tömörkényi Alkotmány Tsz kollektívája. A számok egyértelműen bizonyítják: több húst, tejet, gabonát, fűszerpaprikát ,és halat rakott a tagság a népgazdaság képzelt asztalára. Kőhegyi Sándor, a tsz elnöke a tegnap megtartott küldöttgyűlésen a beszámo Mezőgazdasági könyvhónap Országos ünnepség Egerben, megyei megnyitó Csanyteleken Az agrárszakemberek tudásának állandó fejlesztése, az új ismeretek elsajátítása elképzelhetetlen megfelelő, jó szakirodalom nélkül. A magyar mezőgazdaság fejlődésében fontos termelési tényező volt, maradt és lesz is a dolgozók szakmai tudadása, felkészültsége. Az agráreredmények magukban hordozzák a felkészült mezőgazdászok munkáját Tevékenységükhöz, az eredményekhez érdemben járult hozzá a mezőgazdasági szakírógárda, a Mezőgazdasági Kiadó, valamint a szak- és közművelődési könyvtárak, könyvterjesztő egységek egész sora. Pénteken Egerben megnyitották az 1988 évi mezőgazdasági könyvhónapot. Az MSZMP Heves megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának nagytermében rendezett ünnepségen Köpeczi Béla művelődési miniszter mondott beszédet. Méltatta a mezőgazdaság szocialista fejlődésének eredményeit, annak társadalmi, kulturális összefüggéseit és szólt arról, hogy mindezekben az eredményekben nagyon fontos szerepet töltenek be a könyvek. Ezt követően Köpeczi Béla, valamint Papócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes kitüntetéseket adott át a mezőgazdasági szakkönyveket készíti a kiváló nyomdászoknak és a terjesztésükben élenjáróknak. A megnyitó alkalmából az oktatási igazgatóság aulájában kiállítást rendeztek a mezőgazdasági könyvújdonságokból. Az országos mezőgazdasági könyvhónap megnyitójával azonos napon, tegnap Csanyteleken a Petőfi Sándor Művelődési Házban megnyílt a megyei mezőgazdasági könyvhónap is. Szilágyi Ernő, az intenzív zöldségtermesza Csongrád megyei Tanács tés időszerű kérdéseiről tarolt mezőgazdasági és élelmezett előadást résügyi osztályának vezetője A megnyitó alkalmából teltház előtt tartott meg- Csanyteleken bemutatták a nyitó beszédét. Ezután dr. könyvhónap újdonságait, Túri István, a Budapesti amelyeket az érdeklődők Kertészeti Egyetem docense helyben megvásárolhattak. A könyvkiállítás egy részlete. (Fotó: Pintér József) Népfronttanácskozások Az országos elnökség ülése Pénteken Kállai Gyula elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1982. november 11-i ülésén áttekintette a magyar választási rendszer tapasztalatait, s megállapította, hogy a társadalomban végbement fejlődés indokolttá teszi a választási rendszer továbbfejlesztését. A Központi Bizottság felkérte a Hazafias Népfront Országos Tanácsát az elgondolások véleményezésére és javaslatainak megtételére. Az országos elnökség tagjait Pozsgay Imre, a népfront főtitkára tájékoztatta az MSZMP KB azzal kapcsolatos előzetes elképzeléseiről. A vitát követően az elnökség döntött az országos tanács ülésének összehívásáról és a téma napirendre tűzéséről. Miként az elnökségi ülésen is megállapítottak, a bevált alapelveket megtartva tovább kell erősíteni választási rendszerünk demokratikus vonásait, növelni kell a választópolgárok és a Hazafias Népfront szerepét, pontosabbá és egyszerűbbé kell tenni a választások előkészítésének és lebonyolításának szervezeti és eljárási rendjét. Az országos elnökség ülésén felszólalt: Apró Antal, Asbót Jánosné, Ádám Antal, Bartha Tibor, Bencsik István, Bognár József Gosztonyi János, Horváth Éva, István Lajos, Kerkápoly Endre, László Andor, Mezey Barna, Papp Lajos, Pethő Tibor, Pónai Rudolf, Sebestyén Nándorné, Straub F. Brúnó és V. Nagy Imre. Vitafórum A cigányfiatalok oktatásának gondjairól tanácskoztak pénteken a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában. Az eszmecserén — melyet az országos elnökség mellett működő cigányfórum szervezett —közoktatási rendszerünk egészét mérlegre téve vizsgálták: milyen lehetőségei vannak az eltérő életmódból, a nyelvi nehézségekből adódóan hátrányos helyzetű cigányfiatalok oktatási feltételeinek javítására. Ez természetesen csak a közoktatás fejlesztésének egészén belül oldható meg — hangoztatták a résztvevők. A hozzászólók hangoztatták azt is, hogymég mindig vannak olyan előítéletek, melyek gátolják a cigányszármazásúak társadalmi integrálódását. -------------------------------------------3