Csongrád Megyei Hírlap, 1983. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-05 / 30. szám

Megyénk 65 termelő- és 9 szakszövetkezetében, to­­­vábbá a közös tsz-vállal­­kozásoknál munkahelyi ta­nácskozásokon vitatják meg a zárszámadó kül­döttgyűlések előtt a mér­legbeszámolót. Ezzel a leg­hatékonyabban, a legköz­vetlenebbül gyakorolhatja tulajdonosi jogát a tagság és élhet javaslatokkal a további munka kialakítá­sához. Tegnap, pénteken meg­kezdődött az 1982-es gaz­dálkodási évet lezáró zár­­számadási „szezon” és me­gyénk több táján tartot­tak a tsz-ek küldöttgyűlé­seket. Szentes, Árpád Tsz Tegnap délelőtt Szente­sen, az Árpád Tsz központ­jában Szabó László elnök nyitotta meg a zárszámadó küldöttgyűlést, amelynek el­nökségében helyet foglalt Dóczi László, a városi párt­­bizottság osztályvezetője, dr. Farkas Miklós, a megyei TESZÖV titkárhelyettese. A tsz elnökhelyettese, Ló­­czi János ismertette a veze­tőség beszámolóját az 1982. évi gazdálkodásról és a so­ron levő feladatokról. Ezután Fábián N. Károlyinak, az el­lenőrző bizottság elnökének jelentése következett. A na­pirendi pontok véleménye­zésével kapcsolatban a kül­döttek közül felszólalt Van­­csó Imre, Simon Györgyné, Pesti István, György Leven­te, Aradi Antal, Szabó La­jos, Szűcs János. Jóváhagy­ták a tsz jogtanácsosa, dr. Kertész Péter által benyúj­tott előterjesztéseket, majd elismerésben és jutalomban részesítették a munkaver­senyben kiemelkedő teljesít­ményt nyújtó szocialista bri­gádokat. Kovács László üzemgazdász az 1983. évi terveket vázolta az általá­nos gazdálkodási feladatok jegyében. A tsz közös vagyona meg­haladja az egymilliárd forin­tot, az árbevétel összege ta­valy csaknem 460 millió fo­rint volt és növekedett az átadott árumennyiség. A költségek, az elvonások nö­vekedése, az értékesítési ne­hézségek és időjárási ténye­zők ellenére nem romlott az arány a nyereség tömegét nézve. A gazdálkodási ered­mény 78 millió forint, to­vábbá növekedett a tagok, a dolgozók, az alkalmazot­tak jövedelme. Az alapkere­setre számított 20 százalék nyereségrészesedést kap mindenki. Sokat mond az, hogy az egy főre jutó üze­mi termelési érték 514 ezer forint. A nyereség előállításából 52 százalékkal részesedik a növénytermesztés, ezen be­lül főleg a kertészet, 43 szá­zalékkal pedig az állatt­e­­nyésztés, a többi más ki­sebb ágazatokhoz fűződik. Mindenütt rendszeresen elemzik az önköltséget, a jövedelmezőséget; ennek alapján megállapítható, hogy a növények közül „jól sike­rült” a napraforgó, a kuko­rica, az állattenyésztésben pedig a pulyka váltotta va­lóra az előzetes reményeket. Gazdaságos munkával tűnt ki a műszaki és az építési ágazat. A KZR — kiiktatva a közvetítő kereskedelmet — 334 millió forint értékű zöldséget forgalmazott. Ugyanezen áruból a háztá­jiból 24 millió forint érté­kűt adtak át. Elhangzott, hogy adott esetben a szombati, vasár­napi munkára is szükség van, mint például a lucerna minősége érdekében. Meg kell vizsgálni a tejtermelés körülményeit a még jobb hozamok miatt. Ugyancsak akad tennivaló az elhullások csökkentésére. Az alapbérek megállapításánál jobban jus­son kifejezésre a tsz-ben el­töltött idő. Legközelebb for­dítsanak nagyobb gondot a küldöttek összetételére, az­után jobban tájékoztassák bizonyos kérdésekről a nyugdíjasokat, továbbá az egész tagságot a KIR műkö­désével kapcsolatban. 1983-ban is feszített fel­adatokat kell megvalósítania mind a tagságnak, mind a vezetőségnek. A mezőgazda­ság hozzájárul a hazai ellá­táshoz és az ország fizetőké­pességének megszilárdításá­hoz. Küszöbön áll a tehené­szeti telep rekonstrukciója. A lakásépítési alap előirány­zata 1 millió forint. Dóczi László a párt-, álla­mi és társadalmi szervek nevében köszöntötte a kül­döttgyűlést és elismerését fejezte ki, hogy a nehezebb körülmények között is ered­ményesen gazdálkodott a nagyüzem. Kiemelte az em­beri tényezők, a tagok, a dolgozók tapasztalatainak szerepét a kollektív sikerek megteremtésében. Fel kell tárni a munkahelyeken a jobb munka tartalékait. Sok sikert kívánt az 1983. évi munkához. Szabó László, a tsz elnöke zárszavában megköszönte a tagok, a vezetők, a párt- és KISZ-alapszervezet tagjai­nak, a szocialista brigádok­nak a helytállást. Mindez alapot nyújt az idei válla­lások és feladatok teljesíté­sére. Székkutas, Új Élet Tsz Hosszú idő óta tartó ered­ményes gazdálkodás, az üze­mi és népgazdasági érdekek összehangolása, a táj és a piaci adottságok kihasználá­sa és végül a vezetőség, a tagság teremtő együttműkö­dése jellemzi a székkutasi Új Élet Tsz általános tevé­kenységét. Az 1982-es esztendő — a megváltozott és nehezebb közgazdasági feltételek elle­nére — is meghozta a szö­vetkezeti közösségnek a megérdemelt sikert. A fe­gyelmezett gazdálkodáshoz, a magas hatékonysági értékek­hez, s a piaci versenyképes­séghez kapcsolódó termelés­­növekedés meghaladta a ter­vezettet. Az előző évi 299 millió forinttal szemben 338 milliós értékkel zártak. A szövetkezet 20 százalé­kos nyereséggel dolgozott és végül az eredmény 56,8 mil­lió forint lett. Ez az összeg a korábbi évben 44,7 millió­ra alakult. Az 56,8 milliós nyereség­ből 19,3 millió képviseli a jövedelmi, s egymillió a köz­ségfejlesztési adót. A fejlesz­tési alapra 20, a részesedé­sire 5,5, a kötelező tartalék­­alapra 2,5, a biztonsági tar­talékösszeg növelésére 5,9, a szociális kiadások fedezésére 2 millió forint került. A tsz mintegy háromnegyed millió forinttal támogatja a tagság kislakás-építkezéseit. A közös munka termelé­kenységére utal, hogy mint­egy 100 ezer munkaórával kevesebből állították elő a 40 milliós többletértéket. Az egy tagra jutó évi jövedelem megközelíti az 57 ezer fo­rintot. A kutasi gazdaközösség tegnapi találkozásán Be­­reczki János elnök és Sajti Mihály főkönyvelő tájékoz­tatta a tagságot az elmúlt évi termelési és pénzügyi mérlegről. A küldöttgyűlé­sen megjelent Kiss Lajos, a megyei tanács termelésfel­­ügyeleti csoportvezetője, Molnár Imre, a TESZÖV el­nökhelyettese — tolmácsol­va a párt-, az állami veze­tés elismerését a szövetke­zeti tagságnak. Végül Kovács Imre el­nökhelyettes előterjesztésé­ben az 1983. évi tervjavaslat került napirendre, amit a tagság egyhangúlag elfoga­dott és kötelező erejű hatá­rozattá emelt, sőt — az 1982. év gazdálko­dás eredményeit ismertetve — elmondta, hogy az üzemi termelési érték egy év alatt ,89 millióról 97 millióra nőtt. A növénytermelés több mint 10 millió forinttal növelte termelési értékét a bázisév­hez képest. Tömörkény elsősorban ha­lászatáról lett híres. Tavaly 29 millió 627 ezer forint volt az ágazat produktuma — a piaci nehézségek ellenére. Az 1982-ben megkezdett kút­fúrás már hárommillión fe­lül „hozott”, ám a szállítási ágazat is kitett magáért. A nyereségmutatók bizo­nyítják, hogy a vezetőség el­sősorban a tagság érdekeit tartja szem előtt. Az egy fő­re jutó nyereség ugyanis 77 ezer 741 forint, az egy főre jutó jövedelem pedig meg­közelíti a 46 ezer forintot Érdekes adat, hogy a 100 fo­rint ráfordításra jutó nyere­ség 26 forint, a megelőző évi 137 százaléka. A tsz nyere­sége 25 millió 499 ezer fo­rintra alakult. Kovács László főagronó­­mus ismertette ezután az 1983. évi gazdasági és pénz­ügyi tervjavaslatot. Ezek sze­rint a búzánál 9, a kukori­cánál 17 százalékos hozam­­növelés a cél. Nő az egy hektárra jutó műtrágya­hatóanyag mennyisége, s 1 millió 900 ezer forint érték­ben elkezdik a tógazdaság rekonstrukcióját is. A küldöttgyűlésen Puskás László, a szentesi járási párt­­bizottság első titkára; Antal József, a község tanácselnö­ke; Bencsik Zoltán, az isko­la igazgatója elismeréssel szólt a tagság helytállásáról. A tagság küldöttei elfo­gadták az 1982. évi beszámo­lót és megszavazták az 1983. évi tervjavaslatot. Csongrád, Vörös Csillag Tsz Csongrádon az ifjúsági ház nagytermében tartotta kül­döttgyűlését a helyi Vörös Csillag Tsz. A 470 fős tag­ságot képviselő 60 küldött előtt Eszenyi László, a szö­vetkezet elnöke számolt be az elmúlt évi gazdálkodás eredményeiről. Mint el­mondta, a 171,5 millió fo­rintos árbevétel mintegy fe­lét a növénytermesztési ága­zat adta, így továbbra is a legjövedelmezőbb termény­nek számít a búza és a nap­raforgó, s a várt hasznot hozta a szőlő is. Az állatte­nyésztésben a szarvasmarha­hizlalás eredményeivel lehet­nek elégedettek. A gondokról szólva el­mondta az elnök, hogy az értékesítési nehézségek leg­inkább a gyümölcstermesz­tést érintették, s ezért az idén termékszerkezet-módo­sítást tervez a gazdaság. Ugyancsak ráfizetéses volt több év után először a tehe­nészet munkája. Így alakul­hatott ki az a 10 százalékos jövedelmezőség, ami alapján közepesnek ítélhetik a tava­lyi évet a csongrádi Vörös Csillag Tsz-ben. Az elmúlt év értékelése után Jójárt József elnökhe­lyettes az 1983. évi tervekről szólt. Négy százalékkal kí­vánja növelni a gazdaság termelési értékét és árbevé­telét. A növénytermesztés­ben természetesen továbbra is cél a termésátlagok eme­lése. Az állattenyésztésben a juhállomány létszámát ér­demes növelni, s megéri a nagyobb befektetést a mar­hahizlalás is. Nagyobb fel­adat vár a szövetkezet mel­léküzemágára — a tavaly 18 millió forint árbevételt elért ipari főágazat idei terve a 23 millió forintot is megha­ladja. A Vörös Csillag Tsz teg­napi küldöttgyűlésén — ame­lyen részt vett a megyei ta­nács képviseletében Füleki László, továbbá Komár György, a TESZÖV osztály­­vezetője is — több dolgozót nyugállományba vonulásuk alkalmából, jó munkájuk el­ismeréseként a szövetkezet Kiváló Dolgozója címmel tüntettek ki. Apátfalva, Aranykalász Tsz Jó néhány éve már annak, hogy az apátfalvi Aranyka­lász Tsz év végi mérlegzáró közgyűléseiről szóló tudósí­tások mindig így kezdődnek — legalábbis kezdődhettek volna —, hogy a közösség, fennállása óta, most a leg­magasabb termelési eredmé­nyeket érte el. A tudósítá­soknak, híradásoknak e ha­gyományos rendje, mondhat­nánk mottója most sem vál­tozott. A szövetkezet dolgo­zó és vezető kollektívája most is újra felülmúlta ön­magát. Erről győződhettünk meg tegnap azon az ünne­pélyes mérlegzáró küldött­­közgyűlésen, amelyet a tsz központjában tartottak. Kiss István, a tsz elnöke köszön­tötte a csaknem 1500 létszá­mú tagság választott képvi­selőit, köszöntötte továbbá az ünnepségre meghívott vendégeket, közöttük Szabó Jánosnál, a megyei tanács elnökhelyettesét és a makói városi pártbizottság képvise­letében jelen levő Horváth Jánost. Ezt követően Dehény Zsolt­­ termelési és Gila Mihály­­ közgazdasági elnökhelyette­­­­sek ismertették a közös mun­­­­ka 1982. évi eredményeit. Beszámolóikból kitűnt töb­bek között, hogy a szövetke­zet 1982-ben is — lényegé­ben azonos feltételek mellett — 4485 hektárnyi szántóte­rületen gazdálkodott. A kö­zös munkában részt vevő dolgozók száma pedig 675 személy volt. A termelés szerkezetét sem módosítot­ták, mégis a realizált árbe­vételek összege meghaladta a 333 millió forintot. Ebben azonban még nincs benne az a több mint 10 millió fo­rint értékű gabona, amelyet a tavalyi termésből még nem adtak el, idei értékesítésre szánva még a közös raktá­rakban őriznek, összehason­lításképpen érdemes meg­említeni, hogy az egy évvel korábbi árbevételek végösz­­szege 279 millió forint volt. Az 54 millió forint különbö­zet útját nagyszerűen lehet követni a jövedelmezőség­ben is. Érdemes szemléltet­ni a következetes fejlődést. A mérleg szerinti eredmény — nyereség — 1980-ban 26­4 millió forint, 1981-ben 33,3 millió forint, 1982-ben pedig 38,3 millió forint. A hozamok is jól alakul­tak: búzából 5,53, szemes ku­koricából 8,24, cukorrépából 50,84, vöröshagymából 26,43 tonna volt a tavalyi hektá­ronkénti átlagtermés. Az állattenyésztési fő ága­zat is „hozta” pénzügyi ter­vét, mert 48,6 millió forint árbevételi tervét 50 millióra teljesítette. Ez a termelési terület azonban mégis vas­kos bírálatot kapott a ta­nácskozáson, többek között azért, mert a tejtermelés szintje — sajnos — mind a megyei,­ mind az országos átlagnál lényegesen alacso­nyabb Apátfalván. A jó munka jutalma sem maradt el — erről már Gila Mihály szólott. A dolgozók nyereségrészesedése, amely most a személyi jövedelme­ket egészíti ki, meghaladta a 20 százalékot. Erre a cél­ra 6 millió 865 ezer forin­tot biztosítottak a szép nye­reségből. A szocialista bri­gádok jó munkáját külön is megjutalmazták. A szép nyereségrészesedésen felül kifizetett jutalmak összege — amelyet a jók közül is a legjobbak kaphattak — meg­haladta a 180 ezer forintot. Közülük 15 személy ezúttal a kiváló tsz-tag kitüntetést is megkapta. A megyei, városi párt- és állami vezető testületek ne­vében Horváth János kö­szöntötte az apátfalvi szö­vetkezeti gazdákat, s gratu­lált újabb kiemelkedő ter­melési sikereikhez. Ugyan­akkor az állattenyésztésben rejlő termelési tartalékokra, szervezésbeli fogyatékossá­gok megszüntetésére nyoma­tékkal felhívta a figyelmet.­­ Termelőszövetkezeti zárszámadások SZOMBAT, 1983. FEBRUÁR 1. Tömörkény, Alkotmány Tsz Az új vezetőség is siker­rel vette az akadályt, ismét kiemelkedő eredménnyel zárta az évet a tömörkényi Alkotmány Tsz kollektívája. A számok egyértelműen bi­zonyítják: több húst, tejet, gabonát, fűszerpaprikát ,és halat rakott a tagság a nép­gazdaság képzelt asztalára. Kőhegyi Sándor, a tsz el­nöke a tegnap megtartott küldöttgyűlésen a beszámo­ Mezőgazdasági könyvh­ónap Országos ünnepség Egerben, megyei megnyitó Csanyteleken Az agrárszakemberek tu­dásának állandó fejlesztése, az új ismeretek elsajátítása elképzelhetetlen megfelelő, jó szakirodalom nélkül. A magyar mezőgazdaság fejlő­désében fontos termelési té­nyező volt, maradt és lesz is a dolgozók szakmai tuda­dása, felkészültsége. Az ag­ráreredmények magukban hordozzák a felkészült me­zőgazdászok munkáját Te­vékenységükhöz, az eredmé­nyekhez érdemben járult hozzá a mezőgazdasági szak­írógárda, a Mezőgazdasági Kiadó, valamint a szak- és közművelődési könyvtárak, könyvterjesztő egységek egész sora. Pénteken Egerben meg­nyitották az 1988 évi mező­gazdasági könyvhónapot. Az MSZMP Heves megyei Bi­zottsága Oktatási Igazgató­ságának nagytermében ren­dezett ünnepségen Köpeczi Béla művelődési miniszter mondott beszédet. Méltatta a mezőgazdaság szocialista fejlődésének eredményeit, annak társadalmi, kulturális összefüggéseit és szólt arról, hogy mindezekben az ered­ményekben nagyon fontos szerepet töltenek be a köny­vek. Ezt követően Köpeczi Béla, valamint Papócsi László me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes kitünte­téseket adott át a mezőgaz­dasági szakkönyveket készíti a kiváló nyomdászoknak és a terjesztésükben élenjáróknak. A megnyitó alkalmából az oktatási igazgatóság aulájá­ban kiállítást rendeztek a mezőgazdasági könyvújdon­ságokból. Az országos mezőgazdasági könyvhónap megnyitójával azonos napon, tegnap Csany­teleken a Petőfi Sándor Mű­velődési Házban megnyílt a megyei mezőgazdasági könyvhónap is. Szilágyi Ernő, az intenzív zöldségtermesz­­a Csongrád megyei Tanács tés időszerű kérdéseiről tar­­olt mezőgazdasági és élelme­­zett előadást résügyi osztályának vezetője A megnyitó alkalmából teltház előtt tartott­ meg- Csanyteleken bemutatták a nyitó beszédét. Ezután dr. könyvhónap újdonságait, Túri István, a Budapesti amelyeket az érdeklődők Kertészeti Egyetem docense helyben megvásárolhattak. A könyvkiállítás egy részlete. (Fotó: Pintér József) Népfront­­tanácskozások Az országos elnökség ülése Pénteken Kállai Gyula elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1982. november 11-i ülésén áttekintette a magyar válasz­tási rendszer tapasztalatait, s megállapította, hogy a tár­sadalomban végbement fej­lődés indokolttá teszi a vá­lasztási rendszer továbbfej­lesztését. A Központi Bizott­ság felkérte a Hazafias Nép­front Országos Tanácsát az elgondolások véleményezésé­re és javaslatainak megtéte­lére. Az országos elnökség tagjait Pozsgay Imre, a nép­front főtitkára tájékoztatta az MSZMP KB azzal kap­csolatos előzetes elképzelé­seiről. A vitát követően az elnökség döntött az országos tanács ülésének összehívásá­ról és a téma napirendre tű­zéséről. Miként az elnökségi ülé­sen is megállapítottak, a be­vált alapelveket megtartva tovább kell erősíteni válasz­tási rendszerünk demokra­tikus vonásait, növelni kell a választópolgárok és a Ha­zafias Népfront szerepét, pontosabbá és egyszerűbbé kell tenni a választások elő­készítésének és lebonyolítá­sának szervezeti és eljárási rendjét. Az országos elnökség ülé­sén felszólalt: Apró Antal, Asbót Jánosné, Ádám Antal, Bartha Tibor, Bencsik Ist­ván, Bognár József Goszto­­nyi János, Horváth Éva, Ist­ván Lajos, Kerkápoly Endre, László Andor, Mezey Barna, Papp Lajos, Pethő Tibor, P­ónai Rudolf, Sebestyén Nándorné, Straub F. Brúnó és V. Nagy Imre. Vitafórum A cigányfiatalok oktatásá­nak gondjairól tanácskoztak pénteken a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának székházában. Az eszmecse­rén — melyet az országos el­nökség mellett működő ci­gányfórum szervezett —köz­oktatási rendszerünk egészét mérlegre téve vizsgálták: milyen lehetőségei vannak az eltérő életmódból, a nyel­vi nehézségekből adódóan hátrányos helyzetű cigány­­fiatalok oktatási feltételei­nek javítására. Ez természe­tesen csak a közoktatás fej­lesztésének egészén belül oldható meg — hangoztatták a résztvevők. A hozzászólók hangoztatták azt is, hogy­­még mindig vannak olyan előítéletek, melyek gátolják a cigányszármazásúak társa­dalmi integrálódását. -------------------------------------------3

Next