Csongrád Megyei Hírlap, 1983. augusztus (40. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-02 / 181. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VYAR - SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAP ! 1983. AUGUSZTUS 2., KEDD 40. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT Vásárhelyi kiadás Vasárnap Budapesten: Megkezdte munkáját a 68. eszperantó világkongresszus Gáspár Sándor mondott ünnepi megnyitót Vasárnap délelőtt a Budapest Sportcsarnokban az eszperantó himnusz hangjairól megkezdődött a 68. eszperantó világkongreszszus. A nagyszabású találkozót Crégoire Maertens, az Eszperantó Világszövetség elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a 70 országból összegyűlt mintegy ötezer eszperantistát, valamint a kongresszus elnökségében helyet foglaló vendégeket, köztük Gáspár Sándort, az Elnöki Tanács helyettes elnökét, a rendezvény fővédnökét és Sarlós Istvánt, a Minisztertanács elnökhelyettesét, a védnöki testület elnökét. Kedves jelenet következett ezután: az egyhetes tanácskozással egy időben zajló nemzetközi eszperantista gyermekkongresszus résztvevői és magyar úttörők köszöntötték a küldötteket. Ezután Gáspár Sándor a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar dolgozók és az eszperantisták világtalálkozójának otthont nyújtó főváros lakosságának nevében köszöntötte a 68. eszperantó világkongresszus valamenynyi résztvevőjét, majd arról szólt: nem tudni, hogy Bábel legendájának van-e történeti alapja, de az tény, hogy az emberiség egész történelme során nyelvi megosztottságban élt. E helyzet megváltoztatásának szándéka vezette azokat, akik csaknem száz esztendeje lerakták egy közös nyelv, az eszperantó alapjait. Az eszperantóét, amely a kölcsönös megismerés és megértés nyelve, s elősegítheti, hogy a világon létrejött valamennyi szellemi és kulturális érték az egész emberiség közkincsévé váljék. Ezért — folytatta — az eszperantisták mozgalmát az utóbbi évtizedek egyik legtisztább, legnemesebb mozgalmának tekinthetjük. A továbbiakban arról beszélt: minden embert az lelkesít, ha látja munkája eredményét. Ezen a kongresszuson az eszperantisták jelentős sikerekről, valóban jó eredményekről adhatnak számot, s ez méltán töltheti el őket büszkeséggel. Gáspár Sándor befejezésül alkotó, eredményes munkát kívánt a kongreszszusnak. A vendéglátó magyar eszperantisták nevében Baróik Endre, a Magyar Eszperantó Szövetség főtitkára köszöntötte a mozgalomnak a világ minden tájáról összesereglett tagjait. Elmondotta: népünk joggal érezheti megtisztelőnek, hogy a világszövetség Budapestet választotta a kongresszus színhelyéül. Ez a magyar eszperantó mozgalom elismerése, de ezen túl megbecsülése hazánk nyitott, a békés egymás mellett élés jegyében párbeszédre, kölcsönösen hasznos kapcsolatokra törekvő politikájának is. Ezt követően Grégoire Maertens ismertette számos nemzetközi szervezet üdvözletét, amelyekben eredményes munkát kívánnak*'# kongresszusnak. A tanácskozás fő témájának bevezető előadását Richard E. Butler, a Nerp-'mzetközi Távközlési Unió (ITV) főtitkára, a hírközlési világév főkoordinátora, a kongresszus díszvendége tartotta A hírközlési világév és a kommunikáció címmel. Hangsúlyozta, hogy a kommunikációnak kulcsfontosságú szerepe van a nemzetek társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődésében, és a népek közötti megértésben. Áttekintette a távközlés technikai fejlődését, szólt azokról a legégetőbb gondokról, amelyek enyhítéséért az ENSZ közgyűlése 1983-at hírközlési világévvé nyilvánította. Az eszperantistákkal való együttműködés jelentőségére rámutatva kifejezte azt a véleményét: Az unió technikai eszközök felhasználásával, az esmerantó világmozgalom pedig a nemzetek és a népek közötti nyelvi korlátok leküzdésével azonos célokért munkálkodik. Délután ünnepségen emlékeztek az Eszperantó Világszövetség 75 évvel ezelőtti megalakulására. Grégoire Maertens áttekintette az egyre erősödő mozgalom eddigi történetét, s előadásában nagy teret szentelt a világ eszperantistái előtt álló feladatoknak. Ezt követően a különböző országok eszperantó, mozgalmának vezetői köszöntötték a kongresszust., Az ünnepség után kezdte meg munkáját a kongresszus nemzetközi egyeteme, melynek egyhetes programjában , az orvostudománytól a környezetvédelemig, a legkülönfélébb témakörökben hangzanak el előadások. A kongresszus szervezői vasárnap egész napos rendezvényre invitálták a budapestieket a Városligetbe. Kirakodóvásár, táncház és sok más látnivaló várta az érdeklődőket. A színes programcsokor legérdekesebbje az eszperantó fórum volt: az Eszperantó Világszövetség, tekintélyes vezetői válaszoltak a fővárosiaknak a nemzetközi nyelvre, és a hozzá kapcsolódó mozgalom céljaira, jelenére és jövőjérevonatkozókérdéseire. Este a Budapest Sportcsarnokban a kongresszus magyar nemzeti estjének (Folytatás a 2. oldalon.) A bal parti után: töltéserősítés a Maros jobb partján is Már évek óta jelentős vízügyi beruházásokat valósít meg az ATIVIZIG Csongrád megyében. Ezek közül legszámottevőbb volt a csongrádi vízlépcső előkészítésének munkái,nngyot nagyberuházásként valósítottak volna meg, de időközben leállították. A szünetelő beruházás azonban mégis munkát ad az illetékeseknek, hiszen az eddig végzett munkák, a védőtöltés építésével, mintegy 50 hektár területű tó létrehozására adnak lehetőséget a haltenyésztés céljából. S természetesen gondoskodni kell a terület kezeléséről, az eddig elkészült létesítmények állagmegóvásáról. Pillanatnyilag szünetel a szegedi medencés kikötő építkezése is. Jelentős mennyiségű földmunkát végeztek el, de a beruházás folytatásához, a közraktárház építéséhez még nem kapták meg az engedélyt. A Maros bal parti töltésének erősítése befejezéshez közeledik. Az első félévben erre közel 6 millió forintot használtak fel. A második negyedévben befejeződött a távszállításos földmunka, s folytatódtak a deszka fehértói bekötő út építési munkái. Megkezdődött a deszki szertár, a Deszk—Fehér-tó védközpont létesítése, építése, és a földmunka második ütemének keretében a töltés panelozása. Ezt a munkát terv szerint ez év decemberéig befejezik. A Mátyás-halmi-főcsatorna térségében folyó vízügyi beruházás 1983-ra előirányzott összege, közel 12 millió forint volt. Ebből az első félévbenközel 48 százaléknyi összeget használtak fel. Folytatták a torkolati szivattyútelep építését. Megkezdődött az úgynevezett 9-es számú híd építése, valamint a Nagyfa—Hódtó összekötő csatorna alsó, szakaszának kotrása. Előreláthatóan a célcsoportos előirányzat csökkenése miatt ezt a beruházást 1984—85- ben szüneteltetik. Viszont új beruházásként indul a Maros jobb partjának töltéserősítése. A második negyedévben jóváhagyták a beruházás engedélyi okmányát. Az előirányzott összeg 135,6 millió forint. Ezt teljes egészében költségvetési juttatásból fedezik. A munkákat ez év harmadik negyedévében kezdik meg, és még az idén 6 millió forintot használnak fel a tervezésre, az építés előkészítési munkáira. A beruházási program 14,5 kilométer árvízvédelmi fővédvonal megerősítését tartalmazza. Ezt két ütemben valósítják meg. A mezőgazdasági célok érdekében javítják, illetve korszerűsítik az Alsó-Tiszavölgyi öntözőrendszert. Az első félévben az ez évre tervezett 6 millió forintból csupán 800 ezer forintot használtak fel. A kivitelezési munkák a gyulai csatorna építésével megkezdődtek, a további kiviteli terveket készítik. Újabib agrokémiai telepek épülnek Országszerte hozzáláttak az agrokémiai telepek hálózatának kiépítéséhez. A MÉM összesítése szerint eddig 30 létesítmény készült el, a korszerű tárolókban gépesítették az anyagmozgatást, és gondoskodtak a vegyi anyagok helyes kezeléséről. A kedvező tapasztalatok alapján 12 helyen építenek újabb telepeket, ezek egy része még az idén elkészül. A telepeket a legtöbb esetben a könyező gazdaságok és a forgalmazó vállalatok öszszefogásával hozták létre. A beruházási költség ugyanis elég magas, esetenként eléri a 60—80 millió forintot, s ez egy-egy üzem anyagi erejét meghaladná. A tárolókhoz vasúti vágány, illetve közúti hálózat vezet, és így az anyagok beszállítása és szétosztása nem okoz gondot. A legújabb adatok szerint a mezőgazdaság területének már csaknem 30 százaléka tartozik valamelyik agrokémiai társuláshoz, a létesítmények befogadóképessége azonban egyelőre még szűkös, és közvetlenül a terület 10 százalékát tudják ellátni. A további készletet a megyei Agrokertelepekről, illetve a műtrágyagyárakból fuvarozzák a gazdaságokba az agrokémiai központok közvetítésével. A központok ráfizetéssel működnének, ha csak a műtrágya készletezésével foglalkoznának. Ezért a jövedelmezőséget szolgáltatásokkal javítják, szállításra és raktídásra vállalkoznak, megrendelésre elvégzik a vegyszeres kezeléseket, szaktanácsot adnak. Több helyen egyéb feladatokat is ellátnak, például olajat tárolnak, vagy betont állítanak elő. Az újabb gyakorlat szerint a telepek beruházási programját több szakaszban valósítják meg, így már az első egy-két évben hasznosíthatják az épületeket és az elsőként beszerzett gépeket. Később — az anyagi lehetőségek ismeretében — újabb helyi fejlesztéseket végeznek, kiegészítve a létesítményt, például szolgáltató részleggel és a korszerű laboratóriummal. Olaj helyett földgáz Országos program, hogy az energiahordozókat, az olajat, a gázt és a szenet, az eddiginél gazdaságosabban használjuk fel, ugyanakkor csökkentsük az importanyagok felhasználását, illetve a drágább tüzelésűt olcsóbb hazaira cseréljük fel. Értékes lehet az átállás a zömében importolajról a hazai földgázra, még akkor is, ha lényegében nem takarítunk meg energiát (kalóriát), de az energiahordozók árának különbsége a beruházást bizonyítottan gazdaságossá teszi. A Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat szegedi aszfaltkeverő telepén több mint 7 millió forintos beruházási költséggel az eddig nagy mennyiségben felhasznált tüzelőolajat földgázzal váltják fel. Az aszfaltkeverő üzem a Budapesti út mentén Már felszerelték a földgáztüzeléshez szükséges égőfejet. (Fotó: Pintér József)*1