Csongrád Megyei Hírlap, 1984. október (41. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-02 / 231. szám
Magyar napok Tallinnban Ünnepélyes keretek között nyílt meg hétfőn délután Tallinnban, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosában a magyar gazdasági és műszaki napok rendezvénysorozata. A Magyar Kereskedelmi Kamara és az MTESZ, a szovjet és az észtországi Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével rendezte meg — hetedik alkalommal — a Szovjetunióban immár hagyományosnak számító magyar napokat. A megnyitón elhangzott beszédében Marjai József miniszterelnök-helyettes szólt a magyar—szovjet kapcsolatok jelentőségéről, gazdasági együttműködésünk szerepéről, a magyar gazdaság előtt álló feladatokról. A vendéglátók nevében G. A. Tiiszpojeg észt miniszterelnök-helyettes, a tervbizottság elnöke köszöntötte a megjelenteket. A nap folyamán a kormány elnökhelyettese megbeszélést folytatott K. E. Vajnóval, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával, és B. E. Szaullal, az Észt SZSZK Minisztertanácsának elnökével. Moszkvai és washingtoni visszhang il szovjet-amerikai megbeszélésekről Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Ronald Reagan amerikai elnök pénteki washingtoni találkozója sajnos nem támasztja alá, hogy bármilyen pozitív gyakorlati változás következett volna be az Egyesült Államok kormányzatának külpolitikájában — állapítja meg vasárnapi számában a Pravda. A lap vasárnapi nemzetközi szemléjében felidézi Reagan, a hét elején mondott ENSZ-beszédét is, leszögezve, hogy az elnök patetikus békeszólamai éles ellentmondásban vannak kormányzata gyakorlati tetteivel. Az elnök ugyan, azt hangoztatta, hogy le akarja dönteni a szovjet és az amerikai nép közötti korlátokat, ki akarja küszöbölni az őket elválasztó politikai bizalmatlanságot, ám Washington éppen e kijelentés napján közölte, hogy megkezdi az Amerika Hangja rádióálomás, a szocialista országok elleni pszichológiai háború egyik fő eszközének egymilliárd dollárnál is többe kerülő modernizálását Reagan elismerte azt is, hogy nincs ésszerű alternatívája a fegyverzetellenőrzésről folytatott szovjet— amerikai tárgyalásoknak. Ugyanakkor Armacost külügyminiszter-helyettes már egy nappal az elnök beszéde után kategorikusan tagadta az amerikai rakéták Európából történő kivonásának lehetőségét. Washington pedig jól tudja, hogy a Szovjetunió mindaddig nem ül le a tárgyalóasztalhoz, amíg reá irányulnak az első csapás mérésére alkalmas amerikai „eurorakéták”. Mint Rogers tábornoknak, a NATO európai haderői főparancsnokának egyik kijelentése bizonyítja, Washingtonnak az sem fordul meg a fejében, hogy beleegyezzen a vegyi fegyverek betiltásába. Tények cáfolják az amerikai elnöknek azt a kijelentését is, hogy kormányzata kész kedvező választ adni a Szovjetuniónak a világűr militarizálásának elkerülése érdekében tett javaslatára. Az amerikai kongreszszus által gyakorlatilag már jóváhagyott jövő évi katonai költségvetés ugyanis előirányozza egy világűrbe telepített eszközöket is magába foglaló gigantikus rakétaelhárító rendszer létrehozását — mutat rá a Pravda. • „Intenzív és néha filozofikus jellegű” eszmecserének minősítette Scultz amerikai külügyminiszter az elmúlt héten megtartott magas szintű szovjet—amerikai megbeszéléseket. Schultz szerint megállapodás jött létre arról, hogy a két fél továbbra is rendszeres kapcsolatban marad egymással, a diplomáciai csatornákon keresztül. „Bízunk abban, hogy így megvitatjuk a most felmerült kérdéseket és tárgyalni fogunk néhány fontos témáról” — hangoztatta a külügyminiszter az ABC televíziós hálózatnak vasárnap adott nyilatkozatában. Gromiko külügyminiszterrel megtartott találkozóiról szólva azt mondotta, hogy azon érintették a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit, a regionális kérdéseket és a fegyverzetkorlátozás témáit is. Ezek a problémák Gromikónak Reagan amerikai elnökkel megtartott eszmecseréjén is felmerültek. A külügyminiszter szerint a lehetséges eljövendő tárgyalásokon olyan megállapodásokra kell eljutni, amelyek „mindkét fél számára előnyösek”. Ezeken a tárgyalásokon kell tisztázni, milyen tettekre van szükség a két fél részéről. Gromiko leszögezte: az amerikai fél hangváltása nem elegendő, a szavak helyett tettekre van szükség. Schultz határozottan tagadta, hogy az amerikai fél a tárgyalásokon felvetette volna: hajlandó elfogadni az űrfegyverekre vonatkozó, a Szovjetunió által javasolt moratóriumot. Derűlátóan nyilatkozott azonban arról, hogy előbb-utóbb sor kerülhet az űrfegyverkezésről, illetve a fegyverzetkorlátozás egyéb témáiról folytatandó szovjet—amerikai tárgyalásokra. Országgyűlési tisztségiselők tanácskozása Hétfőn a Parlamentben tanácskozást tartottak az országgyűlés tisztségviselői, a megyei képviselőcsoportok és az állandó bizottságok vezetői. A képviselőket Apró Antal, az Országgyűlés elnöke tájékoztatta a soron következő, őszi ülésszakkal kapcsolatos tudnivalókról. Az október 18-án kezdődő plénum várhatólag megvitatja a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényjavaslatot, a külügyminiszter beszámolóját kormányunk nemzetközi tevékenységéről, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének tájékoztatóját a Tanácstörvény végrehajtásáról. E témákat dr. Markója Imre igazságügy-miniszter, Nagy János külügyminisztériumi államtitkár és Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke ismertette, majd Markója Imre tájékoztatást adott a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével összefüggő jogszabály-előkészítő munkáról. (MTI) 2 Csongrád megye bemutatkozik barátainak (Folytatás az 1. oldalról.) Jeltésekkel és berendezésekkel szerelték fel. Területünkön az ipari fejlesztés gyorsulásában döntő szerepet játszott a párt vidéki iparfejlesztési politikája. Hatására ma már az összfoglalkoztatottakon belül az iparban és építőiparban dolgozók részaránya megközelíti a 40 százalékot. Ma Csongrád megye ipara különösen jelentős részt vállal az ország energiahordozóval való ellátásában, hiszen az ország kőolaj- és földgáztermelésének közel kétharmadát adja. Jelentős részarányt képvisel az ország élelmiszer-ellátásában, és az exportra kerülő termékek gyártásában, így ilyen termékekben, mint a szalámi (az országos termelés 80 százaléka), és egyéb húsáruk, a fűszerpaprika (az országos termelés 40—46 százaléka), cipők, kötöttáruk, bútorok, műszaki gumiáruk, mezőgazdasági gépek, kábelek, villamosszerelési cikkek, a mérlegek (az országos termelés 75 százaléka), egészségügyi és háztartási porcelánáruk, és számos más egyéb termékek előállításában. Fnrminarunk a felszabadulás előtt rpilltPdlilllll döntően kézi munkára épülő, és még nagyvállalati szervezetben is kisipari jellegű volt Ma már korszerűen iparosodott, jelentősen gépesített, nagyüzemi jellegű ágazat. A szovjet berendezésekkel működő házépítő kombinát, az automatizált betongyár, és számos más, korszerű építőipari terméket kibocsátó üzem jelentős feladatot lát el, nemcsak a megye településeinek fejlesztésében, hanem az ország különböző területein is. A mezőgazdaság szocialista átszervezése — hasonlóan az országoshoz — Csongrád megyében is megtörtént az 50-es évek végén, a 60-as évek elején. Viszonylag rövid idő alatt konszolidálódtak a szocialista nagyüzemek, s ma a megye földterületének 96 százalékán szervezik a mezőgazdasági termelést. Számos korszerű termelési eljárás meghonosításával, gépesítéssel, a növénytermelési hozamokat több mint duplájéra növelték. Amíg a felszabadulás előtt több év átlagában egy hektáron 12—13 mázsa búza termett, az utóbbi 5 évben — több súlyos aszálykár ellenére is — a búza termésátlaga 36—42 mázsa körül van. Kukoricából a felszabadulás előtti 17 mázsás átlagról 50—67 mázsára emelkedett a terméshozam. A megye minden lakosára évenként 1,62 tonna gabonatermés jut. Az állatállomány évről évre növekszik, s az utóbbi években minden Csongrád megyei lakosra 213 kilogramm sertéshús, 35 kilogramm marhahús, 300 liter tej, 74 kilogramm baromfihús. 385 darab tojás termelése jut. A megye korábbi tradícióit felhasználva, tovább fejlődött a gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermelés. Lényegében változatlan, sőt egy-egy növényi kultúrában csökkenő területen — egyharmadnyi létszámmal — többszörösen nagyobb értéket állítanak elő a megye mezőgazdasági dolgozói a felszabadulás előttinél. Különösen jelentős a megye természeti kincsének, a termálvíznek a hasznosítása a mezőgazdaság területén. Ma az ország üvegházterületének 40 százaléka, a fóliasátras zöldségtermelés 16 százaléka van Csongrád megyében, télen is foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőséget biztosítva a mezőgazdasági dolgozóknak. A szállítást végző szervezeteink nemcsak a járműpark és egyéb eszközállomány nagymértékű növekedésével gazdagodtak, hanem a dízelesítési és vasút-villamosítási program következetes végrehajtása hatására — a mai kor műszaki színvonalára emelkedtek. Jelentős a szerepük nemcsak a belső szállítási feladatok megoldásában, hanem a nemzetközi kereskedelmi forgalom nagy részét bonyolítják le. Megyénk területén működő kereskedelmi vállalatok nemcsak területünkön, de a Délkelet-Magyarországon élő emberek ellátásában is szerepet játszanak. Mind színvonalasabban bonyolítják le az évenként területünkre érkező, vagy itt átutazó több millió bel- és külföldi turista ellátását. Bár a felszabaduláskor is jelentős kulturális, tudományos és egészségügyi bázisokkal rendelkezett Csongrád megye, ez a néphatalom évei alatt szintén nagy ütemben fejlődött. Megyeszékhelyünk — Szeged — az ország egyik legjelentősebb kulturális központja. Itt működik a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központtá, mely ebben a tudományágban az ország vezető intézménye. Ugyancsak Szegeden van a magyar gabonakutatás központi intézménye, amely összehangolja (az akadémiai intézetek kivételével) az ország területén működő gabonakutató állomások munkáját. Jelentős a zöldségtermeléssel kapcsolatos mezőgazdasági kutatótevékenység valamint a felsőoktatási intézményekben működő természet- és társadalomtudományi kutatóbázisok munkája. A két egyetem és 6 főiskola nemcsak a megyét, hanem az ország nagy részét látja el felsőfokú képzettségű szakemberekkel. Nagy tradíciókra tekint vissza a döntően a megye második legnagyobb városára , Hódmezővásárhelyre épülő alföldi képzőművészeti iskola, melynek vonzáskörébe közel száz képzőművész tartozik. Élénk és sokoldalú népművészeti tevékenység él és fejlődik tovább, melynek jelentős gazdasági kihatása is van, termékeik külkereskedelmi értékesítése következtében. A Szegedi Nemzeti Színháznak főleg a zenei tagozata örvend hírnévnek, számos esetben hívják meg az ország különböző nagyvárosaiba, illetve külföldi turnékra. A minden év nyarán megrendezésre kerülő Szegedi Szabadtéri Játékok pedig ma már rangos kulturális eseménye az országnak, sőt külföldi hírnevet is vívott ki magának. Műsorán szinte minden évben neves szovjet együttesek is fellépnek, szerepelt itt már a Moszkvai Nagyszínház, valamint a Nyemirovics Dancsenkó Zenés Színház, a Leningrádi Kirov Színház, továbbá a kijevi, novoszibirszki, a tbiliszi, a permi és a rigai balett, illetve a legnevezetesebb szovjet népi együttesek (Moiszejev, Ukrán Állami Táncegyüttes és a Grúz Állami Táncegyüttes). A szabadtéri játékok megrendezéséhez biztos bázisul szolgál nemcsak a Szegedi Nemzeti Színház, hanem a Szegedi Filharmonikus Zenekar, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozata, mely jelentős nevelő munkát fejt ki. Ma már nemcsak a falvak lakossága körében ismertek, kedveltek, hanem az üzemek közművelődési tevékenységére is hagy hatást gyakorolnak az öntevékeny művészeti csoportok, különösen a néptánc és a dalkultúra fejlesztésével. Kétévenként a szakszervezetek szervezésben nemzetközi néptáncfesztiválokat rendez Szeged, melyen a szovjet és más szocialista országok együttesein kívül, tőkés országokból munkás-néptáncegyüttesek is részt vesznek, nagy közönségsikert aratva. A florffaeoili fejlődés hatásaképp dt Adadyiben átalakult a megye társadalmi arculata, ma már a lakosság 53,5 százaléka munkás, 16,5 százaléka szövetkezeti paraszt, 26 százaléka szellemi dolgozó és 4 százaléka egyéb foglalkozású. A szakmunkások részaránya nemcsak az iparban és az építőiparban, hanem a mezőgazdaságban is ugrásszerűen megnövekedett. Sajátos vonása Csongrád megye társadalmi arculatának, hogy a falun élő családok többnyire vegyes jellegűek, megtalálhatók egy-egy családon belül a mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozók mellett az ipari munkások, illetve az értelmiségiek is. A másik oldalról viszont jellemzőként hangsúlyozható, hogy a városi dolgozók (ipari munkások, de szellemi dolgozók is) részben kedvtelésből, részben jövedelmük növelése céljából, illetve családjuk ellátására, szabad idejükben mezőgazdasági tevékenységet végeznek, családi házukhoz kapcsolódó, vagy nagyüzemiig nem hasznosítható területeken létesített, úgynevezett kiskertekben. A megye lakosságának nagyobbik fele valamilyen kiegészítő másodlagos jövedelemforrással rendelkezik, amely kihatással van nemcsak az életszínvonalra, hanem életmódjára is. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megye területén több mint ezer alapszervezetével jelen van minden fontosabb gazdálkodási tevékenységet folytató egységben, illetve szellemi alkotóműhelyben. A megye minden lakótelepülésén, illetve városi települési egységekben is megtalálhatók a kommunisták szervezetei. A felnőtt lakosság több mint 10 százaléka tagja pártunknak. Túlnyomó többsége politikai és ideológiai felvilágosító- és nevelő munkát végez a lakosság körében. A szakszervezetek a bérből és fizetésből élő dolgozók 96,5 százalékát foglalják soraikba. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a fiatalok 38 százalékát tömöríti szervezetileg. Olyan tömegszervezetek, mint a Magyar Honvédelmi Szövetség, a Műszaki Természettudományi Egyesületek Szövetsége, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a Közgazdasági Társaság, a Jogász Szövetség, a Vöröskereszt az egyes sajátos érdeklődési körű, illetve szakmájú embereket fogja össze. Nemcsak tagjaik szakmai továbbképzéséről gondoskodnak, hanem mozgósítják őket a szakmai ismeretek fejlesztésére és különböző közéleti feladatok megvalósítására. Jelentős politikai szerepet tölt be megyénk életében is a lakosság legkülönbözőbb rétegeit összefogó, s a szocialista építés nagy nemzeti feladataira mozgósító Hazafias Népfront mozgalom. Mint általában hazánkban, Csongrád megyében is sajátos színfoltot képvisel a társadalmi és politikai életben a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjainak tevékenysége. A magyar—szovjet barátság erősítése — természetesen — pártunk, és minden társadalmi és tömegszervezetünk, egész népünk ügye. A Magyar —Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjainak sajátos a feladata. Az egész népünkre kiterjedő, nagy jelentőségű — a proletár internacionalista nevelés szerves részét képező — tevékenységen belül az ő munkájuk meghatározott területre irányul. Tömegpolitikai tevékenységükben a Szovjetunió fejlődését, a szovjet nép életét ismertetik környezetünkben. Segítik az orosz nyelvtanulást, az egyes területeken a szakmai tapasztalatok cseréjét, kapcsolatokat tartanak a Szovjetunió felsőfokú oktatási intézményeiben végzett magyar szakemberekkel, támogatják a magyar nyelvű szovjet kiadványok és folyóiratok terjesztését, a szovjet kultúra eredményeinek ismertetését. Sok egyéb tevékenységet is végeznek, melyek kivétel nélkül mind a Szovjetunió, a szovjet nép életéhez kapcsolódnak. Csongrád megye e szerény és rendkívül vázlatos bemutatásához szükségképpen hozzá tartozik annak hangsúlyozása is, hogy megyénk lakosai szakmai munkájukon, politikai, társadalmi és minden egyéb tevékenységükön keresztül nap mint nap kapcsolatban vannak a Szovjetunió és a testvéri Odessza terület életével. A termelőterületeken a felhasznált energiahordozók jelentős hányada, sokféle nyersanyag, gép, tudományos kutatómunkát segítő műszer, vagy más, Szovjetunióból származó segédeszköz ad lehetőséget alkotó munkájukhoz. Az ipari és mezőgazdasági termelőegységeink termékeinek jelentős hányada kerül a szovjet kereskedelembe. A tudományos és kulturális tevékenység sokoldalúan kapcsolódik a szovjet értelmiségiek munkájához. Az év szinte minden szakaszában szovjet turistacsoportok ismerkednek megyénk nevezetességeivel. Nemcsak a megye vezető testületeinek képviselői és azoknak a szervezeteknek az aktivistái, amelyek kapcsolatban vannak odesszai hasonló szervezetekkel, hanem a megye lakosságának is mind nagyobb része kíséri külön figyelemmel a testvéri Odessza terület dolgozóinak életét, munkáját, örül eredményeinek, együtt érez szovjet barátaival a felmerülő nehézségek leküzdésében. Ismerkedik munkatapasztalataival, tanul azokból és külön örömére szolgál, ha szerény munkasikereit megoszthatja szovjet barátaival. Szeretnénk, ha a barátsági napok hozzájárulnának a testvéri kapcsolatok továbbfejlesztéséhez, még több odesszai lakosban ébresztene érdeklődést munkánk, fejlődésünk, területünk szépségei iránt, ösztönözve arra, hogy látogatást tegyen nálunk. A Pennmáfl megy«!«* Odessza te-UOUIiyiOUrület lakóit nemcsak mint a tisztelt és nagyrabecsült szovjet baráti népnek küldötteit, hanem mint egy hozzájuk érzelmileg még a testvérmegyei kötődésen keresztül is közelálló barátot fogadják. Hisszük, hogy a barátsági napokkal szolgáljuk a testvérmegyei kapcsolatok továbbfejlesztését, egyben hozzájárulunk a magyar—szovjet barátság erősítéséhez is. (Az MSZMP KB tagjának, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárának cikke Odesszában, a Znamja Kommunizma mai számában jelent meg.) KEDD, 1N1 OKTÓBER 1.