Csongrád Megyei Hírlap, 1984. december (41. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-04 / 284. szám
Utószezon zöldsényümölcs export A zöldség-gyümölcs export főszezonja befejeződött, de még mindig naponta több száz vagon terményt értékesít a HUNGAROFRUCT külföldön. Legnagyobb tétel az alma, s a hűtőházakban megkülönböztetett gondot fordítanak jó minőségének megőrzésére. A Szovjetunióból megrendelt mennyiség háromnegyedét már elszállították. A termés egy részét nyugat-európai országok vásárolják meg, elsősorban az NSZK és Finnország. Brazíliában is kedvelt a magyar Jonathán, 1400 tonnával rendeltek, az áru 40 százalékát Hamburgból hűtőhajókon már útnak indították. Az elsősorban esztétikai hibák miatt az úgynevezett étkezési minőségből alacsonyabb osztályba sorolt alma is kapós lenne ipari nyersanyagként külföldön, ám a HUNGAROFRUCT az idén mégsem szállított belőle. Az elmúlt években ugyanis a konzervgyárak, mezőgazdasági üzemek bővítették feldolgozó kapacitásukat, s nagy mennyiségben fogadják a „léalmát”, amelyet feldolgozott állapotban az iparinál magasabb áron értékesít a külkereskedelmi vállalat. Az NSZK, az Egyesült Államok és Kanada a legnagyobb megrendelő, ahol különféle üdítő italok alapanyagaként használják a magyar sűrítményt. Nagy tételekben exportálják november utolsó napjaiban a jó termést adó vöröshagymát.. Miután azonban más országokban is az áltlagosnál gazdagabb volt a termés, az árak meglehetősen alacsonyak a külpiacon. Új megrendelő a Szovjetunió; eddig 500 tonnát vásárolt. A Csongrád megyei ZÖLDÉRT-től 400 tonna fokhagyma szállítmány kerül —a HUNGAROFRUCT közvetítésével — Algériába; spanyol konkurrens előtt „nyert” a csongrádi hagyma a versenytárgyaláson. A burgonya kiszállítása is megfelelő ütemben halad. A hagyományos piacok mellett Jordánia jelentkezett új vevőnek, ezer tonnát rendelt. Az idén paprikából, paradicsomból, őszibarackból, szilvából a vártnál kevesebb termett, s ez az exportot is érinti. A HUNGAROFRUCT a tartalékok feltárásával igyekszik javítni a mérlegen, a kisebb tételek eladását is körültekintően megszervezi. Pest, Győr- Sopron, Somogy megyéből hetente indítják útnak kamionokkal a pincében termesztett gombát, s a fólia alóli zöldséget. Születésnapi köszöntés December 3-án, hétfőn délelőtt Szentesen, 70. születésnapja alkalmával köszöntötték Horváth Ferencet, a munkásmozgalom régi harcosát Még 1929-ben, kőművestanonc évei alatt került kapcsolatba a munkásmozgalommal. A munkásotthonban propagandamunkát folytatott. Kőművesként dolgozott Szentesen. 1932-ben beválasztották a szakszervezet vezetőségébe. 1943 óta párttag. 1944 novemberétől a demokratikus rendőrségnél teljesített szolgálatot. 1956-ban a szentesi községgazdálkodási vállalatnál vett részt a párt újjászervezésében. Többször kapott kitüntetést és jutalmat. Birtokosa a Szocialista Hazáért Érdemrendnek. A városi pártbizottság megyei pártbizottság titkára városi pártbizottság első épületében tartott ünnepeé- köszöntötte Horváth Feren- titkára virágot adott át, jélen a megyei pártbizottsághot, és emléklapot nyújtott egészséget kívánva az ünnepében dr. Koncz János, a át neki: Labádi Sándor, a népeknek. A képen — balról jobbra —: dr. Koncz János, Horváth Ferenc, Labádi Sándor Maps törzsű Bács-Kiskun megye gyümölcstermelői évek óta keresik a megoldást a kajszibarack-termelés válságára. A megoldás szempontjából különösen ígéretes a lajosmigyei Kossuth Termelőszövetkezet módszere. Ebben a közös gazdaságban maguk nevelik a szaporítóanyagot. Alanynak a mirabolán szilvát választották, s ennek törzsét 180 centi magasan szerzik be kajszival. Az ilyen magasságban kiképzett korona túlnő a fagyzónán, s ezzel szinte átlépi a sárgabarack legveszedelmesebb ellenségét, az általában talajközelben pusztító tavaszi fagyot. A lajosmizsei tsz kísérleti ültetvényén több év átlagában egyenletes volt a hozam. Azt mondják, a felnőtt addig képes megőrizni fiatalságát, amíg szeret és tud játszani. Minden elismerésem azoké a fiatal, megszállott szakembereké, akik Kaliforniában szinte életük elemévé, munkájuk lényegévé tudták tenni a játékot. Igaz, a rohamosan terjedő divatot, a videojátékot. Jó nekik, mondják bizonyára azok a gyerekek, akik látták A HÉT vasárnapi riportját. Jó nekik, mert munkaidőben játszanak, azzal a játékkal, amely a mi gyerekeink számára, egyelőre, majdnem elérhetetlen. De bízzunk az időben, a technikában, amely végérvényesen uralja a világot, és higgyük, hogy néhány éven belül nálunk sem irigyli annyira az a gyerek, akinek nincs videojátéka azt, akinek már van. Hogy akkor a televízió népszerű játékvezetőinek esetleg nem lesz annyi munkája, mint most? Hogy akkor Egri János Elmebajnoksága kevésbé fogja elkápráztatni a nézőt hihetetlen mennyiségű új információjával, az Videojáték emberi tudás mennyiségével? Lehet. A fejlődést akkor sem lehet megakadályozni. De fordítsuk komolyra a szót. Talán nem is az volt a legfontosabb ebben a riportban, hogy milyen minőségben és mennyiségben készülnek már videojátékok. Sokkal inkább megragadta a nézőt az a szemlélet, amely meghatározza a fiatal szakemberek munkáját. Ez pedig nem más, mint a munka szeretete, az alkotó, kísérletező kedv és hajlam, a fegyelmezettség, a megszállottság. S ez már példa lehet mindenki számára. Paradox helyzet: ott azt az embert csodálják, aki napi 14 óránál kevesebbet dolgozik — nem másodállásban, gmkban — saját munkahelyén. Nálunk azt csodálják, aki a ledolgozott nyolc óra után még fél óráig bent marad, hogy aznapi feladatát befejezze. Nézőpont kérdése? Aligha intézhető el ennyivel. Hosszú ideig jelszó volt nálunk, értelmesen, hasznosan éljünk a szabad idővel. Utóbbi időben változott a jelszó, értelmesen, hasznosan, hatékonyan gazdálkodjunk a munkaidővel. Ehhez azonban szükséges, hogy minden ember érezze, szükség van a munkájára, s ő sem jár rosszul, ha becsületesen dolgozik. Kim véletlenül hangzik el naponta valamilyen fórumon, magánbeszélgetésekben a szemlélet ilyen változtatásának igénye. Ez a „játék” azonban olyan, mint az érem, két oldala van. S amíg a két oldal között nem teremtődik meg a racionális, az érdekeket egyesítő egyensúly, addig nehezen várható el, hogy minden ember megszállottja legyen munkájának, s úgy végezze, mintha saját várát építené önmagának. HONTI KATALIN Jegyzet KEDD, 1984. DECEMBER L Az elmúlt 40 esztendő társadalmi fejlődése Tudományos ülésszak — december 10—12. között Budapesten Az elmúlt 40 esztendő társadalmi fejlődése címmel tudományos ülésszakot rendez december 10—12. között Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia, az MSZMP KB Politikai Főiskolája, Párttörténeti Intézete, Társadalomtudományi Intézete, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem. A konferencia első napján egyebek közt a magyar társadalom szerkezetének alakulásáról, hazánk nemzzetközi helyzetének változásairól hangzanak el előadások. A tudományos ülésszak második napján a gazdaságpolitikai és -irányítási koncepciók változásait, iparunk 40 éves fejlődését, mezőgazdasági eredményeink forrásait, valamint társadalompolitikánk négy évtizedét tekintik át a résztvevők. Az eszmecsere-sorozat befejező napján a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés 40 évét, a művészeti kultúra négy évtizedes fejlődését, a marxizmusnak a magyar kultúrára gyakorolt hatását tekintik át az előadók. Korreferátumok hangzanak el képzőművészetünk nemzeti és egyetemes jellegéről, a felszabadulás utáni közművelődés alakulásáról, a társadalmi fejlődés konfliktusai feltárásának jelentőségéről. Számításfedeista az írvisszfsRáíjfa a Nemzetközi kollokvium Szegeden A Neumann János Számítógéptudományi Társaság Csongrád megyei szervezetének és orvosbiológiai szakosztályának rendezésében tegnap, hétfőn délelőtt Szegeden, a SZOTE oktatási épületében megkezdődött a Számítástechnikai és kibernetikai módszerek alkalmazása az orvostudományban és a biológiában című nemzetközi kollokvium. Az idei, sorrendben tizenkettedik konferencia vendégeit és résztvevőit a szervező intézmény, a Szegedi Orvostudományi Egyetem nevében dr. Minker Emil rektorhelyettes köszöntötte, majd dr. Madarász István, az orvosbiológiai szakosztály elnöke mondott megnyitó szavakat. Ezt követően dr. Naszlady Attila, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet egyetemi, tanára megtartotta Kalmár László emlékelőadását a mikroszámítógéppel segített orvosi munkáról. S hogy miért került sor az emlékelőadásra? Azért, mert a kollokvium létrehozója és támogatója Kalmár László akadémikus volt Ő határozta meg annak idején a kollokvium feladatát is, mégpedig annak kutatását, miképpen lehetne fölhasználni az elektronikus számítógépeket az egészségügyi betegellátás hatékonyságának növelésében, az orvosbiológiai kutatások modern eszközökkel történő támogatásában, az egészségügyi intézmények egyéb gazdasági tevékenységével kapcsolatos szervező munkában. A kollokviumokon az orvosokon kívül rendszeresen részt vesznek matematikusok, mérnökök, fizikusok, szociológusok. A jelenlegi háromnapos, december 5-ig tartó kollokviumon egyébként csak a bejelentett előadások száma 87. (Ekkora érdeklődés még soha nem volt, több mint 300 szakember jelent meg, s jelentős a külföldiek részvétele is, főleg a szocialista országokból.) A kollokvium sikere jól tükrözi azt a robbanásszerű változást, amely a világban — s ha egy kicsit megkésve is, de Magyarországon úgyszintén — bekövetkezett a mikroelektronika és a mikroprocesszorok területén. A mostani rendezvény érdekessége mindezeken kívül még az is, hogy megnőtt azoknak az előadásoknak a száma, amelyek témája a mikroszámítógépek közvetlen felhasználása a sebészeti, belgyógyászati és laboratóriumi osztályokon. A három nap alatt szó lesz továbbá a betegfelvételi adatok számítógépes tárolásáról, az egyes részeredmények számítógépes rendszerbe foglalásáról, az új tudományos eredmények alkalmazásáról. A kollokvium előadásaival egy időben Szegeden, a Technika Házában kiállításon láthatók azok a számítógépek, mikroprocesszoros berendezések, amelyeket az egészségügyben alkalmaznak. Tíz vállalat összefogásával: Forácsolóautomatik Nagy teljesítményű, automatizált forgácsoló gyártórendszer kifejlesztésére, gyártására és elterjesztésére szövetkezett a szerszámgépiparban érdekelt tíz iparvállalat, illetve intézmény, köztük mindkét hazai szerszámgépgyár, valamint a kutató-fejlesztő és tervezőintézetek, egyetemi tanszékek és a külkereskedelmi forgalmat lebonyolító TECHNOIMPEX. A partnerek összehangolt munkájával a következő 3-4 évben összesen hat komplett gyártórendszert állítanak elő, négyet a Szerszámgépipari Művekben, kettőt Csepelen helyeznek üzembe. Az automata gyártórendszer alkalmas lesz mindenfajta szekrény alakzaté, tengely és tárcsa alakú munkadarabok forgácsolására, megmunkálására. A vasöntvények vagy nyersacél-munkadarabok számítógép-vezérléssel formálódnak különféle alkatrészekké. A gyártórendszerbe épülő gépeket különlegesen jó minőségű alapanyagból kell készíteni, hogy az automatizált megmunkálás során minimálisra csökkenjen az üzemzavarok lehetősége. Koordinált fejlesztést és gyártást igényel a gépsor kialakítása a vezérlések és a központi számítógép, valamint a gyártórendszert kiszolgáló egységek előállítóitól. Mérőműszerek kiállítása A szovjet MASPRIBORINTORG Vállalat, valamint a Műszer- és Iroda -gépértékesítő Vállalat közös szervezésében került sor tegnap, hétfőn délelőtt Szegeden, az ipari vásár területén a „Villamos és elektronikus mérőműszerek a Szovjetunióból” című kiállítás megnyitására. A villamos paramétereket mérő elektronikus és villamos műszerek, híradástechnikai elektronikus, impulzus és rezgéstechnikai műszerek. AF- és RF-generátorok bemutatóját N. Sz. Szucskov, a MASPRIBORINTORG vezérigazgatója nyitotta meg. Elmondotta, hogy vállalatuk ebben az évben ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját, és a Szegeden bemutatott termékeik egyúttal elért eredményeiket, fejlődésük színvonalát is reprezentálják. Évente kétszázharmincmillió forint értékű áruforgalmat bonyolítanak le nyugati országoknak, közöttük Japánnak is szállítanak precíziós mérőműszereket, többek között elektromikroszkópokat. Hazánkba 7,3 millió rubel értékű műszert exportáltak. Ez év novemberében közös megállapodást kötöttek a MIGÉRT-tel (Műszer- és Irodagépértékesítő Vállalat), amely éppen az export bővítését, a szovjet termékekmegismertetését szolgálja. A kiállítás december 4-én, 5-én és 11-án tekinthető meg naponta 10-től 17 óráig a Szegedi Ipari Vásár Marx téri pavilonjában. It Magyar Politikatudományi Társaság közgyűlése A Magyar Politikatudományi Társaság hétfőn tartotta az 1984. évi közgyűlését, a Magyar Tudományos Akadémia vári kongresszusi termében. A tanácskozás bevezetőjében Péter János, a társaság elnöke utalt arra: a társadalomtudományokkal foglalkozó szakembereket napjainkban az foglalkoztatja, hogy felmérjék a 40 évvel ezelőtti események indítékait, elemezzék a tanulságokat, s megvizsgálják, milyen hatással vannak ezek mai viszonyainkra. A szakosztályok egy része elméleti kérdéseket tanulmányoz, alapkutatásokat folytat, más részük konkrét javaslatokat készít az illetékes testületek számára. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az alapkutatások nemcsak a természettudományokban, hanem a társadalomtudományokban is igen fontosak, annak ellenére, hogy társadalmi hasznosságuk nem mindig érzékelhető rövid távon. A szakosztályok munkája két fontos témát érint: a demokráciát és a szocializmust. A szakemberek arra keresik a választ, hogy a jelenlegi nemzeti és nemzetközi viszonyok között a demokrácia milyen foka és típusa valósítható meg, illetve azt vizsgálják, hogy a szocializmus mai szerkezetében Magyarországon milyen sajátságos vonások tapasztalhatók. Az elnöki megnyitót követően a szakosztályok vezetőinek beszámolóira került sor. A továbbiakban a Nemzetközi Politikatudományi Társaság (IPSA) 1985 júliusában, Párizsban megrendezendő világkongresszusáról adott tájékoztatást Szoboszlai György titkár. A konferencia központi témája: a változó állam és ennek kapcsolata a nemzeti társadalommal. Szifonalkatrész-üzem Szifonfejekhez szükséges alkatrészeket készítő üzemet alakítanak ki a Jászberényi Hűtőgépgyárban. A tervek szerint már a jövő év első felében megkezdik a termelést. Európa egyik legnagyobb autoszifon-készítő vállalatának számító jászberényi gyár vezetői szerint attól kezdve megszűnik a szifonalkatrészek ma még gyakran előforduló hiánya. A gyárban — bár az utóbbi években némileg csökkent a kereslet — az idén is háromnegyedmillió szóda- és habszifont állítanak elő. Tartósságuk fokozása és a változatosabb színskála érdekében új felületkezelési technológiát vezettek be. 3