Csongrád Megyei Hírlap, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-01 / 26. szám

Szovjet-csehszlovák külügyminiszteri találkozó A moszkvai Kremlben csütörtökön megkezdődtek a szovjet-csehszlovák kül­ügyminiszteri tárgyalások. A baráti légkörű és tel­jes nézetazonosság jegyé­ben lezajlott megbeszélésen Andrej Gromiko és Bohus­­lav Chnoupek a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit és kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó nemzetközi prob­lémákat tekintett át. Mindkét részről megelé­gedéssel a gyümölcsözően fejlődő szovjet—csehszlovák együttműködésről. A nemzetközi kérdések megvitatásával összefüggés­ben Chnoupek üdvözölte Andrej Gromiko és George Schultz genfi megbeszélései­nek eredményeit. A szov­jet és a csehszlovák kül­ügyminiszter megerősítette, hogy azonosan értékelik a jelenlegi nemzetközi hely­zetet, s hangsúlyozták: to­vábbra is érvényben van­nak a Szovjetunió, valamint a Varsói Szerződés tagál­lamainak javaslatai. A felek megerősítették, folytatják erőfeszítéseiket azért, hogy sikerüljön ha­ladást elérni az európai bizalom- és biztonságerősí­tő, valamint leszerelési kér­désekről tárgyaló stockhol­mi konferencián. Andrej Gromiko és Bo­­huslav Chnoupek a nukleá­ris fenyegetés elhárítása, a kozmikus és nukleáris fegy­verkezési hajsza megfékezé­séért folytatott küzdelem szempontjából nagy jelen­tőségűnek értékelte a hat ország állam- és kormány­főinek Új-Delhiben megtar­tott tanácskozásán elfoga­dott dokumentumot. A szovjet—csehszlovák külügyminiszteri megbeszé­lések ma, pénteken folyta­tódnak. 2 Elméleti konferencia »A béke és a szocializ­mus megbízható pajzsa” címmel elméleti konferen­ciát tartottak a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek törzsé­ben. A Varsói Szerződés alá­írásának közelgő harmin­cadik évfordulója alkalmá­ból tartott tanácskozáson Viktor­­Kulikov marsall, a tagállamok egyesített fegy­veres erőinek főparancsno­ka azt hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés szerve­zetének egész harmincéves történetét az európai szo­cialista országoknak a bé­kéért és­­az atomháborús fe­nyegetés ellen folytatott harca töltötte ki. A konferencián felszólalt Anatolij Gribkov hadsereg­tábornok, a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegyveres erői törzsének fő­nöke, és a tagállamok had­seregeinek több képvise­lője. Athéni , béketalálkozó Nemzetközi békekonferen­cia nyílt meg csütörtökön Athénban 50 neves közéleti személyiség részvételével. Az egynapos értekezlet résztvevői — a „hatok” hét­fői új-delhi találkozójához kapcsolódóan — a békéért és a nukleáris leszerelésért vívott harc feladatairól ta­nácskoztak. öt földrészről, huszonhat ország képviseletében érkez­tek közéleti személyiségek az athéni találkozóra. A „hatok” közül négyen — Andreasz Papandreu görög miniszterelnök, Raul Alfon­­isin argentin elnök, Olof Palme svéd miniszterelnök és Julius Nyerere tanzániai elnök — voltak jelen. Részt vett a tanácskozáson Bruno Kreisky volt osztrák kancel­lár, Pierre Elliot Trudeau volt kanadai miniszterelnök, Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára és számos­­ más neves politikus. Papandreu, Alfonsin, Nye­rere és Palme tájékoztatta az értekezlet résztvevőit a „hatok” leszerelési felhívá­sáról. A vendéglátó ország kormányfője megnyitó be­szédében a világ közvéle­ményének mozgósításában jelölte meg az athéni ta­nácskozás célját. Julius Nyerere hangsúlyozta, hogy a közvéleményt a fegyver­kezési hajsza veszélyének tudatára kell­­ébreszteni. Raul Alfonsin rámutatott, hogy egy atom­katasztrófa nem csupán a hadviselő or­szágok, hanem egész boly­gónk tragédiája lenne. Ole Palme leszögezte: nem csökken az emberiséget fe­nyegető veszély mindaddig, amíg nem születik megegye­zés az atomfegyverek fela­gyasztásáról. Andreasz Papandreu görög miniszterelnök — jobbról a harmadik — megnyitja a tanácskozást. (Telefotó: AP—MTI—RS) Dél-Libanon Újabb összecsapás A dél-libanoni Dzsezzine közelében újabb összecsapás volt a libanoni ellenállás harcosai és a megszálló iz­raeli csapatok katonái kö­zött. A Dél-Libanonból tör­ténő csapatkivonás első fá­zisát végrehajtó izraeli had­sereg egységei a palesztin harcosok által használt bun­kereket és lövészárkokat robbantottak fel azért, hogy azokat később a palesztin fegyveresek már ne használ­hassák. Távozik tisztéből Jeane Kirkpatrick Véglegesen távozik tiszté­ből Jeane Kirkpatrick, az Egyesült Államok ENSZ- nagykövete. A szélsőségesen konzervatív politikus még a múlt évben nyúj­totta be le­mondását , azzal a kevéssé titkolt szándékkal, hogy ma­gasabb politikai­ tiszthez jus­son Reagan átszervezett kormányában. A konzerva­tív politikai erők azt akar­ták elérni, hogy a szovjetel­lenes magatartásáról ismert Kirkpatrick a külügyminisz­teri, vagy a nemzetbiztonsá­gi főtanácsadói tisztet kapja meg. Reagan elnök azonban közölte, hogy ezek a posztok foglaltak, s elégedett jelen­legi birtokosaikkal. Kirk­­patricknak az elnök felaján­lott ugyan viszonylag magas posztokat — így az amerikai segélyprogram irányítását —, de a nagykövet­nő ennél töb­bet akart, így nem fogadta el a megbízatást. Kirkpatrick utóda az ENSZ- ben washingtoni értesülé­sek szerint Vernon Walters volt tábornok, a CIA egyko­ri igazgatóhelyettese, jelen­leg a kormány utazó nagy­követe lesz. Jeane Kirkpatrick az ame­rikai konzervatív mozgal­mak dédelgetett kedvencei közé tartozik. A különböző konzervatív csoportosulások szerint távozása érzékeny veszteség ennek a politiká­nak. Szolidaritási tanácskozás Budapesten, január 2­­— 30-án tartotta idei első ülé­sét az arab népekkel vállalt szolidaritás nemzetközi tit­kársága. A tanácskozás há­zigazdája a DIVSZ volt. A küldöttek és megfigyelők véleményt cseréltek a Kö­zel-Kelet politikai helyzeté­ről, és megállapították, hogy annak alakulása szo­rosan összefügg a világbéke és az emberiség biztonsága ügyével. Megvitatták az arab népekkel vállalt szo­lidaritás időszerű feladatait, s a nemzetközi titkárság te­vékenységét. A titkárság 1985-ös mun­­katervében szereplő prog­ramok célja, hogy támogas­sák a palesztin nép, és egyetlen jogos képvisel­ője, a PFSZ harcát. A résztve­vők aláhúzták a térség ha­ladó erői összefogásának egyre növekvő jelentőségét. A záródokumentum megál­lapítja, hogy 1985-ben, a fa­sizmus feletti győzelem 40. évfordulója jegyében ■ a nemzetközi titkárság együtt­működik valamennyi hala­­dó, békeszerető erővel a vi­lágűr militarizálásának megakadályozásáért, a fegy­verkezési verseny megállítá­sáért. Az ülésen részt vett kül­döttségek vezetőit fogadta Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnö­ke. Faluvégi Lajos Berlinben Faluvégi La­josnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, az Országos Tervhi­vatal elnökének vezetésével csütörtökön küldöttség uta­zott Berlinbe Gerhard Schürernek, az NDK Mi­nisztertanácsa elnökhelyet­tesének, az Állami Tervbi­zottság elnökének meghívá­sára. Tárgyalásokat folytat­nak a két ország közötti gazdasági és műszaki együttműködés kérdéseiről, valamint az 1986—90. évek­re szóló népgazdasági ter­vek egyeztetéséről. USA Reagan elnök igyekszik nyomást gyakorolni az ame­rikai törvényhozás tagjaira a katonai költség­vetés elfo­gadtatása érdekében. A jö­vő héten előterjesztendő új költségvetésben ugyanis — amelyben számos szociális jellegű kiadást csökkenteni kívánnak — a katonai költ­ségvetést csak minimális mértékben akarják vissza­fogni, s ez máris kemény el­lenállásba ütközik a kong­resszusban. Reagan szerdán a képvise­lőház megajánlási bizottsá­gának tagjait hívta meg ta­nácskozásra, csütörtökön pe­dig a fegyveres erők bizott­ságának tagjaival találko­zott. Az elnök az­zal érvel, hogy a Genfben márciusban megnyíló leszerelési tárgya­lások küszöbén az Egyesült Államoknak ,,kellő határo­zottságot” kell tanúsítania a megfelelő megegyezés kiví­vása érdekében — e határo­zottságot pedig elsősorban a fegyverkezési programok tá­mogatása jelenti. Az elnök a tanácskozáso­kon kifejtette elképzeléseit a genfi tárgyalásokról is. Azt mondotta például, hogy közölte az amerikai küldött­ség vezetőivel: „ha nem tud­nak jó megegyezést elérni, keljenek fel a tárgyalóasz­taltól és menjenek haza”, mivel ..a megegyezés hiányá­nál csak egy rosszabb dolog van: a rossz megegyezés”. Katonai költségvetés Megkezdődött a 35. forduló Bécsi haderő-csökkentési tárgyalások Csütörtökön megnyílt a közép-európai haderők és fegyverzetek csökkentéséről folyó tárgyalások 35. fordulója. Az első ülés arról tanúskodott, hogy a Nyugat folytatja halogató taktikáját, és a bécsi tárgyalásokon — a szocialista országok megegyezési szándéka ellenére — egyelő­re továbbra sem várható haladás. Valerian Mihajlov nagykövet a szovjet küldöttség vezetője beszédében rámuta­tott, hogy a Varsói Szerződés tagországai rövid időn belül készek megállapodni, de a NATO-tagállamok továbbra is meddő vitákkal gátolják a megegyezést. A szo­cialista országok szóvivője az ülés után hangoztatta: minden előfeltétel megvan ahhoz hogy kölcsönösen elfogadható meg­állapodást érjenek el Bécsben. A tavaly áprilisi NATO-javaslat nem szolgálhat a megegyezés alapjául, mert alapvető felté­telek hiányoznak belőle. A szocialista or­szágok nem kívánnak új formát a bécsi tárgyalásokhoz, hiszen azok kerete, célja világos: mielőbb meg kell egyezni a ka­tonai szembenállás szintjének gyakorlati csökkentésében amihez jó alapot kínál a VSZ 1983-as egyezménytervezete. A lényeg a haderők csökkentése — az ellenőrzés ennek függvénye. Utalt a szóvivő arra a nyugati taktikára, amely az ellenőrzést állítja a középpontba, mielőtt még megál­lapodtak volna arról, mit kell majd va­lójában ellenőrizni. A szocialista országok egyébként 11 év alatt már mintegy 20 javaslatot terjesztet­tek elő Bécsben, lényegesen többet, mint a NATO — mondotta. A szóvivő hangoz­tatta: amint a genfi szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalások alakulá­sa segítheti a haladást Bécsben, úgy ez fordítva is elképzelhető A NATO nevében felszólalt Josef Ho­­lik, az NSZK nagykövete, ugyancsak re­ményét fejezte ki, hogy a genfi tárgyalá­sok megkezdése pozitív hatással lesz a bécsi fórumra. A­­nagykövet — híven a régebbi NATO-taktikához — arról beszélt, hogy különösen a (11 éve vitatott) lét­számkérdésnek és az ellenőrzésnek van nagy jelentősége. Kommentár Tovább folytatódik a­­ különös „bécsi kerin­gő”, újabb szakaszához ér­kezett a minap a közép-eu­rópai haderő csökkentéséről és a fegyverzet korlátozásá­ról tartott tárgyalássorozat. A NATO és a Varsói Szer­ződés teljes jogú résztvevő és megfigyelői státussal ren­delkező tagjai megkezdték a 35. fordulót az osztrák fő­városban. A maratoni hosszúságú megbeszéléseken eddig gya­korlatilag semmilyen ered­mény nem született, s a­­ megfigyelők kissé borúlá­tóan ítélik meg a mostani forduló kilátásait is. A Varsói Szerződést és a NA­­TO-t képviselő országok ál­láspontja ugyanis meglehe­tősen messze esik egymás­tól, s a szocialista orszá­gok ismételt kísérletei el­lenére sem sikerült komp­romisszumos megoldást ta­lálni. Pedig az utóbbinak még 1983-ban olyan terve­zetet tettek le az asztalra, amely messzemenően fi­gyelembe vette a nyugati álláspontot. A válasz azon­ban egy teljes évet késett, s az ellenterv korántsem tanúsított akkora rugalmas­ságot, mint azt az akkori­ban született nyilatkozatok, vagy a máig publikált „füg­getlen” újságcikkek sugal­mazták. Eddig csupán abban si­került megállapodni, hogy mindkét fél 700­ ezerre csök­kenti szárazföldi, és 200 ezerre a légierő kötelékébe tartozó csapatainak létszá­mát. Alapvető nézetkü­lönbség van azonban a je­lenlegi létszámok megítélé­sének kérdésében, és a csökkentés útjainak kivá­lasztásában is. Arról nem is beszélve, hogy a nyugati fél hallani sem akar fegy­verzetcsökkentésről, sőt, erő­síti hagyományos fegyver­zetét, miközben megkezdő­dött az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris ra­kéták telepítése. Ez a ko­rábbihoz képest alapvetően módosítja az európai politi­kai légkört, és a katonai helyzetet, s így mindenkép­pen fontos tényezője lesz a most újrakezdődő tárgya­lásoknak. Az előző, 34. forduló szo­­­­katlanul heves szócsa­tákkal ért véget december­ben. Most, néhány nappal a genfi szovjet—amerikai tár­gyalások időpontjának be­jelentése után talán némi remény van — ha nem is a megállapodásra — a nyu­godt hangvételre, a tárgy­szerű megbeszélésekre, eset­leg minimális előrelépésre is. A kezdetkor kitűzött cél azonban még nagyon mesz­­sze van. HORVÁTH GÁBOR Irak — Iran Az iraki erők csütörtökre virradóra támadást indítot­tak a front középső szaka­szán, és heves harcokban iráni állásokat foglaltak el — közölte a bagdadi katonai főparancsnokság. A bejelentés szerint az ira­ki támadás „súlyos vesztesé­geket okozott az ellenség­nek, és nagyszámú iráni ka­tona esett fogságba.” Az IRNA iráni hírügynök­ség csütörtökön arról szá­molt be, hogy az iraki tá­madás Kaszr e-Herin térsé­gében kudarcot vallott, és a támadók jelentős vesztesége­ket­ szenvedtek. Hosszein Ali Montazeri ajatollah, akit Khomeini aja­­tollah valószínű utódjaként tartanak számon, csütörtö­kön arra buzdította az iraki iszlám papságot, hogy az iráni példát követve döntse meg országa kormányzatát. A főpap Khomeini hazatéré­se hatodik évfordulójának előestéjén, Kumban mondott beszédet, felszólítva a Per­zsa-öböl környéki arab or­szágokat, hogy ne támogas­sák I­rakot Iránnal vívott háborújában. Heves harcok Az indiai parlament ülése Befejeződött az indiai par­lament rendkívüli ülésszaka. A december végi választá­sok óta most első ízben ülé­sezett az új összetételű in­diai törvényhozás. Az ülés­szakon törvényt hoztak egye­bek között a nem kormány­szervezetek számára érkező külföldi pénzösszegek fel­­használásának szabályozá­sáról. Ezzel az intézkedéssel meg akarják gátolni, hogy kormányellenes tevékenysé­get folytató felforgató szer­vezetek és csoportok pénz­ügyi támogatást kapjanak külföldröl. Az ülésszakon leleplezése­ket hoztak nyilvánosságra a CIA és a NATO-tagországok más titkosszolgálatai India­­ellenes felforgató tevékeny­ségéről. Genscher Belgrádban Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja, külügy­miniszter csütörtökön hét­napos hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett. Vádemelés Gdanskban A vajdasági ügyészség szerdán Gdanskban vádat emelt Bogdan Lis és Adam Michnik ellen, mert 1985. január 21-én részt vettek a „Szolidaritás” úgynevezett ideiglenes koordinációs bi­zottságának illegális ülé­sén. A tanácskozáson olyan, a társadalmi légkör megmér­­gezésére irányuló felhívást fogadtak el, amely a jelen­legi társadalmi-gazdasági helyzetben egyértelmű pro­vokációnak minősül. Adam Michnik élt a ta­valy júliusi amnesztia nyúj­totta lehetőséggel. Ugyan­csak az amnesztiatörvényt alkalmazva szüntették be december 14-én a büntető­­eljárást Bogdan Lis ellen. Az ügyész úgy döntött, hogy az eljárás lefolytatásá­hoz nem szükséges a vád­lottak előzetes letartóztatá­sa. PÉNTEK, 1985. FEBRUÁR L

Next