Csongrád Megyei Hírlap, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-01 / 127. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD HEGYEI 43. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM ÁRA: 3,20 FORINT A pedagógusnap alkalmából Ünnepségek, kitüntetések Pedagógusokat köszöntöttek és tüntettek ki tegnap — a pedagógusnap alkalmából — a Pesti Vigadóban rendezett ünnepségen. Az eseményen, amelyen részt vett Pál Lénárd, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB titkára is, Köpeczi Béla művelődési miniszter üdvözölte a kitüntetetteket, méltatva a pedagógusi munka jelentőségét. Ezt követően tizenöt pedagógusnak adta át eredményes munkája elismeréseként az Apáczai Csere János-díjat, 170-en pedig a Kiváló Pedagógus kitüntetést vették át. Megyénkből két pedagógus részesült Apáczai Csere János-díjban: Jámbor Gyuláné szegedi általános iskolai tanár, szakfelügyelő és dr. Szendrei János, tanszékvezető főiskolai tanár, a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgatója. Kiváló Pedagógus kitüntetést kaptak: Ács Zoltánná vezető óvónő, dr. Farkas István szakvezető tanár, Kalmár Ferencné tanár, szakfelügyelő (Szeged), Kátai József tanár (Szentes), dr. Rostás Istvánná tanítónő (Vásárhely), Tóth Gyuláné igazgató és Tóth Gyuláné tanítónő (Szeged), Vallyon Aladár igazgató (Csongrádi. Szabó István igazgató (Szeged). * Tegnap Szegeden, a Tisza Szállóban rendezték a megyei pedagógusnapi ünnepséget. Az eseményen , melyen részt vett dr. Székely Sándor, a szegedi városi pártbizottság első titkára, Papp Gyula, a szegedi városi tanács elnöke, s megjelentek a felsőoktatási intézmények és tömegszervezetek képviselői is — a Himnusz elhangzása után a Szentesi Horváth Mihály Gimnázium és a Kisteleki Petőfi Általános Iskola tanulói adtak műsort. Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese ünnepi beszédében megemlékezett a felszabadulás 40. évfordulójáról, s szólt azokról a feladatokról, amelyek az oktatásügy előtt állnak. Ezután dr. Petrik István, a megyei tanács elnökének általános helyettese adta át a kitüntetéseket. Az ünnepségen bejelentették, hogy az idei Kazinczidíjat megyénkben Bagi Ádámné, a Szegedi Szirmai Általános Iskola igazgatóhelyettese kapta. Az alábbi pedagógusok pedig Budapesti minisztériumi ünnepségeken vették át Kiváló Munkáért kitüntetésüket: Patkós Ferencné csoportvezető (Szeged), Takács János szakoktató, Perényi Mihály műhelyfőnök, Horváth Ferenc szakoktató és Krámli György mérnök-tanár (Szeged), Nacsa Imréné mérnöktanár (Makó) és Ábrahám János szakoktató (Szeged). Szocialista Kultúráért kitüntetést kapott Juhász Imréné nyugalmazott iskolaigazgató (Pitvaros). A szegedi ünnepségen Kiváló Munkáért kitüntetést vettek át a következő pedagógusok: Szeged: dr. Adamkovich István adjunktus, Angyal János nevelőtanár, Annus Józsefné tanító, dr. Bagényi Józsefné adjunktus, szakfelügyelő, Basa Zoltánné tanár, Batyik János portás, Bánfalvi Csabáné tanár, Bencsikné dr. Bagány Júlia főelőadó, Berkecz Alajosnégyakorlati oktatásvezető, dr. Bodnár László docens, Bozóki Andrásné tanár, dr. Csonka Annamária tanár, Csóti Mátyás szakoktató, Dobó Imréné hivatalsegéd, Erdélyi Ágnes nevelőtanár, Földes Sándorné tanító, Gazdik Gyula igazgatóhelyettes, dr. Harangozó Józsefné tanár, Havrincsák József szakoktató, Horóczi Ferencné tanár, Horváth Jánosné dajka, dr. Horváth Gyuláné tanár, Jármai Andrásné tanító, Kanfi H. Sándorné szakfelümelő, Kocsis Illés tanár, Kormányosné Paulisz Gizella tanár, Láda Sándorné vezető óvónő, dr. Lőkös Ferencné szakács, Megyesi Lajosné dr. pszicholórmuis tanár. Dr Merényi Lászlóné tanár, dr. Nacsádi Józsefné tanár, Oláh Miklósné igazgató. Pécsi Lajos tanár pintér Istvánná gazdasági vezető, Pokorny Irma igazgatóhelyettes, Radocsai Ferencné napközivezető, Belyin Andrásné szakács, dr. Rigó Jázofné osztályvezető, Rohonyi Éva tanár, Simon Sándor tanár, Sinka Endréné tanár, Soós Lórántné napközivezető, Süle Józsefné vezető óvónő, dr. Szabó Ervinné tanár, Szarvas Lászlóné dr. tanár, Szántó Győzőné tanár. Szekszárdi Istvánné tanító. TakácsTánosné igazgató. Tamás Gáborné gazdasági vezető. Tóthné Takács Irén nevelőszülői felügyelő. Vajda Mihályné tanító. Varga Ferenc tanár. Varga Istvánné napközivezető. Varga Istvánné tanár. Varga Sándorné tanító. dr Várkonyi Bernátné tanítá. Hódmezővásárhely: Banga Jánosné vezető óvónő, Bánfi Dezsőné tanítónő, Beller Edit gyógypedagógus tanár, Faragó Istvánné tanár, Gulyás Lászlóné tanár, Hajdú János tanár, szakfelügyelő, Kérdő Mártonná tanár, dr. Kozma Jánosné szakfelügyelő, Kunstár Piroska tanár, Márki Sándorné tanár, Menyes Vilmosné tanár, Molnár Zoltánné igazgatóhelyettes, Mónus Ernőné tanító, dr. Oláh Emilné tanító, dr. Radicsné Rózsa Ilona tanár, Udvariné Radics Katalin igazgató, Zsilinszky Emilné tanár, Szabó Ferencné tanár, Szigeti János tanár, Makó: Ábrahám Imréné napköziotthon-vezető, dr. Bakai Ferenc tanár, Balássy Károlyné tanár, dr.Lottl Frigyes igazgató, Görbe Sándor gyakorlati oktatásvezető, Haluska Györgyné konyhai dolgozó, Kovács Lajosné iskolatitkár, Papp Ferencné megbízott igazgató, Ribárszki Györgyné napközivezető, Rozsnyai Sándor szakoktató, dr. Szalay Ferencné tanító. ■Szehtes: Brindza Józsefné tanár, Valeca Jenő tanár, Deli Pálné tanár, dr. Demeter Attiláné igazgató, Elek Sándor tanár, Makai Lajosné tanár, Miczki Józsefné tanár, Mihály Eszter tanár, Őze Istvánné szakács, Toórics Ferencné tanár, Virágos Kis Imréné tanár. Csongrád: Erdélyi Péterné tanár, Felföldi Jánosné igazgatóhelyettes, Felföldi Miklós szakoktató, Justin Jánosné tanító, Kása Erzsébet tanár, Kelemen Istvánné tanító, Laskai Imréné óvónő, Muladi Imre igazgató, Nagy Mihály tanító, Túri Attiláné tanár, Vincze Béláné konyhai dolgozó. (Folytatás a 3. oldalon.) A szegedi pedagógusnapi ünnepség résztvevői. (Fotó: Enyedi Zoltán) A megye ipari szövetkezeteinek mindig is célja volt, hogy a lehetőségekhez képest megtartsák tőkés piaci pozíciójukat, és adottságaiknak megfelelően növeljék az exportot. Persze a jószándék néha kevés, főként akkor, ha az exportkészséget objektív okok, gazdasági nehézségek is akadályozzák. Minden képességüket és rugalmas alkalmazkodásukat latba kell vetni, hogy olyan árucikkeket ajánljanak megvételre, amelyek iránt kereslet, érdeklődés van. Az eddigi eredményekről, az exportteljesítés lemaradásának okairól, az 1985. évi export további lehetőségeiről tárgyalt tegnap Szegeden a Kiszöv elnöksége. A megye ipari szövetkezetei az elmúlt évben öszszesen 897 millió forint értékű terméket értékesítettek külföldi piacokon. A konvertibilis export 5,1, a rubelelszámolású értékesítés 1,7 százalékkal csökkent. Melyek a mérséklődés okai? A szövetkezetek korábban kiajánlott termékeiből kevesebbet kértek, valamint a külkereskedelmi vállalatok is csökkentették megrendeléseiket. Továbbá az értékesítés során elérhető devizaárak sok esetben nem biztosították — és így van ez jelenleg is — a minimálisan szükséges nyereséget. (Márpedig egy szövetkezet rentabilitását az export miatt veszélyeztetni nem lehet.) Az alacsony árak néhány esetben a szállítások megszüntetésére ösztönözték a szövetkezeteket. Az üzletkötések megújítása érdekében fokozatosan új termékekkel jelentkeznek, azokat ajánlják exportpiacra. Előfordult, hogy nem tudták megfelelően követni a változó piaci igényeket. Nem egy esetben hiúsítottak meg exportértékesítési lehetőséget a hazai alapanyag-ellátásban fellelhető hiányosságok, de főként a rendszertelen szállítások. A szövetkezetek döntő többsége fogyasztási cikkeket gyárt, amelyek a hazai piacon is keresettek. Az elmúlt évben fokozódott a belkereskedelem áruigénye, amelyek kielégítéséhez az ipari szövetkezeteknek tartós érdeke fűződik. Az 1984. évi tőkés export elősegítésére és fokozására indított OKISZ-kezdeményezés a megye területéről két szövetkezetet (Tápéi Hisz, Nívó Faipari és Játékkészítő Ksz) érintett. Megállapodást kötöttek az OKISZ-szal a nem rubelelszámolású expport éves mértékéről, mely vállalást azonban csak a Nívó Faipari és Játékkészítő Ipari Szövetkezet teljesítette. A Táji és Hisz vállalását — termékeinek további kényszerű árcsökkenése miatt — nem tudta teljesíteni. Több szövetkezetnél, például Fémtex, Szegedi Szűcs és Szabó Isz. Nívó ipari szövetkezet, az 1984. évi tőkésexport-értékesítés kedvező alakulása révén mód nyílt az automatikus bértámogatás igénybevételére és felhasználására. Ennek összege szövetségi szinten meghaladta az egymillió forintot. Ebben az évben a megye ipari szövetkezetei az összes külkereskedelmi értékesítésüket 11,7 százalékkal kívánják növelni, amely értékben meghaladja az 1 milliárd forintot, és 8,4 százalékkal magasabb az 1983. évi teljesítésnél is. Ezen belül a két reláció növekedési üteme az 1984. évi tervtől eltérően alakul. A bázishoz képest a nem rubelviszonylatú exportot 9 százalékkal, 367 millió forinttal, a rubelelszámolású exportot — ezt meghaladó mértékben — 13,4 százalékkal, 635 millió forintra tervezik emelni a szövetkezetek. K. P. Exportot növelnikeresett cikkekkel Ülést tartott a Kiszöv elnöksége Vásárhelyi kiadás 1985. JÚNIUS 1., SZOMBAT Németh Károly és Lázár György fogadta Li Penget Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese pénteken a Központi Bizottság székházában fogadta Li Penget, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját, miniszterelnök-helyettest, a hazánkban tartózkodó kínai kormányküldöttség vezetőjét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón véleménycserére került sor a magyar—kínai kapcsolatok helyzetéről és továbbfejlesztésük lehetőségeiről. Németh Károly és Li Peng kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocialista építés eredményeiről és soron levő feladatairól, illetve a gazdaságirányítás reformja során szerzett tapasztalatokról. Jelen volt a találkozón Marjai József miniszterelnök-helyettes és őszi István, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője, valamint Csien Csi-csen külügyminiszter-helyettes és Ma Lie, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete. Lázár György, a Minisztertanács elnöke ugyancsak pénteken a Parlamentben fogadta Li Penget. A szívélyes légkörű megbeszélésen véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. Rámutattak, hogy napjaink legfontosabb feladata a nukleáris háború veszélyének elhárítása. A kedvezőtlen nemzetközi fejlemények megállításában nagy szerepük van a genfi tárgyalásoknak és fontos, hogy azok sikeresen záruljanak. Lázár György hangsúlyozta, hogy szükség van valamennyi szocialista és antiimperialista erő összefogására a béke és biztonság megőrzése érdekében. Államközi kapcsolatainkról szólva megállapították, hogy rendezettek és azokat az élet fontosabb területein szerződések szabályozzák. Hazánk jelentőséget tulajdonít annak, hogy a együttműködés hosszú távon is megalapozott legyen. Ezért fontosnak tartja az erre vonatkozó megállapodás megkötését. Lázár György rámutatott, hogy még további lehetőségek vannak a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, amely a felek aktivitását igényli. A találkozón részt vett Marjai József és Marie. (MTI) Dél alföldi közgazdasági napok Kétnapos konferenciára gyűltek össze a dél-alföldi régió közgazdászai tegnap a megyei tanács oktatási központjában, Újszegeden. Ez a regionális tanácskozás a déli országrészt érintő közgazdasági témákat választott, s választ ezentúl is sokoldalú megvitatásra. Most a határ menti árucsere és a kooperáció közgazdasági kérdései kerültek napirendre. Nagy Lajos, a Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád Megyei Szervezetének elnöke, tanszékvezető egyetemi tanár mondott bevezetőt. Ismertette a regionális közgazdász-konferenciák eddigi témáit, majd szólt arról, hogy az ország 19 megyéje közül 14 határ menti megye. Ebben a helyzetben számos lehetőség gyökerezik: a határok két oldalán működő ipari és kereskedelmi vállalatokon is múlik, mennyit használnak ki ezekből. Ma, amikor a gazdaság új növekedési pályára állítása került napirendre, különösen fontos, hogy a versenyben és az együttműködésben egyaránt partnerre találjanak a gazdálkodó egységek. A nyitó előadást dr. Bartha László, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője tartotta. Elmondta, az országok közötti kapcsolatok alakulása mindig meghatározza a gazdaság lehetőségeit is. A magyar—román áruforgalomban például az évtized elejének elhúzódó tárgyalási folyamata az éves értékek nagyságában is soron követhető. Korábban erőteljesen növekedett a jugoszláv partnerekkel az áruforgalom. Az utóbbi években viszont csökkenést tapasztalni. Ez gazdasági okokra vezethető vissza: a jugoszláviai árak jelentős növekedésére, illetve az árfolyamok változására. A határ menti árucsere mellett az együttműködésnek számos, ma még nem kellően kihasznált lehetősége van, például a bérmunka. Ezt követően Apró Piroska, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője tartott előadást a határ- menti árucsere és kooperáció közgazdasági kérdéseiről. Dr. Garamvölgyi Károly, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka ismertette, milyen szerepet szán a vámrendszer a magyar gazdaság új növekedési pályára állításában. Három korreferátum is elhangzott, amely a helyi sajátosságokat emelte ki. Horváth József, a Dél-alföldi Árucsereforgalmi Társaság elnöke és dr. Benedek Tibor, a Tisza Füszért igazgatója a napi gyakorlat oldaláról világították meg a kérdéskört. Dr. Horváth Gyula, a Magyar Nemzeti Bank Csongrád Megyei Igazgatóságának vezetője a monetáris eszközöknek a határ menti árucserére gyakorolt szerepét elemezte. Ma, szombaton újabb korreferátumokr hangzanak el a Békés és Bács-Kiskun megyei vállalatok határ menti együttműködési gyakorlatáról, majd dr. Spilák Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes tart záróelőadást.