Csongrád Megyei Hírlap, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-01 / 156. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! vásárhelyi kiadás AZ MSZMP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Folytatta munkáját az Országgyűlés Csütörtökön Villányi Miklós pénzügyminiszternek az 1987. évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatban tett képviselői észrevételekre adott válaszával folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Kádár János, az MSZMP elnöke. Az elnöklő Horváth Lajos üdvözölte az országos listán megválasztott két új képviselőt, Tóth Károlyt és Viczián Jánost. A pénzügyminiszter úgy ítélte meg, hogy a beterjesztett zárszámadás helyzetértékelése, irányvonala támogatást kapott. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy minőségi változást kell elérnünk ebben az évben. Ez vonatkozik a költségvetés tavalyi hiányának, a külkereskedelmi mérleg, a nem rubelelszámolású fizetési mérleg hiányának lényeges csökkentésére egyaránt. Elmondta, hogy a pénzügyi kormányzat magáévá teszi az elhangzott javaslatokat, így például a költségvetési és hitelkapcsolatok alaposabb elemzését, feltárását, s az Országgyűlés elé terjesztését. A pénzügypolitika irányítói egyetértenek a költségvetés újraelosztó szerepének visszaszorításával. Ez azonban csak hosszú folyamat lehet, s igényli a kormány egészének, a Parlamentnek és a társadalmi szerveknek a támogatását is. Alapvetően ugyanis a jelenleg észszerűtlenül kiterjedt támogatások csökkentéséről van szó. Ezt — összes konfliktusával együtt — magunkra vállaljuk, de az ebből adódó követelményeket mindenkinek a maga munkaterületén el kell viselnie — hangsúlyozta. Ezután emlékeztetett arra, hogy eddigi támogatáspolitikánknak következményei vannak, ki kell mondani, hogy ekkora összegeket a vállalatok a hatékonyság javításával gyorsan nem képesek előteremteni. Így, ha radikálisabb utat választunk, az eddig elképzelt, tervezett alacsonyabb fogyasztói árszint nem valósítható meg. Villányi Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy helytelen szemlélet pusztán a támogatások összegét vizsgálni. Hazánk termelői és fogyasztói árrendszere alapvetően eltér például a KGST-partnereink árrendszereitől, így az áru- és gazdasági kapcsolatok beágyazása a hazai gazdaságba csak rendkívül sokrétű pénzügyi áthidalásokkal valósítható meg. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy mi a szocialista importból egyidejűleg 33 milliárd forint bevételt is realizálunk, tehát a támogatások e szempontok figyelembevételével szebgetik még. .. . . A pénzügyminiszter elismerte, hogy a fogyasztási árkiegészítések torzulásának megszüntetése, a szintek csökkentése erőteljesen érint egyes társadalmi rétegeket, ezeket az intézkedéseket mégis indokoltnak nevezte. Ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben határozottabban alkalmazzák a felszámolási eljárást, és szigorítják a szanálás feltételeit a tartósan veszteségesen gazdálkodókkal szemben. Egyetértett azzal a javaslattal, hogy a jövőben veszteségrendezésre, gazdaságtalan vállalatok szanálására a kormány ne vegyen fel hitelt, ne bocsásson ki kötvényeket. Megvizsgálandónak és elfogadhatónak ítélte azokat a javaslatokat, amelyek a Legfőbb Állami Számvevőség, illetőleg a Magyar Nemzeti Bank új jogállásának kimunkálására vonatkoztak. Kifogásolta, hogy a fogyasztói ágazatok rendre olyan igényeket terjesztenek be, amelyek megfelelő jövedelemtermeléssel nincsenek alátámasztva. Kijelentette: ez állandósítja az egyensúlyhiányt, az igényeket felvállalni közgazdasági érvekkel, meggyőződéssel nem lehet. Azt is mérlegelni kell, hogy a vállalatok számára milyen mozgásszabadságot adunk, mert a kibontakozási programot csak akkor tudjuk felgyorsítani, ha a műszaki fejlesztésre, korszerűsítésre a jelenleginél nagyobb összegeket hagyunk felhasználni. Mai helyzetünkben az ellátás színvonalát fejleszteni tudjuk a tudományos műszaki kutatásban, az oktatásban, megőrizni vállaljuk az egészségügyben, és nem vállalhatunk garanciát a reálérték megőrzésére az ellátások egyéb területein. A fegyveres testületek kiadásaival kapcsolatban elmondta, hogy a saját gazdálkodásból eredő többletbevételeik jogcímet adnak évközi többletfelhasználásra. Ilyen a hadseregnél például az őszi mezőgazdasági munkáért kapott bevétel. Ezek tehát nem eltitkolt többletkiadások. Egyetértett azzal is, hogy a fegyveres testületek, a védelmi ágazatok kiadásai az új helyzethez igazodnak, itt is érvényesüljön a takarékosság Az oktatással foglalkozó képviselői észrevételekre reagálva tájékoztatást adott arról, hogy a kormány a közelmúltban felsőoktatási alapot hozott létre, az idén egyelőre 150 millió forinttal. A pénzt pályázatok útján osztják el. Szeretnénk, ha az alapot vállalati pénzeszközök, sőt, lakossági adományok is bővítenék. 1989- től a kormány lehetőleg az oktatás egészét, de a felsőoktatást mindenképpen kiemelten szeretné támogatni. Az adóreformmal kapcsolatban annak a határozott véleményének adott hangot, hogy öt hónap tapasztalatai alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni például a személyi jövedelemadó teljesítményvisszatartó hatásáról. Legalább egy esztendő eltelte kell ahhoz, hogy a Parlament elé lehessen terjeszteni az adórendszer működésének átfogó tapasztalatait. Ezzel együtt a pénzügyi kormányzat vállalja, hogy a nagyobb hibákat, joghézagokat időközben kiigazítja, ha szükséges, a törvény korrekcióját még idén a Parlament elé terjeszti. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a kormányzati munkában nagyléptékű reformintézkedések kidolgozása van napirenden. Az Országgyűlés őszi ülésszaka elé kerül a társasági törvény, valamint az egységes vállalkozói adóról szóló törvény tervezete; meg kívánják valósítani az egységes társadalombiztosítási járulékot; a támogatáspolitika több évre előretekintő irányvonalát a közeljövőben tárgyalják meg az állami szervek, a költségvetési reform koncepciója lényegében kialakult; a tervezési reformmal az Országos Tervhivatal irányításával foglalkoznak a szakemberek; a társadalombiztosítási reform munkálatai folynak, döntés született abban a lényeges kérdésben, hogy a központi költségvetésről 1989. január 1-jén leválik a társadalombiztosítási alap. Az árreform további lépéseinek kimunkálása folyik, s a bérpolitika, a bérrendszer, a bérreform kérdései szintén munkaasztalon vannak. Bejelentette azt is, hogy e sokrétű, szerteágazó munka kormányzati koordinálására különbizottság jött létre. Villányi Miklós válaszolt a bős—nagymarosi vízi erőművel kapcsolatos képviselői felvetésekre is. Felolvasta azt a levelet, amelyet Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter írt az Országgyűlés elnökének, s amelyben a miniszter a kormány nevében bejelenti, hogy a nagy jelentőségű beruházásról az év második felében —alapos előkészítés után — jelentést nyújtanak be az Országgyűlésnek. A Minisztertanács felajánlja, hogy a kitűzött időpontot megelőzően valamennyi érdeklődő képviselőnek megteremti a helyszíni tájékozódás lehetőségét. A kormány tehát nyitott e kérdés parlamenti megtárgyalására, kész alapos elemzésekkel megvédeni álláspontját az Ország-Folytatás az oldalon.) A pénzügyminiszter válasza Szavaznak a T. Ház tagjai. (MTI-telefotó) K isz igényekhez igazítani a szakmunkásképzést Ülést tartott a megyei tanács Az nyilvánvaló, hogy halaszthatatlanul reform szükségeltetik a szakközép- és szakmunkásképző iskolák oktatónevelő munkájában is, s ez a reformigény ma már a 24. órában ért. Ugyanakkor joggal vetődött fel a megyei tanács tegnapi ülésén Szegeden az a dilemma: hogyan lehet a megújítás konkrét feladatait meghatározni akkor, amikor a gazdasági megújulás még csak az első lépéseknél tart? A tanácsülés elé terjesztett beszámoló a szakközép- és szakmunkásképző iskolák oktató-nevelő munkájáról — különös figyelemmel a műszaki fejlesztés igényeire —, valamint a további feladatokról élénk vitát váltott ki a tanácstagok körében. Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese szóbeli kiegészítőjében hangsúlyozta: kiemelten kell törődni a lányok pályaválasztási lehetőségeivel, valamint az igen nagy számú fiatal betanított munkássá képzésével. Visszatérve a bevezető gondolatra, Farkas Katalin (Szeged) adta közre aggodalmát a gazdaságban is meglevő értékzavar miatt, mondván, ilyen körülmények között nehéz konkrét iskolai feladatokat, elvárásokat meghatározni. Szólt arról is, hogy hiányzik a megfelelő, korszerű technika az iskolákból, a gépparkok, tanműhelyek állapota tragikus. Érdekes felvetése: a szakképzés és a gazdaság viszonyát tudományos kutatók elemezzék. Ezen javaslata bekerült a beszámoló határozatába. Sági Mihályné (Pusztaszer) a mezőgazdasági dolgozók utánpótlásának gondjait tette szóvá. Gál László (Csongrád) pesszimista hangvételű hozzászólásában a gyakorlat oldaláról mondta el aggodalmait, tapasztalatait. Az oktatásnak meg kellene előzni az olyan nagy változásokat, amilyeneket ma élünk, de legalább együtt haladni velük. Mi ezt most nem mondhatjuk el. Kevés anyagiakat fordítottunk az elmúlt négy évtized alatt az oktatásra, a szakemberképzésre. Példaként említette, hogy Csongrádon a tanműhely felújítása már elodázhatatlan, a diákok olyan gépen is tanulnak, amelyet 1961-ben nullára írtak. A modern gépeket csak elméletben ismerik. A nem megfelelő pályaválasztás és a tanulók neveltségi szintje között szoros az összefüggés. A vállalatokat pedig érdekeltté kell tenni abban, hogy nagyobb részt vállaljanak a szakemberképzésből. A tananyagban túlteng az elmélet, változtatásra szorul. Fér Wagner Péterné (Szentes) szerint lassú az oktatásügy reagálása a változtatási igényekre, a döntés is több évet vesz igénybe. Javasolta, ott szülessen meg a döntés, ahol végrehajtják a feladatot. Jó nevű iskolák muzeális taneszközökkel dolgoznak, az adóreform pedig azokat az iskolákat sújtja, amelyek termelőmunkát végeznek. Ezeket mentesíteni kellene az áfa alól. A személyi jövedelemadó miatt óraadó tanárok lépnek vissza az oktatásból. Földesi Ferenc (Vásárhely) szerint a szakmunkásfiatalok többségének általános neveltségi, műveltségi szintje felhívja a figyelmet a közismereti — főleg humán — tárgyak oktatási színvonalára. Az oktatási intézmény és a vállalat viszonyában ne legyen szegény rokon az iskola. Kérte, hogy a tervezett gépjavító bázis Vásárhelyre kerüljön. Kapás Ferenc (megyei tanács) szorgalmazta a nemzetközi színvonalhoz való közelítés feladatainak kidolgozását Az idegen nyelv oktatása fontos, de elég egyszerre egy, a két idegen nyelv egy időben történő tanítása ma még meghaladná az erőket. Boldizsár Gábor (a Művelődési Minisztérium főosztályvezető-helyettese) szólt a gimnáziumi és a szakmunkásképzés közötti eltérő színvonalról, a tragikus méretet öltő pályaelhagyásról. Jónak ítélte meg a beszámolót, de hiányolta belőle az elhelyezkedési gondok, a műszaki fejlesztés helyi feltételei, valamint a végzett tanulók felkészültségi szintjének elemzését. Hantos Zoltán (Szeged) javasolta, hogy a határozatban foglaltak egy részének végrehajtásában kapjon munkát a megyei tanács vb ipari osztálya is. Perjési László (Szeged) pedig arra tett javaslatot, készüljön felmérés a megyében: a végzettek közül hányan helyezkednek el szakmájukban. A testület beszámolót fogadott el a tervgazdasági bizottság munkájáról, s számos előterjesztés felől döntött. Némi vita után — ebben szót kért Szabó Mihály (Szeged), Perjési László, Ocskó Imre (Kistelek), Földesi Ferenc és Bódi György (Zsombó) — jóváhagyta az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark továbbfejlesztéséhez szükséges pénzügyi fedezet megteremtésére irányuló kötvénykibocsátási javaslatot. Személyi kérdésekről is döntöttek. A testület Csernus Ferencet — személyzeti és oktatási osztályvezetőt és Bérczi Gyulát — tervosztályvezetőt — saját kérésükre, nyugdíjba vonulásuk miatt, felmentette tisztségük alól. Csernus Ferenc átvette az Április Negyedike Érdemrendet. A tanácsülés a személyzeti és oktatási osztály élére Molnár Sándort, a terv- és munkaügyi osztály élére pedig Rantal Zoltánt nevezte ki július 1-jétől — a két osztályt a módosított ügyrend alapján összevonták. A szentesi városi tanács megyei tanácstagja korábban lemondott, a tegnapi testületi ülésen Ferwagner Péterné mandátumát erősítette meg a testület Szerető Bálintné (Csanytelek) interpellációjában kérte a Csanyteleki Általános Iskola négy óvodai csoportjának meghagyását a jövő tanévre. Választ 15 napon belül kap. A testület Pápai József tanácselnök vezetésével tartotta ülését. H.K. 45. évfolyam, 156. szám ★ 1988. július 1., pénteki ára: 180 forint