Csongrád Megyei Hírlap, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-01 / 51. szám
(Folytatás az 1. oldalról.)kintse át a határőrség munkájának korszerűsítésével, a változó politikai, társadalmi feltételekhez igazodó határőrizet kialakításával összefüggő feladatokat. A Politikai Bizottság meghallgatta és jóváhagyta Grósz Károly tájékoztatását a február 15-i prágai munkalátogatásáról. Megállapította, hogy az MSZMP főtitkárának Milos Jakessel, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával folytatott megbeszélése hozzájárult a pártjaink közötti bizalom erősítéséhez, egymás helyzetének pontosabb megismeréséhez. Eredményesen segítette elő a politikai és a gazdasági együttműködés új lehetőségeinek feltárását. A testület ugyancsak jóváhagyólag tudomásul vette az MSZMP főtitkárának tájékoztatását Sztipe Suvarral, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnöksége elnökével február 27-én tartott határ menti baráti munkatalálkozóról. A Politikai Bizottság megelégedéssel szólt arról, hogy mindkét testvérpárt vezetőivel konstruktív szellemben vitattuk meg az országainkban élő nemzetiségiek helyzetét. Készséget tapasztaltunk a korszerű nemzetiségi politika továbbfejlesztésére, a Csehszlovákiában és Jugoszláviában élő magyarok nemzetiségi arculata megőrzésének és kulturális fejlődésének elősegítésére. A Politikai Bizottság — egyebek között — hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben döntött, illetve foglalt állást. • A Politikai Bizottság késő estig elhúzódó ülése köz- Ülést tartott a Politikai Bizottság ben találkozott az újságírókkal Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője és Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpolitikai tanácsadója, hogy tájékoztatást adjanak a tanácskozás napirendjén szereplő témákról, az ott született döntésekről, javaslatokról. — A testület meghallgatta Grósz Károly főtitkár beszámolóját az elmúlt hetek külföldi utazásainak tapasztalatairól — mondta Thürmer Gyula, majd informálta a sajtó munkatársait az MSZMP első számú vezetőjének Csehszlovákia Kommunista Pártjának főtitkárával, valamint a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Elnökségének elnökével folytatott megbeszélésről, a találkozók hátteréről. Kimmer Emil, a Politikai Bizottság előtt szereplő napirendekről tájékoztatva elmondta: Szabadság, igazságosság, szolidaritás címen lát napvilágot a rövid távú akcióterv, amely kifejezi a párt felfogását a nemzet sorsát érintő kérdésekről, szándékát a tennivalókról. Mint a testület ülésén is kifejezésre juttatták: nem ideologikus programra van szükség, hanem egy mának szóló akcióprogramra, amely nyíltan szembenéz a múlttal, vállalja a jelent, s kézzelfogható közelségbe hozza egy demokratikus szocializmus megteremtésének lehetőségét, egyúttal hitelesen bizonyítja, hogy ez a párt minden megegyezésre kész és képes, s egy, az egész nemzethez szóló programot fogalmaz meg, tesz javaslatként a Központi Bizottság asztalára, amely a végrehajtás és a végrehajthatóság igényével is számol. Foglalkozott a testület egyebek között a párt új folyóiratának koncepciójával. A március 1-jével induló Új Fórum főszerkesztőjévé Szerdahelyi Istvánt nevezte ki, s feladatául jelölte meg, hogy politikai orgánumként képviselje az MSZMP céljait. Az elképzelések szerint — az elméleti műhelyként működő Társadalmi Szemle testvérlapjaként — higgadt, nyílt és elvszerű vitafórum lesz, amely segíti a párton belüli vitakérdések tisztázását, a konszenzus megteremtését, a döntések előkészítését. A Politikai Bizottság március 15. megünneplésével kapcsolatban javaslatot terjeszt a Központi Bizottság soron következő ülése elé. Lényege, hogy az ünnep a közös jövőért felelősséget érző társadalmi erők összefogását, a nemzeti együvé tartozást fejezze ki. Személyi javaslatok is szerepeltek a Politikai Bizottság előtt. Eszerint a Népszabadság főszerkesztőhelyettesi beosztásával bízták meg Karcagi Lászlót — a lap korábbi munkatársát, majd rovatvezetőjét —, s felmentette Sztrapák Ferenc eddigi főszerkesztő-helyettest, aki egy újonnan induló lap főszerkesztője lesz. Ezenkívül a hatáskörébe tartozó, a KB apparátusának átalakításával összefüggő személyi ügyekben is döntött a testület. Városavatók megyénkben (Folytatás az 1. oldalról.) mi sem lehetetlen.” A nagyközségben, immár városban élők sokattettek a település fejlődéséért. Mórahalom területe jelenleg 83 négyzetkilométer, lakóinak száma 5 ezer 774 fő, 60 százalékukbelterületen, 40 százalékuk külterületen él. Gazdasági életében a mezőgazdaság szerepe ma is meghatározó jelentőségű. Alapvetően a szántóföldi növénytermesztésre, szőlő- és gyümölcs-, valamint állattenyésztési ágazatra koncentrálódik. Az 1970-es évek után a népességmegtartás érdekében több ipari munkahely is létesült. Az ünnepi beszédben az is elhangzott, hogy a lakosság árucikkigényeinek kielégítését 22 üzlet és 6 vendéglátó egység szolgálja, összesen 2 ezer 322 lakás van a településen. A vízellátás érdekében létrehozták a víz- és csatornamű társulatot, megépült 31 kilométernyi szennyvízcsatorna és az 500 köbméter kapacitású szennyvíztsstító telep. Ez a hálózat 920 háztartás szennyvizét szállítja el. A földgáz 1380 lakásba jutott el 38 kilométer hosszú vezetékhálózaton. Van egészségügyi rendelőintézetük, illetve kombinátjuk, bölcsődéjük, óvodájuk, általános iskolájuk és gimnáziumuk. A szórakozást és művelődést mozi, könyvtár, művelődési ház biztosítja. A tegnap még nagyközség fejlődéséhez nagyiban hozzájárult a lakosság szorgalma, környezetéért való tenniakarása. Ennek elismerésekéntkét alkalommal is első helyezést értek el a megyei településfejlesztési verseny nagyközségi kategóriájában. Ezek az elért eredmények csak a tudatos, következetes településfejlesztési politikának köszönhetők, és ennek köszönhető, hogy az Elnöki Tanács ez év március 1-jétől kezdődő hatállyal várossá nyilvánította a nagyközséget. A tanácsainak beszédét követően Czipper Gyula, ipari miniszterhelyettes szólt elismeréssel a település fejlődéséről, arról, hogy megérdemelten nyerte el a városi rangot.Majd átnyújtotta Murányi Györgynek a várossá nyilvánítás okmányát.Az ünnepélyes aktust követően iskolások adtak műsort. Az ünnepi tanácsülésen részt vett Vastagh Pál, a megyei pártbizottság első titkára is. K. P. : Tegnap délután 5 órakor a kisteleki gimnázium és postaforgalmi szakközépiskola kollégiumának dísztermében tartották a városavató ünnepi tanácsülést, amelyet Ott József tanácselnök nyitott meg. Hangsúlyozta, hogy a település történetében a közelmúltból 3 jeles dátumot mutathatnak fel. 1970 január 1-jén nyilvánították nagyközséggé Kisteleket, ekkor, mint részleges középfokú igazgatási központ, komoly fejlődésnek indult. Az ezt követő időszakra tehető a jelentősebb ipartelepítés is. 1984. január 1-jétől immár a városi jogú nagyközségi tanácsra hárul az a feladat, hogy igazgassa nemcsak a saját hanem a környező községek sorsát is. Ettől az időponttól kezdve erősödött a körzetközponti szerepkör, amelyre a járások megszűnése után egyre nagyobb szükség volt. A tanácselnök hangsúlyozta, hogy a lakosság aktivitása, jelentős társadalmi munkája nélkül a mai ünnepélyes pillanathoz nem juthattak volna el. Ezután Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes mondott ünnepi beszédet. Kiemelte, hogy Kistelekkel együtt további negyven település nyilváníttatott várossá, amely ékesen bizonyítja, hogy országunk polgáraiban van összefogás, tettrekészség, ha az nemes célokra, saját környezetük szebbé, életkörülményeik jobbá tételére, irányul. A hasonló döntések alapjául egyébként bizonyos gazdasági mutatók fejlettsége, az infrastruktúra, az iskolahálózat, a művelődés bizonyos szintje szolgál. Ezen túlmenően azonban a legfontosabb az, hogy az emberi kapcsolatok, az emberek egymás iránti segítőkészsége a mindennapok realitása legyen. Szólt arról is, hogy a kistelekieket át kell hassa a felelősség is, hogy méltó legyen e címhez a település. Ezután az Elnöki Tanács és a Minisztertanács nevében átnyújtotta Kistelek tanácselnökének a várossá nyilvánítást igazoló okiratot. Az új várost — stílszerűen — az új, tegnap délelőtt megválasztott megyeitanácselnök köszöntötte. Lehmann István arra kérte Kistelek lakosait, hogy tiszteljék meg bizalmukkal, keressék meg problémáikkal őt, s egyúttal ígéretet tett arra, hogy a város népének további fejlődéséhez segítséget fog nyújtani. Emlékezetes marad számomra — mondatta —, hogy megválasztásom napja egybeesett Kistelek várossá nyilvánításával. Ott József zárszavában kitért arra, hogy többen felvetették a település nevének esetleges megváltoztatását.Ezzel kapcsolatban leszögezte: erre a névre már csak a települést több mint 200 éven át szorgosan építő elődök okán is büszkék lehetnek, így nem indokolt a Kistelek név megváltoztatása. Az ünnepélyes tanácsülés befejezéséül a helyi zeneiskola tanárainak műsora és a Szózat hangzott el. Ott József tanácselnök (balról) átveszi az oklevelet Gál Zoltán gyettestől belügyminiszterhez 2 Párttestületi tanácskozások (Folytatás az 1. oldalról.) az anyagiak megteremtése miatt. A párttag sohasem vonul ki a munkahelyről, mert az adja a megélhetést neki. Ugyanakkor fel kell vállalni az üzemen kívüli politikai küzdelmet is. Helyesnek tartották, ha a lakóhelyeken „feltérképezik” majd a párttagságot. Ám félő, hogy a jelenlegi négy körzeti alapszervezet a későbbiekben kevésnek bizonyul ahhoz, hogy fogadja a munkahelyek párttagjait. Többen hangsúlyozták, hogy a lakóterületeken közösségi centrumok alakuljanak. Elhangzott, hogy kategnap délután kibővített ülést tartott a Szentes városi pártbizottság, amelyen részt vettek az ágazati és üzemi pártbizottságok titkárai és a megyei pártbizottság tagjai a térségből. Megjelent és felszólalt Fraknóy Gábor, a megyei pártbizottság titkára. Matkócsik Pál, a pártbizottság titkára megnyitója után Dóczi Gábor első titkár adott tájékoztatást a két pártbizottsági ülés között végzett politikai munkáról. Hangsúlyozta, hogy feszült az emberek hangulata, a megélhetési gondok miatt, másrészt elvárják, hogy a párt álljon az alapvető társadalmi folyamatok élére, és ne kerüljön kényszerhelyzetbe. A pártbizottság legközelebbi ülésén megvitatják a politikai intézményrendszer reformjának kérdéseit. A párttagok minél nagyobb számban vegyenek részt a március 15-i ünnepségeken.ángzik az ideológiai háttér a lakóhelyi politizáláshoz. Olyan nézet is megfogalmazódott: a hatalmi harc nem az MSZMP-ben dől el, hanem a sorra kerülő tanácsi és országgyűlési választásokon. A vita összefoglalásaként egyebek mellett szó esett arról: rövid időn belül napirendre kell tűzni a lakóterületi alapszervezetek helyzetét. A párt egyelőre nem szándékozik kivonulni a munkahelyről, mert ez presztízsveszteség lenne számára. B. I. A városban új szervezetként jött létre a munkásőrség baráti köre, a reformkor, az MDF helyi csoportja, alakulóban van az Erdélyi Szövetség, a tartalékosok klubja és a Münnich Ferenc Társaság. Majd rövid vitát követően jelentés következett a városi pártbizottság 1988. évi gazdaságpolitikai programjának végrehajtásáról, javaslatról az idei gazdaságpolitikai feladatokra. Ennek előadója volt Demeter Attila, a pártbizottság titkára, aki szóbeli kiegészítést fűzött az írásos anyaghoz. Kiemelte, hogy csökkent a gazdasági egységek jövedelemtermelő képessége. A párttagok naponta külön lelki tehertétellel mennek dolgozni a munkahelyükre, mert a környezetük a pártot hibáztatja a mai súlyos gazdasági helyzetért, pedig ők sem viselhetik a kizárólagos felelősséget. Az mindenképpen biztonságos kiindulópont, az elkövetkező időszak feladatainak megoldására, hogy Szentesen és térségében nincs veszteséges ipari vagy mezőgazdasági üzem. Hering Ferenc megkérdezte, hogy a gazdaságpolitikai jelentés miért nem foglalkozik részletesen az infrastruktúra kérdéseivel, mikor azok elválaszthatatlanok a dolgozók rekreációjától, és általában a termelés minőségétől. Minden szempontból kielégítő válasznak bizonyult Kocsis Ferenc (nyugdíjas tanácselnök-helyettes) ismertetése a legújabb várospolitikai eredményekről. Rendkívül figyelemreméltó, hogy az elmúlt három esztendő alatt a lakosság önerőből 72 millió forintot fordított utak, gázvezetékek és szennyvízelvezető csatornák építésére. Baranyi Imre (gépipari vállalat) azt sérelmezte, hogy az emelkedő alapanyagárak elviszik az üzemek nyereségét. Deli Pál (Kontavill) szerint a bérezési megkötöttségek változatlanul sújtják a vállalatokat. Az agrárolló a minél nagyobb állami elvonást van hivatva elősegíteni, éppen ezért kár lenne emiatt „egymásnak ugrasztani”, az ipart és a mezőgazdaságot. A gazdasági fejlődés azért lassú, mert — képletesen szólva — ólomcsizmákat húztak a gyárak, üzemek lábára. Keserű Imre így folytatta a hasonlatot: azért kell a gyors politikai haladás, hogy megtaláljuk a helyet, ahol az ólomcsizmákat készítik, és ezt kiiktassuk a gazdasági életből. Hering Ferenc (a HNF városi titkára) a népfront gazdaságpolitikai koncepciójáról szólott. A megújulásnak összetevője az értékek megőrzése, a morális kiegyensúlyozottság, valamint az identitás. Fraknóy Gábor arról beszélt, hogy a pénzügyi egyoldalúság már hosszú esztendők óta kialakult. Az adózási rendszernek az a hibája, hogy nincsenek beleépítve az ösztönző módszerek, és a bérreform megvalósítása még késik. Még sok tartalék van a gazdálkodó egységeknél, és a munkahelyeken mindenkinek meg kell valósítani a saját reformját. Dóczi Gábor rámutatott arra, hogy számos elhamarkodott nagyberuházás van az országban a közismerteken kívül. Biztosítani kell a Parlament számára azt a jogot, hogy teljes mértékben kontrollálja a költségvetést. Adórendszer már van az országban, de adópolitika még nincs. A vita további részében ugyancsak véleményt mondott gazdálkodási, pénzügyi kérdésekről Lebegyi Jánosné (városi kórház), Molnár Lajos (Május 1. Tsz), Csatordai Mihály (Szegvári Takarékszövetkezet). A testület elfogadta a jelentést, a kitűzött tennivalókat, a vitában elhangzott kiegészítésekkel és észrevételekkel együtt. Matkócsik Pál pártbizottsági titkár tett javaslatot a testület és a munkabizottságok idei munkaprogramjára, valamint a városi párt-végrehajtó bizottság első félévi üléstervére. Ezzel kapcsolatban javaslatot tett, illetve hozzászólt Keserű Imre, Szarvas Pál (Felszabadulás Tsz), Baranyi Imre, Bucsányi László (Kontaset) és Kárpáti Lajos. A testület titkos szavazással megválasztotta a munkabizottságok vezetőit és tagjait. E szerint a társadalompolitikai bizottság vezetője Majtényiné Túri Katalin, tagjai: Sós Mihály, Pusztai Jánosné, Józsa Géza, Mészáros Júlia. A pártpolitikai munkabizottság vezetője Szépe Jánosné, tagjai: Szucsán Sándor, Kiss Tóth Tihamér, Lebegyi Jánosné, Gila Antalné. A gazdasági és szociális munkabizottság vezetője Deli Pál, tagjai: Hegedűs Gábor, Szirbik Imre, Forgó Gábor, Dobosi Lajos. SZ. R. Szintezen A MIRKÖZ Szövetkezet bérmásolást vállal CANON típusú fénymásoló géppel korlátlan példányszámban, azonnali határidővel. Másolati méretek: A/5-től A/3-ig. Kicsinyítés, nagyítás, valamint kétoldalas másolási lehetőség. A másolás díja: Áfá-val növelten A/5 és A/4 méretben 4 Ft/lap, A/3 méretben 8 Ft/lap. Várjuk kedves megrendelőnket! Címünk: MIRKÖZ Dízel és Hűtőtechnikai Szövetkezet csongrádi üzemegysége Csongrád, Attila utca 35. 6640. Ügyintéző: Kocsis Ferenc. Telefon: 31-655. Telex:82-479. SZERDA, 1989. MÁRCIUS 1.