Cukoripar, 1984 (37. évfolyam, 1-4. szám)

1984-01-01 / 1. szám

CUKORIPAR XXXVII. évfolyam (1984) 1. szám­ ként és azon belül termőhelyenként módosul­hatnak, közöttük kölcsönhatások állapíthatók meg, ők és okozati összefüggéseik hasonlóak. Hazánk agroökoszisztémájában az alant fel­sorolt főbb tényezők a levélváltás előidézői: 1. Éghajlati tényezők (hőmérséklet és csapa­dék-eloszlás) stressz-hatásai, 2. Tápanyag- és vízellátás stressz hatásai, 3. Betegségek károsító hatásai (fiatalkori, gyö­kér- és levélbetegségek), 4. Rovarkártételek, 5. Mechanikai sérülések hatásai (jégverés stb.), 6. Fajták klíma- és pathológiai rezisztenciája. 2.1. Éghajlati tényezők hatásai A répa kedveli a hosszú megvilágítást, a mér­sékelt meleget (18—22 ° C) és a folyamatos víz­ellátást. Ilyen feltételek az 50—57. szélességi fok táján Nyugat-Európában találhatók. Hazánk klímája szélsőséges, kontinentális, he­lyenként sztyeppei jellegű. A természetes csa­padék 400—800 mm közötti, és eloszlása is egyenlőtlen. Gyakoriak a száraz tavaszok (öt év körül három száraz), és jellemző a felhőtlen, for­ró nyár (25—32 ° C). Őszi időjárásunk is válto­zó, lehet száraz vagy nedves is. Száraz tavaszon a vetőágy gyorsan kiszárad, így a csírázás és a kelés feltételei romlanak. Ilyenkor a talaj felső 5 cm-es rétege felmeleg­szik (14—17 ° C) és a talajlakó gombák fertőző­­képessége fokozódik. A gyökérfekély nagy ká­rokat okoz (20—70%-os elhalások), ezért a hely­revetés bizonytalanabb, mint Nyugat-Európá­ban. A nyári időszakban június—július és augusz­tusban gyakori a szeles, felhőtlen tűző napsü­tés. Ilyenkor a répa igen nagy intenzitással pá­rologtat (esetenként 3—5-ször többet, mint szél­csendben, 20 °C-on szórt fényben), hogy leve­leinek túlmelegedését kivédje. Ez időszakban megfigyelhető a külső levelek átmeneti lanka­­dása a déli órákban. Ilyen jelenségek a vízhiány miatt gyakoriak, ezt nevezzük ,,víz-stressz”-nek. Ha a növényt egymást követően többször éri ilyen hatás, önvédelemből csökkenti levélfelül­­letét és 2—4 vagy több levelét leszárítja, tehát visszavonul. Viszonyaink között ilyen hatások gyakoriak, ezért szárazabb termőhelyeken, vagy száraz évjáratokban, a levélzet 50—100%-a is leszáradhat, de előfordul 2—3-szoros levélle­­száradás is (lásd 1981. évet). A levelek korai elöregedése és korai leszára­­dása rendellenes élettani folyamat, melyet a nö­vény csak nagy energia-felhasználással, a ter­més és cukortartalom kárára tud pótolni. Ez a tényező is oka annak, hogy klímánk alatt csak közepes cukortartalom alakul ki. A klimatikus tényezők között a répa fejlő­désére és levélbetegségeinek kialakulására a jú­nius—július és augusztus hónapok időjárása a döntő. Ez az időszak lehet: száraz meleg, nedves meleg, száraz hűvös vagy nedves hűvös. Mivel a Kárpát-medence klímája átmeneti, így alkal­mas a meleg mérsékelt és hűvös mérs­ékelt klí­ma tipikus betegségeinek szaporodására. A répa levélzete csak nedves hűvös nyáron marad egészséges (ilyen időjárás valószínűsége kicsi). A cerscospóra számára kedvező a meleg párás környezet (1982 nyara). Az élettani levélleszára­­dás és a szaprofita gombák, száraz, vagy közepes meleg esetén károsítanak. A lisztharmat száraz meleg időszakban szaporodik (2. ábra) (lásd 1983 nyarán is!). Mivel az időjárás számos átmeneti kombiná­ciót képez, a betegségek is komplexen károsí­tanak, jóllehet a domináns tényezők mindig jellegzetesek. 2.2. Tápanyag és vízellátás hatása Az utóbbi évtizedben hazánk talajai N-, P-, N-elemekkel feltöltődtek. Az N a répa számára

Next