Cukoripar, 1984 (37. évfolyam, 1-4. szám)
1984-01-01 / 1. szám
CUKORIPAR XXXVII. évfolyam (1984) 1. szám ként és azon belül termőhelyenként módosulhatnak, közöttük kölcsönhatások állapíthatók meg, ők és okozati összefüggéseik hasonlóak. Hazánk agroökoszisztémájában az alant felsorolt főbb tényezők a levélváltás előidézői: 1. Éghajlati tényezők (hőmérséklet és csapadék-eloszlás) stressz-hatásai, 2. Tápanyag- és vízellátás stressz hatásai, 3. Betegségek károsító hatásai (fiatalkori, gyökér- és levélbetegségek), 4. Rovarkártételek, 5. Mechanikai sérülések hatásai (jégverés stb.), 6. Fajták klíma- és pathológiai rezisztenciája. 2.1. Éghajlati tényezők hatásai A répa kedveli a hosszú megvilágítást, a mérsékelt meleget (18—22 ° C) és a folyamatos vízellátást. Ilyen feltételek az 50—57. szélességi fok táján Nyugat-Európában találhatók. Hazánk klímája szélsőséges, kontinentális, helyenként sztyeppei jellegű. A természetes csapadék 400—800 mm közötti, és eloszlása is egyenlőtlen. Gyakoriak a száraz tavaszok (öt év körül három száraz), és jellemző a felhőtlen, forró nyár (25—32 ° C). Őszi időjárásunk is változó, lehet száraz vagy nedves is. Száraz tavaszon a vetőágy gyorsan kiszárad, így a csírázás és a kelés feltételei romlanak. Ilyenkor a talaj felső 5 cm-es rétege felmelegszik (14—17 ° C) és a talajlakó gombák fertőzőképessége fokozódik. A gyökérfekély nagy károkat okoz (20—70%-os elhalások), ezért a helyrevetés bizonytalanabb, mint Nyugat-Európában. A nyári időszakban június—július és augusztusban gyakori a szeles, felhőtlen tűző napsütés. Ilyenkor a répa igen nagy intenzitással párologtat (esetenként 3—5-ször többet, mint szélcsendben, 20 °C-on szórt fényben), hogy leveleinek túlmelegedését kivédje. Ez időszakban megfigyelhető a külső levelek átmeneti lankadása a déli órákban. Ilyen jelenségek a vízhiány miatt gyakoriak, ezt nevezzük ,,víz-stressz”-nek. Ha a növényt egymást követően többször éri ilyen hatás, önvédelemből csökkenti levélfelülletét és 2—4 vagy több levelét leszárítja, tehát visszavonul. Viszonyaink között ilyen hatások gyakoriak, ezért szárazabb termőhelyeken, vagy száraz évjáratokban, a levélzet 50—100%-a is leszáradhat, de előfordul 2—3-szoros levélleszáradás is (lásd 1981. évet). A levelek korai elöregedése és korai leszáradása rendellenes élettani folyamat, melyet a növény csak nagy energia-felhasználással, a termés és cukortartalom kárára tud pótolni. Ez a tényező is oka annak, hogy klímánk alatt csak közepes cukortartalom alakul ki. A klimatikus tényezők között a répa fejlődésére és levélbetegségeinek kialakulására a június—július és augusztus hónapok időjárása a döntő. Ez az időszak lehet: száraz meleg, nedves meleg, száraz hűvös vagy nedves hűvös. Mivel a Kárpát-medence klímája átmeneti, így alkalmas a meleg mérsékelt és hűvös mérsékelt klíma tipikus betegségeinek szaporodására. A répa levélzete csak nedves hűvös nyáron marad egészséges (ilyen időjárás valószínűsége kicsi). A cerscospóra számára kedvező a meleg párás környezet (1982 nyara). Az élettani levélleszáradás és a szaprofita gombák, száraz, vagy közepes meleg esetén károsítanak. A lisztharmat száraz meleg időszakban szaporodik (2. ábra) (lásd 1983 nyarán is!). Mivel az időjárás számos átmeneti kombinációt képez, a betegségek is komplexen károsítanak, jóllehet a domináns tényezők mindig jellegzetesek. 2.2. Tápanyag és vízellátás hatása Az utóbbi évtizedben hazánk talajai N-, P-, N-elemekkel feltöltődtek. Az N a répa számára