Czuczor Gergely – Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, 1. kötet
ELŐBESZÉD: Ezen szótár keletkezése; akadémiai utasítás és a szerzők vezérelvei annak készitésében. - ELSŐ RÉSZ: A nagy magyar szótár belső elrendelésének s miképeni kidolgoztatásának terve. Utasításul a magyar Tudóstársaság tagjainak. 1840 - I. A nagy magyar szótár belső elrendeléséről.
részvét és igy minden tekintetben örvendetes jelenségek mutatkoznak — azokba bele tekinteni, a hiányokat annak helyén és idején kipótoltatni, a hibákat kiigazittatni s ekképen — talán egy pótlékkötetben — azokra a koronát is föltétetni. Azonban, hogy akár eljárásunk kellőleg méltányoltathassék, akár a hiányok és hibák alaposabban eltávolíttathassanak, szükséges itt egy előbeszéd alakjában előterjesztenünk : I. Az eredeti utasítást, későbbi előterjesztések és vizsgálatokra következett jóváhagyásokkal vagy útbaigazításokkal együtt; II. Részletes igazolását azon elveknek, illetőleg eljárási módoknak, melyeket a munkálatok folytán az általános utasítások nyomán szem előtt tartunk ; III. Dolgozatunk rendszerét egy egészben, mely a szótár egyes czikkeinek készíténél vezérfonalul szolgál vala. ELSŐ RÉSZ. A nagy magyar szótár belső elrendelésének s miképeni kidolgoztatásának terve. Utasításul a magyar Tudóstársaság tagjainak. 1840. Előszó. E terv első része, gróf Teleki József akadémiai elnöknek, alapul elfogadott, koszorús munkája (Egy tökéletes magyar szótár elrendeltetése, készítése módja. Pest], 1821.) után készítve, előleges tudomásul a tagok számára, 1834. kinyomatott. Azóta annyira haladván az előkészületek, hogy maga a kidolgozás is már munkába vétethetnék ; e terv, 1839-dik évben, a kis gyűlésekben még egyszer átnézetett, nagyobb világosság okáért helyenként példákkal toldatott meg, itt-ott a kifejezések határozottabban ejtettek; a VlId. nagygyűlés határozata a szótár miképeni dolgoztatásáról, valamint a Vörösmarty Mihály nyelvtudományosztályi megbízott rendes tag példány-czikkelyei, miképen azok, a kis gyülésekbeni szoros vizsgálat után, el lőnek fogadva, hozzá kapcsoltattak, s mind ezek együtt, utasitásul a tagok számára, a Xd. nagy gyűlés rendeletéből, ezennel kibocsáttatnak. Pesten, a kis gyűlésből junis 30. 1840. D. SCHEDEL FERENCZ titoknok. A nagy magyar szótár belső elrendeléséről. I. szakasz. A szótár képzete. Tökéletes nagy szótárnak a nyelv gyermekkora, előmenetele, virágzása s megromlásának philosophiai történeteit kell magában foglalnia ; ebből következik, hogy ily nemű szótárakban puszta előadással megelégedni nem lehet, hanem megkívántatik, hogy minden szónak eredete lehetőleg kimutattassék, változásának, vagy talán hanyatlásának kora és okai kifejtessenek. E szerint a szótárdolgozó a nyelvbeli szóknak történetírója, s mint ilyennek soha okosdásból történeti adatokat merítenie, sem valamely szónak jelen divatját elmagyarázni s megváltoztatnia nem szabad; jövendőre pedig másíthatatlan törvények színe alatt javaslatokat adni épen veszedelmes. Az ily önkény szerint dolgozott szótár csak akadályára lehetne a nyelv haladásának s kifejlődésének. A magyar szótár alkotásának, nyelvünk természete szerint, némely főbb szabályokat kivéve, különbözőnek kell lenni minden egyéb nyelvek szótárainak alkatától, valamint az eddig készült magyar szókönyvekétől is. Végre mivel e szótárban idegen nyelv nem vétethetik segédül, minden egyes szóról el kell mondani mindazt, mit róla nyelvtudósnak tudnia lehet, és kell a kivánt felvilágosítás csak ott maradhatván el, hol azt a dolog természete, vagy nyelvünk határozatlan állapotra nem engedé. A szótár létrészei következők: a) A nyelvbeli egyes szók.