Debreczeni Ujság, 1931. szeptember (35. évfolyam, 195-219. szám)
1931-09-06 / 200. szám
931 szeptember 6. DEBRECZENI UJSAG Magyarok ünneplése a KIÉ amerikai világkonferencián Konsek Miklós nagykereskedő beszámolója az Egyesült Államokban tett útjáról (A Debreceni Újság tudósítójától) Amerikában a nyáron tartották meg a KIÉ világkonferenciáját, amelyre tudvalyeőteg Debrecenből is nagy létszámú delegáció utazott la. A magyar kiküldöttek feledhetetlenül érdekes és jelentőségteljes útjáról nem egy hír jött már Debrecenbe, most azonban hazaérkezett a KIE-csoport egyik kitűnő tagja, Kontsek Miklós debreceni nagykereskedő, aki kérésünkre rengeteg érdekes dolgot mondott el erről a konferenciáról, amely tulajdonképen a világ protestáns ifjúságának hatalmas parlamentje, népszövetségi tanácskozása volt. Kontsek Miklós szinte újságírói éleslátással, a kulturember biztos ítéletű szemével figyelte meg Amerikát s így mondanivalói megkülömböztetett érdeklődésre tarthatnak számot. A konferenciák A KIÉ konferenciáján — mondotta — 53 nemzet képviselői vettek részt s már Cherbourgban a bajon megkezdődött a nagy gyülekezés. Itt már 15—16 nemzet delegátusai kerültek össze és kötöttek meleg barátságot. A hosszú tengeri útán a hajón minden este más nemzet rendezett előadást. A magyar delegáció is szerepelt és pedig igen figyelmet keltő sikerrel. Az YMCA clevelandi konferenciája öt napig, a torontói pedig egy teljes hétig tartott. Mi magyarok csak itt láttuk meg, hogy milyen óriási szervezet a KiE. A kongresszust maga Hoover elnök üdvözölte rádiótelefon útján. Üdvözletét tolmácsolta több államminiszterelnöke, a torontói konferenciáján személyesen megjelent a miniszterelnök, polgármester. Nagy eseménye volt ezeknek a napoknak az YMCA clevelandi világkiállítása, melyen Ghose dr. hindu delegátus révén a magyarok igen jó helyet kaptak és gyűjteményükkel szép sikert arattak. Innen Debrecenből vittünk ki értékes néprajzi anyagot, melyet Irányi Sándor bocsátott rendelkezésünkre és azonkívül nagyobb propaganda-kollekció is szerepelt. A debreceni KIE-palota A konferencia Debrecent érdeklő részéről kérdezzük ezután Kontsek Miklóst. Megvan-e az a százezer dollár, amit a debreceni KIE-palota építésére kértek? — A százezer dollár egyelőre még nincs meg. Ellenben minden remény megvan arra, hogy a világszövetség megadja az engedélyt ennek az összegnek összegyűjtésére. Laky László most egy KIE-titkárképző egyetemen marad kint Amerikában és ezt az időt felhasználja arra is, hogy kedvező mederbe terelje a gyűjtés ügyét, esetleg azt le is bonyolítsa. Háborús felelősség és revízió A konferencia egyik lgjelentősebb pontjaként a világ minden részéről összegyűlt delegátusok foglalkoztak a háborús felelősség, valamint a békerevízió kérdésével is. Az Ifjúság Népszövetsége kimondotta, hogy a háborúért a központi hatalmakat nem terheli felelősség és megállapította, hogy a békeszerződések revíziójára szükség van. Ennek a határozatnak csak a franciák és csehek szavaztak ellene. A többi kisantant-delegációk nem voltak számottevők. Romániát például mindössze három ember, köztük egy magyar református pap képviselte, Szerbia kisszámú delegációjában szintén volt egy megszállott területi magyar református pap. Magyarok ünneplése Az amerikai tapasztalatok? A fogadtatás? — Az első nap — hangzott a válasz — Torontóban azzal fogadtak, hogy egy amerikai emigráns magyar újság kegyetlenül nekünk támadt. A másik oldalon azonban a legnagyobb megértéssel, szívélyességgel, figyelemmel találkozunk. A magyar református egyház a legkedvesebb, s szinte felejthetetlen fogadtatásban részesített valamennyiünket. Clevelandiban meg voltak híva a magyar hölgyek Pro Hungária szövetségének ebédjére, ahol minden magyar delegátus egy-egy rózsát kapott az ottani magyar asszonyoktól. Az ebédközben cigányzene szólt, ebéd után egy amerikai magyar hölgy magyar dalokat énekelt. Sokezer mértföld messzeségben egy darab magyar világ volt ott, a tengeren túl. Mi pedig úgy éreztük magunkat, mintha egy pillanatra odahaza lennénk. * wbrp Szőlők ügyelmébe! Intézeti és iskolai szövetek, Csikós iskolai blous vásznak, Intézeti paplanok, Intézeti fehérneműek, Madrácok ! Rendkívül olcsó árban ! Férfi és női szövetujdonságaim már beérkeztek ! Pontos kiszolgálás! Olcsó szabott árak* KOVTEK KOttMÉL divatárukSzabin, Debrecen Kossut vk 11. ) nyúftoifttKVíi*,' ! A magyar származású clevlandi rendőrkapitány üdvözlő beszéde • Érdekes volt, hogy ezen az ebéden beszédet mondott a clevelandi rendőrkapitány, aki Amerikában született magyar ember, aki nagy befolyásával, tekintélyével igen sokat használ odakint a magyar ügynek. Ezt a beszédet el is hoztam magammal. Tagtársak, Barátok. Igaz örömünkre szolgál, hogy tengerentúli testvéreinket üdvözölhetjük a mai napon és hogy velük megoszthatjuk kenyerünket. Maga a szó „Testvér“ a legkifejezetebben tolmácsolja azt az alapérzést, melyet a magyar magyarral szemben táplál, ha személyes rossz érzelmeket, mint harag, irigység és gyűlölet ki tud küszöbölni. „Testvér", a mi testünk és a mi vérünk, mily fenséges fogalom, mely jelzi azt a meleg szeretetet, melynek pezsegnie kellene minden magyar vérében. Tudom, hogy bár alkalmasint mindannyian, kik e teremben összesereglettek ezen ország polgárai, kik mind amerikai érzelműek és kik szeretik hazájukat, tudom, hogy bár mindannyian itteni iskolákban nevelkedtek és így természetszerűleg nem tudják magukat eléggé folyékonyan kifejezni a magyar nyelvben, mégis, ha akad vendégünk abból az országból, mely szüleink hazája és melyben őseink nyugosznak, szivünk telve van gyengéd érzelmekkel és keblünkre szeretnők őket ölelni a „Testvér*“ fogalom teljes értelmében. Testvér, ilyen értelemben üdvözöljük Önöket ma és rendkívül boldogak vagyunk, hogy önöket itt üdvözölhetjük, mint kiváló fiait szeretett Magyarországnak. Milyen a kint élő magyarok sorsa? Az amerikai magyarok sorsáról kérdezzük ezután Kontsek Miklóst. — Általában — hangzik a válasz — mindenki hangoztatja azt, hogy Amerikában kétmillió magyar él, s ha megkérdeznék őket, hogy akarnak-e hazamenni, mind a kétmillió nemmel válaszolna, de a szívében mindegyik olthatatlan nosztalgiával vágyakozik haza, Magyarországra. Az Amerikában született magyar gyermekek, sajnos, már keveset tudnak magyarul. Az amerikai iskola 10 hónapig tart és csak nyáron van kéthónapos magyar iskola, melyben magyar nyelvre, történelemre tanítják a gyermekeket. Miutánban ez a tanfolyam nem kötelező, nincs is feltűnő hatása. Az ujvilágiak ragaszkodása Az amerikai magyarok azonban túl az Óceánon is példaadó módon ragaszkodnak az óhazához és erejükhöz képest teljesítik iránta való kötelességüket. A clevelandi református egyházban ismerkedtünk meg Birinyi Lajossal, aki óriási szolgálatokat tesz kint a magyar irredenta és revízió ügyének. Mint egyik angol nyelvű amerikai lap munkatársa, ebben az újságban élénken állást foglalt a magyar revízió mellett. Egy másik, cseh befolyás alatt lévő an- gol lapban viszont egy cseh cikk-iró felelt és kétségbe vonta a ma- gyaroknak a régi országterület- hez való jogosultságát. A kérdési fölött hosszú vita indult meg az újságok hasábjain és ezt a poléimiát teljes érdeklődéssel kísérte az amerikai közönség. Birinyi Lajos olyan tudással, felkészültséggel védte a magyar álláspontot, hogy ezidőszerint mindenki őt tekinti győztesnek. Nagy a drágaság Az amerikai gazdasági válságról érdeklődünk ezután. — A világválságot •— mondja Kontsek Miklós, — megérzi ma már Amerika is. Hogy egyebet ne mondjunk, a Ford-gyárat leállították. Ezt azzal indokolják, hogy Ford át akar térni a nyolchengeres autók gyártására, így aztán Amerikában ma már mindenütt van munkanélküliség és ami ezzel együtt jár, szélsőséges agitáció. Nagyon nagy a drágaság is, mert hiszen odaáz egy dollár vásárlóereje körülbelül három magyar pengő értékének felel meg. Természetes azonban, hogy a fizetések, a munkabérek jóval nagyobbak, mint ideát. A részeg emberek hazája ... A méretek, az amerikai arányok? — Ezekről csak annak lehet fogalma, aki odakint járt. Voltunk egy 143 emeletes felhőkarcoló erkélyén, láttuk Chikagóban a világ legnagyobb vágóhídját és az újonnan elkészült óriás Zeppelint, mely legnagyobb minden eddigi között. Voltunk New Yorkban a Sloan House-ban, mely egy óriási KIE-szálloda. Méreteire jellemző, hogy egyszerre 1700 embert tudnak benne éjszakára elhelyezni külön szobákban. Évente 2 és egynegyedmillió ember lepi át ennek a háznak küszöbét és 500,000 hálóvendéget fogad magába minden esztendőben. Jellemző az is amerikai méretekre, hogy a Roxy-moziban 6200 ülőhely, a Paramounthmozgóban 4500 ülőhely van. Az utolsó kérdés a szesztilalom. Lehet-e inni az Óceánon túl? S a felelet nagyon rövid, mert azt mondja Kontsek Miklós: — Sohase láttam még annyi részeg embert, mint a száraz] Amerikában. (mars.) Villanyszerelő és műszerész műhelyemet Halköz 3. szám alól Széchenyi utca 24. szám alá helyeztem át. Vállalok villamos berendezések szerelését és javítását, motorok szerelését, javítását és tekercselését, főzök, vasalók, thermotorok is és sterilizátorok javítását.. Villamos csengők, házitelefonok, vész és tűzjelző berendezések készítését, javítását és karbantartását. Rádiók és rádió akkumulátorok javítását és töltését szakszerűen. Bentka Lajos villanyszerelő és műszerész.