Dél-Kelet - Délkeleti Krónika, 1993. július-december (1. évfolyam, 16-21. szám - 1. évfolyam, 1-21. szám)
1993-11-11 / 14. szám
Orbán Viktor „bemelegít", nehogy később „húzódást" kapjon „Egy párt nem néhány népszerű ember udvartartása” Orbán Viktor bemelegít -mint a napokban Békéscsabán mondta-, nehogy meghúzódjon a választási kampány során. A FIDESZ elnöke ugyanis szűk három hét alatt a szó szoros értelmében végig száguld az országon. Békéscsabára is úgy érkezett, hogy előzőleg Nyíregyházán és Debrecenben járt, sőt a szerda délelőtti programja után a napot Szegeden zárta. Hogy miért? Nos, egyebek mellett erről is tájékoztatta a sajtó munkatársait a városháza különtermében azután, hogy a meghívott helyi vállalkozóknak előadást tartott pártja új gazdaságpolitikájáról. Orbán Viktor elöljáróban leszögezte, hogy sajnos nem kap kellő hangsúlyt a mostani költségvetési vita, pedig a jövendő új kormánynak ’94-ben a mai döntések alapján kell tevékenykednie. Alapvetően új gazdaságpolitikát ugyanis csak 1995-re lehet a választások függvényében előterjeszteni. Addig viszont a FIDESZ szerint meg kell állítani azt a kormányzati gazdaságpolitikát, amely feléli az ország jövőjét. (A programról lásd keretes írásunkat.) A sajtótájékoztatón természetesen szóba kerültek a FIDESZ- en belüli események is. Cseh Évának, a Magyar Rádió munkatársának kérdésére válaszolva Orbán Viktor elmondta, hogy a FIDESZ egykori programjától semmilyen lényeges ponton nem tért el, mindössze politikáját az aktuális helyzethez igazítja. Ami Boross Péter belügyminiszter „állítólagos koalíciós felszólalását” illeti, a pártelnök megjegyezte, hogy személy szerint örül, ha minden parlamenti párt integrálni tudja elképzeléseihez a FIDESZ-t. Ő továbbra is a liberális blokkban gondolkodik, amelyben egy erős párt mellett helye van olyan másik kettőnek is, amelyek mind jobbra, mind balra nyitottak. A FIDESZ balra nyitásáról szkeptikusan nyilatkozott, mert ugyan Békesi László (MSZP) gazdasági elképzeléseit tárgyalási alapnak tekinti, ám hozzátette, hogy az csak az expénzügyminiszter munkadolgozata, s nem a szocialisták hivatalos álláspontja. Mindenesetre Orbán Viktor kíváncsian várja,mit szólnak az MSZP testületei és a szakszervezeti vezérek Békési gazdasági elképzeléseihez. Ami pedig a „kilépéseket” illeti, arról megjegyezte, hogy a választópolgároknak kell eldönteni, kell-e nekik így a FIDESZ vagy nem. Attól ugyanis, hogy néhányan kiléptek, Orbán Viktor szerint még nem változott semmi, hiszen egy párt nem néhány népszerű ember udvartartása. Mindenesetre -szögezte leaz általa eddig meglátogatott megyék jelzése szerint Fodor Gáborékat nem követte senki. N. Krausz 6 Г — — — — — — — — —1 A FIDESZ új gazdaságpolitikája Orbán Viktor beszéde az 1994. évi költségvetés vitájában (részletek) „Ennek az új gazdaságpolikának abban kell különböznie az eddigitől, hogy legfontosabb célja a gazdasági növekedés megindítása, míg az infláció minél gyorsabb leszorítása, valamint a költségvetési hiány lefaragása csak ezután következik... A Kormány eddigi gazdaságpolitikája zsákutcába jutott. A Kormány elhibázott költségvetéseinek eredményeképpen a hiány évről évre növekedett, s mára oda jutottunk, hogy a belföldi adósság terhei elérték a külföldi adósságteher mértékét. Ez azt jelenti, hogy az Antall-kormánynak három év alatt sikerült annyi belföldi adósságot fölhalmoznia, amelynek kamatterhe annyi, amennyi a kommunisták által 40 év alatt fölhalmozott külföldi adósság kamatterhe. Ez a bravúr természetesen nem menti az előző rendszer gazdaságpolitikai hibáit elkövető politikusok felelősségét... Véleményem szerint egyetlen út vezet ki ebből a csapdahelyzetből, a gazdasági növekedés megindítása... Ezek után engedjék meg, hogy röviden összefoglaljam, hogy szerintünk Magyarország mai helyzetében milyen gazdaságpolitikát kellene folytatni, s ebből következően milyen költségvetést kellene elfogadnia a parlamentnek. Először: A gazdasági fordulat stratégiájának jegyében növelnünk kellene a piacon hagyott, adó formájában el nem vont vállalkozói jövedelmeket. A vállalkozóknak nagyarányú nyereségadó kedvezményt kell nyújtani, ahelyett, hogy a minimum adó hagymázas ötletével fenyegetnék őket. A vállalkozások ösztönzése van olyan fontos, hogy ezért a költségvetési bevételek mintegy 30 milliárd Ft-nyi csökkenését is vállalni lehet. Másodszor: ideológiai meggyőződésünktől függetlenül meg kell barátkoznunk azzal a gondolattal, hogy a magyar nemzetgazdaság mai helyzetében az állam nem vonulhat ki máról holnapra a gazdaságból, hanem a piac logikájához illeszkedő eszközökkel segíteni kell a gazdasági növekedés megindulását. Ennek első lépéseként az elkerülhetetlen és sürgető hitel és adóskonszolidációt össze kell kapcsolni az érintett vállalatok és bankok tőkeemeléses privatizációjával. Harmadszor: Elhárítani az etatizmus veszélyét, világosan meg kell határozni, hogy mi lehet az állam szerepe a gazdasági növekedés megindításában. Tekintettel arra, hogy csak olyan intézkedéseket szabad meghozni a gazdasági növekedés érdekében, amelyek nem vezetnek az infláció elviselhetetlen felgyorsulásához, nem jöhetnek számításba a gazdaságélénkítésnek a pénzkínálatot bővítő módszerei...”. DÉLKELETI KRÓNIKA